Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-29 / 124. szám

1993 . május 29., szombat Hazai tükör Interjú Fekete László igazgatóval Tőkeerős lesz a megyei GMV?- A gabonaipar privatizáció­járól döntött a kormányzat. En­nek keretében a Szolnok megyei GMV a kiválasztottak közé ke­rült, a vállalatot karcsúsítják, az ebből befolyt pénzt, illetve 300 millió forintot tőkeerőssé­gük fokozására megkapják . ..- A 300, már csak 200 millió, és azt is csak valamikor az át­alakulás után kapja meg a válla­latunk. A privatizációból, amely a jelenlegi kapacitásunk 40 szá­zalékát jelenti, befolyó pénze­ket sok kiadás terheli, ilyen pél­dául a privatizációs költség, így abból sem számíthatunk csak mintegy 100-200 millió fo­rintra.- Ez tényleg erősíti tőkeerős­ségüket?- Ez provokatív kérdés! A 200 milliót is csak más privati­zációkból befolyt pénzekből kapja meg vállalatunk, és mint tudjuk, nem a tervek szerint alakul a hazai vállalatok értéke­sítése. Éppen ezért az összeg megkapásáról kétségeim van­nak. A korábbi években egy-másfél milliárd forint hitelt kellett felvennünk a bankoktól a termények vásárlásainak finan­szírozásához, ezt ha összeha­sonlítjuk a maximum 400 milli­óval, akkor Ön is súlyozhatja ennek jelentőségét...- A másfél milliárdot mennyi bankköltség terhelte, illetve az így kapott pénz csökkenti-e a cég bankterheit?- Hát volt olyan év, hogy 600 milliót vitt el a kamat, illetve más egyéb banki kiadások. A 400 millió forint arra elegendő, bár eddig is hitelképes volt vál­lalatunk, hogy ezt a „tehetsé­günket” még jobban fokozzuk. Gyermeknapon rólunk „Mert mi teremtünk szép, okos lányt, és bátor, értelmes fiút, ki őriz belőlünk egy foszlányt, mint Nap fényéből a Tejút. (József Attila) Az elfoglalt emberek belső szorongásával várom minden hé­ten azt az egy napot, amelyen nem csekély önkorlátozással élve csak a gyerekeimnek adom magam, velük hancúrozom az uszo­dában, focizom parkerdő kis tisztásán, dobálok kavicsot a fo­lyóba, kergetek tücsköt, lepkét, gyíkor négyéves fiammal, s él­ményszinten élem meg, hogy megtanítom (legutóbb például) egyedül hintázni. Nem udvariatlanság-e gyermeknapi gondolatként ilyeneket kérdezni, hogy tudunk-e mi, felnőttek, csak a gyerekeinknek élni? Tudunk-e rájuk figyelni, megállni a profittermelő min­dennapok vad rohanásában? Tudunk-e értő füllel, szemmel fe­léjük fordulni, leolvasva szájukról, arcukról aznapi örömük, megbántottságuk valódi kiváltó okait? Vagy csak éppen tettet­jük mindezt, hiszen olyan elfoglaltak (és fáradtak) vagyunk, hogy csupán lelkiismereti kényszer miatt nem küldjük el mind­járt az első percben (csak a harmadikban) magunk mellől a drága kiscsillagunkat. A gyermeki léleknél nincs érzékenyebb szeizmográf. Büntet­lenül becsapni, félrevezetni, szeretetigényét kielégületlenül hagyni nem lehet. Tudunk-e példamutatón élni, követhető nor­marendszert felmutatni az életösztönből fakadó gondoskodáson túlmezően? „Hisz - ahogy Tolsztoj írta - csak egy lépés van az ötéves gyermek és én közöttem.” A gyermek nem más, mint ki­csiny felnőtt. Csak a gyerekeink érdekben megtesszük-e a még megtehetőt, mi, felnőttek? Tudunk-e tervezni egy üzleti megbeszéléssel ke­vesebbet a következő hétre? Megsimítjuk-e a liftben, utcán, a mezítlábas kis szőkeség fejét, ha kérdőjel-tekintetével ránk néz? Rámosolygunk-e a (még el nem romlott) romagyerekre? Hisz nem minden dizőz feslett erkölcsű perszóna. Tudjuk-e to­lerálni, tisztelni a gyermeki személyiséget, a másságot? Nem kell ahhoz szkeptikusnak lenni, hogy észrevegyük: ez egy nem gyermekszerető társadalom, amely eltörölte a gyere­kes családok adóalap-kedvezményét, tervezi a családi pótlék megadóztatását, s utolsónak hagyja a sorban a gyermekvédelmi törvény megalkotását. Ódiuma mindennek, hogy sokszor mi, szülők is szemellenzősen keressük a problémamegoldó (nem lé­tező) szent szkarabeust. így gyermeknap tájékán, gondoljuk hát végig higgadtan, mi az amit gyermekeink érdekében még szülőként megtehetünk. Nehogy később az általunk teremtett mókuskerékbe tantaluszi kínok közepette döbbenjünk rá: volt, nincs szemünk fénye... Simon Cs. József Befogadó­állomás Elkészült a debreceni, mene­külteket befogadó állomás első része, amelyet pénteken nyílt nap keretében tekinthetett meg az érdeklődő lakosság. Koráb­ban a városban nagy felháboro­dást keltett a „menekülttábor” létesítésének terve, s ezért Mor­­vay István, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal vezetője ja­nuári helyszíni látogatásakor ígéretet tett arra, hogy május végéig nyílt napon mutatják be a befogadó állomást. Patakvölgyi Rudolf, a hajdú­­szoboszlói befogadó állomás vezetője tájékoztatta a nyílt nap látogatóit az állomás leendő működéséről. Hangsúlyozta, hogy Debrecenben nem az ille­gálisan hazánkba érkezők, ha­nem a menedéket kérők elhe­lyezésére hoztak létre jól elle­nőrizhető befogadó állomást. A volt szovjet katonai laktanyában a menekültek szálláshelyein kí­vül bölcsődét, óvodát, iskolát, egészségügyi intézményt, mo­zit, színháztermet és 800 adagos konyhát is kialakítottak. (MTI) Mostanság Fejezetek a köszönés hazai történetéből A köszönés és az üdvözlés a hétköznapi beszédben rokon kifejezések. Általában, ha megérkezünk valahová, vagy találkozunk valakivel - és leg­alább köszönőviszony szintű ismeretségünk van - köszön­téssel, esetleg más gesztusok­kal üdvözöljük egymást. Maga a szóbeli köszöntés és a gesz­tus tükrözi viszonyunk mi­lyenségét. Másképp köszönünk és előre hölgyeknek és nálunk idősebb uraknak. Az ifjabb urakat a kialakult illem az idő­sebbek irányában előre köszö­nésre készteti, ugyanakkor ke­zet mindig a hölgyek, vagy az idősebb urak nyújtanak előre. Természetesen a köszönésnél kialakultak a tegező, magázó és ezen belül is ezer tónusú változatai. Néha egy forma di­vatossá válik, majd szinte tel­jesen eltűnik. Más a helyzet, ha hivatalos ügyeinket intézve elhagyjuk magánéletünk biztonságos teknősbékapáncélját. A hivata­los és közéleti jellegű érintke­zések során sok köszönés vál­tozatot alakított ki a huszadik század második felének tör­ténte. Különösen 1944 óta mindig úgy köszöntek, hogy kifejezésre juttatták azt, amit a vezető politikai erő szeretett volna birtokolni. 1944 őszén például a Kitar­tás és a Bátorság vált üdvöz­lési formává bizonyos körök­ben. No igazán sok nem lehe­tett ebből a két dologból, mert hamarosan másképpen kö­szöntek. 1949 után a fe­kete-fehér szocialista, realista filmek pozitív hősei Szabad­ság Elvtársak köszöntéssel ér­keztek munkahelyeikre, hogy aztán legalább 300 százalékra teljesítsék a normát. Erre is azt lehetne mondani nagy-nagy jóindulattal, hogy féligazság, mert elvtársak azok voltak ugyan, de szabadság nem túl sok. Itt a következő a Szebb jövőt, azt hiszem már a nyolc­vanas évek végén el tudtuk volna képzelni, ha nem is szebbet, de kisebb kamattör­lesztéssel járót biztosan. A mi­­litáns testületeknél Erőt, Egészséget kiáltással üdvözöl­tük elöljáróinkat és bajtársain­kat. Ez már olyan régen volt, hogy nekem is csak a nyugodt erőm maradt meg. A piros nyakkendős úttörők Előre-jéből is kevesen sejtet­ték, hogy egyszer majd nem lesz más hátra, mint újra résen lenni. Lassan születik új világunk. Kialakulóban vannak a jele­nünkre és megálmodott jö­­vőnkre jellemző jelek és gesz­tusok. Mostanság még a Jó napot kívánok napszakra ido­mított változatait használjuk. De ebből is egyre kevesebb van, mert hol egy kis ÁFA, hol egy kis infláció némi áremel­kedéssel vegyítve megkeseríti mindennapjainkat. Sokan mondják - soha rosz­­szabbat, tegyük a szívünkre a kezünket, volt-e már olyan rossz, amelyet az emberi elme találékonysága segítségével ne múltak volna felül. Rövid köszönéstörténeti összefoglalóm tanulságaként az javasolhatom, hogy szakít­sunk az eddigi hagyományok­kal. Közéleti üdvözlési forma­ként azokat a dolgokat kell megnevezni, amiktől szeret­nénk megszabadulni. Például: kis fizetést nagy árakkal vagy boldog, megérdemelt ínséget. Ezek után pedigjöhetne a bol­dog, meg sem érdemelt jólét. Gambrinus Programbőség napsugáréknál Ufóleső és bábművészeti stúdió Ismét nyár, napsugaras nyár! A napsugarak középpontjában álló három gyermekfejjel stili­zálva megjelent a szolnoki Nap­sugár Gyermekház nyári,' jól ismert, csekktömbre emlékez­tető programfüzete. Ez pedig nem mást jelent, minthogy közeleg a szünidő, s ki-ki törheti otthon a fejét szüle­ivel együtt, hogy érdeklődése és a család teherbíró képessége alapján melyiket válassza az „Alkotó-Ház” programjai kö­zül. A meghirdetett turnusokra június 10-ig lehet jelentkezni személyesen a gyermekházban, vagy a füzetben található je­lentkezési lapon. Miből lehet válogatni? A stú­diók többségében visszakö­szönnek azok a már hagyomá­nyosnak mondható szabad­idő-programok, amelyeknek a korábbi években is nagy sikere volt. Meghirdettek makettkészítő, csillagász és UFO-leső, néptánc és népművészeti, origami (a pa­pírhajtogatás művészete), lino­­metsző, repülőmodellező, tűz­zománc, kézműves, fazekas, vi­deo, szövő, kerékpár-barát és bábművészeti stúdiót. A stúdiumok öt naposak, dél­előtti vagy délutáni elfoglaltsá­got jelentenek, 750 - 2000 fo­rint közötti térítési díjúak. Június 22-től július 2-ig ki­lenc napos ifjúsági gordon tan­folyamot szerveznek 12-18 éves fiatalok részére három ezer fo­rintért. Június 28-al kezdődően pedig hét napos népi kismester alkotó­táborban lehet résztvenni a ti­­szavárkonyi alkotóházban. E program várható részvételi díja 3500 forint. A SZÜNI-DÖ-DŐ program­­sorozatába e nyáron is bekap­csolódik a gyermekház. „CSI­PETKE” címmel öt alkalom­mal, pénteki napokon lehet csippenteni a kézműves, faze­kas mesterségből, papírmodell­készítésből. Lesz „zöld” kerék­pártúra, népi- és sportjátékok délutánja. Hamarosan bizonyítványosz­tás. Jó vakációt, kezdődjék a nyár! Csökkent a munkanélküliség Áprilisban ismét mérséklő­dött - 13.4 százalékról 13.2 szá­zalékra csökkent - a gazdasági­lag aktív népesség és a regiszt­rált munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta. Az OMK kapott tájékoztatás szerint a február óta tartó lassú csökkenés többek között arra vezethető vissza, hogy egyre kevesebb a létszámleépítés. A bejelentésre kötelezett munkál­tatók az év első négy hónapjá­ban fele annyi munkahely ter­vezett megszüntetését jelezték, mint egy évvel korábban. A szezonális foglalkoztatás hatása is érzékelhető, így e tényezők következtében mérséklődött a nyilvántartásba újonnan belépő állástalanok száma. A munkaerő-kereslet növe­kedését jelzi az is, hogy a mun­káltatók márciushoz képest egyharmaddal több, összesen csaknem 33 ezer új álláshelyet jelentettek be. A munkaerő-kereslet és kíná­lat nagy eltérésére utal viszont, hogy a 69 ezer üres munkahely­ből április során csak mintegy 27 ezret töltöttek be. Április so­rán a márciusival megegyezően 37 ezer új munkanélküli jelent­kezett regisztrálásra a hivata­loknál. (MTI) Dobos Krisztina a Demokrata Klubban Júniusban közoktatási törvény Uzemitanács-választások eredményei Június 28-áig ágazati szinten összesítik az üzemi és közal­kalmazotti tanácsválasztások eredményeit, majd tovább adják az Országos Választási Bizott­ságnak. Több mint hatezer helyi választási bizottság adatait ösz­­szesíti majd a 22 ágazati válasz­tási bizottság. Legalább ennyi munkáltatónál kötelező üzemi tanácsot választani, de van olyan munkahely, ahol több üzemi tanácsot választanak. Miután az ágazati választási bizottságok június végén meg­küldik az OVB-nek az eredmé­nyeket, 15 nap türelmi időt kö­vetően megkezdődhetnek a szakszervezeti konföderációk között a vagyonelosztási tárgya­lások. Az első üzemitanács-vá­­lasztás eredményeiből kiin­dulva először az ágazati vagyon használati jogát osztják el, majd két év múlva a következő vá­lasztás eredményei alapján lét­rejöhet a vagyon tényleges megosztása. Amennyiben a hatvan nap nem elegendő a megegyezéshez, a Szakszerve­zeti Vagyont Ideiglenesen Ke­zelő Szervezet (VIKSZ) hatás­körébe kerül a döntés, s e testü­letnek kell harminc napon belül dönteni, kétharmados szavazati aránnyal. A választás vitás kérdéseit el­sősorban helyi szinten kell megoldani, a választási bizott­ságok csak a bíróság előtt meg nem támadott vagy a bírósági döntést követően jóváhagyott jogerős választási eredménye­ket küldhetik tovább az ágazati választási bizottságoknak ösz­­szesítésre. (MTI) Javában zajlik Parlamentben a múlt héten beterjesztett és az ellenzéki pártok részéről meg­lehetősen keményen támadott közoktatási törvénytervezet ál­talános vitája. Ezért is kérdez­tük meg a szolnoki Demokrata Klubba látogató dr. Dobos Krisztina közoktatási helyettes államtitkártól:- Hogyan, milyen egyezteté­sek során alakult ki a végső ter­vezet?- Több mint százhúsz órán át tárgyaltunk a szakszervezetek­kel és az önkormányzati szövet­ségekkel. A kodifikált változa­tot követően koncepcionális vi­tát folytattunk. Érdekessége az volt, hogy ha elfogadtuk az el­lenzék véleményét, az egyezte­tés volt. Ha azt mondtuk, hogy várjuk a szövegszerű javaslato­kat, azt mondták, majd másnap nyilatkoznak erről. Három munkatársunk háromszáz órá­ban foglalkozott ezzel. A másik egyeztetési kör a szakmai szervezetekkel, diá­kokkal, minden csütörtökön délután háromtól éjfélig zajlott. Hatpárti egyeztetés is volt, amire második alkalommal nem jöttek el a pártok. Hogy mennyi egyeztetés szükséges, nehéz el­dönteni, de ha valaki ennél job­ban egyeztetett törvényt tud mondani, meghajlok előtte. Jú­nius 28-án új közoktatási törvé­nyünk lesz.- Budapesti kiadó szolnoki társcége keresett meg azzal a problémával, hogy a tavaly ok­tóberben, páyázat után enge­délyszámot kapott tankönyvre a minisztérium május 6-án ugyan aláírta a szerződést, a kiadói támogatást - több millió forintot - viszont még nem kapta meg. Mi a gyakorlat a támogatások kiutalásánál?- A banki átutalások két-há­­rom hetet vesznek igénybe, ugyanakkor megváltozott az a korábbi gyakorlat, amikor a ki­adók automatikusan megkapták a támogatást. Most már csak akkor ír alá szerződést a minisz­térium, ha a kiadó bizonyította a megrendelést, és támogatást is csak a megrendelések nagysá­gának arányában ad.-scs-1 VIRÁGVÁSÁR. Hollandia második legnagyobb virágexportőrének, a Disva Bv-nek há­romnapos virágvására nyílt - és ma még megtekinthető - a Szolnok Városi Művelődési és Ifjúsági Központban. (Fotó: I.Cs.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom