Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-13 / 110. szám
1993. május 13., csütörtök Hazai tükör 3 Országos óvodai tanácskozás Szolnokon A környezet esztétikumáról Diszkóbotrány Tiszafüreden Tűrni vagy „zanzásítani”? „A taps, mint műalkotás.” Huff Endre Béla filozófus előadását tartja. Egy társadalomban önmagában a műveltség nem jelent jó ízlést, mert az ízlés spontán módon működik a mindennapi életre (divatra, öltözködésre, étkezésre), a tágabb környezet esztétikumára kiterjedve. Az ízlés a szép, a helyes, az illendő iránti érzék, és az esztétikai értékekhez kapcsolódik szorosan, amelyek a családban, a gyermekintézményeken keresztül közvetítődnek. A nem emberléptékű környezetben, a zsúfolt iskolában, kopár falak között, ahol nincs egy sarok ahová félrevonulhatnának a szünetben a gyerekek, a rossz ízlésvilág konzerválódik, s a későbbi felnőttkori közízlés sekélyesedik. Szolnok adott helyet annak a három napos országos esztétikai tanácskozásnak, amelyen 350 óvónő, tanító és rajztanár vett részt a J-N-Sz Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében. Vakító fehérre keményített blúzban, nadrágban, kékmintás köténykében, fekete lakkcipőben - jó ízlésről téve tanúságot - énekelték a megnyitón a szolnoki Zengő Óvoda kicsinyei az „Igrice szívem.,.”-et, majd Jakatics Árpád, a pedagógiai intézet igazgatója köszöntötte a II.Országos Óvodai Esztétikai Tanácskozás résztvevőit. Huff Endre Béla (Iparművészeti Főiskola) az esztétikum értelmezéséről beszélt filozofikus megközelítésben. Az esztétikum - mondotta - a műalkotás belső világa, a szabad ember sokszínűsége. A művészetekhez csak nyitottsággal, őszinteséggel, előítéletmentességgel lehet közeledni. Kárpáti Andrea (ELTE, Neveléstudományi Tanszék) a környezet, kultúra, iskola kapcsolatát, a valóságos tapasztalás fontosságát elemezte óvodáskorú gyerekeknél. Három ezer nemzetközi szakértő szerint a legjobb óvodák Olaszországban működnek. Rajztermek, központi nagy terek, művész-rajztanárok gondoskodnak a minőségi oktatásról, vizuális nevelésről, amit a bemutatott videó-film is jól illusztrált. Kovács-Gombos Gábor (Soproni Óvóképző Főiskola) a külső, belső terek, giccs kapcsolatáról szólt előadásában. Az első nap programjához tartoztak még az esti szekciónkénti beszélgetések, illetve az óvodai bútorok, gyermekjáték készítők - akik többekkel együtt a rendezvény támogatói is voltak - termékbemutatói. A második napon szolnoki és vidéki óvodák megtekintése, kirándulások, míg a mai zárónapon újabb előadások - a magyar környezeti valóságról, környezetvédelmi nevelésről - színesítették, gazdagítják az országos fórum programsorát. A tanácskozás zárásaként ma délben a szolnoki Klauber Úti Óvoda óvodásai és az óvónők citera tanfolyamának hallgatói adnak műsort. Simon Cs. József A rendezvényen gyermekjáték-készítő cégek is bemutatkoztak, akik egyben szponzorai is voltak az országos fórumnak (Fotó: I. Cs.) Több utca lakói tettek már feljelentés a Zan-Zi Disco ellen Tiszafüreden, a pedagógus társadalom pedig a fiatalkorúak italozása miatt háborog. Volt aki az utcai táblák leverése miatt emelt szót, volt aki azt nehezményezte, hogy utcáját nemes egyszerűséggel mellékhelyiségnek használják. Persze „tradicionális” dolgok: nagy hangerő, ordítozás, éjszakai csendháborítás is gazdagítja a panaszáradatot. A művelődési házban üzemelő disco ennek ellenére mágnesként vonza a fiatalokat. Járnak ide Egerből, Hevesről, Karácsondról, de itt van már a budapesti „kemény mag” is. Nem beszélve a Füred vonzáskrözetébe tartozó kis településekről. Nem akarok pálcát tömi sem pro, sem kontra senki feje felett. Éppen ezért úgy láttam jónak, ha az ügyben érintett tizenéveseket szólaltatom meg. Többüknek volt bátorsága írásban kifejteni véleményét. Ezekből próbálok most „csemegézni”. Mielőtt belekezdenék, elmondom azt is, hogy többen meggondolták magukat. ígéretük ellenére csendben maradtak. Talán félnek az esetleges következményektől. Az alábbiak ezt látszanak igazolni: „Egyik téli este négy egyeki srác hógolyózott az udvaron. Ekkor szólt rájuk egy fiatal punk, hogy ő igenis ott, a barátnőjével szeretne beszélgetni, ezért mejenek arrébb játszadozni. Szó szót követett. Hatalmas verekedés lett a dologból. Az egyekiek még a lányt is összeverték. Két hét múlva aztán jött a visszavágás. Az kész tömegverekedés volt. Előkerültek a gázsprék, gumibotok, szögeslécek. Ütötte egymást alternatív, skinhead, punk, szakis, gimnazista. Nagyrészük ittas volt.”- A másik véleményből az ittasság okát nyomozhatjuk ki: „A „zanzibárba” jövők többsége már érkezéskor italos. Erről nem a disco tehet, mert itt nem szolgálják ki őket. Sokan otthon töltik fel magukat vagy hozzák magukkal a „muníciót”. Füreden • azonban nagyon sok lehetőség van az italozásra. - Itt egy hosszú felsorolás következik a fiatalok kedvenc „szeszbeszerző” helyeiről -. Ez az oka, hogy több 15 év alatti - főleg lányok!? - lerészegedik. Utána jöhet a bunyó és az utcai vécézés!” Van aki keményebb dolgokat feszeget: „Megjelentek itt már drogosok is: gyógyszer-szeszszel, füves cigaretta. Hál’ istennek a „keményebbek” még nem értek el Tiszafüredre! Ezt mind a pestieknek köszönhetjük. Ebbe a sorba tartozik még a petárda is. De kérdem én: erről a „zanzibár” tehet? A disconak csak szórakozási lehetőséget kell biztosítania. Nem népneveidé az. És amit csinálnak, azt jól csinálják. Botrányos - elismerem -, ami az utcán történik, de az népi a Zan-Zi. Éppen ezért kicsit fel van szerintem fújva az ügy!” Hát?!?... Ezek lennének az általam kiragadott „tanvélemények”. Biztos, hogy nem mesék, mert a jelenlévők nagyon is átélték a leírtakat. Aki a környéken lakik azokat ez egyáltalán nem vigasztalja. Tovább háborog. És jön a nyár! Egyre többen lesznek Tiszafüreden. Van aki éppen azért jön le, hogy a „zanziba” látogasson. Disco a vendégért, vendég a dicoért. Döntse el a kedves olvasó, hogy melyik oldal hibádzik! Az sem megoldás, ha bezárunk mindent, de az sem, ha szemet hunyunk. Csak az a kérdés, hogy kinek és mire? Zanzásítás nélkül. Ez az oka, hogy jó példaként most én is kiírom a teljes nevem. Percze Miklós A „Két Lotti” nyerőszámai: 35,41,43,20,52,56 Négyéves a „Ruhaipari” A szolnoki Ruhaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet a fiatal intézmények közé tartozik. Mindössze négyéves, önállóan pedig három éve működik. Önállóságuk ezen ideje alatt szép eredményeket értek el. Az iskolában 35 osztályban tanul 951 diák. Hét osztály szakközépiskolai, a többiben szakmunkásképzés folyik. Húsz szakmában folytatnak képzést, a többségük szolgáltatás jellegű. Ennek megvan az az előnye, hogy ha nem tudnak elhelyezkedni, vállalkozók is lehetnek az itt végzettek. A ruhaipari technikusokat öt évig képezik, a ruhaipari szakközépiskola 4 éves. A paksi szakközépiskola kísérlete alapján számítástechnikai programozók oktatását is vállalták. A paksi tapasztalatok szerint ez is a keresett szakmák közé tartozik. Aki ugyanis tovább akart tanulni, az felvételt nyert, aki pedig el akart helyezkedni, az el is tudott, tehát nem maradt munka nélkül senki. Ez is azt bizonyítja, hogy érdemes foglalkozni az ilyen képzéssel. Elsősorban a megyéből várnak ide tanulókat. De néhány szakma iránt máshonnan is van érdeklődő. A középiskolát végzett tanulók körében is nő az érdeklődés az iskola iránt. Ők kiegészítő képzéssel másfél-két év alatt juthatnak szakmunkás-bizonyítványhoz. A gyakorlati oktatás egy része az iskolában, többsége kft-knél. vállalatoknál folyik. Hogy jó színvonalon, azt mi sem bizonyítja inkább, mint a tény, hogy az idén például 3 tanulójuk ért el kiváló eredményt országos versenyen. A végzősök közül heten jelentkeztek továbbtanulni, közülük négyet már föl is vettek. A többiek technikusi minősítést szeretnének kapni, és az 5. év végén tanulnak tovább. A ruhaipari szakmunkás- és szakközépiskolai képzés között biztosították az úgynevezett „átjárhatóságot”. Az első év végén át lehet menni a szakmunkásképzőből a szakközepes évfolyamra és fordítva. Akik viszont a szakmunkás szintet sem bírják, azok számára kétéves képzést indítottak, és betanított-munkási bizonyítványt kapnak. Az itt végzettek dolgozhatnak pl. varrodában szalagnál. Ennek a kísérletnek az az előnye, hogy mindenki valamilyen szintű végbizonyítvánnyal hagyja el az iskolát. Vállalkozói tevékenységet is folytatnak, és pályázatokon is részt vesznek. A Phare -programon keresztül sikerült fölszerelni a nyelvi labort (német és angol nyelvet oktatnak), valamint a szakkönyvtárat. Pályázat segített a tanműhely korszerűsítésében, a számítástechnikai szaktanterem kialakításában, az élelmiszeripari anyagvizsgáló laboratórium fölszerelésében. Az itt tanulók és oktatók (a 38 tanár illetve szakoktató) büszkék az iskola eredményeire. „Legfrissebb” büszkeségük az volt, hogy innen került ki a város diákpolgármestere.-pé-Lecserélés előtt a hazai tehergépjárműpark? Hétfői lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy az elmúlt hét végén nagysikerű haszongépjármű kiállítást szervezett a Tiszaligetben a közúti Közlekedési Szolgáltatók Kamarája és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete. A rendezvény „hátteréről” Juhász Józseffel, a KKSzK szolnoki ügyvezetőjével beszélgettünk.- Magunk is úgy értékeljük - kezdte -, hogy a kiállítás szakmán belüliek és kívüliek érdeklődését egyaránt felkeltette. Az előbbiek számára nem kevésbé volt érdekes az a párhuzamosan megszervezett szakmai fórum, amelynek a kiállítás lényegében kiegészítője volt.- Melyek számítanak ezek közül a legégetőbb gondnak?- Az ágazat mai állapota is aggasztó. Még nem ismeretes ugyanakkor az, hogy milyen jelentős mértékben rendezheti át a magyar közúti közlekedés egészének helyzetét az Európai Közösség közlekedési rendszerével a társulási szerződés aláírása után létrejövő nyitott kapcsolat. Mi úgy látjuk, hogy jelenlegi gazdasági-közlekedési struktúránk nem alkalmas arra, hogy Nyugat-Európához a mai formában nagyobb áldozatok nélkül csatlakozni tudjunk.- Kiket érinthet önök közül legsúlyosabban az új helyzet?- Sürgősen rendezésre vár a belföldi árufuvarozás feltételrendszere. Ma Magyarországon 61000 vállalkozás él e tevékenységből. Közülük jogi személyiség majdnem 1400, nem jogi személyiségű 550, tehát közel 59000 egyéni vállalkozás létezik. Ezeknek közel fele - sajnos - kényszervállalkozás, ami azt jelenti, hogy szabályos működésük esetén még az egyszerű újratermelés feltételei sem biztosítottak. A munkanélküliség előli menekülés egyik lehetősége ez, az olcsón beszerezhető termelési eszköz miatt.- Mi jellemzi a jelenlegi hazai termelés eszközállományát?- A statisztika szerint az országban 226 610 tehergépkocsi van, ezek több mint 94 százaléka a 4,9 tonna alatti, 30 százalékuk 10 évesnél idősebb, mindössze 34 százalék az, amely 5 évesnél még fiatalabb. Az átlagéletkor 7,9 év, típusösszetételük jellemzően a volt szocialista gyártmányokból tevődik össze. Tehát a jövedelmezőségük olyan, amilyen.- Ha a helyzet nem változik, akkor egyre nagyobb számban fognak nálunk teret nyerni a külföldi eredetű vállalkozások?- Nagyon valószínű. Magyarországon a tehergépkocsi-állomány teljes felülvizsgálatra szorul, már csak azért is, mert megváltozik a termelés: a fuvarozás minőségi oldala kerül előtérbe és felértékelődik a környezetvédelem. Egyes szakemberek szerint a tehergépkocsik nagyságrendjét akár 35-40 százalékkal is csökkenteni kell. Ez körülbelül 135000-140000 járművet jelent, méghozzá úgy, hogy az 5 évesnél öregebbeket kell folyamatosan kivonni a forgalomból. Növelni kell a kis- és középkategóriájú járművek arányát és várhatóan nő a speciális járművek aránya is. Ugyanakkor ez nem vonatkozik a nagy teherbírású kocsikra, azaz a tehergépkocsik darabszáma nem nő. Ezek megvalósításához műszakilag korszerű gépkocsikra van szükség alacsony beszerzési áron, továbbá megfelelő hitelkonstrukcióra. A kiállítás megszervezésével mi is e változások elindításához szeretnénk hozzájárulni. Sz.P. Pusztamonostor Három éve van saját vezetése a falunak. Azóta nagyon sokféle fejlesztés megvalósult. A legbüszkébbek a vízhálózat kiépítésére. Ez gyakorlatilag százszázalékig, mintegy 7,5 km hosszan behálózza a falut. Egy újabb kutat is fúrattak. Ehhez céltámogatást is kaptak. A következő nagy beruházás a gázhálózat megépítése. Erre 420-430 család tart igényt. Május 7-én zárult a befizetés - ami 50 ezer forint portánként - s a Jászfényszaru és Vidéke Takarékszövetkezet helyi irodája hitelt is biztosított. A gázhálózat kiviteli tervei május végére elkészülnek. Versenytárgyalást hirdetnek a kivitelező megtalálásához. A községi vezetés szeretné, ha a hálózat építése szeptember 30-ra befejeződne. * Az ivóvízhálózat után a szennyvízhálózat megépítése a következő távlati terv. Jászfényszaru, Felsőszentgyörgy, Szentlőrinckáta és Pusztamonostor közös megoldáson fáradozik. Pályázatot készítettek 1994. évi céltámogatás elnyeréséhez. A szennyvízkezelés kérdésének megoldását amúgy is meg kellene oldani, mivel a kommunális- és a szippantott szennyvizet is a fényszarusi telepre hordják. * Nagy gondja a falunak a munkanéküliség. Jelenleg 170 munkanélküli van Pusztamonostoron. A munkanélküli-ellátásból húszán kerültek ki, részükre az önkormányzat adja a jövedelempótló támogatást. Munkahelyteremtésre is van lehetőség. Az új iskola megépítése után egy régi épület „felszabadult”. Hasznosításra vár, a hozzá tartozó pedagóguslakással, s egy holdnyi kerttel. Az egykori pártház szintén üresen áll. Pillanatnyilag a volt iskolaépület egy részében húsz asszony dolgozik. Egy fényszarusi vállalkozó működtet ott varrodát. * A községháza a falu csinosítására is gondol. A közterületek rendbentartása, az intézmények apróbb karbantartási munkáinak elvégzésére 6 munkanélkülit alkalmaznak közhasznú munkásként. * A közbiztonság védelmére itt is megalakult a polgárőrség. Bírósági bejegyzése a napokban. A polgárőrségre azért is szükség van, mivel nincs rendőr a faluban. * Büszkék az önkéntes tűzoltókra Pusztamonostoron. Joggal, hiszen a női és leánycsapat is országos bajnok volt 1992-ben, míg az ifisták a harmadikok. Nagy várakozással tekintenek a jászsági verseny elé, ahol ismét dobogós helyre várják a csapatokat. * Dajkaképző színhelye a falu. A megyei pedagógiai intézet szervezésében zajló tanfolyamra Jászárokszállásról, Fényszaruból, Berényből is járnak lányok-asszonyok, hogy megszerezzék a képesítést, ami fontos a munkavállaláshoz. * Eddig kétszer volt licitálás a kárpótlási földekre. A részarány-tulajdonosok földjeinek kiadására megalakult a bizottság. A vázrajzok elkészültek, a táblák között az utakat is kijelölték. A kimérés is hamarosan megtörténik, bár a nagy többség birtokát a téesz művelésében kívánja hagyni.