Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

1993. április 7., szerda Hazai körkép 3 A biológiai alapokat nem szabad rontani Zugapáktól gyenge jószág Hazánkban egyetlen intéz­mény - a Mezőgazdasági Minő­sítő Intézet - foglalkozik a bio­lógiai alapok nemzetközi jog­szabályok szerinti minősítésé­vel, a vetőmagvak és a szaporí­tóanyagok ellenőrzésével, a ta­karmányimportok bevizsgálá­sával és a hazai takarmányke­verő üzemek ellenőrzésével. Neszmélyi Károly főigazgató szerint a hazai árviszonyokat fi­gyelembe véve alapvetően nem költünk kevesebbet a növény­fajta-kísérletekre, mint más nyugat-európai országok.- Az utóbbi években a kuta­tók nagy figyelmet szentelnek arra, hogy az egyes növényfaj­ták mennyire ellenállók a kü­lönféle betegségekkel szemben - mondja a főigazgató. - Az volna a kívánatos, ha a lehető legkevesebb növényvédő szert kellene felhasználni, hiszen ezek az anyagok világszerte egyre drágábbak, gazdaságos- sági szepontból sem lényegte­len, mekkora költségek terhelik a hozamot.- Az utóbbi időben csökkentek a terméshozamok, romlott az ál­latállomány minősége. Minek a számlájára írható mindez?- Azt gondolom, a mezőgaz­daság gondjai tükröződnek eb­ben is. Voltak olyan évek, ami­kor a korábbinál jóval kevesebb minősített vetőmagot, tenyész­állatot igényeltek a gazdasá­gok, de szerencsére 1992-ben megállt ez a tendencia. Ebben talán az is közrejátszott, hogy az őszi vetésekhez jelentős ál­lami támogatást adtak, és fel­gyorsult végre a tulajdonváltás folyamata is. De amíg véglege­sen nem zárul le a tulajdonren­dezés, addig a bizonytalansági tényezőt sem lehet teljesen ki­küszöbölni, a gazdák óvatos­ságból visszafogják a költségei­ket.- Igaz ez az állattartókra is?- Természetesen. Széles kör­ben alkalmaznak „zugapákat” a tenyészállomány szaporítására, s ebből gyakran gyenge utódok születnek.- Lehet, hogy ezért olyan ne­hezen eladható a magyar hús?- Valóban így van. De ez nemcsak fajta, hanem ár kér­dése is. A feldolgozóiparnak jobb árat kellene fizetnie a jobb minőségű húst adó fajtákért. Amíg ez nincs így, addig a ter­melő nem érdekelt a minőségi váltásban sem. Persze vannak olyan gazdálkodók is, akik a minőségre még mindig nagyon ügyelnek, ezek a beruházási, fenntatási költségeken próbál­nak spórolni, egyensúlyban tar­tani a „kasszájukat”. Akik mégis inkább a biológiai alapo­kon rontanak - veszélyes útra tévednek. Csak lassan és költ­ségesen lehet majd korrigálni a mai tévedést. (Újvári) (Ferenczy Europress) FALUSI A tiszakürti fiúnevelő otthon jelenlegi létszáma 52 fő. A gyerekek délutáni foglalkozá­sát, csoportos tanulását általában egy nevelő és egy gyermekfelügyelő segíti. Képünk a csoportos foglalkozáson készült. - nzs ­Kormányzati támogatások a mezőgazdaságban Húsvéti határátkelők Krisán Attila, a Határőrség szóvivője elmondta, hogy az osztrák határszakaszon János- somorjánál és Fertőrákosnál, a szlovénon Orfalunál, Kétvölgy- nél, Kercaszomomál, Magyar- szombatfánál és Nemesnépnél, a szerb szakaszon Tiszasziget­nél és Bácsalmásnál, a szlová­kon pedig Cerednél, Letkésnél és Ipolydamásdnál működik majd ideiglenes határátkelő. Ezek többsége április 8. és 12. között lesz nyitva napközben a magyar és a szomszédos ország állampolgárai számára. Több állami intézkedést is kezdeményezett az idén a Föld­művelésügyi Minisztérium a mezőgazdaságban a likviditási helyzet enyhítésére - tájékoz­tatta az FM az MTI-t. A múlt évben alkalmazott kedvezményes kamatozású hi­telkonstrukciók és támogatások az idén is tovább élnek. Az in­tézkedések másik csoportja pe­dig a mezőgazdaságban terme­lési célt szolgáló gázolajbeszer­zés alaposan megnövekedett költségeinek részbeni megtérí­tését teszi majd lehetővé a ter­melőknek. A szántóföldi és kertészeti kultúrák termesztéséhez szük­séges anyagok beszerzésére fel­vett hitelekhez 10 százalékos kamattámogatás igényelhető. A kukoricatermesztés anyagkölt­ségeit finanszírozó hitelnek, a hektáronként legfeljebb 10 ezer forintos hitelösszeg 70 százalé­kára az állam nyújt garanciát a termelőnek. E célra május 31-ig lehet hi­telt igényelni, a garanciavállalás Háborús naplótöredék Szolnoki orvos a tűzvonalban XXI. Vissza a szülőföldre 1945. szeptember 6. Haza­menetelünk ismét késik. Állító­lag nem tudják összeszedni a szükséges szerelvényt. Most már megállapítható, hogy az itt lévő magyaroknak körülbelül az ötven százaléka megy haza, a többi - különböző okok miatt - marad, illetve szétszóródik a vi­lágban. 1945. szeptember 16. Ma megszólalt a pesti nagyadó, s egész nap tisztán lehet hallani. Azt is megerősítette, hogy megkezdődtek a hazaszállítá­sok, és szép beszédet intézett hozzánk. Egész egyszerűnek tűnik a hazamenetel, mert ott­hon csak két napig leszünk lá­gerben. Érdekes az itt maradók velünk szembeni viselkedése: haragszanak ránk. Lélektani oka lehet ennek, de megérteni nem tudom. 1945. szeptember 20. Megér­kezett az utódom: Halmai Zol­tán, és holnap átveszi tőlem az osztályt. Szereplésem elég ren­des volt, nem vesztettem egyet­len anyát vagy gyermeket sem. A szülészet-nőgyógyászatnak rendes neve volt, és remélhető­leg az is marad. 1945. szeptember 24. Vil­lámként ront be úgy fél nyolc körül Csutoros, hogy percek alatt készüljek fel, mert egy autó megy a Hüttenbergből in­dult vonat után, amivel nyolcán hazamehetünk. Irtó izgalom vesz rajtam erőt. Pillanatig sem gondolkozom. Hirtelen össze­dobálok mindent a táskámba, s a barátoktól való gyors búcsú­zás után a sebesültszállítóval rohanunk a vonat után. El is ér­jük. Megkeresem Pethes Zoli barátomat, az egészségügyi pa­rancsnokot, aki mind a nyol­cunkat felvesz a vonatra, amely ötven marhakocsiból áll. Az eső becsurog, a hölgyek esernyő alatt „üdülnek” a vagonban. El­indulunk végre hazafelé. 1945. szeptember 26. Ma kell elérnünk St. Valentinnél az orosz zónát. Egy nagy híd után ott az orosz őség. Az állomáson barátságos társalgás alakul ki velük. 1945. szeptember 27. Elrom­lott a mozdonyunk. Egy napot kellett várni a másikra. A ben­nünket kísérő angol katonák tel­jesen közömbösek. Nemigen állnak szóba sem az oroszokkal, sem velünk. 1945. szeptember 28. Négy óra körül értük el Hegyesha­lomnál a magyar határt. Mind­annyian elérzékenyültünk, és az első magyar vasúti baktert min­denki hangos kiabálással üdvö­zölte. 1945. szeptember 29. Dél­előtt érkeztünk Győrbe, ahol „népszámlálás” következett. Egy nagy raktárban helyeztek el bennünket, majd megkínáltak egy kis hazaival, és felvilágosí­tottak a további teendőkről. Győrt alaposan összebombáz­ták. Fáj nézni a sok, romokban heverő gyárat. 1945. szeptember 30. A dél­után folyamán érkeztünk Ko­máromba, ahol a Duna túlsó ol­dalán ismét a csehek állnak őrt. A hatalmas hidat felrobbantot­ták. Most egy pontonhíd szol­gálja a forgalmat. Gyanús kö­rülmények között egy udvariat­lan civil rendeli magához a vo­natparancsnokot. Fegyveres őrök(ü) kísérnek bennünket a várba. Vacsorára pocsék feke­tekávét és kenyeret kapunk. El­szállásolásunk: nagy kaszárnya- teremben, szalmán. 1945. október 1. Reggel - a korábban érkezettekkel együtt - rangsor szerint kiállítanak az udvarra. Bőrig ázunk a zuhogó esőben. Kiválogatják a csend­őröket, a Szent László, a Hu­nyadi, a Görgey stb. hadosz­tálybelieket, és azokat további kivizsgálásra itt tartják. Mi „gyengébb” ellátásban fogunk részesülni. Pocsék ebéd után ismét sorakozó. Egyenként járu­lunk egy hadnagy elé. Néhány kérdés után megkapjuk az „iga­zolási jegyet” és az utazási iga­zolványt. 1945. október 2. Túlzsúfolt vonaton érkezem Csutoros bará­tommal Pestre, ami bizony szomorú képet mutat. Különö­sen a felrobbantott hidak látvá­nya okoz kínos benyomást - a német kíméletlenség és kegyet­lenség élénk dokumentuma­ként. Bezzeg Németországban nem követték el ezeket a bűn- cselekményeket, pedig ott is ugyanaz a háború dúlt, mint Ga­líciában vagy itt. Az orosz pon- tomhídon átgyalogolva értünk a Keletibe, ahol a hadifoglyok ré­szére fenntartott kocsiban elég kényelmesen elhelyezkedtünk. Némi késés után elindultunk Szolnok felé. Tizenkilenc hó­nap után alig akarom elhinni. 1945. október 3. Éjjel egy óra körül érkeztem Szolnokra, ahol ideiglenesen a bábaképzőben lévő hadifogolygyűjtő állomá­son aludtam, mert a hírek sze­rint az éjszakai közlekedés nem biztonságos. No, meg azt sem tudom, mi van a lakásommal, ki lakik benne. Pár órai alvás után el is indulok a városba, ami már elég tűrhető képet mutat, de a pár száz méteres szétvert utat csak két óra alatt tudom meg­tenni, mivel minden ötödik lé­pésnél ismerős borul a nya­kamba. Igazán megható a szol­nokiak szeretetteljes fogadta­tása. Annál keservesebb ottho­nom és különösen a szanató­rium meglátása, mert néhai va- gyonomnak csak a roncsaival találkozhatom. A lakásomban még csak megmaradt valami, de a szanatóriumban csak a négy falat találtam - az is piszkos, mocskos. Huszenegy évi orvosi munkám eredménye tűnt el. Kezdhetek megint mindent élői­ről. Mindez Hitler világuralmi törekvéséért. Az itthoni állapotok is meg­döbbentettek, de ennek tagla­lása igen hosszú lenne, és nem illik naplóm keretébe. Nem egyszer ötlött eszembe, hogy jó lenne visszamenni Ausztriába, ahol mégiscsak nyugodt, „sö­tét” béke uralkodik, és ott meg­várni, amíg itt normalizálódik a helyzet. Végre itthon vagyok, és mégsem érzem otthonosan ma­gam. 'Utóhang Pró és kontra sokan reagáltak sorozatunkra. Volt olvasónk, aki fronton készült naplóját, egy másik pedig a harctéri fotóit ajánlotta fel. Figyelmükért fo­gadják köszönetünket. Alka­lomadtán élni fogunk segítő­készségükkel. Bizonyára nem­csak a régi harcosokban keltett gondolatokat naplótöredékünk, hanem nagyon sok olvasónkban is, hiszen a háború vihara min­den magyar családot érintett. Az akkori események termé­szetesen meditációra késztették az orvosi napló feldolgozóját, aki - többek között - azt a régi bölcsességet vonta le tanulsá­gul: „A fűnek mindegy, hogy az elefántok viaskodnak vagy sze­relmeskednek felette”. Szegény selymes füvű Ma­gyarország! (Vége) Dr. Várhelyi Béla szolnoki orvos naplóját Simon Béla dolgozta fel pedig december 31 -ig terjedhet. Közvetlen állami támogatás se­gíti a kukorica és a tavaszi kalá­szos gabonák vetéséhez szüksé­ges jó minőségű vetőmag, mű­trágya, növényvédő és gyomirtó szerek, továbbá a gépi munkák elvégzéséhez nélkülözhetetlen gázolaj beszerzését. A támoga­tás mértéke hektáronként legfel­jebb 1500 forint lehet. A főbb mezőgazdasági ter­mékek felvásárlását, ezzel a termelők rövid időn belüli pénzhez jutását kedvezményes kamatozású hitel nyújtásával kívánják elősegíteni. A na­gyobb volumenű termékeket, kalászosok, kukorica, cukor­répa, burgonya és az olajos nö­vényeket a legkritikusabb idő­pontban felvásárló szervezetek az erre felhasznált hitel után 10 százalékos kamattámogatásban részesülnek. A föld megmunkálásához felhasznált gázolaj után is tá­mogatáshoz juthatnak a terme­lők. Ennek megítélésénél a gáz­olaj mennyisége és a fogyasztói adó szorzatának 33 százalékát veszik figyelembe. (MTI) Business Index Üzleti katalógus Business Index néven egy szolgáltatásokkal kiegészített üzleti katalógussal jelent meg a magyar és nemzetközi piacon az információs bankjáról is­mertté vált Transeurope Kft. Az új szolgáltatás a magyarországi vállalkozások széles körére ter­jed ki, a kiadványt külföldön és belföldön részben ingyenesen terjesztik, s a világ 150 orszá­gába jut el. A Business Index adatszer­kezete és információs háttere azért új a magyar piacon, mert egy jól feltöltött információs bankra épül, és a kiadványhoz csatlakozik nonstop telefonos, illetve közvetlen számítógépes adatszolgáltatás. Az információk kétnyelvűek - angol és magyar -, de magya­rázó szövegei az említetteken kívül a főbb európai világnyel­veken is olvashatók. A kiadvány - mely nem tit­koltan a hazai piac egyik leg­fontosabb cégkatalógusa kíván lenni - mindazoknak a cégek­nek óriási segítséget nyújthat, amelyeket a nemzetközi üzleti kapcsolatok kialakításában a nyelvtudás vagy a külkereske­delmi szaktudás, illetve a meg­felelő infrastruktúra hiánya gá­tol. (MTI) •' -' . v Jászladány Rendőrőrs lett az egy­kori pártházból. Az ön- kormányzat mintegy hat­millióval járult hozzá az átalakításhoz. A belügy­minisztérium folyamato­san gondoskodik a jól kép­zett rendőrökről. Jelenleg is többen járnak iskolába. A végső létszám tizen­nyolc főnyi lesz. A község közbiztonságának javítá­sán őrködik a polgárőrség is. Az önkormányzat még tavaly létrehozta a Jászla­dány Nagyközségért Ala­pítványt ötszázezer forin­tos indulóvagyonnal. Az alapítvány többek között a polgárőrség működését is támogatja. Idén 150 millióval gaz­dálkodhat a falu. A fejlesz­tési rovatban egy tétel sze­repel: az új általános is­kola. Erre 1993-ban 15 milliót irányoztak elő, s ugyancsak 15 millióra cél- támogatásért pályáztak. A 695 iskolás gyerek váltott műszakban tanul a műve­lődési házban s a téesztől bérelt termekben. A régi iskolaépületek életveszé­lyessé váltak, ezért kell újat építeni. A munka vár­hatóan három évig tart. A faluban sem szenny­víztisztító, sem csatorna nincs, de már elkészültek a tervek. Jövőre céltámoga­tási pályázatot készítenek, ha ez sikerül, akkor meg­kezdődhetne a várhatóan többéves munka. A munkanélküliség itt is nagy gond. A munkaügyi központban ellátást is kapó állástalanok aránya 16,2 százalék. Ennél viszont többen vannak munka nél­kül, mert sokan kikerültek a járadék folyósításából. A jövedelempótló támogatást a községháza folyamato­san adja. A munkanélkü­liek közül már tavaly is közhasznú foglalkoztatás­ban alkalmazott húsz helybelit az önkormányzat. A közterületek, parkok rendben tartása, az intéz­mények kiszolgálása a fel­adatuk. A földkiadó bizottság megkezdte működését. A határidőig 450 kérelem ér­kezett a polgármesteri hi­vatalhoz. Ez mintegy 1100 személy földtulajdonának rendezését takarja. A ké­relmek elbírálásához már­cius 30-án Kezdett hozzá a bizottság. Kétszer volt kárpótlási földárverés. El­kelt 800 hektár, 96 tulaj­donos „osztozott” rajta. Április 17-én a felújított Szent Flórián-szobomál megemlékezést tartanak az önkéntes túzoltók az 1893. április 17-ei nevezetes tűzvész emlékére. A telefon is nagyon hi­ányzik Jászladányon. Ezért nagy örömet szerzett az ott élőknek, hogy december­ben, a Matáv fejlesztésé­ben, bekötötték a nagyköz­séget a távhívóhálózatba. A községházán van ilyen vonal, és két nyilvános fülkéből lehet távhívással telefonálni. A nyilvános , fülkék visszahívhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom