Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-19 / 115. szám

6 Kunsági Extra — Karcag 1993. május 19., szerda Gyógyszereket gyűjtenek Testvérlátogatást tett a városba Ó-Moravica telepü­lés küldöttsége. A szerbiai városban a háború miatt nagy az elszegényedés és a gyógyszerhiány. A szűkös költségvetésből Karcag 50 ezer forintot ajánlott fel erre a célra. A háziorvosi intéz­mény felhívással fordul a lakossághoz, hogy elfekvő gyógyszerkészleteit adja el május hónapban az intéz­mény portáján. A szavatos­ságot a szakemberek felül­vizsgálják és a használhatat­lanokat megsemmisítik, a még jó gyógyszereket to­vábbítják a rászorulóknak. Kosárlabda fesztivál Az első utcai kosárlabda fesztiválra szerdáig lehet még jelentkezni a városháza 19. szobájában. A mérkőzé­sek 21 pontig vagy 15 per­cig tartanak, a 3-3 fős csa­patban egy nőnek, lánynak is a pályán kell tartózkod­nia. A megmérettetésre a gyermeknapon kerül sor. Challenge Day napján A Challenge Day napjára már nagyon készül a város apraja-nagyja. Éjfélkor dis­­cóval veszi kezdetét a ver­sengés. A nap folyamán az iskolák, óvodák, szociális otthon, ERME különböző feladatokat kínál a betérők­nek. Az uszoda egész nap ingyen használható. Meg­nézhetjük, a középiskolás igazgatók közül ki a legjobb tojáspatkoló, s a sétáló utcai sorversenyben tűzoltó, rendőr, képviselő, pedagó­gus együtt versenyez a gye­rekekkel. A kórház dolgo­zói már biztosan készítik kerékpárjukat, hiszen dr. Szabó János igazgatót kell majd üldözni, esetleg meg­előzni: itt nem kell a rang­sort betartani! Hangyási At­tila Karcagról elindul éj­szaka, s kerékpáron felke­resi a környező települések polgármestereit; s átadja dr. Fazekas Sándor polgármes­ter üdvözlő sorait. A környezet védelméről A város föld- vízvédel­mét is szabályozza a kör­nyezet védelméről megal­kotott rendelet. Remélhetőleg ezután a város zöldterületein sikerül a szemétlerakást megákadá­­lyozni, hiszen aki megszegi a szabályt, kártérítést köte­les fizetni. A szabálysérté­sek 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatok. Ez talán megakadályozza az embereket abban, hogy rongáljanak, pusztítsanak. Helyreáll a rend Ezidáig még nem sikerült betartatni a gazdákkal a heti állattartás rendjét. Rendelet ide vagy oda, az eladók már éjszaka lebonyolították az üzletet, s reggelre már se híre, se hamva nem volt a malacoknak. Ez jó volt a gazdának, a kupecnek, mert az éj leple alatt lezajlott a vásár, az illetékesek pedig tehetetlenek voltak. Ez most megváltozik, hiszen jövő héttől kötelező a marhalevél kiváltása, s miután ezt iga­zoltatni is kell, csak nappal lehet árulni. Aki ezt nem tartja be, megbüntetik, s a malacokat nem is tudja to­vábbadni a papír nélkül. Ezen indokok után valószí­nűsíthető, hogy a helyi ál­latvásár - az önkormányzati rendeletnek megfelelően - minden pénteken 05-13 óra között lesz. Új technológiai megoldásokat kesesnek Nem csökkent a téglagyár termelése A Téglagyár adalékanyag­gondokkal küszködik. A rizshé­jat eddig a malomtól szerezték be, ez a készlet most fogytán van.- Mi lesz az üzemmel? - kér­deztem Pintér Imrétől, a gyár igazgatójától.- Az tény, hogy a karcagi tég­lát meghatározza a rizshéj léte, de megpróbáljuk a minimumra csökkenteni az adalékolást, amíg még jó a minőség. Tavaly a rizshéj egyharmadát tudtuk csak beszerezni a korábbi mennyiségekhez képest. Ez arra kényszerít bennünket, hogy olyan technológiát is keressünk, amely nem igényel ilyen adalé­kot. Máshol fűrészport, darált szalmát is kevernek az agyagba, ezzel is próbálkozunk most.- Csökkent-e az utóbbi idő­ben a termelésük az eladatlan késztetek miatt?-Nincsenek eladatlan készle­teink, most is napi 130-140 ezer darab nyerstéglát gyártunk, mint a legjobb időszakunkban.- Hol értékesítik ezt a meny­­nyiséget?- A Dunántúlról, Solymárról, Tatáról járnak ide vásárolni az emberek. Az áraink versenyké­pesek, így megéri onnan eljönni a tégláért. A nagy lekötött mennyiségek megszűntek, az értékesítésünk spontán, bejön a vevő, kifizeti, s már viheti is a téglát.- Az üzemben a gyártás több fázisa kézi munkával készül. Várható-e fejlesztés ezen a terü­leten?- A tizennyolcadik évét ta­posó gyárnál csak arra törek­szünk, hogy biztonságosan tud­jon termelni. A fejlesztésről ak­kor szó sem lehet, amikor a fennmaradás a tét. Hét hónapja van benn az önállósodási ké­relmünk. Rettenetesen jó lenne, ha ez sikerülne, mert akkor tud­nánk, mire vagyunk képesek. A gépekre évi 4-5 milliót kellene fordítani, ehhez hitelt nem tu­dunk felvénni, ki kell gazdál­kodnunk.- Van-e elegendő agyag a környéken?- Ötven-ötvenkétezer köb­méter agyagra van szükségünk évente. Kértünk az önkormány­zattól egy területet, ahol a ki­termelést folytatnánk. Most tár­gyalunk erről. Felajánlottunk az öt hektárért huszonötöt, amit visszaadnánk a régi területből, ha ez nem sikerül, akkor le­mennénk 4 méterre a mostani 2,2 helyett, itt még elfogadható a minőség. Nagyon bízom abban, hogy pótolni tudjuk mással az ada­lékanyagot, s akkor a gyárat to­vább tudjuk üzemeltetni. GYERMEKNAPI AJÁNDÉK. Az önkormányzat a város négy ját­szóterén fajátékokat rendelt egy balatonvilágosi kft.-töl. A má­­szókákat és forgókat már most birtokba vehették a gyerekek. Vizsga nélkül főiskolára A Szentannai Sámuel Mező­­gazdasági Szakiskola és Gim­názium két végzősének már nem kell készülnie a vizsgákra. Sóti Gábor és Rabi László - mindketten ötödévesek - az or­szágos szakmai tanulmányi ver­senyen szépen szerepeltek. Az írásbeli vizsgán a burgonya nö­vénytermesztését, a kukorica vegyszeres gyomirtását, a gyo­mok csoportosítását olyan jól tudták, hogy továbbjutottak az országos döntőre. A ballagás előtti napokban kapták meg az értesítést, hogy Sóti Gábor első, Rabi László második lett, így felvételi nél­kül bejutottak a szakirányú fel­sőoktatási intézménybe. Meg­kapták automatikusan a techni­kusi papírt is, így csak szakmai tárgyból kell vizsgázniuk. Gá­bor Gyöngyösre megy a GATE gazdasági és társadalomtudo­mányi karára, üzemmérnöknek készül. Laci először a katonás­kodást választotta, azalatt az egy év alatt eldönti, hová is megy jövőre tanulni. Felkészítő tanáraik: Pataki János és dr. Váczi Imréné. Marika néni soha nem akart mással foglalkozni Egy fehér holló a juhász szakmában A juhász tipikusan azon­­szakma, amit férfiak választa­nak maguknak. A nagy fizikai igénybevétel miatt a közeljövő­ben nem kell attól tartani, hogy megszaporodnak a női juhá­szok. Szopkó Jánosné juhász di­nasztiában nőtt föl. Már negy­ven éve őrzi a nyájat. A most megrendezett hódmezővásárhe­lyi országos versenyen 3. he­lyezést ért el. Tavaly megkapta az Érdemes juhász címet is. A gyakorlatok három helyszínen zajlottak: kel­lett kutyával menni, ahol az összeszokottságát nézték meg a gazdával. Tesztet is töltöttek ki, melynek kérdései kiterjedtek az etetésre és az állat gondozására is. A növényfelismerés becsa­pós volt, mert a lepréselt nö­vényt nem lehetett megfogni, nézegetni, szagolgatni. A versenynek fizikai része is volt; meg kellett körmölni egy juhot. A hagyományőrző fel­adatokban idén a gomolyakészí­­tést mutatta be. Marika néni soha nem akart mással foglalkozni, az állatok közül is a birkák a kedvencei, pedig disznók, lovak is vannak a tanyán, amit most vettek meg a tsz-től. Az ismerős gyerekek kijár­nak a tanyára, őket oktatgatja a szakma fortélyaira. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Korányi Éva Megvalósuló kábeltévés remények Két évvel ezelőtt még nem sokan hitték el, hogy az idén már lesz valami a kábeltévéből. Most végre elmozdult a holt­pontról a dolog, beindult a szer­vezés. Két hónapja már a TI­­TASZ szakemberei erősítik fel a törzskábeleket, azokat a veze­tékeket, amelyek kilenc műsor továbbítását fogják megoldani. A Táncsics körúti ház tetején már ott a fejállomás, a műhold­vevő, innen kezdték el építeni a gerincvezetéket is. Az év vé­gére 40 kilométer el is készül, jövőre újabb 40 km a terv, ez már az egész várost behálózza. A Tele-coop - a kivitelező - sa­ját erőből 8,5 milliós hitelből építteti a gerincvezetéket a vá­rosban. A Kuthen, Győrffy I., Hortobágyi utca lakói már néz­hetik a műholdas adásokat. A belépett 600 családnak is rövid időn belül bekötik a csatlakozó kábelt. A szervezők a helyi stú­dió kialakításán is gondolkod­nak. Valószínű, hogy ez a Déryné Művelődési Központ­ban lesz, de ez még kérdőjeles, hiszen kétezer igénylőre van szükség a beindításához. A stúdió megvalósítása után a helyi kulturális rendezvénye­ket is lehetne közvetíteni, s egy videocsatomát is kialakítani. Ezek persze még távlati ter­vek, de ha ilyen ütemben halad a bekötés, akkor ez talán már jövőre valóra válhat. A UTÁSZ Rt. szakemberei szerelik a gerincvezetéket Az aranygyürüs rendőr Az eddig végzett munkája el­ismeréseként Dániel István fő­hadnagy megkapta az arany­gyűrűt s Boros Péter belügymi­niszter úrtól az elismerő okleve­let. Az őszülő, magas férfi te­kintélyt parancsol magának, amit meg is kap az utcán. Ti­zennyolc éve van a pályán.- Minden gyerek szeretne rendőr lenni. Ön miért válasz­totta ezt a pályát?- Eredeti szakmám vasesz­tergályos. A katonáskodás után ’75-ben jelentkeztem rendőr­nek. Járőrként kezdtem, s meg is maradtam ennél a szakterü­letnél mindig. A pályamódosí­tásra motivált, hogy sokat jár­tam ide szakértőként, s megsze­rettem a rendőri munkát.- Biztos van emlékezetes esete . . .- ’84-ben két kollégámmal kerestünk egy körözött sze­mélyt, aki a volt Rónai malom­ban húzódott meg. Nem kap­tunk még parancsot az elfogá­sára, úgyhogy majdhogynem saját „szakállunkra” figyeltük a helyszínt. Egyikünk civilben, mi ketten pedig egyenruhában vártunk a pillanatra, hogy el­kapjuk. Lopás, garázdaság miatt keresték. Éjszakánként motorra ült, s végigjárta a 4-es főút mel­letti területeket. Szóval elérke­zett a „lecsapás” pillanata. Egyikünk az ajtó, másikunk az ablak felől kopogtatott, nem tu­dott megmenekülni, elfogtuk.- Hogyan fogadják az intéz­kedő rendőrt az emberek?- Amikor kezdtem, akkor sokkal jobban felfigyeltek ránk, tiszteltek bennünket. Ha bemen­tünk egy szórakozóhelyre, nem tettek megjegyzéseket ránk . .. ma már ez nem így van. Lép­­ten-nyomon előfordul, hogy sértegetik az intézkedő rendőrt. Nagyon nehéz ehhez tanút ta­lálni. Most is volt egy esetünk: az egyik szórakozóhelyen ga­rázdaság miatt jártunk el, elfog­tuk az illetőt, aki nem ment vissza eltávozásról. Még a tu­lajdonos sem vállalta a tanús­kodást, letagadta a lopás tényét is, féltek tőle, mert megfenye­gette őket, ha kijön, megöli őket.- Került-e már életveszélybe ezalatt az idő alatt?- Ha nem készültem volna föl előre az intézkedésre, akkor többször kerültem volna. A bű­nöző fejével is kell gondol­kodni, ha azt látja, hogy kezem­ben a pisztoly, spray, magabiz­tos vagyok, másképp lép fel ve­lem szemben.- Soha nem akarta itthagyni a pályát, s nyugodtabb életfor­mát választani?- Kezdetben, amikor az érett­ségire készültem, nagy volt a le­terhelés, nehéz volt munka mel­lett tanulni. Akkor felmerült ez bennem, de a vizsgák után el-; mentem egy hét szabadságra, átgondoltam a dolgot, s úgy döntöttem, maradok. Ez volt az egyetlen kisértés a pályámon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom