Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

1993. április 1., csütörtök Szolnoki Extra 7 Péntektől nálunk is mozicsatorna Talán már nem mondunk új­donságot a kedves olvasónak azzal, ha azt mondjuk, Jászbe­rény után Szolnokon is vehető a HBO, a televíziós mozicsatoma műsora. Dunayné Kása Évával, a Kábelkom Szolnok marketing menedzserével beszélgettünk ennek kapcsán. Mint megtud­tuk, térségünkben éppen három hete indult Kecskeméten HBO. Szolnokon április 2-án 17.30 órától kezdődik az adás, amely naponta az éjjeli órákig tart. A műsor eleinte, április 15-ig kó­dolatlanul, vagyis ingyen néz­hető, minden kábeltelevíziós lakásban. Ezt követően csak a dekóderrel rendelkező előfize­tők nézhetik a mozicsatoma igen érdekesnek Ígérkező prog­ramjait. A dekóderhez kétféleképpen lehet hozzájutni. Az egyik mód, hogy aki elő akar fizetni, az el­megy a Sebestény körút 2-be (volt Bástya étterem). A másik, és ez az egyszerűbb, hogy ká­beltelevíziós lakásokat április 2-16 között ügynökök keresik fel, akiktől azonnal megrendel­hető az adáshoz szükséges kis műszer. Az ügynökök mindennap 15.30 órától 20.30-ig dolgoz­nak. (Ők fényképes igazol­vánnyal lesznek ellátva, ezt a bizonyosság kedvéért bárki el­lenőrizheti!). A HBO-ra az elő­fizetési díj havonta 525 forint lesz áfával együtt, amelyet csekken vagy OTP átutalási számlán lehet befizetni. Ha va­laki meggondolta magát és mégsem akarja nézni a mozicsa­tornát, akkor visszaviszi a de- kódert, és az ezért járó letéti dí­jat visszafizetik. A HBO műsorán olyan fil­mek szerepelnek majd, amelye­ket nemrégen mutattak be a mozikban. Minden este fél 6-tól a program gyermekfilmmel kezdődik, majd a felnőtt nézők­nek vetítenek. Láthatjuk majd a Batmant, a Szarvasvadászt, az Ölve vagy halva című filmeket. Minden szombat este koncert­felvételeket közvetítenek. A májusi tervek között szerepel A nagymenők, a Hegylakó, A magnum ereje című alkotáso­kat. Dunayné Kosa Évától azt is megtudtuk, hogy már eddig százhuszan fizettek elő a HBO-ra, ami nem is olyan rossz szám, ha azt vesszük, hogy ed­dig még nem is lehetett látni az adást. Más városokban hasonló időszak alatt csak harmincán, negyvenen éltek az előfizetési lehetőséggel. tóth Ignácz kontra Benson Az Imperator Kereskedelmi Kft. nagy- és kiskereskede­lemmel foglalkozik. Elsősor­ban bőrárukkal, melyek köz­vetlen Isztambulból érkeznek, s ezért tudják a többi bolthoz képest jóval olcsóbban adni a bundákat, kosztümöket, dzsekiket. A bőráru mellett amerikai mountain bike ke­rékpárokat és alkatrészeket is árusítanak. Viszonteladókat is ki tudnak elégíteni mindkét áruból. Boltjuk Szolnokon, a Baross úton, a volt MHSZ modellezöbolt helyén nyílt. A kft. ügyvezető igazgatója Lip- ták Zoltánné, aki 20 évet dol­gozott a Jászberényi Hűtő­gépgyárban, az utóbbi négy évben pedig a vezérigazgató menedzser-asszisztense volt. Ott szerezte a tapasztalatokat, a gyakorlati fogásokat. Ké­pünkön egy különleges fehér bőrkabátot próbál az egyik vásárló. -nzs­Alig két éve nem kis vihar kavarta fel a politika vizét Szol­nokon. A városi televízió veze­tőjének kinevezése ügyét beár­nyékolta egy újságcikk. Az írás az egykori Maholnapban jelent meg A. Szabó Imre tollából. Ebben az állt, hogy Ignácz Er­vin, mint a városi önkormány­zat SZDSZ-franciójának akkori vezetője megkereste Benson Vilmost, az egyik pályázót és felajánlotta neki szolgálatait. Ez azt jelentette, biztosítja, hogy Benson lesz az igazgató de csak úgy, ha Ignácz egyik kft.-je munkát kap a kinevezése után. Benson azt is kijelentette, ami­kor a bizottsági meghallgatások folytak, már gondolta, nem nyerhet, mert megtudta, hogy Ignácz kft.-je és a tévé közös társaságot hozott létre - idézte fel a múltat Ignácz Ervin, akitől a minap interjút kértünk. Az éppen az ország másik részében tartózkodó városatya mindeze­ket most is cáfolta, és valótlan­nak nevezte a egykoron megje­lenteket. A cikk hatására több országos lapban is korrupciótól harsogó anyagok jelentek meg. Ignácz Ervin egyrészről az új­ságírói etika csorbítására hivat­kozott, minthogy vele nem be­szélt az újságíró, ráadásul nem is volt tájékozott. Hiszen a vá­rosi tévé nem hozhatott létre közös kft.-t az ő társaságával, mert ahhoz közgyűlési határo­zat kellett volna. Erről pedig szó sem volt. Másrészről rága­lomnak vette az írást. Ponto­sabban az SZDSZ-frakció ítélte meg így a helyzetet, ezért Ig­nácz Ervin pert kezdeménye­zett. A bíróság megállapította, hogy nem őt érte a rágalom személy szerint, hanem mint képviselőt. Ezért nem magán-, hanem közvádas pert kell indí­tania. Ezt a frissen megválasz­tott Várhegyi Attila polgármes­ter indította el, majd rendőrségi nyomozás következett, több­szöri tanúkihallgatással, jegy­zőkönyvfel vétellel. Amikor ez megtörtént az ügyészség vádat emelt az immár rágalmazó Ben­son ellen. A per közel két évig tartott, az eredmény nemrégen született meg. A jogerősen ki­hirdetett ítéletben megállapítot­ták, hogy az alperes nagy nyil­vánosság előtt rágalmazást kö­vetett el. Bensont egy év próba­időre bocsátották. Ignácz Ervin ehhez hozzá­fűzte, az ítéletet elfogadja, de számára ez mégsem jelent meg­nyugvást. Kifejtette: a kabátlo­pás esete áll fönn, hiszen egy etikátlanul működő újság besá­rozta őt. Véleménye szerint, bár az újság, a Maholnap már meg­szűnt. de a főszerkesztője és az újságíró még valamilyen módon bocsánatot kérhetne tőle. Ezt elvárná egy kétéves tortúra után. Ugyan nemrégiben meg­kereste őt A. Szabó Imre egy új­ságcikk készítése kapcsán, de bocsánatkérés nem történt - mondta. Felhívtuk A. Szabó Imrét is, aki viszont ennek ellenkezőjét állította. Kijelentette, ha a Ma­holnap még létezne, ő maga írta volna meg benne a bocsánat­kérő cikket. Beszéltünk König Lászlóval is, aki jelen pillanatban az ön- kormányzati képviselő-testület SZDSZ-frakciójának vezetője. Elmondta, nagy teher hullott le az ítélethirdetéssel a vállukról. Ők nem hitték el soha, hogy Ig­nácz besározódott volna ezen ügy kapcsán, és ezt a független fórum állásfoglalása megerősí­tette. Ignácz Ervinre a párt to­vábbra is számít - továbbra is emelt fővel. Tóth András Találja ki, mi van a képen! Egyúttal fedezze fel a régi Szolnokot! Minden csütörtöki lapszámuknban köziünk egy felvételt Kardos Tamás fotóművész gyűjteményéből. A rejtvényt helyesen megfejtők között minden héten öt darab Szolnoki Mozaik című könyvecskét sorsolunk ki. Szemelvények a szolnoki vasút történetéből „Száll a 424-es, mert az én papám füti, süvít a fekete mozdony ... Nem minden vonat jár széles vágányon, el ne feledjétek, azt, hogy vannak köztünk, el ne feledjétek, vannak e világon kes- kenyvágányú vasutasok is ..(Cseh-Bereményi: Desiré apja). Az utolsó 424-est a ’70-es évek közepén vonták ki a forgalomból A vonat a pesti pályaudvarból reggel nyolc órakor indult. Abla­kában láthatta a korabeli magát Széchenyit s Kossuthot. Arról nem szól a történetírás, hogy a két neves politikus való­ban robogó gőzössel jött a ti- sza-parti városba, s nem gyalo­gos grófként és követként, vagy hintóbán utazott Szolnokig 1947. szeptember első napján, de mi máson, mint vasúton, hiszen az a csodálatos büszkeségre ad okot, mert, a „nemzeti kereskedelem tökéletesítésének alapjául téte­tett”. A vasútállomás megnyitása­kor Kossuth mondott beszédet, melyben méltatta a vasútban rejlő gazdasági és kulturális fel- viráhzás jelentőségét. Széchenyi ezalatt hallgatott: kevéssé volt jó szónok, nemzete javát látta, hi­szen az alföldi városba, Szol­nokra is eljutott a kor valóban forradalmi közlekedése, mely városokat, embereket, hivatalo­kat, malmokat és kenyérfogyasz­tókat, szerelmeslevelet írókat és olvasókat köt össze: a vasút. A szabadságharc eseményei a vasút építésének folytatását lassí­tották, azonban a Pest-Szolnok vasútvonal fontos szerepet ját­szott a közjogi és katonai vezér­kar Debrecenbe való költözésé­nél. A Bach-korszakban elkez­dődött a közlekedés fejlesztése, a kiegyezésre kétezer, a század­végre tízezer kilométernyi vasút­hálózat épült, az első nagy vere­kedés kirobbanásakor a mellék­vonalakkal együtt 22 ezer kilo­méter volt. A korábban magán­tőkéből épült vasutakat az állam saját tulajdonába vette, egységes hálózatot és tarifarendszert épí­tett ki. Sok városban ma már a rendszerváltásnak köszönhetően a vasútállomáshoz vezető út visszakapta szerepéhez méltó el­nevezését és Baross Gábor utca lett. Állami vállalkozás volt tehát a MÁV 1880-tól, az én rózsám pe­dig vasutas, „hogyha nem sok az utas, rögtön megölel... teheti, mert vasúti, vasúti, vasúti, ma­gyar állam fizeti, hát szeretni kell”. Igen jó, megbecsült állás­nak számított akkoriban vasúti tisztviselőnek lenni, hiszen nyugdíjat is kapott az ember, nem csak fess egyenruhát, ami­ben a lefényképezett családfőt ki lehetett akasztani a takaros szoba falára, mint jogos büszkeséget. Az 1847-ben épült indóház Ószolnokon, a temető környékén (neve abból ered, hogy onnan in­dultak a vonatok), utána 1857-ben épült a második vas­útállomás, a mai helyén, így a sí­nek elkerülték a várost. Ami volt az országúti vándo­roknak az Arany Lakat, az volt a vasúton utazóknak a szolnoki resti: Westher Antal, a vendéglő bérlője különösen ügyelt arra, hogy ropogós damasztterítő az asztalon, rend, tisztaság legyen mindenütt. Megfordultak itt nagy írók, közjogi méltóságok, ügynökök, s maga Nagy Lajos is, aki szociog­ráfiákat írt az Alföld lakóiról, és aki hajnal két óránál tovább nem maradhatott a Nemzeti Étterem­ben, záróra lévén, konflissal át­hajtatott a Baross utcán végig a vasúti restibe, ahol is a klubnak kinevezett sarokban folytatott vi­lágmegváltó eszmecseréket Szabó Barnával, a híres szolnoki újságíróval, a Magyar Nemzet helyi tudósítójával. Égészen reg­gelig, amikor is hagymás rántot­téval fejeződött be a nap. A vas­úti forgalom állandóan növeke­dett, így a régi épületet lebontot­ták, s 1905-ben újat emeltek a he­lyére, mígnem 1944. június 2-án Szolnok bombatámadást kapott, s a további lövöldözéseknek, ágyúzásoknak is megvolt a ma­guk „haszna”: romok, tört sínek, körülbelül harmadában megma­radt állomásépület. A háború után a vasutasok első dolga a vágányok, az utaso­kat kiszolgáló épületek (illetve maradványok) rendbehozatala volt. 1953-ban terv készült, melynek valóraválását az ’56-os forradalom és szabadságharc okozta zilált belpolitikai élet meghiúsította. A ’60-as évekig a csekély közúti forgalom monopolhelyze­tet biztosított a vasútnak a teher­szállításban. A korszak hazai nagy vívmányaként értékelhető, hogy egyre több család tett szert elektronikus eszközökre. Voltak, akik a boltból vásárolták, s vol­tak (jóval kevesebben), akik nem átallották, és feltörték a vasúti kocsikat, hogy otthon nézhessék a Híradót. 1975-ben, Szolnok 900 éves t évfordulóján kapta meg az utazni vágyó közönség a mai vasútál­lomást, mely Schneller István tervei alapján készült, és aki Ybl Miklós díjat kapott e művéért. Az állomásfőnök irodájának berenezése huszonéve változat­lan, csak a Kádár-címer került le a falról, egyébként minden a régi. Bár országos viszonylatban a szolnoki vasútállomás techni­kai felszereltsége jónak mond­ható, de a ’70-es évek követel­ményeinek megfelelő. A múlt századi teherpályaudvart a fő­nökség fel kívánja számolni, az utascsamok, az állomásépület ál­laga, vezetékrendszere romlás­nak indult, s fantasztikus, meny­nyi pénz kellene a renbehozata- lához. Hatszázötven ember dolgozik a forgalom és a kereskedelem te­rületén, ezer a vontatási, három­száz a pályafenntartási főnöksé­gen. Ettől az évtől a Resti Kft. gondoskodik az utasok éle­lem-béli ellátásáról, 30 évre előre bérleti jogot kapott úgy, hogy átvállalta az 1968-as vasúti törvényben foglaltak szerint az ellátási kötelezettséget. A jövő? A vasút egyik napról a má­sikra él, küszködik, mint az or­szág. Azt azonban észrevettem, hogy a vonatok egyre kevésbé hazudtolják meg a menetrendben tett ígéretüket. Többnyire nem késnek. Akiknek köszönetét mondok: dr. Bedey Endre, Hargitai László nyugalmazott állomásfőnökhe- lyettes, Baritsa Györk állomás­főnök. B. G. A vasút utca 1910 körül. Az esti hangulatot nemcsak a hold ér­zékelteti Az 1847-ben épült indóház és a fedett facsarnok a vonatok fo­gadására, ahol Kossuth Lajos volt ünnepi szónoka a szolnoki vasútállomás megnyitásának

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom