Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-11 / 108. szám
1993. május 11., kedd Jászsági körkép 7 Hozzászólás egy írásunkhoz A pénz bolondít ? Gyermekszínjátszók megyei találkozója Jászfényszarun Tündérszép Hona és Argyélus királyfi A Jászsági körkép oldalain, 1993. április 20-án, Jászalsószentgyörgyről megjelent cikkel - Kulcsot is másolok című - kapcsolatban megkereték szerkesztőségünket. A Heléna-Lux Betéti Társaságtól Kolyakovszky Tiborné kívánt kiegészítéssel élni. A megjelent cikkel kapcsolatban kifogása nem merült fel, azonban az általa képviselt cég pereskedésben áll Sípos Gézánéval, aki jelenleg üzemelteti az Elzett Cézár üzletet. Ezzel kapcsolatban beszégettünk, tájékoztatását pedig közreadjuk. * * *- A férjem rokonai által kerültünk ismeretségbe Síposékkal - kezdi a Heléna-Lux Bt. vezetője, Kolyankovszky Tiborné.- Baráti kapcsolat alakult ki a két család között, többször találkoztunk, míg egyszer felvetődött egy üzlet létrehozásának lehetősége. Síposék rendelkeztek helyiséggel, mi pedig ajánlottuk a most működő profilú üzlet megnyitását, mivel ilyen a községben még nincs. A szót tett követte, így az üzlet megnyitására sor került. A betéti társaság szerezte be a nyitáshoz szükséges engedélyeket, illetve az induló árukészletet, majd a folyamatos utánpótlást is biztosította. Az üzlet három hónapig üzemelt az eredeti felállásban, amikor elnyertük egy szálloda vezetői állását. Ezt követően már nem tudtunk olyan intenzitással dolgozni az üzemeltetésben, mint korábban. Erről tájékoztattuk Síposékat is, és felajánlottuk : üzemeltessék tovább az üzletet, azonban az általunk vásárolt berendezési tárgyakat és árukészletet fizessék ki nekünk. A tételes elszámoláshoz így leltárt készítettünk. Szóbeli megállapodás született, hogy néhány nap múlva írásban rendezzük a kérdést. Ez sajnos a mai napig nem történt meg, az elején húzódozott az ügy. Kérték, legyünk türlemmel. mert a vállalkozói engedély kiváltása nehézségekbe ütközik. Ugyanis Síposné leszázalékolt, és nem akarja elveszíteni a nyugdíját. Ezt követően a kapcsolatunk elmérgesedett. A Sípos család nem volt hajlandó az üzlet berendezését, valamint az árukészletet átadni vagy azért a bt.-t kifizetni. A polgármesteri hivatalhoz fordultunk segítségért, hogy a leltárban szereplő anyagokat és berendezési tárgyakat megkapjuk, ehhez a szükséges iratokat is bemutattuk. A hivatal azonban hiába hozott határozatot, az abban foglaltakat Síposék megtagadták, az árukészlettel és az üzlettel sajátjukként rendelkeznek. Egy másik gondunk, hogy egy budapesti székhelyű betéti társaság árui is náluk vannak, és ezt is mi biztosítottuk. Részükre sincs kifizetve az áru. Egyébként, aki megjelent az áruját elszállítani, azt feljelentette birtokháborításért. A Heléna-Lux Bt. háromszázezer forint értékű áruja és berendezése van náluk. Ügyvédet fogadtunk, hogy követelésünket érvényre jutassuk velük szemben. így az ügyet jelenleg a Jászberényi Városi Bíróságon tárgyalják. Mese és valóság együtt szerepeltek a kékre festett, tükrökkel kirakott jászfényszarui művelődési ház színháztermében, ahol minden kisgyermek tündérszép és királyfi volt, zsibongtak, izgultak, s bizony olykor tátott szájjal nézték az előadásokat. A találkozó tétje a területi versenyre való továbbjutás volt. Elsőként Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester-asszony kedves és meleg szavakkal köszöntötte a résztvevőket, s arra biztatta őket, ne izguljanak, hiszen akkor biztosan sokkal jobban sikerül minden. A Napsugár Gyermekszínpad a köztársasági elnök látogatásakor adta elő először a Történelmi tabló a kuruckorból című szerkesztett ünnepi műsort, melyet Kovács Andrásné rendezett. Ugyanez az a csoport utolsóként is színpadra lépett, amikor - ugyan karácsony messze van már - betlehemes játékkal állt a közönség elé, melyhez a jelmezeket talán nagyapó és nagyanyó szekrényéből húzták elő. Görök Ilona balladájában a Jászapáti Városi Könyvtár önképző körének tagjai csodálatosan énekeltek, mikrofon nélkül is kiválóan lehetett hallani hangjukat. Mihályi Jánosné, a darab rendezője díszletként feketébe öltözött gyerekeket alkalmazott, akik toronnyá, malommá, temetővé alakították a színpadot. A Kovács Tímea rendezte magyar népmese, A rátóti csikótojás analógiája kemény kritikaként jelent meg, hiszen a leányok a Töktermesztő Szövetkezet tagjaiként ahhoz sem értettek, azt sem ismerték fel, amivel foglalkoztak: a szép, sárga, zöldleveles tököt. Talán a legnagyobb sikert a kunhegyesi Kuncogó gyermekszínjátszó csoport aratta Nem szeretem a majmokat című darabjával, melyet Szekrényesné Juhász Mária rendezett. A szemlélőnek feltűnt, valóban minden gyermek a neki legmegfelelőbb szerepet kapta, s jól érezte magát nyusziként, Barbarellaként, lila majomként..., többszörösen játék volt ez: hiszen színház, s a szereplők mind egy-egy gyermekjátékot alakítottak. Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját, az István, a királyt a fegyvemeki Dózsa György úti Általános Iskola Hagyományőrző Együttese Baunok Béla rendezésében, rövidített változatban vitte színpadra, szintetizátoros hangszereléssel. * Mára az István, a király klasszikussá vált mű. Ennek megfelelően célszerű egy-egy újabb rendezésben a néző számára valami új színt, új dramaturgiát vinni a darabba, hogy ne unatkozzon. Esetünkben ez nem valósult meg, egy kevéssé kidolgozott, az eredetitől minőségében eltérő változatot láthattunk. A háromtagú zsűri, melynek elnöke Lengyel Boldizsár, a Szolnoki Városi Televízió munkatársa volt, a kunhegyesi és a jászfényszarui csoportokat jutalmazta azzal, hogy továbbjutottak a területi döntőre. Kép és szöveg: B.G. Az egész község polgárőrként tevékenykedik A polgárőrség - megjelenésével - nagy visszhangot váltott ki. A bizonytalanságban azoban sokan bíztak, hogy a szervezet megfelelően fog működni. Ennek jó példája a Jászalsószentgyörgyön működő polgárőrség. Hogyan jutottak idáig ?- Az alakuló ülésünk 1990. augusztusában volt, negyvenhetén alakítottuk meg a helyi szervezetet - kezdi válaszát Zsoldi Lajos, a szervezet vezetője. - Megalkottuk működésünk alapszabályát, kifejezetten az állampolgári jogokat alapul véve. Erről tájékoztattunk mindenkit. Van egy bizottság, mely a tevékenységet koordinálja, megszervezi. A bizottság egyik helyettes vezetője id. Halmai Ferenc, ő végzi a szolgálatbeosztást, irányítja a járőröket, és felhívja figyelmüket egyes különleges esetekre. A kezdetén lendületet adott a siker. Az eredmény a társaságot is feldobta. Ma már 147-en végzünk polgárőrtevékenységet, nagyon jó csapat alakult ki. Vannak, akik a nap bármely órájában készen állnak, így például Seres István is. Ha nincs segítség, akkor mi sem tartanánk itt. Kellenek olyan emberek, akik a húzóerőt biztosítják, és elképzelés a tevékenység végzésének módjára, terveire.- Az anyagi háttér nélkül az önzetlenségnek is van határa.- Sajnos az első évben voltak gondjaink. A járőrözés közben felmerült benzinköltséget sem tudtuk kifizetni társaink részére. De ettől függetlenül jöttek szolgálatba. Sikereinket követően a támogatások növekedtek. Ebben nagy segítséget kaptunk a helyi önkormányzattól, a helyi cégektől és magánvállalkozóktól. Az önkormányzat létrehozott egy alapítványt, melyre minden évben 150 ezer forintot utal át.- Milyen időbeosztással dolgoznak ? Minden éjszaka van járőrözés, egyébként pedig 24 órás ügyeletet is tartunk. Állandó rádiókapcsolatban vagyunk egymással, és a rendőrséggel is.- Személyi és politikai érdekek nem játszanak szerepet ?- Teljesen politikamentesek vagyunk, nálunk jól megfér egymás mellett két párt képviselője is. A személyes és politikai érdekeket félre tesszük a község érdekében.- Az esetleges túlkapások ellen hogyan védekeztek ?- Ázt leszögeztük, hogy a polgárőrök között szigorúan veszünk minden szándékosságot, így bármely, szándékosan okozott bűncselekmény vagy szabálysértés esetén kizárjuk tagjaink sorából a renitenskedőt. Például ezért váltunk meg egyik kollégánktól, mert ittasan vezetett.- A hivatalos szervekkel milyen kapcsolatuk van ?- Nagyon jó mind a helyi körzeti megbízottal. Maszlag Ferenc főtörzsőrmesterrel - aki tagja is szervezetünknek, mind a jászladányi rendőrállomással, Halmai Ferenc főhadnagy állomásparancsnokkal. Emellett jó kapcsolatunk van a jászladányi polgárőrökkel is, velük állandó rádiókapcsolatot tartunk fenn. Segítséget nyújtunk egymásnak, így került sor például az állandó figyelőszolgálat megszervezésére is Jászladéban.- A lakosság hogyan vélekedik tevékenységükről ?- Mint már korábban jeleztem. jó a kapcsolatunk. A faluban bármi is történik, mi azonnal tudunk róla. Itt az egész község polgárőr.- Szó esett Jászladányról. A közbiztonság ott nagyon rossz, önöknél viszont szinte kiváló. Mi okozhatja a különbséget ?- A hozzáállás nem mindegy. Ezt kellene nézni minden helységben, önzetlenség nélkül ezt nem lehet csinálni.- Ez így igaz. Több vállalkozó szellemű, önzetlen emberre van szükség ehhez a tevékenységhez, ahhoz, hogy igazán megfeleljen céljainak - szól hozzá Halmai Ferenc főhadnagy.- Hozzáteszem, - folytatja Zsoldi Lajos - hogy minden háznál nem állhat rendőr. Ha nem segítenek az emberek, önmaguknak is, akkor nincs értelme mindennek. Ez csak így működik. Folynak a vetési munkálatok Jászapáti határában Tor gyári József Jászapáti n A vidék elmaradottságáról és a földről esett szó Szombaton este hét órakor Torgyán József tartott beszédet számos érdeklődő előtt Jászapátin, a művelődési házban. Beszédében többek között kiemelte, hogy a rendszerváltást véleménye szerint, még nem hajtotta végre az ország, ezt minél előbb meg kell tenni. Szó esett a földkérdésről - mely legjobban érinti a falusi lakosságot. Sajnálkozását fejezte ki, hogy a föld rendezése a mai napig nem történt meg, sőt, nagyon sok helyen igazán el sem kezdődött. A vidék elmaradottságát abban látja, hogy az elmúlt évekbenB udapest-centrikussá vált az ország, pedig a népesség négyötöde nem a fővárosban él. Az elosztás - mondta - nem a lakosság létszáma alapján történik meg, hanem egyéb érdekek játszanak szerepet. Szólt a világkiállításról is, melynél szerinte, szintén nem a vidék fejlesztése lesz előtérben. Véleménye szerint a mezőgazdaságot lehet és kell minél hamarabb talpra állítani. Beszédének végén kérdésekre válaszolt. Szociális támogatás vásárlási utalványokkal Jászalsószentgyörgy sem különbözik a többi jászsági településtől - gondjait tekintve. A munkanélküliség közel ötszáz lakost érint. Ennek megoldására törekszik a község vezetése, azonban a lehetőségek korlátozottak. A bölcsőde épületét bérbe vette a Jászsági Ruhaipari Szövetkezet, és egy varroda létrehozásán munkálkodik. A teljes fejlesztés végén hetven embert tud majd foglalkoztatni a szentgyörgyi üzem. A vidék számára legfontosabb infrastruktúrális beruházásokban is részt vesznek. így a szennyvíz elvezetésére és tisztítására - Jánoshidával közösen - készülnek. A tervek készen vannak, az állami támogatás elnyeréséhez a pályázatot benyújtották. A hároméves lefutású beruházás költségei igen nagyok lesznek, az önkormányzatnak saját erőként hetvenmillió forintot kell biztosítani. A lakosságot azonban nem kívánják nagyon leterhelni, így amennyire csak lehetséges, a terheket átvállalják. A szociális segélynyújtásra egy teljesen új módozatot dolgoztak ki. Ennek megfelelően a rászorulóknak nem pénzbeni segélyt folyósítanak, hanem vásárlási utalványt biztosítanak, így - véleményük szerint - a pénz nem folyik el másra, hiszen az utalvány csak meghatározott cikkek vásárlására érvényes. A támogatás egyébként kiterjed például a ruházat és élelmiszer vásárlására, valamint a közüzemi díjak kifizetésére. A községben eddig nem volt csak terhesgondozás. Ezen segít heti egy alkalommal nőgyógyászati szakrendelés, melyen Dr. Faragó Béla rendel az anya és csecsemővédelmi rendelőben. > Az oldalt írta : Vági E. Zoltán Fotó : Illyés Csaba
