Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-20 / 116. szám
6 1993. május 20., csütörtök Húszéves a Tisza-tó Tiszaderzs. Bérbe adták a két sátorhelyet a Tisza partján- ahol most egy szakközépiskola 60 fős csoportja élvezi éppen a pihenést. A területi ülésen kérvényezik a villany bevezetését a sátortábor területére, hiszen ez a szép folyóparti rész a mostani kihasználtságánál sokkal többre érdemes. * Abádszalók. Nagy jelentőségű mozzanathoz érkezett a település idegenforgalma. A felszámolás alatt álló Vakáció Kft. vagyontartozásait az önkormányzat megvásárolta, ezzel gyakorlatilag az ő kezükbe került az üdültetés szervezése. Mivel a felszámolóbiztos az e célból előterjesztett pályázatot elfogadta, már az idén megkezdődhetnek a pozitív irányú változások. A nyári szezont a polgármesteri hivatalon belül működő ún. idegenforgalmi csoport fogja előkészíteni. * Tiszafüred. Folytatódik az örvényi kanyarban lévő hajóállomás építése. A kikötőrész és az ideiglenes közlekedőfeljáró elkészült, az állandó jövőre felépül. Az első hajó avatása június 11-én megtörténik. A vízijármű szeptember 1-ig folyamatosan közlekedik a Kisköre-Tiszafüred-Tiszacsege vonalon, szervezett programokkal, vízitúrákkal is várva a hajózást előnyben részesítő üdülőket, kirándulókat. * Tiszaderzs. Az 1996. évi Világkiállításhoz kapcsolódva Tiszaderzs, Tiszafüred, Abádszalók és Poroszló vízitúra találkozót szervez, kihasználva azt, hogy egyik helyen a túrázás, máshol a motorozás, vagy strandolás lehetőségei jobbak. A tervek megvannak már- az egyeztetés zajlik a megyei közgyűlés elnöke és a települések polgármesterei között. A vízitúrán a tervek szerint hazai és külföldi magyarok találkoznak, a cél a kapcsolattartás. Változatos programok, vetélkedők várnak majd mindenkit, esetleges csereüdülés lehetősége is szóba kerülhet. * Abádszalók. Az önkormányzat az üdültetés színvonalának fejlesztésére törekszik. El kívánnak érni egy mindenki megelégedését szolgáló ellátási szintet. Ennek érdekében előtérbe helyezik a környezetvédelmet, a strand területének tisztán tartását. A „bakancsos” túristák számára olcsóbb szálláshelyeket szeretnének biztosítani, a parkolóhelyek bővítése, nívós programok szervezése, a vízközeiben újabb ellátási formák kiépítése a cél. Június 30-ra a remények szerint a magyar sütöde is üzemelni fog, tovább javítva az ellátás minőségét. * Tiszaderzs. Elkezdődött a kastély felújítása is a helységben. A felértékeléskor az épületet 17 millió forintra becsülték, melyet vagy felújítva hasznosítanak, vagy vállalkozóknak adják ki. A befolyt hasznot az útépítésre a Tisza-part üdülősávjának fejlesztésére fordítják. A hajóállomás felé vezető út rekonstrukciója már folyamatban van. Az út fele, egy másfél kilométeres szakasz vár a felújításra, most ennyire futja a pénzből- szerencsére az út másik része a most felújítandónál sokkal jobb állapotban van. A Tisza-tó természeti értékei A természet alakítja a rendet A Tisza-tó változatos, vonzó természeti képe az ősi vízjárta alföldi táj hangulatát idézi. Aki figyelemmel kíséri változásait, az érzékeli igazán, hogy a tározó kialakítása során képződött sebek hogyan gyógyultak be, hogyan gazdagodott napról-napra a természet. Ugyanakkor azt is észreveszi, hogy a változások még nem fejeződtek be, a természetnek még teljesítetlen követelései vannak. Ha tudni akarjuk, hogy mi tartja mozgásban a tájat, vissza kell tekintenünk annak hajdani, de legalább a tározó kialakítása előtti életére. Sajnos ismereteink igen hiányosak. Amit tudunk, az annyi, hogy a terület egyike volt azon - viszonylag nagy kiterjedésű - ártereknek, ahol a száz évvel korábbi állapotok fennmaradtak. A Tisza-tó északi, ma védelem alatt álló részének holtágai, a Hordódi, a Háromágú vagy a Nagy morotvák csodálatosan gazdag élővilágnak voltak menedékhelyei. Jellegzetes ártéri erdők, kiterjedt kaszálórétek színesítették a tájat. Ezek az élőhelyek a tározó kiépítése során jelentősen károsodtak, de a beavatkozásokat szerencsésen átvészelő egyedeik alapjává is váltak annak a tájformáló változásnak, ami mára kialakított egy, az eredetitől különböző, a természeti értékek eltérő arányait hordozó, sokak által megcsodált mesterséges tájat. A véletlenek szerencsés egybeesése, hogy az új természeti kép jellegében az ármentesítés előtti időszakra emlékeztet. A tározó kialakításával szinte egyidőben történt a Tiszafüredi Madárrezervátum védetté nyilvánítása. A rezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként őrzi a Hortobágy melléki táj fejlődésének egyik jellegzetes állomását. Az eredeti ártéri erdők többségét a tározó kialakítása során kitermelték. A legértékesebb keményfa ligetekből mindössze néhány folt maradt meg természetvédelmi érdekből. Ilyen a Tiszádi erdő. A Tiszát kísérő magasabb partokon ma kedvező lehetőség kínálkozik az elpusztult erdőtípusok rekonstruálására. A vízviszonyok alakulása a mélyebb fekvésű területek egy részén lehetővé tette a letermelt erdők felújítását. Ezeken a helyeken a gyorsan növő igénytelenebb fafajok sűrű dzsungele alakult ki, amelyet őserdőszerűvé tesz a szinte áthatolhatatlan süntök, vadszőlő-liánszövevény. A természetvédelem néhány pusztulásra ítélt erdő megőrzéséhez azért ragaszkodott, mert ezek biztosítottak otthont az ártéri gémtelepeknek. Mára ezek az erdők, betöltve küldetésüket, elpusztultak. Szerepüket átvették az időközben felnőtt állományok, otthont adva a gazdag madárvilágnak. A Tisza-tó arculatát, természeti sajátosságát legjobban a hínámövényzet elterjedésében bekövetkezett változások és a valamikor kiterjedt kaszálók eltűnése módosította. A viszonylag sekély, jól átmelegedő vizek kedveznek a hínámövényzet terjedésének. Különösen feltűnő az Európa más területein megfogyatkozó súlyom rohamos térhódítása, valamint a védett tündérfátyol-szőnyegek területének gyors növekedése. A morotvák jellegzetes növénye, a tündérrózsa állománya az eredeti élőhelyein ugyan megfogyott, de több új lelőhelye jelzi terjedését, s azt, hogy nem kell tartanunk kipusztulásától. Sok szakember veszélyesnek tartja a hínámövényzet gyors terjedését, a pusztulás előjelét látja benne. Valójában ennek éppen az ellenkezőjéről van szó. A természet gondoskodni igyekszik arról, hogy a felvehető fölösleges tápanyag ne okozhasson katasztrofális vízminőség-romlást. Ennek a legbiztosabb módszere, ha a fölvehető tápanyagot a saját testanyagává honosítja át. A természet csak segíteni igyekszik, kialakítja helyettünk azt a rendet, amelyet az emberi beavatkozások lépten-nyomon felborítanak. A természetvédelem különösen fontosnak tartotta az igen gazdag madárvilág megőrzését. Ezért került sor a madárrezervátum kialakítására, s ezért került a terület a Ramsari egyezmény értelmében is védelem alá. A madárvilág kedvezően reagált a tározó kialakítását kísérő változásokra, a terület igazi madárparadicsommá vált. A rezervátumban a feltöltést követő években Európa legnagyobb és legváltozatosabb gémtelepe alakult ki: ornitológusok sokasága látogatta meg az elmúlt években ezt a természeti csodát. A telep két-háromszáz pár kanalasgém mellett nagy és kis kócsagok, bakcsók, szürke- és üstökös gémek, valamint jelentős kárókatona népességnek nyújtott tanyát. A telep legnagyobb ornitológiái szenzációja volt, hogy itt sikerült bizonyítani a rendkívül ritka kis kárókatona első fészkelését a Hortobágy térségében, s az, hogy hosszú idő után ismét megjelent mint fészkelő az íbiszfélék közé tartozó batla. A változatos, virágos hínármezők kormosszerkőknek, fatytyúszerkőknek, dankasirályoknak kínálnak kedvező fészkelési lehetőséget. Velük közös tele* pekben él a vidékünkön csak szórványosan megtelepedő küszvágó csér, ez az igen ügyes halászmadár, amely magasból a vízbe zuhanva kapja el a felszín közelében úszkáló apró halakat. A hínárállományok rejtik a búbos vöcsök és a ritkább vörösnyakú vöcsök uszadékból épült tutajfészkét. A vízben álló elszáradt fákon ritka ragadozó madarak is tanyát ütöttek. Újabban ismét megtelepedett a hetvenes évek elején kipusztult barna kánya, s gyakoribbá vált a villámgyors röptű kabasólyom. A hatalmas háborítatlan vízivilág ide vonzotta a hazánkból már igen régen kipusztult halászsast, amelynek első fészkelési kísérlete közeli megtelepedését sejteti. Rendszeressé vált a rétisas előfordulása is. Az elmúlt években az igen ritka kerecsen sólyom két-három fészkelő párja nevel fiókát a Tisza-tó rejtett zugaiban. A Tisza-tónak a madárvonulásban betöltött szerepe is egyre növekszik. Ősszel tízezres daru- és vadlúd csapatok éjszakáznak a védelmet kínáló sekélyebb tocsogókban. A ritkaságok közül ki kell emelni a kipusztulás szélére sodródott kis liliket, amelynek utolsó példányait a szakemberek számontartják és féltve őrzik. A tavaszi madárvonulás lenyűgöző látványosság. A ludak, récék, parti madarak fajgazdagsága és mennyisége minden képzeletet felülmúl. A tavaszi alacsony vízállás kedvez a vonulók megtelepedésének, amelyek száma a Tisza-tó kialakítása óta folyamatosan növekszik. Az elmúlt években megjelent a területen a bütykös hattyú, és nyári kóborlásuk idején néhány hatalmas testű borzas gödény is. A Tisza-tó kétségtelenül legnagyobb zoológiái szenzációja mégis a hód megtelepedése volt. Ez a nagy testű rágcsáló a XVIII. században kipusztult hazánkból, s korábbi előfordulását csak néhány alföldi település neve idézte. Remélhető, hogy a kedvező környezeti feltételek biztosítják tartós megmaradását. Gyakran lehet találkozni a fokozott védelem alatt álló vidrával. Az emlős fauna gyorsan szaporodó, természetvédelmi gondokat is okozó tagja a vaddisznó. Gyérítését szinte lehetetlenné teszi az áthatolhatatlan sűrűt alkotó ártéri erdő. A 3400 hektárnyi védett területet a rezervátumtól délre, az úgynevezett alsó tározó térben tovább kell bővíteni egy hasonló nagyságú területtel. Az elmúlt években a tónak a Poroszlói medence néven ismert része gyors és természetvédelmi szempontból igen kedvező változáson ment keresztül. Változatossága, természeti szépsége alkalmassá teszi arra, hogy a természeti értékek bemutató helyévé váljon. A Kis-Tisza valamikori medrét kísérő erdők keskeny sávja mögött hatalmas tündérrózsa-, tündérfátyolmezők díszlenek. Az ármentesítés előtti ősi vízivilág rejtelmei teljes gazdagságukban tárulnak itt a látogató elé. A sekélyebb parti zóna a gémfélék kedvenc táplálkozási területe. Itt a védett fajokat zavarásuk nélkül megfigyelhetjük. A vadvízország romantikus útvesztőin végig evezve a csend, nyugalom hozzásegíti az érdeklődő vendégeket, hogy maguk fedezzék fel a táj természeti változatosságát. Ez az igazi élmény! Dr. Aradi Csaba Született 1973-ban A Kiskörei duzzasztómű 1973-as üzembehelyezésével több évtizedes álom valósult meg a Közép-Tisza vidékén, az időjárásnak kiszolgáltatott vízháztartás szabályozási lehetősége. Az Alföld éves csapadékeloszlása igen szélsőséges - ezt a tavalyi aszály után nem kell bizonyítani -, és ez a helyzet különösen jellemző a Tiszántúlra - a Körösök és a Nagykunság vidékére -, így az öntözés szükségessége a térségben több mint 100 éves aktualitás. A beruházás fő célkitűzéseit a mezőgazdasági területek gravitációs vízellátása; ipari és lakossági vízszükségletek, energiatermelés és hajóút biztosítása; valamint az ár- és belvízvédelmi biztonság fokozása alkották. Az eredeti célkitűzések között továbbá szerepelt a létrejövő tározó-tó idegenforgalmi hasznosítása is. Az eredetileg három ütemű megvalósításra tervezett befejezetlen állami nagyberuházás harmadik üteme elmaradt - a második is csak részben valósult meg - így jelenleg a tervezett duzzasztási szintnél két méterrel alacsonyabb a szinttartási lehetőség. A létesítményegyüttes ennek ellenére 125 millió köbméter hasznosítható vízkészlet tározására alkalmas, amely a napjainkig jelentkező öntözővíz-igények kielégítése' mellett átvezetés révén lehetőséget nyújt a Körös-völgy vízhiányának csökkentésére is. Az átmenetire tervezett, de állandósult - gyakorlatilag másfél évtizede változatlan - duzzasztási szint tette lehetővé a spontán újraerdősült szigetekkel tarkított, szinte ősi ártéri táj kialakulását. Az eredetileg 127 négyzetkilométeres sík vízfelület helyett így a tározó felső szakaszán létrejöhetett egy Európa-szerte elismert és keresett természetvédelmi terület, mivel a tározótér változatos környezeti adottságai a hajdani Tiszatájhoz hasonló, nagyon gazdag élővilág megtelepedését tették lehetővé. A vízgyűjtőről érkező szenynyezések és a kis vízhozamok során gyakori vízminőségi problémák esetén a megfelelő üzemrend és vízkormányzás, mérésekkel dokumentálható módon képes a Tisza vízminőségét javítani. Az eredeti célok teljesülését figyelve az öntözővíz-kivétel sem a tervezett mértékű, de a hajózás még a korábbi alacsony szintről is visszaesett, bár az utóbbi időben bizonyos fellendülés figyelhető meg. Az energiatermelés volumene országosan nem jelentős, de az erőmű összességében számottevő nyereséggel dolgozik. A létesítmények a Tiszai Hőerőmű és a Tiszai Vegyi Kombinát ipari vízigényének kielégítését, Szolnok vízellátásának mennyiségi és minőségi javítását is szolgálják. A Tisza-tó így egyben ivóvízbázis is, emiatt előbb-utóbb szükségszerűvé válik az ilyen térségekre előírt vízminőségvédelmi követelmények érvényesítése. Az ipari vízellátás szerepe ezáltal a tervezettnél nagyobb. de megfelelő fejlesztési források esetén e hasznosítás előtt még jelentős távlatok vannak. Az igények' az idegenforgalmi, üdülési célú hasznosítás területén változtak meg a legjelentősebb mértékben, pedig az eredeti prioritási rendszerben ez szinte utolsónak szerepelt. A jelenlegi duzzasztási szint így a páratlan táj kialakítása mellet, a tuskótlanítás hiánya miatt, az üdülésfejlesztési lehetőségeket alapvetően korlátozza. Gondot okoz a part menti települések csatornázásának, szennyvíztisztításának hiánya, infrastrukturális elmaradottsága is, ami a Tisza-tó adta előnyök kihasználását megnehezíti. Annak ellenére, hogy a tározó létéből adódó „hasznok” máshol (sajnos általában távol és nem a helyi lakosságnál) jelentkeztek, az üzemelési, fenntartási költségek lényegében teljes egészében a vízügyi ágazatra maradtak, amit az nem volt képes fedezni, így alapvető feladatok maradtak el, mint pl. a hullámvédelem biztosítása. A parterózió a biológiai védősáv (nádsáv) kipusztulása miatt néhol olyan jelentős, ami már közvetlen veszélyt jelent. A tó belső térségeit látogatók, a „vadkempingezők” és a horgászok nagy száma okozta környezetszennyezés és károkozás kivédése viszont meghaladja a kezelő vízügyi igazgatóság jogi és állami erőforrások biztosította lehetőségeit. A tó vízfelülete létrehozott egy mesterséges, de természeti értékekben gazdat tájat, melynek egyensúlya törékeny és védelemre szorul, így minél előbb szükséges a Tisza-tó hasznosításának átértékelése és a fejlesztés fő irányvonalainak kitűzése. Ez a munka a nagyszámú érdekelt és érintett összehangolt együttműködésével lassan a végéhez közeledik. - Lovas -A morotvák jellegzetes növénye, a tündérrózsa állománya az eredeti élőhelyein ugyan megfogyatkozott, de több új lelőhely jelzi terjedését a Tisza-tónál. Lényeg, kipusztulásától nem kell tartanunk.
