Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

1993. április 29., csütörtök 3 Hazai tükör A negyedik újszíves Hazatért esztergomi ottho­nába Várhidi Antal, akinek be­teg szíve helyére egy agyhalált szenvedett fiatalember szívét ül­tették be a SOTE Ér-és Szívse­bészeti Klinikáján. Ő a negye­dik élő magyar újszíves, az ötö­dik sajnos vírusfertőzés követ­keztében meghalt. A 39 éves Várhidi Antal laka­tos panaszai 1988-ban kezdőd­tek, orvosa szívizomsorvadást diagnosztizált. A múlt év nya­rán felvették az új szívre várók listájára. Ez év februárjában ke­rült sor a beavatkozásra; egy 32 éves férfi szívét ültette testébe Bodor Elek professzor. Pocsékoló oktatásirányítás? Pedagógiai tanácskozás a „Mátyásban” Miközben tanulóikat szabad­ságolták a tegnapi ragyogó ta­vaszi napon, a szolnoki Mátyás Király Általános Iskola peda­gógusai szellemi kirándulásra indultak szakterületükön, a „veszteségek tudományában”, ahogy az egyik előadó nevezte a pedagógiát. A huszadik évfor­dulóját ünneplő iskola tanulói műsorral köszöntötték a megje­lent vendégeket. A pedagógiai tanácskozást Várhegyi Attila, Szolnok város polgármestere nyitotta meg, aki úgy vélekedett, hogy városunk polgárai leginkább az oktatási intézmények működésével elé­gedettek. Dr. Báthory Zoltánnak, az alaptantervi munkacsoport ve­zetőjének előadása szakmai csemege volt a jelenlevőknek. Körüljárta az oktatás szerkezeti kérdéseit: miben legyen önálló az iskola, hogyan épüljön fel a tananyag, milyen oktatásirányí­tási kihívásokkal kell ma szem­benézni a végeken, vagyis az iskolákban? Báthory Zoltán a tanárok kultúrális energiájának pazarlásában látja a gondot, po­csékoló oktatásirányítást ta­pasztalva. A délutáni előadók, dr.Sass Attila, a KLTE nevelés- tudományi tanszékének adjunk­tusa és dr.Balogh László, a KLTE Pszichológiai Intézeté­nek docense voltak. Kerékpárút Szolnok és a Tisza-tó között Kerékpárút épül Szolnok és a Tisza-tó között. Petronyák László szolnoki országgyűlési képviselő szerint a hírt már biz­tosra lehet venni. Ennek megíté­lésében valóban ő a legilletéke­sebb, mert az ötlet is az ő fejé­ben született meg.- A megyében igazán szép területek közé tartozik a Ti- sza-part - mondta a képviselő, amikor a kerékpárúiról kérdez­tem. - így aztán adódott az öt­let, hogy ezt ki kellene hasz­nálni. Az ötletet ismertettem a megyei önkormányzattal, az pedig a helyi önkormányzatok­kal egyeztetett. A kerékpárút Szolnokról vezetne Tiszafüre­dig. így tehát a megyeszékhely­ről kerékpárral el lehetne jutni a Tisza-tóig.- Honnan lesz rá pénz?- Az útalap összegének 4 százalékára lehet különböző pá­lyázatokat benyújtani, például ilyen kerékpár- út megépítésére is. Erre az alapra a helyi önkor­mányzatok pályázhatnak, de azt lehet látni, hogy ez a pénz nem lesz elég.- Körülbelül mennyibe ke­rülne az építés ?- Százötven millió forintba. Ez azt jelenti, hogy a Tisza-gát koronáján 3 méter szélességű utat lehetne belőle építeni. Fi­gyelembe véve azt is, hogy Ti- szasülyig kell csak építeni, mert onnan már megvan. Az építés­hez a helyi önkormányzatoknak is hozzá kell járulni. Szeretném elérni, hogy a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium is tá­mogassa (és nem is kevés pénz­zel) - és úgy tűnik, hogy ez si­kerül is. Persze jó volna, ha az építést az Országos Idegenfor­galmi Hivatal is támogatná. Elképzelésem szerint ezt a kerékpárutat a Tisza folyó egész magyarországi szakaszán meg lehetne valósítani. A megyei önkormányzat már fel is vette a kapcsolatot Csongrád megyével ebben az ügyben.- Mikor készülne el a Szol- nok-Tisza-tó kerékpárút?- A tervek szerint még az idén. Ez attól függ, hogy nyárra vagy őszre jön rá össze a pénz.-pé­Honvédelmi elismerés az édesanyáknak Für Lajos honvédelmi mi­niszter és Deák János altábor­nagy, a Honvéd Vezérkar fő­nöke tegnap bensőséges ünnep­ségen köszöntötte azokat az édesanyákat, akik öt vagy több katonafiút neveltek fel. Húsz édesanyának nyújtottak át elismerő oklevelet és pénju- talmat anyák napja alkalmából. A megyei hadkiegészítő pa­rancsnokságokon - holnap - to­vábbi 200 édesanyát részesíte­nek elismerésben. (MTI) ’’Nekünk egy kijövetel, lelki feltöltődés” Beszélgetés Széli Zoltán, dévai magyar iskolaigazgatóval Dr.Kollár József, a köztár­sasági megbízóit éfnikíti ki­sebbségi és menekültügyi fő­tanácsosa a múlt héten látta vendégül Szolnokon a romá­niai Déva 3.SZ. Általános Isko­lája magyar tagozatának ve­zetőjét, Széli Zoltánt. A ma­gyar iskolaigazgató amellett, hogy a Romániai Magyar Peda­gógusok Szövetségének (RMPSZ) megyei elnöke, alel- nöke a Hunyad megyei RMDSZ-nek is. Tavaly ősszél jegyezték be városunkban a dr.Kollár József által képviselt, Magyar-Román Humanitás el­nevezésű alapítványt, amelynek dévai megfelelője a Humanitate nevet viselő szervezet. A kétol­dalú kapcsolat célja a két or­szágban élő tehetséges, de ne­héz szociális körülmények kö­zött élő, kisebbségi sorsú gye­rekek. fiatalok segítése.- Mi volt a célja látogatásá­nak? - kérdeztük Széli Zoltánt, aki végzettségét tekintve mate­matikatanár.- Félig barátilag, félig hivata­losan jöttem. Az alapítványon keresztül kerültem kapcsolatba a szolnokiakkal, ősszel már ve­zettem egy delegációt ide. Most a további kapcsolattartást sze­retném megalapozni a Fiúméi Úti Általános Iskolával és a Varga Katalin Gimnáziummal. Nekünk egy kijövetel ide, lelki feltöltődést jelent. A ké­sőbbiek során akár írásos szer­ződés alapján is el tudom kép­zelni a kölcsönös együttműkö­dést. A román tagozatról is hoznánk ki pedagógusokat, ami az' otthoni munkakapcsolata­inkra rüirrden bizonnyal kedve­zően hatna.- Kérem, mutassa be a dévai iskolai magyar tagozatát!- A magyar tagozaton sokáig kényszermegoldásokkal tanítot­tunk. 1990 őszétől állt fel új, 20 fős tanári gárdánk. Lelkesen kezdtünk, amj mára némileg alábbhagyott. Nálunk az oktatás válsághelyzetét jelzi az is, hogy ’90 óta a negyedik tanügymi- niszterünk és a harmadik me­gyei főtanfelügyelőnk van. Összesen 250 magyar tanulót tanítunk a 12 évfolyamon. Van egy magyar óvoda is 110 gye­rekkel, innen várjuk az utánpót­lást. Bentlakást tervezünk kia­lakítani a katolikus egyház régi kolostorában.- Mit tud tenni a magyar nyelvű oktatásért az RMDSZ politikusaként?- Brassón volt legutóbb az RMDSZ harmadik országos kongresszusa. 27 éve, hogy szórványterületen tanítok, ezért a szórványvidéki problémákról szóltam. Felhívtam a figyelmet arra, úgy kell politizálni az RMDSZ-nek, hogy ne legyen negatív kihatása az ilyen terüle­teken folyó magyar nyelvű ok­tatásnak.- Gondolom, magyarországi tapasztalatai alapján össze tudja hasonlítani valamelyest az itteni és a romániai iskolák gazdálkodásást?- Nálunk még nincsenek meg az iskolák menedzselésének fel­tételei, hiányzik a szponzorálási törvény, -Semmiféle vállalko­zási lehetőségünk nincs, már egy kisebb összeggel is meg­elégednénk, amit az igazgató önállóan költhetne el. Mindenre külön kell igényelni a pénzt, amit szigorúan kiadagolva ka­punk.- Milyen a tankönyvellátás? Magyarországon éppen most keltett nagy vihart a kiadás és terjesztés piacosítása, ami igen nagy tankönyvár-emelkedést hozott.- Romániában ingyenesek a tankönyvek, de gyakori prob­léma, hogy elhúzódik egy-egy könyv nyomtatása a téli hóna­pokra. Hunyad megyében min­tegy százötven a magyar peda­gógusok száma, közülük har­minc sajnos szakképzetlen. Pénteken hajnalban Pest, Nógrád és Jász-Nagykun-Szol- nok megyékből kereskedelmi de­legáció indul Romániába. A vállalkozókkal a Humanitás Alapítványban érdekelt gazda­sági szakember is utazik. A két nap során intézeti, állami gon­dozott gyerekeknek fognak ajándékokat átadni. Az alapítvány ez évi prog­ramja igen gazdag. Déváról or­vosok, mozgáskorlátozott gye­rekek jönnek Szolnokra, míg tő­lünk államigazgatási dolgozók utaznak hozzájuk. Emellett nyári gyerekprogramokat szer­veznek kölcsönösen. A dévai csángók „ újrafelfedezését" is célul tűzték ki a szolnokiak. Simon Cs. József A betegséget csak orvos állapíthatja meg Rendelet készül a természetgyógyászatról Míg külföldön polgárjogot nyertek a gyógyszer nélkül gyógyítók, addig nálunk mind hevesebb kirohanások érik a természetes gyógymódok al­kalmazóit. Az ellenzők és a tá­mogatók két nagy tábora újabb és újabb érvekkel próbálja bi­zonyítani saját igazát. A „betil­tok” a beteggel petróleumot itató sarlatánt, míg a támogatók sok-sok gyógyult beteg példáját emlegetik. Polgárjogot nyer-e nálunk a természetgyógyá­szat? A" sokakat érintő kérdésre a közeljövőben rendelettel vála­szol az illetékes tárca. Erről kérdeztük a Népjóléti Miniszté­rium természetgyógyászati szakmai kollégiumának vezető­jét, dr. Tamasi Józsefet.- Véleményünk szerint a természetgyógyászat az egész­ségügy része. Elsősorban az egészség megőrzésében, a he­lyes életmód, életvitel kialakítá­sában és kiegészítő gyógymód­ként a krónikus betegek rehabi­litációjában számítunk a termé­szetgyógyászokra.- Eszerint a természetgyó­gyászok nem készíthetnek diag­nózist?- Betegséget továbbra is vál­tozatlanul csak diplomás orvos diagnosztizálhat. A megfelelő kivizsgálás után az orvos hatá­rozza meg a szükséges terápiát, ő írja fel a gyógyszert is. Ha a beteg mindezt kevésnek találja, felkeresheti - de már nem a tár­sadalombiztosítás terhére, ha­nem saját költségére - a termé­szetgyógyászt.- Ki lehet természetgyó­gyász? Az eddigi gyakorlat tarthatatlan . . .- Az önkormányzatok egyet­len dokumentum, az erkölcsi bizonyítvány birtokában, korlát­lanul adnak vállalkozói igazol­ványt például a talpmaszírozó- nak, utána pedig már senki sem ellenőrzi, valóban csák réflexo- lógiával foglalkozik-e az illető. És éppen ezt a joghézagot ki­használva kerültek az álgyógyí­tás közelébe valójában szak­képzetlen, hozzá nem értő, ám nagyon.f ügy ós ' embereit .'"öle azokú akik. kellő ^haszon rejné7 nyében az orvostudomány által halálosnak minősített kór gyó­gyítására is vállalkoznak. A természet sok mindenre képes, bizonyított például, hogy meg­felelő diétával és életmóddal bi­zonyos rákos betegeket sikerült meggyógyítani. Elég csak a ko­rábban bőrrákban szenvedő magyar származású Beata Bi- sofot említeni. Ez a kemény asszony nem csinált mást, „csak” változtatott addigi élet­módján. Diétázott. Kitartása, hite mellett a szerencse is mellé szegődött.- Milyen változásokat tar­talmaz a most készülő rendelet?- A természetgyógyászok működését érettségihez és va­lamilyen szintű képesítéshez - tanfolyam elvégzéséhez kí­vánjuk kötni. Egyben pontosan meghatározzuk, hogy a gyógyí­tás melyik területével foglal­kozhatnak, így könnyebb lesz felelősségre vonni azokat, akik az előírtaktól eltérően - például az orvost felülbírálva - új diag­nózist állítanak fel, lebeszélik a beteget a sugárkezelésről. A cé­lunk nem a természetgyógyá­szat betiltása. Terveink szerint Változatlanul lehet majd gyako­rolni például a talpmasszázst, a különböző vízkúrákat. Szabó Margit (Ferenczy Europress) HÍRLAPÁRUSÍTÓ BUTIK KARCAGON. A karcagi I. posta hírlapárusító butikjában a külön­féle újságok és folyóiratok mellett még Panasonic telefonkészülékeket is árusítanak. Mivel van igény rá, ezért csokoládét, édességeket és dohányárut is tartanak a sorsjegyek és totó-lottószelvé­nyek mellett. Fotó: Mészáros VETŐGÉP NÉLKÜL. Ferenczi János Kenderes határában 3,5 hektár földhöz jutott, amelybe kukoricát vet. Mivel nincsenek gépei, kézzel veti el a magot. A frissen szántott barázdába szórja a kukoricát, amelyet ekével forgatnak be a földbe. Fotó:Mészáros A JVC Magyarországon A japán JVC a világ egyik vezető elektronikai cége min­tegy 105 millió forintos forgal­mat bonyolított le hazánkban, és az idén is hasonló bevételre számít - hangzott el tegnap a margitszigeti Ramada Hotel­ben, ahol a legjújabb termékeit mutatja be a vállalat. Amint azt a JVC képviselői elmondták: úgy látják, hogy Magyarorszá­gon nagyon sok a konkurens vállalkozás a szórakoztató elektronikai cikkek forgalma­zása területén, és csak jövőre várható fellendülés. A cég magyarországi képvi­selője szerint talán sikerül meg­akadályozni a hamisított termé­kek alkalmazását, ám ehhez még legalább három-öt év kell. Pécs-Zágráb Nyíregyházán Közvetlen vonat Kelet-nyugat expo Közvetlen vasúti kapcsolat jött létre Pécs és Zágráb között. A május huszonharmadikától érvényes menetrend szerint köz­lekedő vonattal átszállás nélkül lehet eljutni a mecsekaljai vá­rosból a horvát fővárosba. Az új vasúti kapcsolat létre­hozása kísérleti jellegű, célja a két ország közti személyforga­lom lehetőségeinek bővítése - tájékoztatta az MTI pécsi mun­katársát Busch Károíy, a MÁV pécsi üzletigazgatóságának ve­zetője. Minden korábbinál több, ed­dig kétszázötven hazai, illetve külföldi cég jelentkezett a III. Kelet-Nyugat Nemzetközi Ki­állításra és Vásárra, melyet jú­nius 1-6. között rendeznek meg Nyíregyházán. A kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatok erősí­tését szolgáló árubemutatóra Angliától Oroszországig, Finn­országtól Törökországig, Eu­rópa csaknem valamennyi álla­mából érkeznek kiállítók. Érke­zett jelentkezés távoli orszá­gokból is, így például Izraelből és Kínából. A legtöbb kiállító a szom­szédos országokból, elsősorban Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából jön Nyíregyhá­zára. Oroszország cégei közül Szintén sok, több mint tíz je­lentkezett a nyírségi expóra. A keleti kiállítók egyébként - csakúgy, mint a korábbi két vá­sáron - az idén is számíthatnak arra, hogy a rendezők átvállal­ják úti- és ellátási költségeiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom