Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. szám

1993. április 3., szombat 7 Kulturális panoráma Kórustalálkozó Mezőtúron A mezőtúri Kossuth Úti Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola nem mindennapi ese­ményre készül. Hat-tízéves gye­rekek százait várják május 28-29-30-án a városba, ahol első alkalommal rendezik meg a Kicsinyek Kórusa Országos Fesztiválját. Nyíregyháza, Sze­ged és Kaposvár után Mezőtúr először ad otthont a szakmai kö­rökben is nagy érdeklődéssel várt rendezvénynek. A házigazda iskola Kicsinyek Kórusának karnagya, Csídemé Csízi Magdolna elmondta, hogy kétévenként folyamatosan sze­retnének bemutatkozási lehető­séget biztosítani a legfiatalabb korosztály kórusainak, hiszen erre eddig igen kevés lehetőség volt. Jó alkalom lehet ez arra. hogy egymás munkájának meg­ismerésével, a kölcsönös öröm­szerzésen túl, új műveket fe­dezzenek fel, repertoárjukat bő­víthessék. Több figyelmet ér­demelne ez a korosztály, hiszen utánpótlásról van szó. Egyelőre meghívás alapján nyolc kiváló kórus találkozója lesz május­ban, melynek teljesítményét rangos zsűri értékeli. Örömmel számolhatnak be arról, hogy a KÓTA országos szervezete, a városi önkormányzat és sok más támogató is lelkesen fo­gadta az ötletet, és szívesen nyújt segítséget megvalósításá­hoz. Az HBO, Amerika legnagyobb mozicsatornája, már több mint egy éve sikeresen működik Magyarországon. Szolnokon április 2-15-ig Ön is ingyen nézheti az HBO változatos programját. 3-4 alkotás a világ filmtermésének legjavából mindennap, természetesen magyar nyelven. Kábelkom - Szolnok Szolnok, Sebestyén krt. 2. Telefom: 377-726 A Verseghy könyvtárban is Lyukasóra A lyukasóra iskolai fogalom, hogy kerül a könyvtárhoz? Úgy, hogy egy idő óta létezik egy játék is ezzel a címmel, és nem diákok játsszák, hanem meglett embe­rek, tudósok, művészek, havonta egy alkalommal - a képernyőn. Persze játszhatja bárki, otthoná­ban, baráti társaságban, kis kö­zösségben: még a könyvtárban is! Ahogyan szerdán délelőtt a Ver­seghy nevét viselő bibliotéka if­júsági részlegében középiskolá­sok tették, találkozván a televí­ziós játék alapítóival, az író Mé­szöly Dezsővel, a színész Mácsai Pállal és az ugyancsak Lyukasóra címmel megjelenő folyóirat - merthogy a játéknak immáron rendszeresen megjelenő orgá­numa is van - szerkesztőjével, Varga Domokossal, aki jóízű humorával szinte bearanyozta a találkozó tablóját. Mert komoly irodalmár, művészember létükre vallják: az irodalom, a költészet is lehet játék, kellemes szellemi torna, melytől felfrissülhet a lé­lek. Nem izgalmas kaland-e utá­naeredni gondolatban egy-egy versrészletnek, hogy pusztán Száz éve született Szabó Pál Az életöröm elbeszélője Feszült figyelem, rajtra készen a játékosok természetesen a Lyukasórából. A költészet ezúttal, ami talán nehéz stúdium - sajnos az irodalomtaní­tás errefelé irányul - az most ön­feledt szórakozás. Ezen a jó­kedvű délelőttön még a polcokon sorakozó könyvek is mosolyog­tak. A Mácsai Pált, aki épp ezen a Pálinkás Katalin: Megvan! József Attila! Mácsai Pál (aki Szolnokra tart?): minden vers dráma hangvételéből, stílusából rátalál­junk a szerzőjére? Ahogy ezen a derűs délelőttön is történt a Ver­seghy könyvtárban. Elsőként né­hány igazán modem hangzású verssor volt ä talány „Hosszú, sö­tét árnyként vonult utánam - a csüggedés, az életunalom” s nem gondolta senki, hogy Petőfi, a XIX. század költője írta. Majd Vörösmarty következett, itt egy régies jőnek igealak vezetett a nyomra; aztán József Attila, akit a verseghysta Pálinkás Katalin „fejtett meg” néhány sorát hall­ván. Közben kiegészítésül színes magyarázatok, arról például, mi­ért is kallódott oly sokáig Petőfi Váradi Antalhoz írott verses le­vele, amelyből a feladvány is vé­tetett; s hogy József Attila Ma­mája valójában négy versszakba sűrített négyfelvonásos dráma, amelyben bennefoglaltatik a vi­lágmindenség. Erre a színész Mácsai Pál világított rá, szenve­délyes szavakkal. Majd újabb feladványok, Varga Domokos ki­fogyhatatlan verstárából. S a juta­lom? Egy-egy folyóiratszám, napon töltötte be 32. életévét, így köszöntötték őt születése napján, mi arról is megkérdeztük, hogyan is került színészként jeles iroda­lomtudósok közé. „Mindig is kö­zel állt hozzám a vers, bár nem könnyen tanulom, kell akár né­hány esztendő is, míg megérik bennefn a végső formája. Én úgy vélem, minden vers drámai mo­nológ, s a színész számára benne- rejlik a megjelenítés lehetősége: ezt kell megtalálnom, hogy a költő, a lírai én szerepét magam is eljátszhassam.” Arra a kér­désre, nem fájlalja-e, hogy a vers, de általában is a szépirodalom az utóbbi időben háttérbe szorult, hogy egyre kevesebb hely jut számára életünkben, szelíd mo­sollyal válaszolja: „A vers, az tú­léli majd mindezt, azt is, hogy cserbenhagyják, jön majd idő, amikor, bízom, , hogy becsben lesz újra.” Hogy pedig vannak-e a magyar versnek ma erős előadj} egyéniségei, mint volt Latinovit^, egyszerűen válaszol: nincsenek. S ha talán léteznének is, várnak. Hogy pedig meddig marad a Lyukasóra tagja, ameddig ez a műsor élni tud a képernyőn, mondja eltökélten. Persze szá­mára az igazi szerelem a színház, ahogy most is véget ér a játék, Mácsai siet a Szigligetibe, „Spí­róval, a színház direktorával van találkozásom. Ő hívott, szeretne beszélni velem. Természetesen munkáról, mi másról. A tarso­lyomban van néhány ötletem, tervem, majd elválik, mire jó, s hogy Spíró György mit akar. Ez a találkozásunk afféle szellemi alku.” A részletekről többet nem mond, azt azonban megerősíti, hogy mindenképp szeretne va­lami szépet csinálni n .Szigligeti-, hé«! akár. rendezőkig,, fkár,szy. neszként. Attól függ, elkéfSzéle sej éá a színház lehetőségei végül is találkoznak-e. A A könyvtárosi napok egyik rendezvénye, a szolnoki Lyuka­som jól példázza a József Attila-i játszani is engedd, szép komoly fiadat bölcsességét. V. M. Fotó: N. Zs. Kevés író részesült első könyvének megjelenésekor oly lelkes fogadtatásban, mint Szabó Pál az Emberek 1930-as közreadása után. Móricz Zsigmond így köszön­tötte új pályatársát: „Ady Endre: Vér és arany. Azóta nem volt bennem ilyen izzó és olvadt láz, öröm és meghatottság iro­dalmi jelenség előtt, mint ma, hogy elolvastam egy új ember könyvét. Szabó Pál, aki írta, hat elemit végzett... Van neki egy holdja! Van neki egy talapalat- nyi földje! És azon a földön úgy meg tudta vetni lábát, hogy övé az egész falu. Övé minden em­bere, férfiak és nők és gyerme­kek, és az övé minden hangu­lata" A könyv megjelenése valódi izgalmat keltett az irodalmi, de inkább irodalompolitikai élet­ben és kiváltképpen akkor, mi­kor Móricz Zsigmond megírta annyi mindenki előtt emlékeze­tes cikkét a Nyugatban, amely­ből a enti idézet is vétetett. A Móriczcal való találkozásról maga' Szabó Pál is számtalan cikkben számolt be az idők fo­lyamán, ahogy ő mondotta: szinte agyonírta már, de nem véletlen, hisz rettenetes nagy és nehéz út volt a hajdani szikfű- szedéstpl a Móricz Zsigmondi dal való találkozásig vezető út­tal. Nyilvánvalóan túlzó Mó­ricz lelkesedése, hiszen koránt­sem remekművet olvasott, mégis indokolt, s nemcsak a mű miatt, hanem azért is, mert ál­tala egy, a mély áramlatokban már bontakozni kezdő új ten­denciát is köszönthetett, azt, amelyik őbenne is mindjobban megfogalmazódott a néptöme- gek iránti közvetlen elkötele­zettségben. Igen, Szabó Pál je- ... leatkezége„is & népi írók máz,-:, galmapak igénybejelentése volt, j síé. mökgálóijjthál, aktán’termié1 szélesen összefonódott írói 'és közéleti tevékenysége. 1935-ben megalapította, s 1939-ig szerkesztette a Kélét Népe című folyóiratot. Ettől kezdve 1944-ig a Szabad Szó szerkesztője és a Nemzeti Pa­rasztpárt elnöke. 1945 után egy évtizedig a Paraszt Újság - ké­sőbbi nevén a Szabad Föld ­szerkesztője. Biharugrán született, kőmű­ves lett, végigharcolta az első világháborút, majd megházaso­dott. Biharugra valóban egészen az övé lett, ő maga pedig Biha- rugráé, feledhetetlenül. Alföldi ember volt, de nem húzta ma­gához a sár, nem fedte el hori­zontját a porfelhő. Tudta a nyomort, magáét s másokét, s minden erejével küzdött is el­lene, de szinte határtalan életbi­zalom és életöröm hatotta át. A természet örök rendje, a nagy körforgás nem a kérlelhetetlen elmúlást ültette el benne alap­élményként, hanem a megúju­lást, az örök reménykedést. Ha az emberi sors tele van is rideg­séggel, kegyetlenséggel, mindig van menedék, feloldó erő, amely kivon bennün két a rossz ármánykodása alól. Bármeny­nyire korlátozottak is a lehető­ségeink, módunkban áll, hogy emberi furfanggal, ötletességgel és főként életbizalommal le- küzdjük, vagy legalábbis csök­kentsük korlátozottságunkat. Akár úgy, hogy névnapi mulat­ságnak álcázzuk a parasztpárti gyűlést, akár úgy, hogy a kertek alján kerékpározunk embertől emberig - de mindig megelőzve a csendőröket. S olykor még a vakremény is segíthet, mint például az Új krajcár paraszt­családjában, ahol a végrehaj­tásra érkezők végül is megeny­hülnek, s haladékot adnak a két­ségbeesésében már gyilkolásra gondoló férfinak. Élni kell, egyénnek, családnak s tágabb közösségnek is, Ahogy lehet, amint kései bölcs történelmi re­génye már címével hirdeti. Szabó Pál legfontosabb könyvei, a filmként is sikert ara­tott Talpalatnyi föld, az Isten malmai.. Nyugtáján. élet című önéletírása, java elbeszélései a huszadik századi magyar iroda­lom maradandóan emlékezetes alkotásai. Sokat írt, s így termé­szetesen egyenetlenül. Derűje néha indokolatlannak bizonyult, s ez sematizmusba is vitte. Nem a legnagyobbak közé tartozik, az első tizenkettőbe talán nem fér be, de a másodikba minden­képpen. S ez is elég a halhatat­lansághoz. V. G. Varga Domokos: Na, ezt talál­játok ki! NEM ERŐSZAK, INGYEN VAN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom