Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-25 / 120. szám

1993 . május 25., kedd Hazai tükör 3 A dupláját is meg tudnák szedni Kamillások takaréklángon A kamilla kiváló minőségű, mégsem nagyon kell senkinek. Virágos mezeinken nagyon sok gyógynövény megtalálható, így a kamilla is, melyet rend­szeresen gyűjtenek. A kamilla­szedőkkel Jászapátin találkoz­tunk.- Mióta foglalkoznak kamilla gyűjtéssel?- Már több mint tíz éve - vá­laszolja Vízkeleti Istvánná he­vesről. - Sajnos az a baj, hogy nem veszik át csak itt, Jászapá­tin. Sem Hevesen, sem Pélyen, sem máshol. Pedig régebben minden faluban többen is átvet­ték.- Hol szedik ?- Itt a megyében, körbe a ha­tárban. Heves, Jászivány alatt. De nem sokan szedik most, mert nem veszik át.- Mennyit fizetnek érte?- Nagyon keveset, mi az a nyolc forint kilónként. Egy­szerre két-három mázsát tu­dunk megszedni hárman. De reggel fél négykor kelünk, ötkor már kinn vagyunk. Csak haj­nalban lehet szedni, mert ha a szára megszárad, akkor már na­gyon nehéz a virágot leszakí­tani. így délelőtt tízórára már végzünk.- Mi is már nyolc éve szed­jük - mondja Duduk Jánosné, jászapáti lakos. - Nagyon cso­dálatos volt először szedni. Megfizették, de most már nem fizetik meg. Pedig nagyon szép a mező, szeretek kinn lenni.- Látom többen vannak.- Igen, a férjemmel, meg összefogunk a szomszédokkal. De csak azokkal, akik szépen és jól szedik, mert már nagyon ké­rik a minőséget.- Ma még mennek?- Nem, tíz óra után már nem lehet. Majd holnap reggel, haj­nalban, amikor még harmatos a kamilla. Már ha van harmat.- Munkahelyük van?- Nem, nincs sajnos. Én ház­tartásbeli vagyok, a párom pe­dig munkanélküli. Ez csak idény munka, néhány nap, mert már nem akarják átvenni.-Még ennyi pénzért is meg­éri szedni?- Muszály valamiből jövede­lemhez jutni. Ha ez van, akkor ezt kell csinálni. Egyébként ta­valy is szedtük, de akkor kevés volt. Az idén sok van, most meg nem veszik át. Pedig három, négy évenként ismétli magát a terület, ennyi idő kell, hogy újra lehessen szedni. Most egyéb­ként viszketünk a kamillától, pedig ilyen nem szokott lenni, de nem a portól van.- Azt mondják a szedők, csak itt Apátin veszik át- fordulok az átvevőhöz, Kalmár József­­néhez.- Nem tudom. Nekünk a fü­zesabonyi Herbáriával van szerződésünk, és az a baj, hogy ennyire be vagyunk határolva. Száznyolcvan mázsát visznek el, többet mi sem vehetünk meg. Pedig volna rengeteg ka­milla, mégegyszer ugyanennyi biztos meglenne, ha kellene. Szép, elsőosztályú a kamilla. Korábban volt olyan év, hogy tizennégy vagonnal vittek el in­nen, az pedig vagononként hat­száz mázsa.- Önök magánvállalkozóként foglalkoznak gyógynövény fel­vásárlással?- Igen, nyugdíjas vagyok, és (Fotó: I.Cs.) magánvállalkozó. Valamiből nekünk is kell kiegészítés a nyugdíj mellé. Közösen dolgo­zunk a férjemmel.- Megtudhatom, hogy meny­nyiért adják el?- Nem titok, tizenegyforin­tért viszik el tőlünk. De ha a há­romforint kilónkénti árréshez viszonyítja az épület bérleti dí­ját, és az egyéb költségeket, nem sok marad nekünk.- Más gyógynövények felvá­sárlásával is foglalkoznak?- Természetesen. A csipke­bogyó, a gyermekláncfű és még sok más. Ezeket azonban otthon szárítjuk, mert a Herbária szá­rítva viszi el tőlünk. Tavaly még kellett 14 mázsa szárított kamilla is, az idén már nem. * * * Öt-hat kilogramm „nyers” kamillából lesz egy kilogramm szárított, és ebből 40 dekag­ramm exportképes kamillát le­het előállítani. Mi vásárlók, végfelhasználók, öt dekagramm kamillát 50 forint körüli áron kaphatunk meg.-ez-Egy, csak egy legény A drogéria területén több cég is képviselteti magát az értékesítési láncban. De mint a kamillaszedők is elmondták, a vadon termett gyógynövé­nyeink iránt erősen megcsap­pant a kereslet, és a felvásárló cégek száma is. Az ügyben a Herbária Rt. Felvásárlási osztályának vezetője, Lencsés Ottó, készségesen adott felvi­lágosítást. Az elmúlt évekhez képest forgalmuk nem esett vissza. Az viszont tény, hogy míg egyes - akár vadontermő - gyógynövények iránt a keres­let nő, addig a másiknál csök­ken. Ez igaz a kamillára is. Mindehhez járulnak a raktári készletek, melyek fenntartása nem kifizetődő. Az export tevékenységük már évek óta folyamatos, azonban lassan nem lesz ren-9 ••• • tábilis. Ennek oka a külföldi piacokon megjelenő volt szo­cialista országok, melyek az értékesítés érdekében alacso­nyabb árakat diktálnak. A ha­zai piac pedig nem kellően szabályozott. Egyébként nem csak felvá­sárlással foglalkoznak, hanem termeltetéssel is. Ezen a terü­leten komplex szolgáltatást nyújatanak, hiszen adják a technológiát, megszervezik az egész termelési és értékesítési folyamatot. * * * A vadontermő gyógynövé­nyek szerződéses formában történő felvásárlásával - úgy néz ki - csak a Herbári fog­lalkozik. A többi cég kizáró­lag hiány esetén folyamodik ehhez a megoldáshoz, akkor is üzletkötőkön keresztül, egyszeri vételi szándékkal. KSH: egyre több a kisvállalat Továbbra is élénk a vállalata­lapítási kedv. Döntően kis lét­számú cégek alakulnak - álla­pítható meg a KSH legfrissebb jelentéséből. Április végén az országban 75.056 jogi szemé­lyiségű, 81.171 jogi személyi­ség nélküli gazdasági szervezet, 14.937 költségvetési és társada­lombiztosítási intézmény, 36.217 nonprofit szervezet, to­vábbá 640.799 egyéni vállalko­zás működött. Az adatok szerint jogi szemé­lyiségű gazdasági szervezetből áprilisban 1.464 alakult és 112 szűnt meg. A kft.-k aránya to­vábbra is növekszik. Egy hónap alatt arányuk 83,2 százalékról 83,4 százalékra nőttt. Változat­lanul a kereskedelemben és a szolgáltatások területén alapí­tották a legtöbb új céget. A csődöt jelentett jogi szemé­lyiségű gazdálkodó szervezetek száma április végéig 2.613-ra növekedett. Ezek 64,5 száza­léka gazdasági társaság, több­nyire kft., 24,6 százalékuk szö­vetkezet, és 10,9 százalékuk vállalat. Legtöbb a csődeljárás az iparban. Április végéig a cső­­dött jelentettek 56,5 százaléka ellen fejeződött be az eljárás, közülük 593 került felszámolás alá, 843 megegyezett hitelezői­vel, 40 esetben pedig egyéb módon szűnt meg az eljá­rás. (MTI) Svájci kulturális program kezdődik hétfőtől Zala megyé­ben. Elsőnek a Valais kantonban élő Németh György grafikus­­művész 33 alkotásából álló tár­lata nyílik Zalaegerszegen a művelődési központban.A ma­gyar származású művész válo­gatott, s főként a századforduló hangulatát idéző képei a hónap végétől a hévízi Aqua Thermál Hotelben is láthatók lesznek. Május 25-től - három héten át - a Valais-i Film- és Fotóköz­pont mutatkozik be a Ságvári Gimnáziumban, ahol Charles Krebser fotóművésznek a mai svájci valóságot megörökítő munkáit állítják ki. (MTI) A forint egy éve Egy év alatt a forint 12,5 szá­zalékot veszített értékékéből a svájci frankkal szemben, míg a spanyol pezetához viszonyítva 9 százalékkal felértékelődött. Ez a Magyar Nemzeti Bank hét­fői árfolyamtáblájából derül ki. Eszerint a forint például a német márkához képest 10,7, a schillinghez viszonyítva 10,9, az amerikai dollárhoz mérve 11,4 százalékkal, az angol font­tal összehasonlítva pedig 5 szá­zalékkal értékelődött le. Az em­lített időszakban négy alka­lommal értékelték le a forintot a konvertibilis valutákhoz képest: tavaly júniusban 1,6, szeptem­berben 1,9, az idén februárban 1,9, márciusban pedig 2,9 szá­zalékkal. (MTI) Pünkösdi kiállítás Pünkösdi kiállítást és vásárt rendeznek a hétvégén Eszter­gomban. A Prímás-szigeti sportcsarnokban, a Kolping­­házban és környékükön május 28-31-ig kínálják portékáikat a gyártók és a kereskedők. Nem­csak Komárom-Esztergom me­gyéből, hanem az ország más vidékéről is számítanak kiállí­tókra. Bemutatkozik a Suzuki és az Opel is. A rendezvény programjában különféle sport- és kulturális bemutatók is sze­repelnek. A pünkösdi vásárt kezdemé­nyező esztergomi ipartestület és a Kereskedelmi és Iparkamara „Híd” elnevezéssel alapítványt hozott létre, ennek tőkéjéből támogatják a rendezvényt. Amennyiben sikeres lesz az első, úgy minden év májusában megrendezik. (MTI) Keddi jegyzet Az egészségügy nem lábadozik Jó lenne tudni, hogy az egészségügy helyzete akkor is ilyen siralmas volna-e, ha nem tűzik ki célul az átalakítását. Ha iga­zán rosszmájú volnék, azt mondanám, csupán azért emlegetik a megreformálását, mert valami nevet mégiscsak kellett adni en­nek a szemmel látható romlásnak. Ha az ember a vezetőkkel beszél, úgy tűnik, hogy tulajdon­képpen nincs is itt semmi komoly baj. Problémák persze, adód­nak, de a helyzet korántsem olyan kataszrofális, mint azt egyes orvosok és újságírók (mindig velük van baj!) terjesztik. De ha azokkal próbálok szót ejteni, akik az orvosi rendelők­ben dolgoznak, vagy ott gyógyíttatni kényszerülnek magukat, teljesen más kép tárul elém. Szolnokon egy-egy házi orvosi praxis például 1,1 millió fo­rintot kap a társadalombiztosítástól - egy évre. Ez az összeg jú­liustól változni fog. Hogy hogyan, azt még senki nem tudja megmondani, hiszen országosan is most gyűjtik az adatokat ah­hoz, hogy a társadalombiztosítás új szerződéseket kössön a dok­torokkal. Egyes becslések szerint az orvosok körülbelül 50 szá­zaléka arra számíthat, hogy ez az összeg csak kevesebb lesz. Azok sem boldogabbak, akik a kórházi műtőben keresik meg a kenyerüket. Ha vezető egészségügyi szakembereket hallga­tunk, föllelkesülünk: júliustól teljesítmény-finanszírozás! Ez igen! Aki többet dolgozik, keressen is többet! Az a kórház meg, amelyet elkerülnek a betegek, csukjon be! De ha a kórházi orvosokkal beszélek, és az ő számítgatásai­­kat hallgatom, elkeseredem, mert azt bizonygatják nekem, hogy a teljesítmény-finanszírozással kevesebb lesz a pénzük, mint volt! Egy biztos: az egészségügyben kétszáz százalékos áremelke­dés volt az elmúlt két évben. Ennek jórészt az az oka, hogy a ke­leti piac megszűnt, és most már Nyugatról kell beszerezni az eszközöket, gépeket - persze nyugati áron. Ezt a kétszáz százalékos emelkedést nem követte a finanszí­rozás. Spórolni kell, mondogatják az orvosoknak. Erre ők mit tesznek? „Vannak gyógyszerek,, például drága antibiotikumok, amelyeket egyszerűen elfelejtünk” - mondta egy kórházi dok­tor. - „Adunk olcsóbbat, amelyik nem olyan hatékony, de a pénzünkből erre telik.” ♦ Hogy ennek a lefelé épülésnek hol a vége, nem lehet meg­mondani. A gyakorló orvosok szerint ott, hogy például októ­berben azt mondja egyik vagy másik kórház: nem tudok az idén több beteget fogadni. És akkor még nem beszéltünk olyan részletkérdésekről, mint például: a szakrendelőkben német, a kórházakban pedig ameri­kai pontozási rendszer szerint dolgoznak majd (és keresnek) a dolgozók, kapják az intézmények a pénzt. Én nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy lesz ebből egységes egészségügyi ellátás? Addig is, amíg erre valaki elfogadható választ tud adni: sze­retnénk úgy birtokolni a betegbiztosítási kártyát, hogy tudjuk, ezért akkor is meggyógyítanak bennünket, ha csak náthásak va­gyunk és akkor is, ha szívátültetésre van szükségünk. Paulina Éva Testsúlyszabályozásról a klubban Felüdülés volt hallgatni nem­régiben Czakó László előadását az Életreform-klubban a test­súlyszabályozásról. Ennek a fajta életreform-programnak mindenképpen jövője van, amit a klub ingyenes, nyitott foglal­kozásain keddenként délután fél öttől a Városi Művelődési Köz­pontban felvállal. Mégpedig azért, mert olyan életmódváltoztatásra sugall az itt folyó műhelymunka, aminek megvalósításához csak mi kel­lünk, úgy, hogy nem kell ko­moly ezreket sem kifizetnünk. Hiszen mindenkinek kéznél van a lába, ha csak a mozgás szük­ségességére is gondolunk. Természetesen a táplálkozás minősége, mennyisége, ideje, mind-mind nagyon fontos. Jó élettani hatású az étkezés utáni kemény gyaloglás. A koplaló­kúrával viszont vigyázni kell, mert az izmok egy részének el­vesztését eredményezheti. A nap fénypontja az együttes családi (királyi, vagyis bőséges) reggeli kellene hogy legyen. Hány családban megfogadtuk már ezt, s minden maradt a ré­giben... -scsj-A manökennek sem könnyű Nőnek lenni minden helyzetben Murvai Piroska manökennel egy tanfolyamon találkoztam, a Dioro Stúdió munkatársaként fiatalokat tanított a szép moz­gásra, járásra, egyszóval a „szakma fortélyaira”. A szép, hosszú, fekete hajú manöken Pesten él és dolgozik, de szolnoki származású.- Ebben a városban szület­tem, a Délibáb úti iskolába jár­tam. Aztán Tiszaföldváron el­végeztem az óvónőképzőt, majd Kecskeméten ének szaktanári képesítést szereztem. Most az ELTE bölcsészkarára járok.- Hogyan lett manöken?- Véletlenül. Korábban is né­zegettem már a modelleket, hogy milyen szépek, milyen jó lehet nekik. Baráti unszolásra én is megpróbáltam, és 3 éve modellként diplomáztam. Fo­tómodell lettem és manöken.- Mi a jó abban, ha valaki el­végez egy ilyen tanfolyamot?- Megtanul nőnek lenni, sminkelni, a haját ápolni, menni. A tanfolyam sok pluszt is nyújtott, hiszen tanultunk például művészettörténetet, eti­kettet.-Hol láthatjuk most manö­kenként?- Fotómodellként dolgozom. Tanítok is tanfolyamokon. Sze­repeltem reklámfilmben is, a Madonna CD reklámban.- Melyik tetszik a legjobban?- Mindegyiket nagyon szere­tem. Mindegyikbe bele tudom élni magam. Ha választani kel­lene, nem is tudnék.- Azt mondják, a modellek élete nagyon nehéz, mert olykor visszaélnek a szépségükkel.- Nehéz egy modellnek dip­lomatikusan úgy irányítani a maga útját, hogy a munkát is megkapja és a kellő távolságot is megtartsa. Mert vannak, akik valóban megpróbálnak vissza­élni kiszolgáltatottságunkkal.- Később is a divatból sze­retne megélni?- Nem, hiszen az ember tudja, hogy ennek a szakmának nagyon rövid az ideje. Kutató akarok lenni. Nagyon érdekel a kisgyermekkor, az óvodáskor. Szeretném jobbá tenni az okta­tást. De az is lehet, hogy to­vábbra is fogok tanítani mo­­dell-jelölteket.- Figyeltem, ahogy tanítja a lányoknak a mozgást. Hát bi­zony, ha valaki ilyen ringó csí­pővel menne végig az utcán, abból nagy baj lenne.- Ez nyilván egy eltúlzott formája a szép járásnak. De annyit azért át lehet vinni belőle az életbe, hogy ha megy az ut­cán, kihúzza magát és egy kicsit ring a csípője.- Ön szerint milyen egy igazi nő?- Olyan, aki minden helyzet­ben megmarad nőnek. Vigyáz arra, hogy hogyan áll a frizu­rája, összhangban van a ruhája a cipővel. Fontos, hogy az ember olyan ruhát hordjon, amelyik megy az egyéniségéhez, és amelyikben jól érzi magát.- Milyennek látja a magyar nőket?- Az egyik legnagyobb hibá­nak tartom, ha valaki minden­áron a divatot akarja követni, függetlenül attól, hogy az neki jól áll vagy sem. Az ember nyilván megpróbálja a divatot követni, de ha az az én hátrá­nyaimat hangsúlyozza, akkor inkább le kell mondani róla. Olyan ruhát kell választani mindig, ami jól is áll.- paulina - Fotó: Imre Lajos Svájc Zalában

Next

/
Oldalképek
Tartalom