Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. szám

2 Körkép 1993. április 3., szombat Segélyakció Pénteken hajnalban hat amerikai egy francia és egy német repülőgép összesen több mint 50 tonna élelmi­szert és gyógyszer dobott le Kelet-Bosznia térségében. A nyolc gép Gorazde, Zepa és Srebrenica városok tér­ségében dobta le a segély- szállítmányt. Légtérzárlat Radovan Karadzic „ka­tasztrofális hibának” minő­sítette az ENSZ BT határo­zatát a boszniai légtérzárlat katonai erővel történő ki­kényszerítésére. A döntés a boszniai szerb vezető sze­rint csak a konfliktus to­vábbi kiszélesítéséhez ve­zethet, s ha kitör a harmadik világháború, annak ez a ha­tározat lesz a nyitánya. Csapatkivonás Mintegy négyezer ameri­kai katona marad Szomáli­ában a jövő év folyamán, hogy segítse a humanitárius tevékenységet. Ezt Colin Powell tábornok, az ameri­kai vezérkari főnökök egye­sített bizottságának elnöke közölte csütörtökön. A tá­bornok az AP tudósítása szerint elmondotta: jelenleg 10 ezer amerikai katona tar­tózkodik a kelet-afrikai or­szágban, és a tervezett né­gyezres létszám nyárra ala­kul ki. Bűnvád Csupán a második világ­háború alatt, a fasiszta ál­lamok által, illetve az ő szolgálatukban elkövetett bűntettek minősíthetők em­beriesség elleni bűntettek­nek a francia Legfelsőbb Semmítőszék egy most szü­letett állásfoglalása szerint. A bíróság előtt már a főü­gyész is hasonló értelme­zést adott a fennálló tör­vénynek, a francia és a nemzetközi joggyakorlat alapján. A párizsi semmítő­szék Georges Boudarel ügyében hozott ítéletet. A nyugdíjas történész pro­fesszor ellen magánvádas eljárás folyt emberiesség el­leni bűntettek miatt. Bouda­rel Franciaország indokínai háborúja idején meggyőző- déses kommunistaként át­állt a vietminh szolgálatába, s a francia hadifoglyok tá­borában teljesített szolgála­tot. A táborokban, ahol a foglyok embertelen körül­mények között éltek, „agy­mosással,, foglalkozott, egyes tanúk szerint fizikai­lag is bántalmazott francia katonákat. Macedón tiltakozás Macedónia visszautasí­totta azokat az újabb köve­teléseket, amelyekkel Gö­rögország lépett fel az ENSZ-tagságért folyamodó volt jugoszláv köztársaság­gal szemben. Skopje állás­pontját Kiró Gligorov ma­cedón elnöknek Warren Christopher amerikai és Douglas Hurd brit külügy­miniszterhez eljuttatott le­vele tartalmazza. A görögök Macedónia zászlajának megváltoztatását követelik. Légitámadás Öten vesztették életüket péntekre virradó éjszaka a nyugat-grúziai Szuhumi- ban, Abházia központi vá­rosában egy légitámadás következtében. Grúz ható­ságok szerint a támadók Szuhoj 25 típusú, orosz fel­ségjelű vadászbombázók voltak. Szuhumit a grúz csapatok ellenőrzik. Tbiliszi szerint a Szuhumit támadó abház erőket a térségben ál­lomásozó orosz csapatok támogatják, időnként köz­vetlenül is bekapcsolódnak a harcokba. Jászfényszaru, a Jászság negyedik városa (Folytatás az 1. oldalról) következetes településfejlesztő munkája révén érdemelték ki ismét a városi rangot.” A köztársaság elnöke röviden szólt a múltról, beszédében in­kább a jelennel és a jövővel fog­lalkozott. Szólt a gazdasági ne­hézségekről, és arra biztatta a jászfényszaruiakat, hogy to­vábbra is tegyenek meg min­dent saját fölemelkedésük érde­kében. „Itt is aggasztóan sok a munkanélküli, és egyre többen szorulnak segélyre. Segíteni azonban csak magunk tudunk önmagunkon. Isten is csak az­után segít. De az az út, amelyi­ken Jászfényszaru megindult, - az új munkahelyek teremtésére gondolok -, mindenképpen cél­hoz vezethet... Boldogulásunk forrása csak a jól végzett munka lehet, és az egymás iránti türe­lem. Mert nem az a demokrata vagy a jó hazafi, aki túl tudja ordítani a másikat. Hanem, aki tisztelettel vesz tudomást a má­sik emberről, annak eltérő érde­keiről, és a közjó érdekében megegyezésre törekszik.” Göncz Árpád beszéde után Verebélyi Imre, a Belügymi­nisztérium államtitkára jelképe­sen átadta a város kulcsait a polgármester asszonynak, majd Kis Zoltán országgyűlési képvi­selő köszöntötte a jászfénysza­ruiakat. A Jász Önkormányza­tok Érdekvédelmi Szövetsége nevében Szikra Ferenc jászá­rokszállási polgármester, a me­gyei közgyűlés nevében Boros Lajos elnök ajándékot adott át Győriné dr. Czeglédi Márta polgármesternek. Köszöntötte az újdonsült várost a közeli Boldog község polgármestere Nyilatkozat egy újabb pótadóról Göncz Árpád és Győriné dr. oklevél átadásakor. is. A templomi ünnepség mű­sorral ért véget. Göncz Aipád programja ez­után a helyi Samsung-gyárban folytatódott, ahol Y. W. Park, a Koreai Köztársaság nagykövete valamint a gyár koreai és ma­gyar vezetői köszöntötték, és tá­jékoztatták az imponáló fejlő­dés eredményeiről. Gyárlátoga­tás és fogadás után Göncz Ár­pád útja a szomszédos üzembe, a Jászfény Kft.-be vezetett, ahol ugyancsak a gyártmányok­kal - irodabútorokkal, hangfa­lakkal, tévékávákkal - ismerke­dett. A művelődési házban a köz­Czeglédi Márta polgármester az-nzs­társaság elnöke kiállítást tekin­tett meg, ezt a helyi ipar termé­keiből, fotókból és művészeti alkotásokból állították össze. A program agrárfórummal zárult, amelyen a Jászság köz­ségeiből érkeztek szakemberek, és amelyet Kis Zoltán ország- gyűlési képviselő vezetett. Göncz Árpád ezután Jász- árokszállásra, majd Jászbe­rénybe utazott, ahol programja a késő esti órákig tartott. A lap­zárta utáni eseményekről, a jászberényi fórumról a keddi Jászsági Éxtrában számolunk be részletesen. B.A. A Magyar Lapkiadók Egyesü­lete megdöbbenéssel értesült ar­ról, hogy a parlament múlt héten olyan törvényt („Törvény a Nemzeti Kulturális Alapról”) fogadott el, melynek alapján a kiadóknak árbevételük egy-húsz százalékát kell befizetni egy központi alapba, amelynek ren­deltetéséről, felhasználásáról egy kuratórium dönt. Példátlan lépésnek tartjuk, hogy a társa­dalmi szervezetekkel történt elő­zetes konzultáció nélkül egy ilyen törvény megszülethetett. Ez az árbevétel arányos adó számos kiadóvállalatot csődbe vihet, mely ismét sokak munka­helyét veszélyezteti. Ugyanakkor nem értünk egyet azzal sem, hogy a lapkiadók ne dönthessék el, hogy lehetőségeik alapján miként támogatják a kul­túrát. A kiadók ezirányú tevé­kenysége eddig is sok millió fo­rintra rúgott. • Ezentúl viszont kizárólag a kiadók viselik majd a kurató­rium által kedvezményezett la­pok, kiadók finanszírozásának terheit, más gazdasági csopor­toknak gazdasági teljesítményük arányában ebből nem kötelezően kell kivenni részüket. A jelen törvény lehetővé teszi, hogy a vállalatok, illetve lapkia­dók pénze a kultúra olyan terüle­tére jusson, melynek támogatása terveik között egyáltalában nem szerepelt. Ez ellen határozottan tiltako­zunk, s felhívjuk a törvényho­zók, a kormány figyelmét, hogy változtasson a szabályozáson. Ezúton továbbá bejelentjük: kérni fogjuk a törvény alkotmá­nyossági felülvizsgálatát. Megjegyezzük még azt is, hogy egy gazdasági év közepén a piacgazdaság körülményei kö­zepette sem tanácsos egy egész szakma árképzését befolyásoló visszamenőleges hatályú döntést hozni. Ahogy a törvény előzetes vitája, így ennek indoklása is elmaradt. Magyar Lapkiadók Egyesülete Elnöksége A megyei főügyész véleménye „A törvénnyel nem lesz rosszabb” A kormány meg kívánja vál­toztatni az ügyészségek fel­ügyeletét, az Országgyűlés he­lyett maga szeretné ellenőrizni, irányítani azokat - írtuk teg­nap. Mi erről a véleménye a megyei főügyésznek, dr. Fekete Jenőnek - tettük fel a kérdést. A vezető kifejtette, hogy ez nem újdonság, hiszen a koncep­ciót, miszerint az igazságügy­miniszter alá tartozzanak, a kormány már 1991-ben elfő» gadta, csak most öntötték tör­vénytervezeti formába. Ez nem jelent hátrányt, az ügyészi szer­vezet egységes maradna, és a legfőbb ügyészhez kötődne ez­után is, mert az ügyészségek csak személyén keresztül kap­csolódnának az igazságügymi­niszterhez - ha a törvényt elfo­gadják. Az ügyészek független­ségén nem esik csorba, a mi­niszternek olyan jogköre lesz a legfőbb ügyész felé, hogy a szervezet működési elyét. meg­határozza, de a munkát nem ő irányítja továbbra sem. Annyi­ból más ez a mostani tervezet, mint az alapkidolgozás, hogy a miniszter fenntartja magának a jogot, hogy az ügyészségi veze­tőket ő nevezze ki - igaz, az ügyészeket továbbra is a leg­főbb ügyész. Azért, mert a kor­mány alá fognak esetleg tar­tozni, nem jelent politikai befo­lyást, hiszen a szervezet depoli- tizált. Mint dr. Fekete Jenő kijelen­tette, a szakmai függetlenségen nem esik csorba ezután sem, bárhova is tartozzanak. Előnye annyi lesz viszont, hogy ezzel a lépéssel csatlakozhatunk a fej­lett nyugat-európai országok­hoz, ahol szintén hasonló mó­don vezetik az ügyészségeket. tóth Kultúrfesztivál „Együtt, egymásért és soha egymás ellen” - ez lesz a mot­tója a Pánéurópa Nemzetiségi Kültúrfeszti válnak hagyomány­teremtő szándékkal. A fesztivál egyik szellemi védnöke Habs­burg Ottó, a Pánéurópa Unió elnöke. A Német Kultúregyesü- let és a Dunai Svábok Egyesü­lése áltál szervezett rendez­vénysorozat célja, hogy a ma­gyarországi nemzetiségek és et­nikai kisebbségek kultúrcso- portjai, amatőr művészei bemu­tatkozhassanak a hazai és kül­földi publikum előtt. Sikeres Könyvtári Napok Tömegeket mozgattak sikerült is a fiatalokat megfogni a rendezvényekkel. A Könyv­tári Napok csúcsa csütörtökön volt. Ekkor (de más napokon is) megyeszerte nagyon sokan ke­resték fel a könyvtárakat, ahol - a vezető elmondása szerint - szenzációs hangulat uralkodott. Amikor e sorok megjelennek, már lezajlott a napok zárásaként a jótékonysági bál a szolnoki Tisza Szállóban. Ennek bevéte­lét a kiskönyvtárak fejlesztésére fordítják majd. Végezetül megtudhattuk, nem lehetett volna sikeres az programsorozat az önzetlen mecénások támogatása nélkül, amelyek a következők voltak: a szolnoki Aquanet Kft., az Ar- chitex Kft., az Elektrosoft Rt., a Hozam Rt., az Ideál Kereske­delmi Kft., a megyei és a városi önkormányzat, az MKE és an­nak megyei szervezete, a Ver­seghy Ferenc Megyei Könyvtár, az Új Néplap, és a zagyvarékasi Baromfitermeltető, Feldolgozó és Forgalmazó Kft. T.A. Jött látott és győzött. Már­mint a héten megyénkben le­zajlott Könyvtári Napok. Ennyi a summázata az először lezajlott eseménysorozatnak. A tegnapi sajtótájékoztatón - amelyen megjelent Papp István, a Magyar Könyvtáros Egyesület (MKE) főtitkára, a finn testvér- város Riihimäki könyvtárának igazgatója és az ugyancsak test­vértelepülés Nagybánya könyv­tárának munkatársa - ennél több minden is kiderült. Mint Csáti Pétemé, az MKE helyi szerve­zetének elnöke elmondta, a ren­dezvényeket sokan látogatták. Sikeresnek ítélte a fórumot, amelyen ott volt a Széchenyi Könyvtár főigazgató-helyettese is, több szakmabelivel együtt. A programokkal rétegeket céloz­tak meg. Ilyen volt a könyvtá­rakban ritka hollónak számító réteg, a vállalkozóké, akik munkájával kapcsolatos szak­mai előadást szerveztek. A má­sik kör, akiknek mást és újat szerettek volna nyújtani, a kö­zépiskolásoké volt. Úgy érzik Tavaszi körkép a földekről Minden a pénzen múlik A város napja: április 3. Új fejezet Jászberény történelmében Történelmi emléküléssel vette kezdetét Jászberény törté­nelmének új fejezete. Első íz­ben rendezik meg a város nap­ját, melyet a dicsőséges szabad­ságharc 1849. április 3-án „szentelt” azzá. A város ha­gyományainak ápolását, a „honszerelem” gyöngyörű pil­lanatának ünneppé emelésével teszi a nagy elődökhöz méltóvá. Történelmi emléküléssel kez­dődött tegnap a programsoro­zat, amelyen dr. Wirth István, a Tanítóképző Főiskola adjunk­tusa kitűnő előadásban foglalta össze a múltszázadi tavaszi na­pok történéseit. Rakó József, a Pro Pátria Szövetség elnöke a szabadságharc gyermekhőseiről szólt, akik életüket adták hazá­ért, a szabadságért, s akik pél­daképül állhatnak a mai ifjúság előtt. S állnak is, hisz az ön- kormányzat ifjúsági pályázatán húsz diák vett részt, s nagyszerű munkákat küldtek be. A díjakat dr. Magyar Levente polgármes­ter adta át. A város napja ren­dezvénysorozata délután látvá­nyos programmal folytatódott. A szabadságharc híres Le­hel-huszárainak emlékét eleve­nítette fel a Jász Lovas Bandé­rium. Egy Zagyva-menti tisztá­son korhű jelmezekben elevení­tették fel egy korabeli lehetsé­ges lovasütközet eseményeit. A Történelmi Lovasegyesület, a Váci Huszár Bandérium, a Ba- latonfelvidéki Huszár Egyesület csapata ütközött meg a karcagi Turulháza Alapítvány szabad- csapatával és a Jász Lovas Ban­dérium huszáraival. A látvá­nyos „ütközet” nagyszámú né­zősereg - a város diáksága és lakosai - előtt zajlott. Dobper­gés, trombitaszó, puskaropogás, ágyúlövés hangja, kardcsatto­gás tette életszerűvé a csatajele­neteket, melyből a híres huszár harcmodort meg lehetett fi­gyelni. A város napja április 3-án szentmisével kezdődik a fő­templomban. A Városháza fa­lánál 10 órakor emléktáblát avatnak, ahol Katona Tamás ál­lamtitkár, történész fog beszélni a szabadságharac esemnyeiről. Délután 17 órakor ünnepi gála­műsor lesz a Déryné Művelő­dési Központban. (Folytatás az 1. oldalról) A jászberényi termelőszö­vetkezetek minden földet be­vetnek, nem hagynak parlag te­rületet. A tavaszi munkák el­végzéséhez a gépeket is rendbe hozták. Alkatrész is van bőven, minden kapható, csak pénze le­gyen a vevőnek. A Zagyvamen­tiben - és máshol is - viszont úgy gondolják, többe kerül a le­ves, mint a hús. Az öreg, el­avult, nagy fogyasztású gépek felújítása, üzemeltetése sok pénzt emészt fel. Kényszerű szerződéskötés A termékek értékesítése egyelőre még bizonytalan. A Zagyvamenti a cukorrépát kö­tötte le a hatvani cukorgyárral, míg a Kossuth téesz a fényma­got „adta már el”. Ők tagjai az árutőzsdének, így terményeik - gabona és hús - értékesítésével a tőzsdén kívánnak megjelenni, s természetesen a legjobb áron túladni rajtuk. Az Agrárszö­vetkezet sajátos helyzete miatt - kizárólag növénytermesztéssel foglalkoznak - tavaly is olyan értékesítési szerződést kötött, amelyben a felvásárló a nö­vényvédőszereket és a vetőma­got is biztosítja. Tulajdonkép­pen kamatmentesen meghitelezi a vevő a termelést. A szövetkezetek pénzügyi helyzete nem rózsás, bár egyik sem fizetésképtelen. Nagyon drágák a vetőmagvak, a vegy­szerek, a gépalkatrészek, s kizá­rólag készpénzzel kaphatók. A magas banki kamatok sem a mezőgazdaság jövedelmezősé­géhez igazodnak. Állami támo­gatást az Agrárszövetkezet vár a tavaszi munkákhoz. A Kossuth hitel nélkül próbál talpon ma­radni. A Zagyvamenti is úgy próbál létezni, hogy hitelt ne kelljen igénybe vennie. Spórolnak a műtrágyával A tavaszi munkákkal, kap­csolatos kérdéseinkre Tiszafü­reden Kalmár Ferenc, a Tisza- menti mezőgazdasági szövetke­zet igazgatóságának elnöke, Oláh István, az Agrár Kft. és dr.Kriston Mihály, az Új Erő Agrárszövetkezet ügyvezető igazgatója válaszolt. Kalmár Ferenc: - Minden a pénzügyi helyzet függvénye. Elmaradtak a téli nagyjavítások, és a gépjárművek vizsgáztatása is késik. Ennek ellenére a tava­szi munkák beindultak. Ötszáz hektár tavaszi árpa, 20 hektár mák és 10 hektáron a hagyma már földben van. Vetőmagunk a tavaszi vetéshez biztosított, ami annak köszönhető, hogy fő fel­vásárlóink ezt előfinanszírozás keretében megelőlegezték ne­künk. Jórészt ez a helyzet a nö­vényvédőszerekkel is. Ezekkel nem lehet spórolni. Műtrágyára azonban csak akkor telik, ha megkapjuk az igényelt hitelt. Az értékesítéssel nincs gon­dunk, amit megtermelünk, arra megvan már a vevő. Oláh István: - Mi összesen 170 hektáron gazdálkodunk. 38 hektáron vetettünk tavaszi ár­pát, 12-12 hektáron mákot és hagymát termelünk. Értékesí­tési gondunk nincs. A takar­mánygabonára a Tiszatáp Kft.-vei, a gabonára a GMV-vel, a mákra a tiszavas- vári Alkaloidával van szerződé­sünk. Vetőmag, növényvédő­szer, műtárgya gondunk nincs, de ezekért azonnal, készpénzzel fizetünk. Pénzügyi helyzetünk megfelelő. Tervezzük egy kon­zervüzem felépítését, ahol a kertészeti kultúráinkat kívánjuk feldolgozni. Nincs fennakadás Dr.Kriston Mihály: - Az Új Erő fő profilja az állattenyész­tés. Pénzügyi helyzetünk jó, ami azt jelenti, hogy nincs fennakadás a tavaszi munkák elvégzésében. 300 hektáron gazdálkodunk. Még az ősszel elvetettünk 100 hektár kalá­szost, 66 hektáron az árpa most került a földbe. Növényvédő­szer, vetőmag, műtrágya ellá­tottsági problémáink nem vol­tak, bár az utóbbi biztosítására készpénz fizetés mellett hitelt is igényeltünk. Értékesítési gon­dunk nincs, de hangsúlyozom, hogy a mi pénzügyi likviditá­sunkat elsősorban az állatte­nyésztés jövedelmezősége hatá­rozza meg. Összeállította: Kiss Erika Percze Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom