Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-06 / 80. szám
6 1993. április 6., kedd Jászsági Extra A tavaszi hadjárat innen indult Történelmünk dicső fejezete Az 1848-49-es esztendő a Jászság számára is sorsdöntő. A szabad jászok csatlakoztak a forradalom vívmányaihoz, s vállalták a szabadságharc minden terhét. Amikor a Város Napja gondolata felvetődött, igazán volt mihez nyúlni. A szabadságharc emlékeit több neves kutató tárta fel, s gyűjtötte egybe. Amikor azonban a város napjára készült Jászberény, s dr. Wirth István adjunktust, a Tanítóképző Főiskola tanárát kérték fel egy előadásra, ő is kutatásba fogott. Érdekes előadásához sokféle anyagot használt, hogy hitelesen elénk tárhassa a múlt századi tavasz sorsdöntő napjait. Ebből megérthette bárki, miért bír oly nagy jelentőséggel 1849. április 3- a, melyet immár ünneppé avatott Jászberény. Az akkori külpolitikai helyzet úgy alakult, hogy az osztrák seregeknek egyetlen hadszíntéren, Magyarországon volt már csak „dolguk”. A győztes szolnoki ütközet után a magyarok főhadteste észak felé vonul, hogy egyesülve az ottani csapatokkal, kiűzze az osztrákokat hazánkból. Klapka haditervet készít, mely szerint Pest irányába elterelő hadművelettel ollóba fogják Windischgraetz hadát. így,jut a Görgey vezette magyar főhadtest Jászberénybe, s érkezik Hatvan felől - az ottani győzelem után a másik szárny is. Kossuth a seregek nyomában halad. Április 3-án, 4- én és 5-én tartózkodik Jászberényben, ahol országos ügyek mellett a Jász-kerület problémáit is igyekszik rendbe tenni. Ezért magához rendeli a Honvédelmi Bizottmány (gyakorlatilag a magyar kormány) több tagját. Itt vannak a hadsereg vezetői, Görgey Artúr, Damjanich, Klapka, Leiningen, Aulich. Itt van Horváth Mihály püspök, Kis Pál, a vörössipká- sok (diákok) vezetője. Ide rendeli Kossuth Vukovics Sebő kormánybiztost, és Bajza Józsefet is, akivel későbbi tervei voltak. Vukovics Sebő visszaemlékezésében feljegyzi: „A városházánál tartott ebédnél országszerte tudvalevő Lehel kürtje mutattattak kézről kézre." Dr. Wirth István élvezetes előadásából sok érdekes részlettel ismerkedhettünk meg. Például azzal, hogy a város akkori vezetője Horváth Gábor főbíró a tanácsülések jegyzőkönyveit megmentette az utókornak. Meg kellett volna ugyanis semmisíteni azokat a bukás után. Megdöbbentő adatokat is hallottunk. A Jászság akkori létszáma 178 ezer volt, s a szabadságharcba 13 ezer 600 huszárt adott. Biztosította a lóutánpótlást, a sereg ellátását. Azokban a napokban mintegy 27 ezer főnyi honvéd tartózkodott a térségben. S gyakorlatilag Jászberény volt az ország fővárosa, központja. Nemcsak ezek a tények teszik azonban méltóvá elődeinket az ünneplésre. Rakó József, a Pro Pátria Szövetség elnöke a gyermekhősök tetteit vetítette elénk. Azokét, akikről legendákat hallhattunk. Mára bizonyosság, hogy nagyon sok gyermek -12-18 évesig - vett részt a csatákban, s adta életét is a szabadságért, a hazáért. Rakó József mérhetetlen kitartással kutatta, s kutatja a gyermekhősök sorsát. Az, hogy Jászberény épp ezeket a fiatalokat megemlékezésre méltónak tartja, nagyszerű tett. Azokban a nagyszerű napokban itt voltak ezek a gyerekek a városban. Itt van Szabó József (12 éves), Pilászanovics Béla (14 éves), kik a tápióbicskei csatában vesztik életüket. Itt van Tóth Imre András (14 éves) já- kóhalmi kisfiú, századtrombitás, Koroknál Dániel (14 éves). Itt figyeli az eseményeket Sípos Orbán, aki később Egeméi csatlakozik a népfelkelőkhöz, s aki a „jászok királya”, neves politikus lesz a múlt század végén. Ezek a gyermekhősök példaképül állhatnak a mai gyermekek, az ifjúság előtt. „Ez a vidék a legszentebb hagyományőrző vidék, pompás vidék, mely büszke lehet múltjára” - mondta Rakó József. Nemzeti hagyományőrzésünk új fejezete kezdődik ezzel az ünnepségsorozattal. A gyermekhősöknek méltó emléket állított a város az ifjúsági pályázattal, s a Gyermekek Házában rendezett állandó kiállítással. A Városháza falánál felavatott emléktábla is a gyermekhősök tetteit örökíti meg. Hazánkban egyedül Jászberény az, amely ily módon őrzi hazájukat szerető fiatalok emlékét. Vendégünk volt Göncz Árpád Az elnök bére egy új forint A Jászság ünnepségsorozat helyszíne volt az elmúlt hét végén. Jászfényszaru városavató ünnepén Göncz Árpád köztársasági elnök is részt vett. Jász- árokszállásra is ellátogatott, majd este dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselő és dr. Magyar Levente társaságában, Jászberényben találkozott a város politizáló közönségével. Az első percek megilletődöttsége után jó hangulatú beszélgetés alakult ki. A legtöbb kérdés hazánk és a környező országok viszonyát, a határainkon túl élő magyarság helyzetét, a szerbek háborújának kimenetelét firtatta. Göncz Árpád kifejtette, hogy Oroszország demokratikus átalakulása érdeke a térségnek. Magyarország tíz év távlatában felzárkózik Nyugat-Európához. A többi közép-kelet-európai országgal együtt természetesen Oroszország pedig ismét Kelet nagyhatalma lesz, hisz gazdasági, természeti potenciái meglesznek. .Ezzel a nagyhatalommal pedig nekünk szót kell tudni érteni, kereskedni kell, fenn kell tartani gazdasági kapcsolatokat. A térség soknemzetiségű berendezkedése tény. Itt egyetlen megoldás lehetséges, a határok lebontása. Azaz olyan gazdasági színvonal elérése mint az EK országaiban van, ami lehetővé teszi a határok lebontását, a „közlekedést” országok, népek között. A kulturális együttműködés megvalósulása, az életszínvonalbeli különbségek megszűnése vezethet oda, hogy viszály nélkül élhetünk együtt szomszédainkkal. Szóba került a gyenge elnök - erős elnök problémája is. Göncz Árpád elmondta, hogy Havel, Klestil és ő is a gyenge kategóriába tartoznak. Á közép-európai térség országaiban az államfők fontos közvetítői szerepet játszanak a politikai élet és a társadalom között. Az elnök első a polgárok között. Civil kurázsi kérdése, hogy vál- lalja-e valaki ezt a helyzetet, ami hatalomnak látszik, de nem az. Göncz Árpád úgy fogalmazott, hogy ő az igaz szót vállalja, s mondja ki e poszton. Arra törekszik, hogy közvetítse az igaz szót a politika és a társadalom között meglévő szakadék felett. Gazdasági, kulturális, jogi problémák is szóba jöttek. Felmerült, hogy a munkanélküliek s a vállalkozók gondja egyaránt megoldandó. Az elszegényedés s a vállalkozások nehézségei összefüggésben vannak egymással. írói munkásságáról elmondta, ő a legnagyobb magyar aláíró, ugyanis elnöki funkciója miatt csak erre futja idejéből. Valaki az új pénzérmékről kérdezte, s meg is ajándékozta egy egyforintossal. „Ez akkor a mai munkabérem" - jegyezte meg Göncz Árpád. Jászsági látogatását így ösz- szegezte: - Nagyszerű volt ez a nap. Sok kezdeményezőkészséggel, jó megoldási javaslatokkal találkoztam. Ezek az alkalmak azok, amikor büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok. LOVASUTKOZET. A Zagyva-part egy tisztásán különös esemény zajlott. Buszokkal, autókkal, biciklivel, fellobogózott lovaskocsikkal igyekezett a fiatalság a felsőszentgyörgyi úton, hogy le ne maradjon a lovasütközetről. A Jász Lovas Bandérium, kiegészülve a karcagi Turulháza Alapítvány szabadcsapatával, „megütközött” a Váci Huszár Bandérium, a Történelmi Lovasegyesület, a Balaton-felvidéki Huszár Egyesület alkotta „ellenséggel”. Ágyúdörgés, puskaropogás között bemutatták, milyen lehetett egy lovasütközet a múlt században.----Jászberény A jász összetartozás eszméjét ápolják A beszentelt zászlóra szalag kerül, melyet a zászlóanya köt fel Szombat reggel szentmisével kezdődött a Város Napja. Utána a főtemplom előtt gyülekezett az ünneplő közönség. Köztük volt Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke, a városi önkormányzat tagjai, dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének vezetője. Felvonult az Állami Tűzoltózenekar, gyönyörű piros ruhában. Hangszereiken csillogott a nap fénye. Felsorakozott a Jász Lovas Bandérium tizenkét lovasa, Bolla János vezetésével. Díszes ruhájuk a nádor huszárok öltözetét idézte. A jászok őszi színe a kék. Ilyen zászlót tartott a nyergénél Ugrin György. A kék selyem aranydíszítését Sisa József iparművész varázsolta a kelmére. Farkas Mátyás apátplébános beszentelte a lovascsapat zászlaját. Ezután a zászlóanya lépett a színre. Korabeli jászsági viseletben, vállán rókaprémes női mente, fején meggybordó kere- pélyes fékető. Azaz gyöngyökkel kivarrt kicsi főkötő, mely le- és összefogta a hajat. A zászlóanya, H. Bathó Edit muzeológus a bandérium zászlajára szalagot kötött, szintén kéket, arany felirattal. Ez állt rajta: „Hagyományőrző Jász Bandériumnak Hortiné Bathó Edit 1993” Megtudtuk tőle, hogy a hagyomány- őrző lovasbandérium 1802-ig tekinthet vissza a történelembe. Akkor állítottak a jászok először huszárokat József nádor hívószavára. A napóleoni csatákban részt vettek, majd a szabadságharcban is. Később a huszárok szerepe megváltozott. Díszes felvonulások, ünnepségek pompáját emelték jelenlétükkel. A zászlószenteléssel, a hagyományőrzés egy motívumát elevenítették fel. A bandérium vezetője, Bolla János megköszönte a város vezetőinek és polgárainak az együttérző támogatást. Elmondta, hogy céljuk a hagyományok őrzése, a jász összetartozás eszméjének ápolása. Pro Űrbe Jászberény A Város Napja alkalmából a város díját dr. Magyar Levente polgármester két közösségnek adta át. Az egyik kitüntetett a Jász Kertbarát Klub, a másik a Városvédő és Szépítő Egyesület. A Lukács Gábor vezette Kertbarát Klub 1972-ben alakult, ma 120 tagot számlál. Működésük során 19 mintakertet alakítottak ki a városban. A mintakertek egyben a mezőgazdasági munka gyakorlati színterei is, ahol többek között metszési, permetezési bemutatókat, szaktanácsadást tartanak. A klub tagsága igazi közösséggé formálódott. A munka mellett a közös ünnepségek, kirándulások is részei a klubprogramoknak. A másik kitüntetett közösség a Városvédő és Szépítő Egyesület. Bolla János ezúttal egyesületi elnök minőségében vette át a Pro Űrbe Jászberény kitüntetést. A városvédők csupán ötévesek. Mégis hatalmas a munka, amit végeztek. A védett temetőkert kialakítása, az artézi kutak felújítása, Pintér Mihály egykori polgármester kriptájának felújítása, a promonádra és más terekre készíttetett padok, a Jászbál hagyományának felelevenítése mind a nevükhöz fűződik. A polgármester úr büszkén említette, hogy Jászberényt az ország első tíz városa között tartják számon. Ebben benne van a kitüntetettek áldozatos munkája is. „Köszönöm Önöknek ezt a dicsőséget” - mondta dr. Magyar Levente. A kitüntetések átadását gálaműsor követte. A Palotásy és a Vasas Munkáskórus Thor- manné Husznai Mária és Be- dőné Bakki Katalin vezényletével együtt léptek színpadra. A Székely Mihály iskola kórusa, a zeneiskola diákjai és tanárai, a Jászság Népi Együttes táncosai és zenészei nagy sikert arattak ezen az estén is. Bemutatkozott a Ki mit tud?-ra készülő Babucs Krisztina és Maró Gábor is. A Barkóca Gyermektáncegyüttes produkciója most is kivívta a közönség elismerő tapsát. Díjazták a fiatalokat A városháza előtt Katona Tamás államtitkár, történész emlékezett a dicsőséges napokra. A gyermekhösök emléktáblájának leleplezése után itt hirdették ki a Pro Patria Szövetség által kiírt országos pályázat eredményeit. A 265 pályázat közül három nyert kitüntetett elismerést. Juhász Anikó Mende-Pusztaszenti- ván általános iskolájának diákja, Bállá Szilvia Maglódról és Hallgat Sándor Jászberényből. A díjakat Katona Tamás adta át, mellyel Jászberény város emlékplakettjét is megkapták. Morzsa Amikor annyi felemelő, szívet-lelket átható, gyönyörű és nagyszerű esemény részese valaki, mint ami most április 2-3-án történt, nehéz „leszállni” a hétköznapi valóságba. Mégis meg kell tenni. Elmúlt az ünnep, csak jövőre lesz újra. Addig pedig éltet a remény. Éltet a remény, hogy a Város Napja nem csupán néhány száz ember ünnepe lesz. Éltet a remény, hogy jövőre már ezrek lesznek, akik megértik: ez az ünnep az övék. Nekik, hozzájuk szól. Nem önmagának rendezi az önkormányzat, nem önmagának rendezi az a néhány tucat lelkes lokálpatrióta, akik éjt nappallá téve dolgoztak a korhű jelmezek, szokások és korabeli események feltárásán. Éltet a remény, hogy sok ezren megtehetik: gondjaikat odahagyva, ünneplőbe öltöztetik szívüket. Ünneplőbe öntöztetik szívüket, s az egykori jász büszkeséggel vesznek részt az ünnepségsorozaton.
