Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-03 / 78. szám
1993. április 3., szombat 7 Kulturális panoráma Kórustalálkozó Mezőtúron A mezőtúri Kossuth Úti Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola nem mindennapi eseményre készül. Hat-tízéves gyerekek százait várják május 28-29-30-án a városba, ahol első alkalommal rendezik meg a Kicsinyek Kórusa Országos Fesztiválját. Nyíregyháza, Szeged és Kaposvár után Mezőtúr először ad otthont a szakmai körökben is nagy érdeklődéssel várt rendezvénynek. A házigazda iskola Kicsinyek Kórusának karnagya, Csídemé Csízi Magdolna elmondta, hogy kétévenként folyamatosan szeretnének bemutatkozási lehetőséget biztosítani a legfiatalabb korosztály kórusainak, hiszen erre eddig igen kevés lehetőség volt. Jó alkalom lehet ez arra. hogy egymás munkájának megismerésével, a kölcsönös örömszerzésen túl, új műveket fedezzenek fel, repertoárjukat bővíthessék. Több figyelmet érdemelne ez a korosztály, hiszen utánpótlásról van szó. Egyelőre meghívás alapján nyolc kiváló kórus találkozója lesz májusban, melynek teljesítményét rangos zsűri értékeli. Örömmel számolhatnak be arról, hogy a KÓTA országos szervezete, a városi önkormányzat és sok más támogató is lelkesen fogadta az ötletet, és szívesen nyújt segítséget megvalósításához. Az HBO, Amerika legnagyobb mozicsatornája, már több mint egy éve sikeresen működik Magyarországon. Szolnokon április 2-15-ig Ön is ingyen nézheti az HBO változatos programját. 3-4 alkotás a világ filmtermésének legjavából mindennap, természetesen magyar nyelven. Kábelkom - Szolnok Szolnok, Sebestyén krt. 2. Telefom: 377-726 A Verseghy könyvtárban is Lyukasóra A lyukasóra iskolai fogalom, hogy kerül a könyvtárhoz? Úgy, hogy egy idő óta létezik egy játék is ezzel a címmel, és nem diákok játsszák, hanem meglett emberek, tudósok, művészek, havonta egy alkalommal - a képernyőn. Persze játszhatja bárki, otthonában, baráti társaságban, kis közösségben: még a könyvtárban is! Ahogyan szerdán délelőtt a Verseghy nevét viselő bibliotéka ifjúsági részlegében középiskolások tették, találkozván a televíziós játék alapítóival, az író Mészöly Dezsővel, a színész Mácsai Pállal és az ugyancsak Lyukasóra címmel megjelenő folyóirat - merthogy a játéknak immáron rendszeresen megjelenő orgánuma is van - szerkesztőjével, Varga Domokossal, aki jóízű humorával szinte bearanyozta a találkozó tablóját. Mert komoly irodalmár, művészember létükre vallják: az irodalom, a költészet is lehet játék, kellemes szellemi torna, melytől felfrissülhet a lélek. Nem izgalmas kaland-e utánaeredni gondolatban egy-egy versrészletnek, hogy pusztán Száz éve született Szabó Pál Az életöröm elbeszélője Feszült figyelem, rajtra készen a játékosok természetesen a Lyukasórából. A költészet ezúttal, ami talán nehéz stúdium - sajnos az irodalomtanítás errefelé irányul - az most önfeledt szórakozás. Ezen a jókedvű délelőttön még a polcokon sorakozó könyvek is mosolyogtak. A Mácsai Pált, aki épp ezen a Pálinkás Katalin: Megvan! József Attila! Mácsai Pál (aki Szolnokra tart?): minden vers dráma hangvételéből, stílusából rátaláljunk a szerzőjére? Ahogy ezen a derűs délelőttön is történt a Verseghy könyvtárban. Elsőként néhány igazán modem hangzású verssor volt ä talány „Hosszú, sötét árnyként vonult utánam - a csüggedés, az életunalom” s nem gondolta senki, hogy Petőfi, a XIX. század költője írta. Majd Vörösmarty következett, itt egy régies jőnek igealak vezetett a nyomra; aztán József Attila, akit a verseghysta Pálinkás Katalin „fejtett meg” néhány sorát hallván. Közben kiegészítésül színes magyarázatok, arról például, miért is kallódott oly sokáig Petőfi Váradi Antalhoz írott verses levele, amelyből a feladvány is vétetett; s hogy József Attila Mamája valójában négy versszakba sűrített négyfelvonásos dráma, amelyben bennefoglaltatik a világmindenség. Erre a színész Mácsai Pál világított rá, szenvedélyes szavakkal. Majd újabb feladványok, Varga Domokos kifogyhatatlan verstárából. S a jutalom? Egy-egy folyóiratszám, napon töltötte be 32. életévét, így köszöntötték őt születése napján, mi arról is megkérdeztük, hogyan is került színészként jeles irodalomtudósok közé. „Mindig is közel állt hozzám a vers, bár nem könnyen tanulom, kell akár néhány esztendő is, míg megérik bennefn a végső formája. Én úgy vélem, minden vers drámai monológ, s a színész számára benne- rejlik a megjelenítés lehetősége: ezt kell megtalálnom, hogy a költő, a lírai én szerepét magam is eljátszhassam.” Arra a kérdésre, nem fájlalja-e, hogy a vers, de általában is a szépirodalom az utóbbi időben háttérbe szorult, hogy egyre kevesebb hely jut számára életünkben, szelíd mosollyal válaszolja: „A vers, az túléli majd mindezt, azt is, hogy cserbenhagyják, jön majd idő, amikor, bízom, , hogy becsben lesz újra.” Hogy pedig vannak-e a magyar versnek ma erős előadj} egyéniségei, mint volt Latinovit^, egyszerűen válaszol: nincsenek. S ha talán léteznének is, várnak. Hogy pedig meddig marad a Lyukasóra tagja, ameddig ez a műsor élni tud a képernyőn, mondja eltökélten. Persze számára az igazi szerelem a színház, ahogy most is véget ér a játék, Mácsai siet a Szigligetibe, „Spíróval, a színház direktorával van találkozásom. Ő hívott, szeretne beszélni velem. Természetesen munkáról, mi másról. A tarsolyomban van néhány ötletem, tervem, majd elválik, mire jó, s hogy Spíró György mit akar. Ez a találkozásunk afféle szellemi alku.” A részletekről többet nem mond, azt azonban megerősíti, hogy mindenképp szeretne valami szépet csinálni n .Szigligeti-, hé«! akár. rendezőkig,, fkár,szy. neszként. Attól függ, elkéfSzéle sej éá a színház lehetőségei végül is találkoznak-e. A A könyvtárosi napok egyik rendezvénye, a szolnoki Lyukasom jól példázza a József Attila-i játszani is engedd, szép komoly fiadat bölcsességét. V. M. Fotó: N. Zs. Kevés író részesült első könyvének megjelenésekor oly lelkes fogadtatásban, mint Szabó Pál az Emberek 1930-as közreadása után. Móricz Zsigmond így köszöntötte új pályatársát: „Ady Endre: Vér és arany. Azóta nem volt bennem ilyen izzó és olvadt láz, öröm és meghatottság irodalmi jelenség előtt, mint ma, hogy elolvastam egy új ember könyvét. Szabó Pál, aki írta, hat elemit végzett... Van neki egy holdja! Van neki egy talapalat- nyi földje! És azon a földön úgy meg tudta vetni lábát, hogy övé az egész falu. Övé minden embere, férfiak és nők és gyermekek, és az övé minden hangulata" A könyv megjelenése valódi izgalmat keltett az irodalmi, de inkább irodalompolitikai életben és kiváltképpen akkor, mikor Móricz Zsigmond megírta annyi mindenki előtt emlékezetes cikkét a Nyugatban, amelyből a enti idézet is vétetett. A Móriczcal való találkozásról maga' Szabó Pál is számtalan cikkben számolt be az idők folyamán, ahogy ő mondotta: szinte agyonírta már, de nem véletlen, hisz rettenetes nagy és nehéz út volt a hajdani szikfű- szedéstpl a Móricz Zsigmondi dal való találkozásig vezető úttal. Nyilvánvalóan túlzó Móricz lelkesedése, hiszen korántsem remekművet olvasott, mégis indokolt, s nemcsak a mű miatt, hanem azért is, mert általa egy, a mély áramlatokban már bontakozni kezdő új tendenciát is köszönthetett, azt, amelyik őbenne is mindjobban megfogalmazódott a néptöme- gek iránti közvetlen elkötelezettségben. Igen, Szabó Pál je- ... leatkezége„is & népi írók máz,-:, galmapak igénybejelentése volt, j síé. mökgálóijjthál, aktán’termié1 szélesen összefonódott írói 'és közéleti tevékenysége. 1935-ben megalapította, s 1939-ig szerkesztette a Kélét Népe című folyóiratot. Ettől kezdve 1944-ig a Szabad Szó szerkesztője és a Nemzeti Parasztpárt elnöke. 1945 után egy évtizedig a Paraszt Újság - későbbi nevén a Szabad Föld szerkesztője. Biharugrán született, kőműves lett, végigharcolta az első világháborút, majd megházasodott. Biharugra valóban egészen az övé lett, ő maga pedig Biha- rugráé, feledhetetlenül. Alföldi ember volt, de nem húzta magához a sár, nem fedte el horizontját a porfelhő. Tudta a nyomort, magáét s másokét, s minden erejével küzdött is ellene, de szinte határtalan életbizalom és életöröm hatotta át. A természet örök rendje, a nagy körforgás nem a kérlelhetetlen elmúlást ültette el benne alapélményként, hanem a megújulást, az örök reménykedést. Ha az emberi sors tele van is ridegséggel, kegyetlenséggel, mindig van menedék, feloldó erő, amely kivon bennün két a rossz ármánykodása alól. Bármenynyire korlátozottak is a lehetőségeink, módunkban áll, hogy emberi furfanggal, ötletességgel és főként életbizalommal le- küzdjük, vagy legalábbis csökkentsük korlátozottságunkat. Akár úgy, hogy névnapi mulatságnak álcázzuk a parasztpárti gyűlést, akár úgy, hogy a kertek alján kerékpározunk embertől emberig - de mindig megelőzve a csendőröket. S olykor még a vakremény is segíthet, mint például az Új krajcár parasztcsaládjában, ahol a végrehajtásra érkezők végül is megenyhülnek, s haladékot adnak a kétségbeesésében már gyilkolásra gondoló férfinak. Élni kell, egyénnek, családnak s tágabb közösségnek is, Ahogy lehet, amint kései bölcs történelmi regénye már címével hirdeti. Szabó Pál legfontosabb könyvei, a filmként is sikert aratott Talpalatnyi föld, az Isten malmai.. Nyugtáján. élet című önéletírása, java elbeszélései a huszadik századi magyar irodalom maradandóan emlékezetes alkotásai. Sokat írt, s így természetesen egyenetlenül. Derűje néha indokolatlannak bizonyult, s ez sematizmusba is vitte. Nem a legnagyobbak közé tartozik, az első tizenkettőbe talán nem fér be, de a másodikba mindenképpen. S ez is elég a halhatatlansághoz. V. G. Varga Domokos: Na, ezt találjátok ki! NEM ERŐSZAK, INGYEN VAN!