Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

1993. április 29., csütörtök Kultúra 5 Vladár László kitart elképzelései mellett Csend van körülötte, de dolgozik Vladár László egy alkotásával Vladár László tisztafüredi festőművész 1982-ben végzett az egri Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán. Tanára: Blaskó János és Nagy Ernő sze­rettették meg vele a festészetet. A tiszafüredi gimnáziumba he­lyezkedett el. Ám, hogy továbbra is tanít­hasson, egyetemi végzettséget kellett szereznie. Ez volt aZ oka, hogy 1986-ban sikeresen felvé­telizett a Képzőművészeti Főis­kolán. Természetesen közreját­szott ebben a döntésben a festé­szet és á rajz szeretete is. A Karcagról elszármazott Bráda Tibor és az abádszalóki szüle­tésű Sváby Lajos voltak a mes­terei a főiskolán. Nagy szeretettel emlékezik azonban anatómiatanárára. Pa­taki Lászlóra és osztályfőnö­kére, Szabados Árpádra. Itt 1989-ben fejezte be tanulmá­nyait. Diplomamunkájában az alkotói folyamat természetével foglalkozott. Ez az év azonban választási kényszert is jelentett számára: vagy marad föld­rajz-rajz szakos tanár, vagy „teljes mellszélességgel” a fes­tészetet választja. Ő az utóbbi mellett döntött, mert úgy érezte, hogy az a be­csületes, ha azt csinálja, amit legjobban szeret. És ez a munka teljes embert kívánt. Kezdetben több kiállításon „hallatott” ma­gáról. Több újságcikk is jelent meg ekkor róla. Mostanában csend van körülötte. Ez volt az oka, hogy felkerestem tiszafüredi la­kásában. Első kérdésem nem is lehetett más:- A csend hallgatási is jelent, vagy tartalommal múlatta az időt?- Talán azzal kezdeném a vá­laszt, hogy nagyon sokszor kar­rierellenes lépéseket kellett Bajor-magyar együttműkö­désben készült, s a közelmúlt­ban megjelent a Fertőrákos című tanulmánykötet. Feltérké­pezi a Sopron közeli község te­lepülésépítészeti szerkezetét, át­tekintést ad történetéről, s köz­readja azoknak a tudományos igényű vizsgálatoknak eredmé­nyeit, amelyek a német nemze­tiségi falu különleges értékeit vették górcső alá. A felmérések egyik célja az volt, hogy támpontot kapjanak a történeti értékű épületek elővi­gyázatos helyreállításához. A tanulmányok egyúttal arra is fi­gyelmeztetnek: a rekonstrukciót csak úgy szabad végrehajtani, hogy eközben a településszer­kezet megőrződjék, amely har­monikus kapcsolatban áll a Fertő-tó környéki tájjal. A kutatásra és a tapasztalato­kat összegző tanulmányok meg­írására az ICOMOS Német megtennem, de ezeket nem bán­tam meg soha. Úgy éreztem és érzem még ma is, hogy a minő­ségből soha sem szabad en­gedni. Én elköteleztem magam a festészet mellett, ezért köte­lességemnek érzem a bennem rejlő képességeket a felszínre hozni. Ez egy nagyon erős szel­lemi megpróbáltatás, ahol csak centiméterről centiméterre, lé­pésről lépésre lehet előbbre jutni. Kezdetben utat kellett tömöm. Magam is kerestem a lehetőségeket az érvényesülés­hez. Ma is sok tervem van, de ezek már többnyire letisztultak. Kis túlzással azt is mondhat­nám. hogy az elmúlt időszakban feltaláltam magamnak egy fes­tészeti stílust. Most ennek eredményeként egy kollekció összeállításán fáradozom. Talán ezért is tűnt úgy az utóbbi idő­szakban, hogy csend van körü­löttem.- Ha már említette, mi ez a stílus? Vagy inkább az érde­kelne, hogy honnan jutott el idáig?- Kezdetben nem természet­elvű, absztrakcióba hajló ké­peket festettem. Később - leg­alábbis én úgy érzem - egyre realisztikusabbak lettek alko­tásaim. Már ezt jelezték a kis­méretű, zöld színvilágú képeim is. A posztnagybányai stíluson át egyre letisztultabb, melegebb színekkel dolgoztam, melyek képesek volak kiemelni a lát­ványt. Ez egy kicsit expresszív hatást kelt, de jobb, ha a mági­kus kifejezést használom.- Ez a letisztulás jelenti a rea­lizmust? A képei nekem azt su­gallják, hogy formailag és tér­ben is konkrétabb lett a témavá­lasztása.- Engem tájképfestőnek is­mernek. Igyekeztem egy erős háttérrel, ami sokszor éppen a Nemzeti Bizottsága a szakma legelismertebb német és magyar szakértőit kérte fel. A felméré­sek egyebek között megállapí­tották, hogy Fertőrákos arcula­tát a fehérre meszelt, oromzatos homlokzatok határozzák meg, továbbá az elnyúló, hosszú pa­rasztházak mély telkeikkel, s a telkek végén pajtákkal, melyek gyűrűként övezik a települést. A szakemberek különös gond­dal vizsgálták meg a Fő utca 152. szám alatti úgynevezett Mayerhofer-házat. Az önkor­mányzat tulajdonában lévő épü­letegyüttes a Fertő menti építé­szet tipikus vonásait hordozza. Hasznosítására több terv is léte­zik, egyebek mellett helytörté­neti múzeum, német nemzeti­ségi klub és könyvtár berende­zése is lehetséges falai között. E ház állagptegóvására 100 ezer márkás támogatásra van kilátás. (MTI) háttémélküliséget jelenti, ráirá­nyítani a figyelmet a tájra. A zöld színvilágból eljutottam a meleg barna színárnyalatokig. A zöld színt egyre kevesebbszer használom, kéket pedig egyálta­lán nem festek. A lényeg az, hogy arra szeretném ráirányí­tani a figyelmet, ami engem is „megkapott” a természetben. A metafizikus háttér kiemeli a lát­ványt. Röviden ez a stílus lé­nyege.- Véglegesen szakított a pe­dagógiával?- A miskolci Bölcsészegyesü­let óraadó tanára vagyok. Mű­vészettörténetet, művészet­pszichológiát tanítok. Mindig is érdekelt az alkotói folyamat természete, és az ezzel kapcso­latos kutatások is vonzottak. Nagy szerencsémnek tartom, hogy ezzel is foglalkozhatok.- Következik egy rutinkérdés. Azonban ez az ön esetében na­gyon is aktuális : mik a legköze­lebbi tervei?- Mint már említettem, ko­rábban több kiállításom volt. Most az elmúlt egy, másfél év anyagát rendezem kiállítás éretté. Nekem szükségem van a visszajelzésekre. Mindig is zsű- riztettem a képeimet. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fo­gadja a közönség az általam „mágikus realistának" nevezett stílust.- Azt nem tudom megmon­dani, hogy mi lesz a közönség és főleg a szakemberek vélemé­nye, válasza. Én azonban úgy érzem, hogy nagyon is tarta­lommal múlatta az időt a fiatal füredi festő. Hogy miért? A vá­laszom nagyon egyszerű: ne­kem nagyon tetszettek új képei. Talán ezért is nyúlt ilyen hosz- szúra a beszélgetés. P. M. Ferencesek története Hamarosan eredeti őrzési he­lyükre kerülnek a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett Fe­rences Rendtartomány szécsé- nyi kolostorának 600 éves tör­ténetét megörökítő dokumen­tumok. A kolostor rendházfő- nöke kérte a megyei levéltár igazgatójától az anyag átadását azzal, hogy a kolostori levéltári elhelyezést követően a doku­mentumok továbbra is hozzá­férhetőek lesznek a kutatók számára. A Nógrád megyei közgyűlés támogató határozatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium is jóváhagyta. A meglévő iratok egyébként már csak töredékét képezik a haj­dani dokumentumoknak, az írá­sos emlékek javarésze törté­nelmi sorsfordulók során ké- zen-közön eltűnt. (MTI) Tanulmánykötet Fertőrákosról Jótékony célú koncert Kézen fogva a fogyatékosokért Megalakulása után rövid idő­vel a „Kézenfogva” Ipari-Szol- gáltató-Kereskedelmi Bt. meg­kapta a célszeryezeti kijelölést. (A bt.-t az ÉFÉE, a megyei ér­telmi fogyatékosok érdekvé­delmi egyesülete és a mozgás- sérültek megyei szervezete hozta létre.) Ez azt jelenti, hogy állami dotációt kapnak azoknak a bé­rére, akiknek a munkaképes­sége legalább 40 százalékban megváltozott. (A Kézenfogva ugyanis a mozgássérült, a csök­kent munkaképességű és a fo­gyatékos emberek foglalkozta­tását tűzte ki célul.) A dotáció 153 százalékos, és 12 ezer 240 forint átlagkereset után kapják. Azok a munkahe­lyek, amelyek csökkent munka- képességű dolgozókat alkal­maznak, nem tudnak nyeresé­gesekké válni, hiszen a mozgás- sérült, de még inkább az értelmi fogyatékos dolgozók teljesít­ménye, munkabírása változó. Ezért az ilyen munkahelyek igényelhetnek állami dotációt. A Kézenfogva az első me­gyei székhelyű munkahely a megyében, amely megkapta ezt a támogatást. Mit jelent ez munkahelynek? - erről kérdez­tem Hofgárt Györgvnét, a Ké­zenfogva ÉFÉE megyei titkárát, Nász Margitot, a Mozgássérül­tek megyei egyesületének titká­rát és Halász István országgyű­lési képviselőt, aki sokat segí­tett a munkahelyteremtésben. Nász Margit:- A fogyatékos nem tud any- nyit dolgozni, hogy azt mindig ki lehessen hozni nyereségesre. Ezért szükséges a dotáció, mert anélkül nem tudnánk foglalkoz­tatni őket. Hofgárt Györgyné:- Csupán arra, hogy értelmi fogyatékosokat munkába állít­sunk, nem kaptuk volna meg a támogatást. Én már három év­vel ezelőtt megpróbáltam ha­sonlót, de kudarcba fulladt, mert akkor nem kaptuk meg ezt a támogatást. Most viszont társultunk a mozgássérültekkel, így rehabili­tációs munkahely lettünk, és ezt támogatni feladata az államnak. Halász István:- Az én segítségemmel föl­vették a kapcsolatot a Pénz­ügyminisztériumban dr. Simóka Kálmánnéval, aki az első perc­től kezdve nagy empátiával és szakmai felelősségérzettel állt a kérdéshez. Megígérte, hogy mindent megtesz, amit a jog­szabály lehetővé tesz. Ha nem teszi lehetővé, akkor átadja ne­kem a jogszabály-módosítás szövegét, hogy kezdeményez­zem a módosítást. Az én szerepem tehát annyi volt az ügyben, hogy megtalál­tam a megfelelő embert, aki se­gít a szolnokiaknak. De talán egy kicsit több, mert már elter­jedt rólam, hogy a fogyatéko­sokkal foglalkozom, és nagyon keményen bíráltam is a szociá­lis törvényt a fogyatékosok szempontjából. Egy országgyű­lési képviselő számos kérdés­ben kénytelen az állampolgárok helyett fogalmazni. Jó lenne, ha az érdekvédelmi szervezetek együttműködnének. Erre nagyon jó példa, hogy a mozgássérültek és az értelmi fogyatékosok érdekvédelmi szervezete létrehozták ezt a munkahelyet. Nagyon hasznos volna, ha az értelmi fogyatéko­sok napközi otthonával és a szociális foglalkoztatóval is együtt tudnának működni, ki tudnák cserélni a tapasztalato­kat.- Korábban is voltak már re­habilitációs munkahelyek a me­gyében, de azoknak a székhelye nem a megyében volt. Annak, hogy ez a munkahely megyei,'mi az előnye? Hofgárt Györgyné:- Például az, hogy így lehet támogatást kérni a munkaerő­központtól is a munkahelyte­remtésre. A Kézenfogva Bt. telephe­lyein (Szolnokon, Mezőtúron, Szajolban, Besenyszögön) hu­szonegy megváltozott munka- képességű embert - köztük fo­gyatékosokat is - alkalmaz. Vállalnak varrást (párnák, ágy­neműk), asztalosmunkákat. A munkahely támogatására kon­certet szerveznek május 22-én 17 órakor a Tiszai igeti Sport- csarnokban „Csak neked” cím­mel. Közreműködnek: Berentei Pé­ter, Heller Tamás, Kalmár Magda, Koós Réka, Solvmos Antal, Kovács Kati, Dékány Sarolta, Jankovits József, Koós János, Kovács Erzsi, Nádas György, Szolnoki Ti­bor, Zsadon Andrea, a Man­hattan és a Pari Harbor együttes. Jegyek az ÉFÉE Szolnok, Móra Ferenc út 15. sz. alatti irodájában és a Mozgássé­rültek megyei egyesületének irodájában (Szolnok, Somogyi Béla u. 6.) válthatók. -pé­Levéltári kiadványok tükrében Hajdani események Szolnok megye életéből A Heves Megyei Levéltár idén két kiadvánnyal is meg­lepte a helytörténet iránt érdek­lődőket: a már második évti­zede folyamatosan megjelenő Tanulmányok Heves megye tör­ténetéből nevű sorozat 11. és 12. kötetével. Az előbbi Soós Imre: Mező­városi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig (52 oldal), az utóbbi Szecskó Károly: Az Egri Kato­likus Legényegylet története 1860-1951 (140 oldal) című könyve. Dr. Soós Imre kiváló ismerője a két vármegye közép- és újkori életének, amiről eddig közzétett könyvei is tanúskod­nak. (Heves és Szolnok megye 1876-ig törvényesen egyesített vármegye volt.) Új munkájában gazdag levéltári forrásismerete és színes előadása folytán sorra megelevenednek azok a több­nyire helyi iskolaalapító moz­zanatok, amelyek az 1777. évi Ratio Educationis nyomán lét­rehozták a nemzeti vagy norma­iskolákat. Bár a több szempontból is bí­rálható oktatási és nevelési módszerek miatt már a 18. szá­zad végén ágáltak ellenük (1790/1791-től több helyen is megszüntették, de 1800-tól is­mét újjászervezték), 1845-ig mégis ezek az iskolák voltak azok, amelyek meghatározták a főleg mezővárosokban folyó al­sófokú iskoláztatás arculatát. Dr. Soós kimutatásában a ké­sőbbi Jász Nagy-Kun Szolnok vármegye területéről Jászbe­rény, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászladány, Jászalsószentgyörgy, Jászfel- sőszentgyörgy, Jászjákóhalma. Jászdózsa, Jászkisér, Jászmi- hálytelek, Karcag, Kunszent- márton és Törökszentmiklós is­kolája. Több helység normais­kolájáról részletesen is szól. Az ezekben az iskolákban tanítók, amint azt az értékelő soraiban a szerző kifejti - „a mezővárosi és városi igényekhez szabott, bő­vebb elemi iskolai tananyagot a tanmódszer haladottabb eszkö­zeivel, betűző és számoló táblá­val, együtt tanítással, visszakér­dezéssel, magoltatás helyett megértéssel, valamint azonos tankönyvekkel hatásosan” tud­tak működni. Dr. Szecskó Károly szintén kitűnő ismerője a 19. és 20. szá­zad helyi eseményeinek. Szá­mos, eddigi könyvéhez hason­lóan ezt, a Katolikus Legény- egyletről szólót is elmerült ku­tatómunkával alapozta. Noha évtizedekkel korábban (több­nyire a 2. világháború előtt) többen is foglalkoztak ezzel a témával, az ő írása mindegyik­nél teljesebb. Nemcsak a „tör­téneti rálátás” miatt, hanem a teljességre törekvés indíttatása folytán is. Éppen az utóbbiból következik, hogy a legkritiku­sabb időszakot, az 1945 utáni éveket is átfogja, mitöbb, érté­keli. E témában a megyei szer­zők közül elsőként nyújt szinté­zist. Az 1860-ban alapított le­gényegylet közvetett hatása a kettős megye szolnoki körzete egyleteinek munkájában is fel­lelhető. Dr. Misóczki Lajos FOGORVOSI RENDELŐ. A tiszavárkonyi önkormányzat közel 4 millió forintos újabb be­ruházással gazdagította a községet. Az egészségház eddig kihasználatlan tetőterében európai szintű fogorvosi rendelőt alakítottak ki. (Fotó: Mészáros)

Next

/
Oldalképek
Tartalom