Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-10 / 107. szám

1993. május 10., hétfő Hazai tükör 5 SZOLNOKI BARLANGKUTATÓK A BLIKKBEN. Szolnoki barlangászok, Séllei Csaba és Kovács Attila, valamint a Miskolci Bölcsész Egyesület földrajz-ökológia szakos hallga­tói közösen egy új barlang feltárását kezdték meg a Bükkben. Egy hegyoldalban nyíló, eltömődött, régi víznyelő bontását kezdték meg tavasz elején. A hordalék, kőzettörme­lék és kisebb-nagyobb kőtömbök eltávolítása után bejutottak a barlang eddig bejárt, mintegy 25 méter mély szakaszába. A munka tovább folyik a Bükk Alapítvány hathatós szakmai támogatásával, ami a barlang további járatainak feltárása mellett a környező vidék földtani és karszthidrológiai kutatásait is magában foglalja. (Kép és szöveg: Séllei Csaba) Kis-Jugoszláviába ENSZ-engedéllyel lehet hajózni Embargókárok a Mahartnál Pontosan még nem felmér­hető, mekkora károkat okoz a Mahartnak a Kis-Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó csütör­töktől életbe lépett szigorítása - mondta el az MTI-nek Jakab György, a vállalat vezérigaz­gató-helyettese. Az eddigi helyzet annyiban változott, hogy a Kis-Jugoszlávia Duna­­szakaszán áthaladó tranzitnál most már minden szállításhoz az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak külön engedélyére van szükség. A tilalom ezentúl nem csak bizonyos cikkekre vonat­kozik. Ezzel nyilván megszűn­nek az olyan típusú viták, ame­lyek a közelmúltban a román szervekkel folytak a vasércet szállító hajók engedély-köte­lességéről. Viszont valamennyi szállítás nehezebb lesz. Az engedélyt a szállíttatók­nak kell beszerezniük. Nem le­het azonban előre látni, meny­nyire lesz szigorú a szállítások elbírálása.így egyelőre azt sem lehet kiszámítani, mennyi bevé­teltől esik el a Mahart. A következő napokban min­den bizonnyal teljes „csend” lesz a Dunán. Az első engedélyek elbírálá­sára ugyanis időre van szükség. (MTI) Jöjjön a külföldi, de ne üres zsebbel! Tudnivalók az idegenrendészeti törvényről Nyomós okok hozták az ide­genrendészeti törvényt az Or­szággyűlés elé. Eddig a külföl­diek magyarországi tartózkodá­sát csak az 1982. évi 19. sz. tör­vényerejű rendelet, (ennek vég­rehajtását a 6/1982. - VIII. 26. BM-rendelet) határozta meg, holott az alkotmány szerint a kérdés szabályozásához 2/3-os törvény kell. Az utóbbi évek va­lóságos új népvándorlási hul­láma új helyzetet teremtett a bevándorlás tekintetében is. Ezt az 1989. évi XXXIX. sz. tör­vény és az annak végrehajtását biztosító 12/1989/XII. 23. sz. BM-rendelet szabályozta. Gyors változások Az utóbbi idők változásai, a magyar nemzetiségűeknek ad­ható kedvezmények, hasonlóan az állampolgárságihoz ugyan­csak sürgették az új törvényt. A születő jogszabályokkal kap­csolatos követelmény, hogy alapot biztosítson a nemkívána­tos külföldiekkel szembeni ren­dészeti fellépésre, a velük kap­csolatos szabadságelvonás, jog­korlátozás gyakorlatának szabá­lyozására. Ki kell építeni a jog­orvoslat rendjét, biztosítani kell a kárigények érvényesíthetősé­gét, eleget téve ily módon nem­zetközi kötelességeinknek is. A törvény a társadalom önvédel­mét, a közrend fenntartását is biztosítani kívánja, s ebben is más európai országok jogalko­tási és jogalkalmazási tendenci­áját követi. Eleget kell tenni to­vábbá az adatvédelem követel­ményeinek is. Újra szabályozza a külföldiek beutazását. Feltételül szabja az érvényes útiokmányt, a határátkelőhelyen való belépést, s azt is, hogy senki ne jöhessen az országba üres zsebbel, az illetékhez és a kiutazáshoz szükséges anyagi fedezet nélkül. Ha az itt-tartóz­­kodás anyagi fedezetét a meg­hívó biztosítja, akkor rendőr­ségi záradékolásai olyan forma­nyomtatványt tölt ki, amelyben garantálja a meghívott számára a szállást, az étkezést, az esetle­ges orvosi kezelés valamint a kiutazás költségeit. Vízumkérdések A magyar vízum, ha olyan országról van szó, mellyel nincs vízummentességi megállapodá­sunk, 90 napos tartózkodásra jogosít. Persze csak akkor, ha a tartózkodás feltételei beutazás­kor is adottak. (Ez azt jelenti, hogy ha hiányoznak, akkor az belépéskor érvényteleníthető.) A vízummal kapcsolatos részletkérdéseket külön jogsza­bály rendezi majd. A törvényja­vaslat szerint kérhető ideiglenes tartózkodási engedély, amely egy éven belüli tartózkodásra jogosít. Ez meg is hosszabbít­ható. Általános feltétele ennek is a megfelelő anyagi fedezet és az, hogy az itt-tartózkodásnak meghatározott célja legyen, pl. tanulás. Adható egy éven túli, határozott idejű tartózkodásra jogosító engedély is. Ehhez szintén megfelelő anyagi fede­zet és a tartózkodás céljának megjelölése szükséges. Ez is meghosszabbítható. A törvényjavaslatban sze­replő bevándorlási engedély ha­tározatlan idejű tartózkodásra jogosít, ezért személyi igazol­vány kiadásával jár. Előfeltétele a 3 éves korábbi magyarországi tartózkodás és az anyagi bizton­ság. A bevándorolt kérheti ho­nosítását az állampolgársági törvény szerint, ám a magyar származásúak - azonos feltéte­lek esetén - választhatnak a ho­nosítás és a bevándorlás között. Az előterjesztés szerint tör­vényben kell rögzíteni, hogy a számunkra nemkívánatos kül­földiekkel szemben védekezni tudjunk. A megelőzés elve ér­vényesíthető a vízum kiadása­kor, a kiadott vízum határon tör­ténő érvénytelenítésével. Anyagi fedezettel nem rendel­kező olyan személyek, akik egyébként vízummentesen utazhatnának be, a határon visz­­szafordíthatók. A törvényjavaslat lehetővé teszi beutazási tilalom elrende­lését, szabályozza a bevándor­lási engedély kiadását. A szál­láshely bejelentésének kötele­zettségével, a vízum- illetve tar­tózkodási bevándorlási engedé­lyek hoszabbításának megtaga­dásával és beutazottakat szűrni, illetve a jogsértő, nemkívánatos külföldieket szankcionálni le­het. Ennek megfelelően a terve­zet szerint el lehet rendelni tar­tózkodási tilalmat. Fel lehet szólítani kiutazásra. Aki ezt ön­ként nem teszi meg, kiutasít­ható, a beutazástól egytől tíz évig kizárható. El lehet rendelni kitolonco­lást is. Bírósági kontroll mellett idegenrendészeti őrizet is elren­delhető, amelyet fogdában kell eltölteni. Ki lehet az illető szá­mára jelölni olyan kötelező tar­tózkodási helyet is, ami őrizet­nek nem minősül. A kijelölhető helyek között szerepelhet olyan közösségi szállás, amely a mai kerepestarcsaihoz hasonló, ám a meglevőben és a létrehozan­­dókban korszerűbb feltételeket kell teremteni. Az útlevél visz­­szatartásával, elvételével adott esetben megakadályozható a kiutazás. Jogvédelem A törvényjavaslat természe­tesen biztosítja a külföldiek jogvédelmét is. Fő szabály a jogorvoslat lehetőségének meg­teremtése akár bírói úton is. Az eljárás során a külföldi anya­nyelvét használhatja, ehhez in­gyenes tolmács jár. Személyi szabadság korlátozása esetén il­letékmentesség van, a konzuli kapcsolatfelvétel lehetséges, a kiskorúakról gondoskodnak. A tervezet előírja, hogy az eljárá­sok során biztosítani kell a nemzetközi egyezményekben vállalt emberi jogokat. Némethy Gy.(Atlantic) Tőkeerős élelmiszeripart Interjú dr. Raskó György államtitkárral-A Budapesti Tejipari Válla­lat költségvetési garanciával egymilliói d forint hitelt kapott. Miért volt erre szükség?- Egyértelműen azért, mert Budapest tejellátása még ma is politikai ügy, ezenkívül a BTV-nek adósságállománya meghaladta a 2 milliárd forin­tot, mert a cég a korábbi kötele­zettségeit átvállalva még az el­múlt évben is olyan megrende­léseket teljesített, amelyek ki­szállításához elég volna egy reklámszatyor, most ezekre a helyekre nagy tehergépkocsik­kal szállítva eleve veszteséges az üzlet, és szociális tevékeny­ségeket ellátni szép dolog, de nem gazdaságos ...- Pesten nem tejhiány volt, hanem például megyénkből há­rom cég nem szállított a BTV-nek, mert nem tudta tarto­zásait kiegyenlíteni. . .- Gyakorlatilag, mivel 3-4 ezer helyre szállított ki a BTV gazdaságtalanul, valamint, hogy jó néhány „fogyasztótól” nem érkezett be a pénz, a BTV kintlévősége meghaladja az egymilliárd forintot. A kiszállí­tási kötelezettség átvállalása, amely ma már tulajdonképpen nem is muszáj, hanem becsüle­tes dolog, de piacgazdaságban elképzelhetetlen. Vagy a fo­gyasztókapja meg, vagy valami­lyen támogatás formájában a vállalat.- A BTV kintlévősége több mint egy milliárd. Ezeknek a behajtására . ..- A behajtására csődmene­dzsert neveztünk ki, akinek az a feladata, hogy kőkeményen hajtsa be az adósságokat. Mivel a cégnek az összadóssága meg­haladja a két milliárd forintot, ha a kintlévőségek 50 százalé­kát behajtjuk, bár ez jelent va­lamit a cég pozícióján, azonban ez még mindig kevés, hogy fi­zetőképes legyen.- Egy posztkommunista dön­tésnek tűnik, hogy elveszek a jobbtól, és támogatom a sántát, vagyis a Budapesti Tejipari Vál­lalatot talpon akarják tartani különböző összefonódások mi­att, ne legyen 600 munkanélküli Budapesten, illetve maradjon életben a BTV . . .- Igen, de ...- Például a Szolnoki Tejipari Vállalat több milliót költött, hogy bekerüljön a pesti piacra .- Ez nem nevezhető poszt­­kommunista döntésnek, mert ebben az esetben értékmentés­ről van szó, vagyis, a BTV azért kapja ezt a sanszot, hogy priva­tizálni tudjuk. Egyébként a Szolnoki Tejipar igazgatójának felajánlották ezt az állást, ő in­kább Szolnokot választotta. De ez szakmai kérdés. A Budapesti Tejipari Vállalat megszűnik majd, eladjuk, a befolyó pénz­ből finanszírozható lesz az egy milliárd forintos hitel. Ezenkí­vül a Budapesti Tejipari Válla­lat részesedése a fővárosi tejel­látásban bár 60-ról 45 száza­lékra csökkent, ez még mindig meghatározó, amit zökkenő­­mentesen nem lehetett volna pó­tolni a vidéki „tejgyártók” be­vonásával. A BTV-t nem akar­tuk megtartani mint állami részvénytársaságot, mert ez egy elvtelen dolog lenne, hanem csak privatizációra készítjük elő.- Túllépve a tejiparon, az élelmiszeripar mintegy 50 mil­liárd forinttal készen áll a pri­vatizációra. Kijelenthető-e az, hogy a termelőknek nincs pén­zük ebben részt venni. ..- Igen, kijelenthető ...- Ha valaki kárpótlási jegy­gyei privatizál, ezzel nem juttat tőkét a feldolgozóiparnak, mert ha megveszi a gyárat, ezzel még a termelést nem tudja finanszí­rozni. Tehát szükséges rossz, ha valakinek a kárpótlási jegyét el­fogadják?- Hát igen, ilyen súlyos prob­lémák vannak. A mi termelőink nem tehetnek arról, hogy az élelmiszeriparban súlyos tőke­hiány van. Vannak épületek és berendezések, de felvásárlásra, termelésfinanszírozásra, raktá­rozásra nincs pénz. Amíg a hi­telkamat 3-4 százalék volt, nem volt gond, de 30 százaléknál már katasztrófába hajszolta élelmiszeriparunkat. A még nem privatizált üzemeknél az adósság - vagyon arány eléri a 100 százalékot. Kárpótlási jegyre hiába történik tulajdon­­váltás, az állam kiszállhat a bu­liból, de a 100 százalék adós­ságarány ott marad a vásárló nyakán. A kárpótlási jegy egy értékpapír, amit azonnal pénzzé lehet tenni, de ha egy eladóso­dott élelmiszeripari vállalatba fekteti be a tulajdonos, ott éve­kig nincs hozadék.- A termelés egyik legjobb támogatása, ha egy jól működő, fizetőképes feldolgozóipar van.- Pont itt van vitánk a külön­böző agrárorientált szakembe­rekkel, mert mi is ezt tartanánk a legfontosabbnak .. .- Azon van vita, hogy a fel­dolgozót vagy a termelőt támo­gassák?- Én azt mondom, hogy a termelőt úgy tudom a legjobban támogatni, hogy ha fizetőképes, jövedelmező, jó piaccal rendel­kező feldolgozó iparom van. Mert akkor nagy tételt fog tő­lem megrendelni, készpénzzel fog fizetni, húzza magával a mezőgazdasági termelést.- Es ez ellen ki vitatkozik?- Az Agrárszövetség, vagy Körösi képviselő úr is úgy gon­dolja, félti, hogy a termelők is kimaradnak a privatizációból, és emiatt óriási dilemma előtt állunk, mert az aggodalom jo­gos. De érzelmi alapon nem szabad rákényszeríteni a terme­lőket arra, hogy tulajdonosok legyenek. Ä termelők kiszolgáltatottsá­gát nem az élelmiszeripar tulaj­donviszonyaival kell korrigálni mert ez nevetséges. A piacgaz­daság, az agrárpiaci rendtartás nem engedi meg, hogy egy fel­dolgozó monopolhelyzetét gya­korolja, mert a törvények sze­rint a versenyhivatalnak kutya kötelessége ilyenkor büntetni. Nem 18-20 termelői szervezet­nek kellene foglalkozni a terme­lői érdekvédelem megvédésé­vel, hanem bizonyos termesz­tési érdekvédelmet szükséges létrehozniuk a magyar gazdák­nak. Egy jól működő agrárvéde­lem megfelelő árakat tud kihar­colni egy felvásárlóval szem­ben.-Az élelmiszeripar megerősí­tésének legegyszerűbb módja az élelmiszerárak emelése. Ez an­nál is inkább indokolt, mivel az ilyen vállalatok nyeresége a mi­nimálisan elvárt 10 százalékot sem éri el. Ez nem okozhat élelmiszer-árrobbanást? Annál is inkább, mivel a részvénytár­saság, kft, magántulajdon és az Állami Vagyonügynökség sem visel el veszteséget.- Biztos hogy nem lesz, telje­sen kizárt! Az áremeléseknek határt szab a fizetőképes keres­let. Példaként említem a húsipar áremelési törekvéseit, amely a fogyasztás nagy mértékű csök­kenése miatt kudarcba fulladt. De a januári 6 százalékos áfa miatt 9 százalékos kiskereske­delmi áremelés is meghiúsult, mert január-februárban az élel­miszeripari termékek forgalma 30 százalékkal visszaesett. Ugyanakkor a termelés és fel­dolgozás közötti megfelelő összhangot meg kell találni, mert a korábbi politikai élelmi­szer ellátást folytatni piacgaz­daságban nem lehet. A termelő és a feldolgozó is profitérdekelt, és mindkettőnek a vásárló pénz­tárcája szab határt.- Az élelmiszeripari vállala­tok privatizációjánál a fizetőké­pes tőke a lényeg. Ez minden termelő érdeke. Azonban az nem hiba, hogy ezeket a tőkee­rős nyugati cégeket magyar versenytárs nélkül hagyják itt magyar piacon?- Egy éve az Földművelésü­gyi Minisztérium is azt az állás­pontot képviseli, hogy tőkeerős, „izmos” magyar vállalatokat hozzon létre, és ennek jegyében született a múlt héten a gabona­iparról, helyesebben a gabona­ipar decentralizált privatizáció­járól szóló kormánydöntés. Az Önök megyéjében a török­szentmiklósi Gabona- és Ma­lomipari Vállalat, amely rész­vénytársasággá alakul, az Al­föld legtőkeerősebb felvásárlója lesz. Ezenkívül ugyanezt szán­dékozzuk megcsinálni más tá­jegységekben a hús- és tejfel­­dolgozóknál is. Ezeket a cége­ket megerősödésük után akár a tőzsdén keresztül is majd érté­kesítjük a már tőkeerős terme­lőknek a külföldiek kizárásával.- span A SEED szolnoki csoportja (Európai Fiatalok az Erdőkért) körülbelül két hónapja alakult meg - mondta el lapunknak Gazdag Rita, a Verseghy Ferenc Gimnázium és Gerendássy Katalin a Ti­­sza-parti Gimnázium tanulója. A Tisza Klub látja el tanácsokkal a fiatalokból álló környezetvédő szervezetet. Közvéleménykutatást végeznek, a tisztelt szolnoki plgároknak négy kérdésre kell vá­laszolniuk. Figyel-e Ön arra, hogy azok a termékek, amiket megvásárol környezetvédő legyen? Melyiket részesíti előnyben? Az autót vagy a tömegközlekedési eszközt? Tudja-e, hogy azok a gázok, amelyeket az autók kiengednek magukból, milyen betegségeket okozhatnak? On szerint hány éve van hátra a Földnek? Felvételünk a SEED egyik akciójáról készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom