Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

2 Tükör 1993. április 8., csütörtök Szól a rádió / Álmatlanoknak Akik rossz alvók, tudják, minden este van egy Napfor­duló a Magyar Rádió műsorá­ban. Kezdik 23.05-kor a Petőfi adón középhullámon, azután folytatják éjfél után a Kos- suth-on meg URH-sávokon is. Ez a műsor többnyire a lakosság különféle rétegeinek ízlését szolgálja. Egy kivétel van csak, amikor mindig ugyanazoknak szól a Napforduló műsora. A vasárnapról hétfőre virradó éj­szakán időseknek szól hajnali négyig az adás. Azonban kitű­nik egy, ami két-három heten­ként közönség előtt zajlik, a Rádió márványterméből, Kolo- zsi Béla műsorvezető-szer­kesztő vezényletével. Meghív­nak száz vendéget - mivel ez időseknek szól, persze hogy fő­városi öregeket, s ugyancsak meghívnak neves és fiatal, még a hírnév előtti állapotban élő, de már bizonyító művészeket. És szól a nóta, operett meg magyar nóta meg széppróza - olyan műsor ez, hogy az ember még az álmát is elfelejti, ha végig­hallgatja. Közben telefonüzene­teket vesznek - bekapcsolják az otthonról telefonálókat, meg­hallgatják kéréseiket, gondola­taikat. Valaki a szeretet rádiójá­nak nevezte, talán nem is vélet­lenül ezeket a Napfordulókat. Legutóbb április négyről ötre virradóan hallhattuk Kolozsi Béla és művészbarátai műsorát, s legközelebb április 18-19. éj­szakáján élvezhetjük. Gyanítom, erre a műsorra nemcsak az idősebbek a vevők. Gyakran hallani fiatalokról is, kedves, szép szóban, dalban emlékezetes műsort hallgattak az éjjel. Azt meg nemcsak gya­nítom, hiszem, sok vidéki föl­kapta a fejét, amikor a műsor­vezető bejelentette: jönnek vi­dékre is.! (SJ) Nagybankok Kevés osztalékot fizetnek Állami tőkeinjekció Néhány bank, köztük a nagybankok vezetése azt fontolgatja, hogy egyáltalán nem, vagy csak igen sze­rény mértékű osztalék fize­tését javasolja részvényese-' iknek.' Minderről banki kö­rökből értesült az MTI. Mint az ismeretessé vált: a Postabank e hét csütörtö­kén tartandó közgyűlésén mindössze 5 százalékos osztalék fizetését javasolja majd a tulajdonosoknak. Éz jóval kisebb annál, mint amekkorát e „legki­sebb nagybank” régebben adott a részvényeseknek. A nagybankok esetében még az említetteknél is sze­rényebb osztalékra lehet számítani. Ennek két fő oka van a bankszakemberek szerint. Egyrészt az elmúlt évben igen megnőttek a nagyban­kok működési költségei, így jelentős összegeket kellett fordítaniuk a pénzintézeti törvényben előírt mértékű céltartalék elérésére. Másrészt fő tulajdono­suk, az állam a hitelkonszo­lidáció révén jelentős kétes hiteltől „szabadította meg” a legnagyobb pénzintézete­ket. így az állami „tőkeinjek­ció” után - vélik a bankárok - az állam valószínűleg igen kis osztalék fizetését indítványozza a hitelkon­szolidáció nélkül esetleg veszteséges pénzintézetek közgyűlésén. (MTI) Nem csalás, nem ámítás „Lebegő Bűvész-Kastély” Ki nem kel korán, nem lel aranyat (Folytatás az 1. oldalról) szenzációs: kívülről csodálatos látványt kínálna mindenkinek az építmény, belül pedig a társművészetek kapnának méltó helyet. A kezdeti tárgyalások - pénz hiányában - megszakadtak. Amikor szociális feszültsé­gek vannak a társadalomban, akkor az álmok megvalósítására kevés a remény, pénz pedig an­nál is kevesebb. Szolnok mégis szeretné meg­valósítani a tervet. De a képte­lenségnek is vannak határai, éppen ezért garanciát szeretne kapni arra az esetre, ha csődbe jutna ez a vállalkozás (bár a művész szerint az épület hama­rabb lebomlik, mint maga a le­begés látványa, amely legalább ezer évig tart, túlélheti a pirami­sok misztikus látványát is). Önkormányzatoknál •) nem szokás bűvészekkel szerződni, viszont a lehetőség oly nagy, hogy nem lehet nem foglalkozni az ötlettel. Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere elmondta, hogy Robin Hood bűvész és Mészá­ros János építészmérnök előze­tes megállapodásuknak megfe­lelően november 1-jére elkészí­tette a kastély makettjét. Úgy tűnik, a palota megvalósítható. Ennek eldöntését külföldi, pártatlan szakemberekre bízná a bűvész, ha valaki megkérdője­lezné a „Lebegő Bűvész-Kas­tély” megvalósíthatóságát. Az épület méltó centruma lehetne a hazai bűvészvilágnak, ide se- reglene a nemzetközileg megha­tározó varázslók élvonala a vi­lágkiállítás idejére, s talán ide is szoknának, nagy örömére mindannyiunknak. Jelenleg a jogi képviselők harcolnak egymással, a bűvész szerint rizikó nincs, a városnak egyelőre pénze nincs, hite sem sok. Ki valósítja meg az ötletet? Hol fog lebegni a kastély? Szolnokon vagy másutt? Min­den városnak lehetősége van rá. Aki viszont későn ébred, ara­nyat nem talál. B. M. Szolnoki zenei fesztivál Forró sikerű zárókoncert a Sportcsarnokban A kedd esti, fesztiválzáró hangversenyt nagy várakozás és talán minden korábbinál inten­zívebb érdeklődés előzte meg. így aztán az ezerötszáz főt be­fogadni képes, hatalmas épület nézőtere az utolsó ülőhelyig megtelt, a figyelmes szemlélő a megye különböző településeiről érkezett zenebarátokat fedezhe­tett fel a közönség soraiban. A koncert műsorán eredetileg három mű szerepelt; ezek közül az elsőt - Farkas Ferenc: Prelú­dium és fuga című darabját - technikai okok miatt nem adták elő. így aztán elsőként Mozart C-dúr zongoraversenye hang­zott el (K.467). A darabot a zeneszerző 1785-ben komponálta. A gyors tempójú első tétel induló jel­legű; a lassú második szerenád, a szólóhangszer szinte párbe­szédet folytat a zenekarral. A harmadik tétel vidám han­gulatú: zongora és zenekar hu­moros felelgetős játéka. A szünet után Carl Orff „szcenikus oratóriuma”: a Frankfurtban 1937-ben bemuta­tott Carmina Burana hangzott el. A három részre (Tavasz - A kocsmában - Szerelem) oszt­ható, szólóénekesekre, vegyes­karra, gyermekkarra és zene­karra komponált darab a bene- diktbeuemi kolostorban felfe­dezett, tizenharmadik század­beli profán dalgyűjtemény vo- naltalan, neumákkal lejegyzett dallamai közül huszonnégyet dolgoz fel. A korabeli zenekritika egyál­talán nem volt kegyes a kompo­nista iránt. A Carmina Buranát és szer­zőjét „méltató” írások egyiké­ből idézzük a következőket: „Népszerűségének titka: min­den körülményesség tudatos ke­rülése, népiesség; paraszti, il­letve nagyvárosias szókimon­dás; gátlástalanság; vaskos tré­fákat és iróniát kedvelő ráme­nős természet; szerencsés tárgyválasztás.” Taps köszöntötte Mozart C-dúr zongoraversenyének elő­adóit: a Magyar Állami Hang­versenyzenekart, karmesterét: Kobayashi Ken-Ichirot és a szó­listát: Prunyi Ilona zongoramű­vészt. Prunyi Ilona neve - a hallot­tak alapján érdemtelenül - vi­szonylag ritkábban olvasható a hangversenyplakátokon. Mo- zart-interpretációját emlékeze­tessé teszi a pontosság, határo­zottság; a művésznő együttját- szási készsége kitűnő, stílusbeli jártassága feddhetetlen. A mű végén felcsattanó taps megér­demelten szólt a Szolnokon ez este debütált zongoraművész­nek; karmesternek és a zene­karnak. Azt, hogy a koncertet a Sportcsarnokban rendezték meg, részben a műsor második részében elhangzott Carmina Burana rendkívüli méretű elő­adói apparátusának más, hang­versenyek céljára rendszeresí­tett termekben való elhelyezhe- tetlensége tette indokolttá. In­dokolta továbbá a minden di­cséretet megérdemlő rendező­gárda nemes szándéka: hadd él­vezzék ezt a nem mindennapi produkciót minél többen. Az, hogy Szolnoknak igazi hang­versenyterme legyen, minden bizonnyal csak egy szép álom - így hát nem marad más megol­dás, mint a bizony kissé száraz akusztikájú, a koncertek szem­pontjából a kelleténél erősebben megvilágított csarnok a néző szemét a sportkellékek kevésbé - a falon lévő reklámtáblák an­nál inkább zavaró látványával. Azután felhangzottak a Car­mina Burana első, hatalmas ak­kordjai, s az „O Fortuna” le­nyűgöző hangjai feledtetni tud­tak minden zavaró körülményt. Agyonszúrta volt udvarlóját? Szerelmi dráma Jászkiséren (Folytatás az 1. oldalról) valószínűleg a házban szúrták meg, a késsel a hátában eltá- molygott a kocsiig, mellyel egy barátjával együtt Miskolcról ér­kezett. Ott esett össze a kocsinál, ott találtak rá a mentők is, akik már csak a férfi halálát állapíthatták meg, a lapockájánál érte a szú­rás, mely valószínűleg a szívéig hatolt. A történteknek szomorú előzményei vannak. A helyiek elmondása szerint Kiss körülbelül három éve is­merte meg a gyanúsított lányt, kapcsolatuk azonban nem volt hosszú életű. A férfi ebbe nem törődött bele, állandóan zaklatta, s állító­lag, mikor megtudta, hogy elje­Különösen szerencsések vol­tak azok a hangversenyhallga­tók, akik a tribünön kaptak he­lyet, hiszen ők nemcsak hallhat­ták, de láthaták is az előadókat: a Magyar Állami Énekkart (ka­rigazgató: Antal Mátyás), a Magyar Rádió Gyermekkórusát (karigazgató: Reményi János), a Magyar Állami Hangverseny- zenekart, a szólistákat: Pászty Júliát, Gerdesits Ferencet, Póka Balázst. Láthatták a különleges össze­tételű zenekar hagyományos szólamai mellett a rézfúvósok - de legfőképpen az ütőhangsze- rekjátékát. És élvezhették a grandiózus zeneművet memoriter dirigáló Kobayashi Ken-Ichiro nagy­szerű, az ezerszínű Carmina Burana minden hangulatválto­zását nagyszerűen kifejező, a hatalmas előadógárda minden egyes tagjával kontaktust terem­teni képes pompás karmesteri munkáját. Orff művének előadását a közönség nagy tetszéssel fo­gadta: Szolnokon, talán első íz­ben, „standing ovations” virág­csokrok és szűnni nem akaró vastaps jutalmazta a remek elő­adókat. A sikert a karmester kedves szavakkal és ráadással köszönte meg. Szathmáry Judit SZÁMÍTÓGÉP A GYERMEKOTTHON RESZERE. Kalmár Miklós, a szolnoki Szigligeti Színház szervezője közbenjárásá­val már két színes televízióhoz jutott a szolnoki Szakképző Is­kola és Gyermekotthon. Tegnap egy újabb ajándékkal kedves­kedett, az L+L Mérnöki Iroda tulajdonosa, László József egy komplett IBM számítógépet ajándékozott a fiataloknak, melyet Szügyi Csongor igazgató és Verbók Attiláné gazdasági igazga­tóhelyettes vettek át a gyerekek nevében. -nzs­A munkanélküliség nagy teher (Folytatás az 1. oldalról) kezelésére. A legfontosabbnak az aktív támogatást tartják, me­lyek közül legelőremutatóbb a lehető legjobb értelemben vett közhasznú munka. Ide tartozik minden olyan feladat ellátása, amely még nincs megoldva. Ebben az érte­lemben közhasznú munkás le­het pedagógiai asszisztens, szo­ciális munkás éppúgy, mint például a sajtó által foglalkozta­tott személy. Tízmillió forint az önkormányzat által erre szánt támogatás, a hiányzó összeget a munkaügyi központ biztosítja. Sajnos az is tény, a fekete munkában megjelenő jövede­lem lassan túltesz a „tiszta” fog­lalkoztatással keresők jövedel­mén. A megyei munkaügyi köz­pont igazgatójával kötendő megállapodás célja a munka- nélkülieket foglalkoztató cégek kontrollálása, tehát nem a mun­kanélküliek ellen, de a nem le­gális jövedelemhez jutók ellen szól. Várhegyi Attila ezek után a sikeres I. Szolnoki Zenei Fesz­tiválról szólt, kiemelve, minden elismerés a szervezőké, hiszen nívós hangversenysorozattá nőtt az eredetileg egy koncertre tervezett esemény. Azt is megtudtuk, a Máltai Szeretetszolgálattal kapcsola­taik rendezése érdekében tár­gyalóasztalhoz ültek, s remélhe­tőleg sikerrel járnak megbeszé­léseik. A polgármester hangsú­lyozta a kapcsolatok fontossá­gát. Végül Krizsa Sándor jegyző szólt a május 21-i társadalom- biztosítási választások előké­születeiről. Elmondta, mind a technikai, mind a jogi előkészí­tés elkezdődött. Mivel a szava­zóhelyiségek zömét iskolákban alakítják ki, fontos a szavazók • segítsége is. A legalább 500 főt foglalkoz­tató munkáltatóknál helyben is leadhatják majd voksaikat, de ez a lehetőség a legalább 200 dolgozóval rendelkező intéz­ményeknél is adva lesz. Sajnos a város számára biztosított költ­ségeket már most felemésztette az előkészítés, pedig van még munka bőven. Import vagy hazai sertés ? gyezte egy idevalósi fiatalem­ber, gyilkossággal fenyegette. Úgy tudják, a család eleinte csak könyörgött, hagyja őket békén, majd megunva a dolgot, feljelentették őt. Mindezek után érkezett Jász- kisérre a Miskolcon lakó áldo­zat. A környékbeliek elmondása szerint a családot a falu lakosai szerették, becsülték, értetlenül állnak a történtek előtt. Az anya a bölcsődében dol­gozik, a fiú még iskolába jár, a lány pedig Jászberényben dol­gozott. Nem tudni, mi lehetett az ok: a gyűlölet, az örökös fe­szültség, fenyegetés volt-e az oka a gyilkosságnak, de egy biztos - ezt a terhet a család egy életen át cipelni fogja. ( Folytatás az 1. oldalról)- Gondolom, az esetleges hi­ányt csak importból tudják fe­dezni.- A piacon maradásért küzdve el kell döntenünk, meg­tartunk egy adott vevőkört, vagy elveszítünk, egy időleges hazai hiány miatt. Az előbbiek­ben már említettem, a piac nincs kellően ellenőrizve, szer­ződések nincsenek. A termelők kivárnak, mondhatnánk tőzs­déznek, ennek a kockázata ná­luk csapódik le. Mi tervek alap­ján dolgozunk, igaz, a piac ben­nünket is érint. Ez azonban el­sődlegesen nem a belföldit je­lenti. A belföldi piacainkat meg kívánjuk őrizni, ez a vállalat talpon maradását biztosítja. Ez dönti el az alapanyag-beszerzés szükségességét is. így a tavalyi év utolsó ne­gyedévében érkezett Nyugat - Európából 116 tonna apróhús. Ezen kívül még ipari szalonna, belsőség, valamint sertésfej. A felsoroltak mindegyike húské­szítmények alapanyagául szol­gált. Ebben az évben is importál­tunk alapanyagot, ez azonban kizárólag sertésfejre és ipari szalonnára korlátozódott. Hoz­zánk a hagyományos értelem­ben vett sertéshús - hasított fél­sertés - nem érkezett.- Sok szó esett a húskészít­ményekről. Tőkehússal nem is foglalkoznak ?- Mint már említettem, a me­gyében rajtunk kívül még van vágóhíd bőven, a tőkehúsellá­tást ők biztosítják. A Solami Rt. csak Szolnokon őrizte meg pi­aci pozícióit ezen a területen.- Exportálnak Nyugat-Euró- pába sertéshúst ?- Minimális mennyiséget, néhány tíz tonnára tehető ennek mértéke. Ez jelentéktelen szá­munkra. Az elmúlt év végére az említett külpiacon jelentős ser­téshúskínálat jelentkezett. En­nek levezetésére az EK országai jelentős állami támogatást nyúj­tanak az exportáló cégeknek, a magyar sertéshús nem piacké­pes. Sőt, egyes esetekben az import még alacsonyabb áron vásárolható meg, mintha a bel­földi piacról szereznénk be a szükséges húst. A Hústermelést Szervező Részvénytársaság vezérigazga­tója, Horváth Ernő, kicsit más véleményt képvisel.- A kistermelői szektorban 35 százalékos visszaesésről be­szélhetünk, de még így sem szorulunk sertéshúsimportra. Az ország mezőgazdasága al­kalmas arra, hogy évente 10 millió hízósertést előállítson. Tizennégy irodánkban 50 ag­rármenedzsert foglalkoztatunk, akik járják a falvakat. Működé­sünk első 5 évében 500 ezer hí­zósertés felnevelésére 29 sertés­telepet létesítettünk, 300 tele­pen felújítást hajtottunk végre. Ezek együttvéve évente 2 millió sertést tudnak kibocsájtani.- Ehhez sok egyébre is szük­ség van ...- Harminchárom takarmány­keverőt bérelünk, - melyek évente majdnem teljesen bizto­sítják az előbbiekben említett sertésállomány hizlalásához szükséges mennyiségű takar­mányt. A Pannonhibrid sertés­tenyésztési program egymillió hízósertés előállítására alkal­mas tenyészanyagot állít elő.- Hogyan tudják a megválto­zott viszonyok között érdekeltté tenni a magántermelőket ?- A kialakult versenyhely­zetben megpróbálunk a legala­csonyabb takarmányárakkal, teljes vertikum t szervezésével, hízósertés felvásárlásával és ér­tékesítésével a magántermelők­höz eljutni. Három jelentős vá­góhíddal van szerződéses kap­csolatunk. Továbbá az FM támogatásá­val a reorganizációs hitelek fel­vételéhez kívánunk segítséget nyújtani a családi farmergazda­ságoknak. Ezenkívül közremű­ködünk a sertéstelepek kialakí­tásában. rendelkezésükre bo- csájtjuk a szükséges technoló­giát, tenyésztési, takarmányvá­sárlási és egyéb tanácsokat adunk. A kérdés az elhangzottaktól függetlenül továbbra is nyitott marad. Hiányzik országosan egy koordináció. Ez remélhető­leg a terméktanácsok létrejötté­vel megoldódik. Vági E. Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom