Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám

1993. április 2., péntek Hazai tükör 3 Friss vizű Európa ÚJ BENZINKÚT. Tiszaföldváron a kuwaitiak benzinkutat építenek a régi elavult Afor-kút he­lyén. A minden igényt kielégítő modern számítógépes kutat májusban adják át. Érdekes­sége, hogy a technológiai szerelésre mindössze 10 napot engedélyeztek a beruházók.(nzs) Európa vízkészletei veszély­ben vannak, s megmentésükre tenni kell. E feladat jegyében kezdődött konferencia Buda­pesten. Az önkormányzatok és a vízgazdálkodás kapcsolatával foglalkozó eszmecserét a fővá­rosi, a pest megyei önkormány­zat, az illetékes minisztérium, és az Európa Tanács szervezte. A tanácskozás szervesen illesz­kedik abba a csaknem egy évig tartó kampányba, melyet „Friss vizű Európa” címmel az Európa Tanács kezdeményezett. Mint Demszky Gábor fő­polgármester üdvözlőbeszé­dében elmondta: a Duna ma­gyar szakaszának keserű ta­pasztalatai is bizonyítják, hogy a vízkészletek védele­mében nemzetközi együtt­működésre van szükség. Szépségverseny belülről - Agócs Andrea szemével „Huszonegy éves múltam, és ismét elindultam egy szépség- versenyen, amelyik a Miss Uni­verse Hungary ’93 címet viseli. Debrecenben, az egyik országos elődöntőn győztem, és bejutot­tam az országos döntőbe. A sok száz próbálkozó közül ide már csak tizennyolcán kerültünk. Március 1. és 27. között négy­hetes felkészítés várt ránk a fő­városi Hotel Amazonban. Őszintén szólva nem unatkoz­tunk. Reggeltől estig foglalko­zások voltak: például naponta délelőtt egy, délután meg két angolóra. Ezen kívül további három óra gimnasztika, minden izmot megmozgató színpadi tánc, mozgás, utána szaunázni is lehetett, meg a barna bőrszín érdekében szoláriumban he­verni. Naponta mindig újabb és újabb három lány mehetett a fodrászhoz, meg a kozmetikus­hoz. A fennmaradó darabórák­ban estélyi-, esküvői- és fürdő­ruha-, illetve cipőpróbák váltot­ták egymást. így telt el tizennégy nap, mely után egy hétvégére haza­utazhattunk. Visszatérve repü­lővel Békéscsabára vittek ben­nünket két napra. Ami az étren­det illeti, én a francia konyhát, tehát a sok zöldséget, gyümöl­csöt választottam. Március 27-én, szombaton este kezdődött a döntő a Bel­ügyminisztérium Duna-palotá­jában. Előtte délelőtt, meg dél­után is próba, majd egy írásbeli feladat várt ránk. Volt harminc téma, abból húzhattunk és ne­kem egy színházzal, színházi élettel kapcsolatos jutott. El is felejtem mondani, a belépője­gyek meglehetősen borsos árúak voltak, 15 ezerbe kerül­tek. Igaz, mi a döntő résztvevői kaptunk személyenként kettőt A sminkelés, fésülés, kellő kikészítés után este 3/4 8 körül kezdődött a döntő. Először für­dőruhában, majd estélyiben, végül esküvőiben lépkedtünk végig a kifutón. Talán az utóbbi volt a legcsodálatosabb. A be­mutatkozásokat szünet követte, majd egy zenés, táncos, show kezdődött, amelyben mi is fel­léptünk. Az eredményhirdetés­kor kiderült, hogy ezen a verse­nyen Pardy Zsana nyert Bala- tonfüredről, a veszprémi Szűcs Hajnalka és a pécsi Kakas Edit előtt. Nem csalódtam, noha titok­ban icipicit reménykedtem, mi­vel már harmadszor vagyok szépségverseny országos dön­tőse, hogy talán most dobogóra kerülhetek. így is csodálatos ér­zés volt a legszebbek között szerepelni. Ráadásul az estélyi ruhát a cipővel, a menyasszonyi ruha fehér cipőjét, a fürdőruhát, a farmert ajándékba kaptuk. Azután tiszteletjegyet az ország és Ausztria minden kaszinó­jába, és egyéves bérletet a Bar- tal nevű Szépségszalonba. Hogy mit hoz a jövő? Az érettségim már megvan és, ha minden igaz, másfél hónap múlva a kozmeti­kus szakvizsgám is. 1994. már­cius 1-ig szerződés köt a ver­senysorozathoz, és előrelátható­lag június 23-tól minden hétvé­gén fellépnek a döntő verseny­zői valamelyik nagyvárosban. Ezek jótékonysági szereplések lesznek, és valószínűleg itt dől el, ki milyen szerződést kap, jobban mondva kap-e egyálta­lán? Örömmel értesítjük olvasó­inkat, hogy az ország egyik legmutatósabb, legszebb ifjú hölgye ma lapunk, az Új Néplap háziasszonya, terjesztője. Ha szerencsések, találkozhatnak vele a megyeszékhely valame­lyik utcáján, hiszen 24 oldalas, pénteki számunkat kínálja önöknek, most ingyen.D.Sz.M. Látlelet / Altassuk magunkat? A bizalmatlanságból táplálkozó idegenség végképp közénk költözött, s mintha egyre többen lennének számkivetettek, akiknek az életét mindig az eshetőség, soha nem a bizonyosság kategóriája irányítja. Az idegenség állapotát persze többféle­képp lehet megélni; szomorúan és belenyugvóan is. Mind a ket­tőnek megvan a maga varázsa, akárcsak a kísértései és csapdái. A varázs forrása nyilvánvaló: a távolságtartás egyenértékű az ember autonómiájának megőrzésével, gyakran borsos áron. A kísértések és a csapdák kevésbé nyilvánvalóak, de azért ott vannak. Az egyik oldalon az eshetőség és nem a bizonyosság viszonyai között élve bárki könnyen válhat cinikussá, mikor már alig foglalkozik valamivel, mint a létfenntartás gondjaival. A másik oldalon az idegenség azt jelenti (vagy legalábbis je­lentheti), hogy az ember minden kapcsolatát elveszíti közvetlen környezetével, míg normális körülmények között önazonossá­gát éppen kapcsolatai tükrében, azokhoz viszonyítva teremti meg. A kapcsolatok elvesztése könnyen az önazonosság fel­számolódásához vezet, vagy olyan fajta bizonytalansághoz, mely az önbecsapás kényszerét hozza felszínre. Még akkor is így van ez, ha az idegenség nem szükségképpen jelent vákuumot. A munka iránti szenvedély, a szeretett embe­rek, a távoli ügy, vagy a mindig jelen lévő eszme lényeggel és súllyal töltheti meg az életet. De ha az idegenséget kiüresedett életformaként éli meg valaki, többnyire az önfeladás vagy az öntúlhangsúlyozás álmaihoz menekül, s ez utóbbi nemcsak a politikusok esetében fordul elő. Egyre többen vannak olyanok, akiknek életében szinte minden a véletlenen múlik, amelynek nem urai, legtöbb esetben befolyásolni sem tudják. Még ha sok­szor mosolygunk is azon, hogy a teljesíthetetlen vágyak meny­nyire elhatalmasodtak, ebben semmi mást nem kell látnunk, mint a bizonyosságok hiányát. Csak kevesen merik megjósolni, mi lesz holnap vagy holnapután; hogyan szerveződik újjá a ha­talom, kik lesznek a vesztesek és kik a nyertesek. Az egyik kí­nálkozó kiút ebből a helyzetből, ha legalább a közvetlen létviszonyok világában őrizzük meg szuverenitásunkat; vál­lalva azokat az eseményeket is, melyeket magunk mögött hagy­tunk. A teremtő emlékezet és képzelet nem a puszta tagadáson alapul, hanem sokkal inkább azon a felismerésen, hogy illúzió­kat nem érdemes szövögetni. Mert semmi sem lehet nyomasz­tóbb annál, mint amikor az önáltatás a reménykedés kudarcára és hiábavalóságára döbbent rá. Kerékgyártó T. István Mozgalom az emberért Karcagon A címben szereplő társadalmi szervezet közel két éve alakult meg Karcagon. Olyan embere­ket tömörít, akik a pártok mű­ködésében nem vesznek részt. A tagok a mindennapi élettel foglalkoznak. Segítenek az egyéni problémákat megoldani. A mozgalom nyitott minden ember számára múltja és jelen életvitelétől függetlenül. Alap­vető céljuk, hogy az emberek ne legyenek egymás iránt közöm­bösek, hanem az adott helyzet­ben tudják egymást megérteni, segíteni és támogatni. A szerve­zetnek nincs vagyona, a havi jelképes 20 forintos tagdíjból tartják fent magukat. Több jogi személy is csatla­kozott hozzájuk, akik egyetér­tenek a mozgalommal. Az ő anyagi segítségükkel tudnak rendezvényeket megszervezni. A szervezet részt vesz a köz­életben is, javaslatukra lett dr. Csávás István díszpolgár. Ka­cérkodnak azzal a gondolattal is, hogy a választásokon indul­nak. ß. E. Milyennek látom a rendőrséget? A pályázatot meghosszabbították Háborús naplótöredék Szolnoki orvos a tűzvonalban XVII. Borzalmak borzalma Az ötlet Lukács István alez­redeshez, kunszentmártoni rendőrkapitányhoz kapcsoló­dik: ő találta ki, hogy a város vonzáskörzetében élő gyere­keknek szervez egy pályázatot. Kíváncsi volt arra, hogy az álta­lános iskolások miképpen véle­kednek a rendőrségről, hogyan képzelik el a testület jövőjét. A pályázat végül megyei szintű lett. A hat és tizennégy év kö­zöttiek két kategóriában: a kép­zőművészet bármely ágában, valamilyen írásműben (novella, vers, elbeszélés stb.) örökíthetik meg, fejthetik ki a rendőrséggel kapcsolatos véleményüket. Kü­lön szerepelnek az alsósok és külön a felsősök. Minden városi A világ népessége 2020-ra a jelenlegi 5,3 milliárdról körül­belül 8 milliárdra növekszik. A gyarapodás elsősorban a fejődő országokban lesz rohamos - mondotta Vukovich György, a KSH elnöke a genfi népesedési konferencia tapasztalatairól tar­tott sajtótájékoztatón. A népességnövekedés követ­keztében a jövő század elejére az emberiség igen súlyos prob­lémák elé néz. A fejlődő orszá­gokban a népességnövekedés gyors ütemben emelkedik. A fejlett országokban lényegében fordított a helyzet: a népesség folyamatosan csökken. rendőrkapitányság tizenkét be­nevezettet díjaz. A kategóriák legjobbjai ápri­lis 24-én, a rendőrség napján vehetik át jutalmukat Szolno­kon. A legsikeresebb pályázó­kat a megyei főkapitányság egész napra vendégül látja, a pá­lyaművekből pedig kiállítás nyí­lik a városi művelődési köz­pontban. Mivel eddig is már nagyon sok novella, vers, fest­mény, rajz, fafaragás, makett stb. érkezett, ezért Lengyel Györgytől, a főkapitányság saj­tófőnökétől úgy értesültünk, hogy a pályázat végső határide­jét egy héttel, április 9-ig meg­hosszabbították. D.Sz.M. A tájékoztatón szó volt a ha­zai népesedési helyzetről is. Ha a jelenlegi tendenciák folyta­tódnak - hiszen tíz éve folyama­tosan fogy az ország lakossága - 2040-ben másfél millióval kevesebben leszünk, mint most. A természetes fogyás az elmúlt évben rekordértéket, 26 ezret ért el. A magyar nők termé­kenysége 30 éve csökken, s ez a csökkenés korábban kezdődött mint a többi európai országban. A halandósági ranglistán is az élen állunk, a hatvanas évek kö­zepe óta főként a 30-60 év kö­zötti férfiak körében gyakori a váratlan halál. 1945. január 4. Most halljuk, hogy a debreceni kormány ha­dat üzent Németországnak és így valószínű, hogy az ott lévő magyarokat sorozzák és harcba indítják a németek - követke­zésképpen mi ellenünk. Bor­zasztó lenne, ha magyarok har­colnának magyarok ellen. Bo­lond világ ez és nem tudom, mi­lyen borzalmak elé kell még néznünk. 1945. január 8. A helybeli hadbíróság két szökevény kato­nát halálra ítélt. Három óra öt­ven perckor ki is végezték őket. Az ítélet-végrehajtásra kivezé­nyeltek minden alakulatot. A legénység körében vegyes ér­zelmeket keltett a kivégzés. 1945. január 12. Vettem egy malacöt - ma disznóölés van. Kell is egy kis élelmiszer-tarta­lék, akár előre, akár hátra me­gyünk. Erős robbanások dörejét hozza a szél. Azt mondják: a Balaton jegét robbantják, hogy az oroszok ne tudjanak átjönni rajta. 1945. január 17. Az orosz je­lentések szerint elfoglalták Pes­tet. Szinte már nem is bánnám, mert meg lenne kímélve a to­vábbi rombolástól és különö­sebb jelentősége immár nem­igen lehet. 1945. január 22. Az oroszok több helyen behatoltak Porosz- országba. Ma egy szomorú ak­tusnál tevékenykedtem. Ismét hadbírósági tárgyalás volt, ahol szakértőként, majd a halálos íté­let kimondása után az íté­let-végrehajtásnál is szerepel­tem. Egy Krebsz nevű szökött katonát lőttek főbe, aki még most is szökésben lévő társával 35 napig bujkált, s csak az éh­ség és a hideg kényszerítette önkéntes jelentkezésre. 1945. január 26. A Németor­szágba betört orosz erők már csak 250 kilométerre vannak Berlintől. Ha ez így halad to­vább, a nyárra vége lesz a hábo­rúnak. Kellemetlen, hogy Gombkötőt elhelyezték tőlünk, mert ő volt a fősebészünk, s így a tábori kórházzá válás lehetet­len. 1945. január 29. Az óriási hó­fúvás szinte lehetetlenné teszi a közlekedést. Elhagyott autók állnak az utakon. Dermesztő a hideg. Saccolom vagy harminc fokra a mínuszt. Németország keleti részén az oroszok tovább nyomulnak előre. Most aztán már éppen ideje lenne annak a bizonyos csodafegyver beveté­sének, mert lassan elkésnek vele. 1945. január 30. Fehérvárra ismét bevonultak a muszkák. A mellette levő egyik községből már menekültek is érkeztek ide. Megerősítették a megszállt vi­dékekről érkezett borzalmas hí­reket. Az egyik községben pél­dául úgyszólván minden nőt megbecstelenítettek. A gyors német ellentámadás következ­tében fogságba esett az ottani szovjet erő, őrnagy parancsno­kával együtt. A foglyok között volt az őrnagy kapitányi rang­ban lévő felesége is. A falubeli nők betegen feküdtek otthon, mert egyeseket - hírek szerint - hússzor is megbecstelenítettek. És amelyik férj vagy hozzátar­tozó meg akarta menteni gyer­mekét vagy feleségét, azt egy­szerűen lelőtték, a tiltakozó nő­ket pedig lefogták, s végigment rajtuk az egész társaság. Olyan nagy volt az elkeseredés, hogy a kb. száz foglyot a lakosság el­kért a németektől, s valameny- nyit agyonverte. A kapitánynőt az ura szeme láttára sokan meg­erőszakolták, majd azt is agyonverték. Férjét benzinnel öntötték le, s meggyújtották. Borzalmas dolgok ezek és az irtózatos elállatiasodás jelei. Az első világháború ehhez képest gyenge lovagi torna volt, s az ilyen kegyetlenkedések csak a mesében fordultak elő. 1945. január 31. Tegnap volt Hitler uralomra jutásnak 12. év­fordulója. Beszédet is mondott, de nem sok újdonsággal. Mit is mondhatott volna, hiszen nyu­gaton az angolszászok támad­nak, az oroszok meg már 120 kilométerre megközelítették Berlint. 1945. február 2. A veszélyez­tetett vidékekről mindenki me­nekül az oroszok elől, mert amiket a megszállt területekről elmesélnek, az minden képzele­tet felülmúl. Ma jött hozzám há­rom lepsényi nő, akik a hat he­tes megszállást végigszenved­ték. Ők is, mások is olyan bor­zalmas híreket hoztak, hogy a tatárjárás ehhez képest semmi. Különösen a nőkkel való erő­szakoskodásuk múl felül min­den képzeletet. Az egyik betegem egy tizen­hat éves lepsényi rendes kis­lány, aki két hónapos állapotos és természetesen nem akarja megszülni orosz porontyát. Egy orosz tiszttől lett állapotos. Eb­ben az ügyben holnap beme­gyek Veszprémbe és a főispán­nál a tiszti főorvossal fogjuk megbeszélni a teendőket. 1945. február 12. Holnap nagy nyilas gyűlés lesz Veszp­rémben, ahová innen is kiren­deltek vagy kétszázötven em­bert - méghozzá név szerint. Nem tudom, mire való ez az erőlködés a háború nem tudom hányadik esztendejében -, mert talán ennél fontosabb dolgok is akadnának ebben a mai szo­morú világban. Meg az ilyen ki­rendelés egyébként is humoro­san hat. Vagy belép valaki egy pártba vagy nem. Az ilyet eről­tetni nem célirányos, mért lehet, hogy azzal éppen az ellenkező hatás érhető el. (Folytatjuk.) Dr. Várhelyi Béla szolnoki orvos naplóját Simon Béia dolgozta fel Másfél millióval kevesebben?

Next

/
Oldalképek
Tartalom