Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
_________ ______ ___________ _____________ «fl»*. ik? n #^\ rr Tn wr vn I Országos roncsderbi bajnokság Berg volt a sikerbányász Akár a Forma 1-ben, a győztesek pezsgőfürdőben Nagy izgalommal és némi szorongással készülődött Cibakháza apraja és nagyja a település történetének első roncsderbijére. A 442-es út mentén kialakított pályán a hazai élgárda mellett külföldről, pontosabban Svájcból is érkezett versenyző, Berg Károly személyében, aki már az időmérő futamok (40,7 mp) után esélyesnek tűnt a 800 méteres pályán bemutatott száguldása alkalmával. Mint az 1-es géposztály legygyorsabbja az első futamot is fölényesen nyerte 2400 ccm-es Audi motorral szerelt szellős autójával. A harmadik helyről a kunszentrháhom Színékberf nevező Győri Imre feltűnően ízléses VW-bogárba szerelt szintén Audi erőforrással vágott a versenynek. amely összesen hét futamból (egyes és kettes géposztály 3-3 és a végén szuperfutam) állt. Az 1500 ccm alatti masinák első próbálkozása már a második kanyarban hatalmas karambolba torkollott, amely a szuper Trabanttal induló Farkas Benőnek kedvezett. A második „körözés” (egy futam 10 kör) során a „kicsiknél” Szekeres Tibor gyarapította győzelemmel pontjainak számát, a „nagyoknál” nem mindennapi izgalmak kíséretében Csányi haladt át leghamarabb a célon úgy, hogy az utolsó körben Berget és Katzenbachot is megelőzte. Következett a harmadik futam, a megtizedelt géppark kettes kategóriába tartozó járgányai közül a 63-as rajtszámot viselő VW Golf a depó előtti kanyarban a szó igazai értelmében fejre áljt. Szerencsére Szekeres karcolás nélkül megúszta. Hatalmas élményt jelentett az egyeseknél Katzenbach és Berg utolsó futambeli párharca. Győri a „farvizükön” haladva biztosan tartotta harmadik helyét, ám a piros bogár nem akarta elfogadni a sebváltó utasításait, de Győri így is beevickélt a végelszámolás miatt. Igazi hendikep versenynek számított a szuperfutam, amelyben az időeredményekhez képest fordítva álltak rajthoz a roncsok, köztül a cibaki Tasnádi Ibolya 1500-as nagy Polskival. Miután egyedüli nő létére nem volt külön mezőny a gyengébb nem képviselői részére, ismételten besorolt a „rajtrácsra”. Már az első körben jó néhány romot leelőzött Berg Károly, a hátralévő kilenc pedig elég volt neki ahhoz, ismét elsőként üdvözölhesse őt a mintegy háromezres nézőcsereg. Mögötte közvetlenül Farkas Zsigmond és Kovács Imre érkezett. Összesítés: 2-es géposztály: 1. Kozák László, 2. Farkas Zsigmond, 3. Gál Imre, 4. Szekeres Tibor, 5. Nagy B. Imre, 6. Papp István, 7. Kovács Imre, 8. Ritter Attila 1-es géposztály: 1. Berg Károy, 2. Katzenbach Imre, 3. Csányi László, 4. Győri Imre, 5. Berta Zsolt, 6. Guller István, 7. Galambos István, 8. Serfőző Attila, 9. Pillér Tamás, 10. Klötz Tamás Az egyetlen női versenyző: Tasnádi Ibolya ünnep Tiszaföldváron Úszóverseny olimpikonokkal Kiemelkedő esemény egy lakóhely történetében, amikor várossá nyilvánítják, a polgárok mindegyike együtt örül. Hát még, ha mindez május elsején történik! Nem volt ez másként Tiszaföldváron sem. Az újdonsült város szinte minden szervezete szerette volna méltóképpen megünnepelni a nagy napot. Az évtizedek óta működő úszóegyesület korosztályos versenyt rendezett a hagyományosan majáliskor nyitó strand 33 méteres medencéjében. Országos viadalról lévén szó. Gyöngyöstől Hódmezővásárhelyig, Budapesttől Szentesig sokfelől érkeztek az utánpótlás korú versenyzők. Illusztris venu dégek emelték még magasabbra a színvonalat. Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó, az úszószövetség alelnöke és lánya, Gyarmati Andrea, valamint a délutáni focimeccsen kezdő rúgást végző egykori száguldó őrnagy, Puskás Ferenc ki sem látszott az autogrammgyűjtő gyerekek gyűrűjéből. Amikor mindenki megkapta a neki járó aláírást, végre kezdődhetett a verseny. Gyarmati Dezső megnyitó szavaira az addig a napsütést élvezők is a medence köré gyűltek, így szépszámú közönség biztatása mellett ugrottak vízbe az első versenyzők. Minden számban több futamot rendeztek, hiszen nyolc egyesület több mint kétszáz versenyzője nevezett. Gyorsan kiderült, hogy az FTC és a Hódmezővásárhely párharcának a többiek csak közeli nézői lehetnek. A 66 méteres mellúszással kezdték a versenyt, itt Szíjártó Edina (Hódmezővásárhely) és Máté Hunor (Csongrád) nyertek. Száz háton szerezte meg. első győzelmét az FTC Tolnai Sára révén, aki közel két másodpercet vert a mezőnyre. A fiúk száz méteres mellúszásában is Fradi-siker született, csakúgy mint a lányok hasonló számában. Gyorsúszásban végre hazai eredménynek örülhettek a né-; zők, a szentesi Baranyi Péter és Szegedi Ferenc (FTC) mögött a tiszaföldvári Fekete András harmadikként csapott a célba. Ugyanebben a számban a lányoknál hármas fővárosi győzelem született. Ezután a hódmezővásárhelyiek nyertek sorozatban három számot, majd a befejező váltók következtek. A 33 méteres medencét mind a négy csapattagnak kétszer kellett végigúszni, hogy a 4x66 méteres távot teljesítsék. A két rivális, az FTC és a Hód SE „testvériesen” megosztozott a győzelmeken. A lány gyorsváltót az FTC A csapata nyerte, míg a fiú vegyesváltó első helyezettjei a Csongrád megyeiek lettek. A helyezetteken kívül külön jutalmazták a legjobb eredményeket elért versenyzőket, így Séra Máriát (FTC) és Kádár Zsoltot (Hód SE). A pontverseny eredménye: 1. FTC 135 pont, 2. Hód SE 123, 3. Csongrád 63.-szs-Gyarmati Dezső az aláírásgyűjtők körében A rajtoláson bizony még van csiszolnivaló Renault Magyarország Rali „Őrült futam” lett az autós országjárásból Már csütörtökön megkezdődött a felhajtás az első ízben megszervezett Renault Magyarország Raliverseny körül, ugyanis rövid időre megbénult a közúti közlekedés Budapest központjában a délelőtti órákban. Ekkor a május elsejei viadal amatőr résztvevői vonultak végig csúcsidőben a Belvároson. A félszáz, reklámfeliratokkal teletűzdelt, rajtszámmal ellátott Renault 19-es villogva, dudálva jutott el a gyülekezési ponttól, a Dózsa György úttól a Baumgartner Rt. Budaörsi szalonjáig. Az üzletekből, házakból mindenki az utcára sietett, s kíváncsian figyelte a hazánkban még oly ritka látványosságot. A szervezők a francia autógyár négykerekűi népszerűsítése érdekében egy csillagtúrát hívtak életre, melyen csak meghívottak állhatták rajthoz. Természetesen különféle kikötésekkel szigorították a rajtengedélyek megadását, így sem jelenlegi, sem egykori - tíz évnél fiatalabb - licenc-szel rendelkező „pilóták” nem vehettek részt a különleges erőpróbán. Az eredeti tervek szerint a győztes páros egy esztendőn keresztül őrizhette volna a vándorkupát, emellett az idei győztes mindkét tagja egy-egy Renault Twingo személygépkocsit is kapott volna jutalmul. Ekkgr még senki nem gondolta, milyen tragédiával zárul majd a „flúgos futam”. A feladat roppant egyszerűnek tűnt, Budapestről, a Renault Baumgartner Szalontól indulva harminckét hazai márkakereskedőt kellett felkeresni tetszőleges sorrendben. A mezőny egyik fele keleti, a másik nyugati irányban volt köteles megkezdeni a közel kétezer kilométeres távot. A rendezők eredetileg csak 32 kocsi indítását tervezték, de az idő múlásával egyre nőtt az érdeklődés, s végül ötvenkét Renault 19-est állítottak rajtvonalhoz. Az autókban népszerű előadóművészek - Koncz Gábor, Nyertes Zsuzsa, Eperjes Károly, Kulka János, Zalatnay Sarolta -, riporterek - Forró Tamás, Siklós Erik, Rókusfalvy Pál -, újságírók és sportolók ültek a legnagyobb számban. Utóbbiakat hat olimpiai bajnok - Gyulay Zsolt, Ábrahám Attila, Csípés Ferenc, Szabó Bence, Farkas Péter és Németh Miklós - is képviselte. A martfűi Rombusz Bt. Renaultjával - 30-as rajtszámmal - Géléi József és Laczi Zoltán vágott a versenynek, melynek rajtjára szombaton reggel 9.30-kor került sor. A Danubius, a Bridge és a Calypso rádiók folyamatosan, élőadásban számoltak be az „őrült hajszáról”, melyre a Tuti Tipp RT. bukméker irodáiban lehetett fogadásokat kötni. A start előtt a legnagyobb esélyt a Szabó Bence-Farkas Péter és az Autópiac újság párosa (Csikós-Surányi) kapta. Minden szépnek, jónak tűnt a szombati kezdéskor. Ragyogóan sütött a nap, remek volt a hangulat, egymást cukkolva készülődtek a párosok az indulásra. Nekünk annyiban kedvezett a szerencse, hogy az általunk jobban ismert Kelet-magyarországi rész felé vehettük először útirányunkat. Meglepetésünkre néhány előttünk indult kettőst már a budapesti három ellenőrzőpont valamelyikén magunk mögé utasítottuk. Fót - Vác - Gyöngyös - Eger - Miskolc - Nyíregyháza - Debrecen- Békéscsaba - Makó - Szeged- Csongrád - Martfű - Szolnok- Kecskemét útvonalon hajtottunk tovább. Elsősorban versenytársainknál jobb helyismeretünknek köszönhetően - olykor egysávos mellékutakon haladva - előnyünket fokozatosan növelni tudtuk. Természetesen a Dunántúl felé induló versenyzők eredményeit nem hasonlíthattuk a sajátunkéhoz. Márcsak azért sem, mert az állomások száma és a kilométerek összege jóval több volt a Dunától keletre. Meglepő volt számunkra az is, hogy az Alföld néhány kisvárosában, így Makón, Csongrádon, no és persze Martfűn profi raliversenyzőhöz méltó fogadtatásban részesültünk. Hangulatunkat egy-két településen még zenekarral is igyekeztek fokozni. Autogramkérő gyerekek tucatjai tartottak fel időnként bennünket, ám örömmel tettünk eleget számunkra szokatlan kéréseiknek. Aláírtunk pólókra, zászlókra, nyilatkoztunk különféle médiáknak, de mindenütt segítő szándékot tapasztaltunk. Már éppen úgy éreztük, a nehezén - a táv nagyobbik felén - túl vagyunk, mikor a Danubius rádió szörnyű hírt kürtőit szét az éter hullámain. Szombaton késő délután bekövetkezett az, aminek elkerülésében minden versenyző és szervező vakon bízott. A keleti országrész utolsó ellenőrző pontján, Kecskeméten tartózkodtunk, mikor megdöbbentő hírt közölt a Danubius Rádió. Pécstől néhány kilométerre északra a Telesport párosa egy kanyarban kisodródott és többször megperdült. Míg a kocsit vezető Berkes Sándor szinte sértetlenül mászott ki a roncsból, addig társa, Fogarasi Tamás az ütközés következtében az ajtón kirepült. Nem sokáig tartott a remény életben tartására, kórházba szállítás közben belehalt súlyos sérüléseibe. A versenybírák döntése, a csillagtúra balesetet követő azonnal befejezése, megfelelt legtöbbünk óhajának. Színészek és újságírók, kereskedők és autószerelők egy emberként gyászoljuk versenytársunkat, kollégánkat. Már a rajt előtt érezhető volt, hogy a nagy tét, a presztízsveszteségtől való félelem egyeseket olyan meggondolatlanságokra késztetett, amelyet épp ésszel egyszerűen képtelenek voltunk felfogni. Míg egyesek a padlóig nyomott gázpedálban látták megvalósulni győzelmi reményeiket, addig mi az aprólékosan kimunkált útvonal-tervünkre alapoztuk esélyeinket. Helyes elgondolásunkat alátámasztották a márkakereskedők hírei, mely szerint előkelő pozícióban fejeztük be az egyébként értékelhetetlenné vált csillagtúrát. (Géléi - Laczi) A martfűi Rombusz Bt párosa rövid pihenője után folytatja útját Szolnok felé