Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

1993. április 28., szerda Kunsági Extra----Karcag 7 D iákszínjátszók Mészáros Zsolt a szakmun­kásképzőben kollégiumi neve­lőtanár. Két színjátszócsoportot is vezet, szép eredményeket ér­tek már el. Már régebbről is­merte a gyerekeket, akik hozzá járnak. 25-30 fős kis mag kiala­kult belőlük, megkapták a lehe­tőséget a kollégiumban a pró­bákhoz. Sikerült olyan tehetsé­ges gyerekeket találnia, akik képesek a cél érdekében kemé­nyen dolgozni s áldozni érte. Egy új darab kiválasztásánál fontos tényező, hogy van-e a csoportban olyan karakter, aki el tudja játszani az adott szere­pet. Arra törekszik, hogy a gye­rekeknek is élmény legyen a já­ték. Ha nincs megfelelő darab, akkor írni kell egyet - tartja a tanár úr, így születtek meg azok a darabok, amelyekkel felléptek a megyei és országos fesztivá­lokon. A szakmunkásképző di­ákjai a Szent család című dara­bot adták elő, ami egy kollégi­umi karácsonyi ünnepségre ké­szült, ezt dolgozta át a ver­senyre, a Gyermekek Házában működő csoportjának is írt egy művet Felvonulás címmel. Az élet produkálta a cselekményt, de segítettek a gyerekek is ötlet szinten. Először szituációs játé­kokat játszottak, így alakult ki a darab egy-egy jelenete. A városi csoport most alakult szeptemberben, a kezdeti lét­szám azért csökkent, mert vol­tak, akik nem azt várták, amit kaptak, ők azt hitték, hogy majd rögtön főszerepet kapnak, nem kell holmi kis epizódszerepeket eljátszaniuk. Akik maradtak, azokkal élvezet együtt játszani, mert ők is szeretnek együtt lenni s ez ebben a korban nagy dolog. A csoportoknak szerencséjük volt abban, hogy a kollégium és a Gyermekek Háza vezetőiben partnerre találtak, minden lehe­tőséget megadnak nekik ahhoz, hogy eredményesen szerepelje­nek a különböző versenyeken. Legközelebi versenyük a gödöl­lői országos színjátszó fesztivál lesz, ahol szeretnének hely­tállni. A szakiskolások országos versenyén az idén bronz minősí­tést szereztek, s mindkét csapat különdíjként egyhetes erdélyi körutazást nyert el, amit nagyon várnak. Felfokozottan készül­nek rá, fel fognak lépni egy nép­táncegyüttessel közösen. A jövőt illetően nagy gond, hogy kimegy a csoportból egy tehetséges gárda, elballagnak, ők biztosították az utóbbi két év sikereit. Most az utánpótlás-ne­velés a legnagyobb gondja a csoport vezetőjének. Paplankészítő Húsz éve a színpadon- Hogyan lesz valakiből ma- gyarnóta-énekes? - kérdeztem a húszéves jubileumára készülő Márkus Icát.- Valahol csírájában mindig éreztem, hogy szép hangom van, a középiskolában sokat énekeltem, de csak felnőtt fejjel mentem el Vörös Sárihoz, aki próbaéneklésemet így értékelte: szép hangom van, de csak házi használatra. Nagyon erőtlen, szín nélküli, három méterről le­het csak hallani. Felajánlotta, hogy ősztől foglalkozik velem, ha úgy gondolom. ’73 május 3-án kaptam meg az ŐRI mű­ködési engedélyemet, melyet Pongrácz Zoltán zeneszerző­nek, Reményi Sándor előadó- művésznek is köszönhettem.- Hol lépett fel először?- Budapest nagyon messze volt, így abban nem reményked­tem, de a szolnoki Tisza tánc- együttes megkeresett, velük szerepeltem először Dubrov- nyikban, bejártuk az egész vilá­got. Ausztráliában és Ameriká­ban nem léptem még fel. Az In- terkoncert is sokat foglalkozta­tott, bejártam Európát, a skan­dináv országokat, Angliát, Franciaországot.- Mit szólt az állandó külföldi fellépésekhez a család?- Szerencsére egy nagyon agilis, családcentrikus férjem van, aki oroszlánrészt vállalt a három gyermekem felnevelésé­Optimista vagyok ben. Azt mondta, szívesen tá­mogatja elképzeléseimet, de csak akkor, ha érzem, hogy ma­gas színvonalon tudom csinálni ezt. A középszerűségnél ne áll­jak meg. ígéretet tettem erre, s megmérettettem magam a rá­dióban is, ahol lehetőséget kap­tam lemez és kazetta felvételére is. Ez olyan jól sikerült, hogy évente voltak felvételeim a rá­dióban, tévében is.- Mostanában kevesebbet szerepel, miért?- Idehaza nagyot hanyatlott a meghívás. Két éve padlón van a szakma. A művelődési házak olyan kevés pénzből gazdál­kodnak, hogy nincs keretük ilyen rendezvényekre.- Hogyan készül a jubileum megünneplésére?- A május 8-i karcagi koncer­temen fel fog lépni az egyéves születésnapját ünneplő Puszta szalonzenekar, lesz cigányze­nekar és nagy boldogságomra lányaim is fel fognak lépni. Ica és Emese néptánccal, Zita pedig hegedülni fog. Külön érdekes­sége lesz a műsornak, hogy a folklórszámoknál ő fogja diri­gálni a zenekart mint prímás.- Ha jó! tudom, erre az alka­lomra egy önálló kazettája is megjelenik majd?- Igen, a hanglemezgyártó vállalat azt mondta, ha sikerül összeszednem a pénzt, ők meg­csinálják a kazettámat. Nagyon idegen, kellemetlen volt tőlem pénzért könyörögni, de a kar­cagi Épkar, a kisújszállási Sör­gyár, Téglapipari Vállalat és Fémlemezipari Vállalat biztosí­totta a szükséges pénzt.- Hogyan látja a szakma s sa­ját maga jövőjét?- Optimista vagyok, bízom abban, hogy belátható időn be­lül foglalkoztatni fognak ben­nünket, lesz pénze az emberek­nek szórakozásra is. Remélem, hogy akkor erővel egészséggel, küllemmel színpadra tudok majd állni, s halomra aratom a sikereket ismét országszerte. Bézi István paplankészítő kisiparostól először arról érdek­lődtem, hogy férfi létére miért ezt a szakmát választotta: A cipőipari ktsz-től kerültem el munkanélkülire, közel egy évig éltem járadékon, amikor elhatároztam, hogy valamit kezdek magammal. A nagyszü- leimtől láttam, hogy hogyan is készül egy paplan, a gépeket is megörököltem tőlük, így janu­árban kiváltottam az engedélyt. A szabást azt ellestem a mun­kahelyemen, de a kisebb forté­lyokra magamnak kellett rájön­nie: hogyan kell kiteríteni, be­kockázni úgy, hogy ne csússzon el a két anyag egymáson. A csa­lád is besegít, a fiam tömi ki tol­lal a kockákat. Nem is olyan egyszerű ez, mint gondolnánk, hiszen ki kell szabni az előre megrajzolt mintát, ki kell fordí­tani, egyenlőre kell a kockákat megvarrni és kitömni. A sely­met össze kell dolgozni az an- ginnal, talán ez a legnehezebb. Sokan elhozzák az eddig pádon tartott dunnájukat. Én készítek paplant, párnát belőle, s mind­járt hasznosítani is lehet az ed­dig csak porosodó dunnákat. Megkeresnek egyedi igények­kel is, például most kétszemé­lyes pehelypaplant kértek. Táv­lati céljaim között szerepel a tollfelvásárlás is, mert most csak hozott anyagból tudok dolgozni. Megkezdődött az építkezés a kórház előtti Ohio téren. A városrendezési terv szerint egy hat+két épületből álló üz­letsor fog itt épülni A tervek szerint május elsején kinyitják a városi fürdőt - tudtuk meg az illetékesektől. Amennyiben akkorra az uszoda garanciális munkái elkészülnek, akkor azt is lehet majd használni, ha nem, akkor csak a régi, meglévő me­dencékben lehet fürödni. A gazdálkodó Szabó Istvánt több mint tíz éve leszázalékolták betegsége miatt. Régi szenvedélye volt a lovakkal való foglalkozás, így ’85-ben vett kettőt, hobbiként, aztán ’90 tavaszán kivette a föl­det a téeszből, azon gazdálko­dik jelenleg is. Tegnap jött haza Tomajmonostorról is, ahol vetik a kukoricát, a búzája már na­gyon szép, jó termést vár. A művelést önállóan végzi, nin­csenek gépei, csak a lovai. Van még tíz hízó és három anya­koca, de tervezi még több beál­lítását, ha meg tudja termelni nekik a takarmányt, mert sze­rinte csak az fog tudni ilyen árak mellet hizlalni, aki meg tudja termelni. Reméli, hogy az idén is olyan rekordtermése lesz, mint két éve, mert akkor lehet fejleszteni, de ha úgy jár, mint tavaly, amikor éppen csak kifutotta a szántás munkadíját a termés, baj lesz. Kialakította a maga kisgazdaságát, de ha az adóval megfogják, akkor abba­hagyja. Az ő korosztálya nem olyan, mint az előzők, akiktől ha elvitték a termést, akkor is újrakezdték. Most még külön vannak, de valószínűleg együtt fog gazdál­kodni a bátyjával, aki most ta­nyát kapott. Szeretne hozzájutni az apja, anyósa után járó örök­lési részhez, amiből gépeket tudna venni a gazdaságába, ak­kor tudna szántani, nem kellene ezt mással végeztetnie. Az érté­kesítéssel nincsenek gondjai, mert amit megtermel, azt meg­eteti a jószágokkal, így tudja növelni az állományát. Szaba­didejében gumiskocsikat is ké­szít. A ház körüli barkácsmun- kákat is elvégzi. Az építőiparban dolgoztam, de ló, tehén mindig volt körülöt­tem, így nem idegen tőlem a velük való foglalkozás A város ' és az expo Hogyan kapcsolódik a város a világkiállításhoz? - kérdeztem Csontos Fe- renctől, a polgármesteri hi­vatal vállalkozásszervezőjé­től. A kiállításhoz kapcso­lódó programoknál kiírási feltétel, hogy a rendezvény új, addig be nem mutatott eseményt tárjon a nagykö­zönség elé, éppen ezért a város szűkös anyagi lehető­ségei miatt önálló, kapcso­lódó rendezvényt nem tud vállalni, inkább a ma is meglévő látnivalókat, mű­vészeti, kulturális értékein­ket kell a látogatóknak fel­tárni. Felkértük a város né­hány olyan szakemberén akik akarnak tenni a város kultúrájáért, a város építé­séért. hogy ötleteikkel tá­mogassák az Expo ’96 lát­ványosságainak összegyűj­tését. Eszerint készítenénk vá­rosi kiadványokat, amely­ben bemutatnánk híres em­bereinket, helytörténeti ér­tékeinket. Tervezünk egy 1100 éves emlékművet, a valaha volt országzászló ismételt létrehozását, a meglévő épületek rendbeté­telét, így a közeljövőben a műemlékvédelmi alapból a Györffy István Nagykun Múzeum és a két tájház ta­tarozását. Tárgyalunk a Hortobágyi Nemzeti Park­kal a Szélmalom esetleges hasznosításáról. Jó lenne a Zádor hídhoz utat építeni, megoldani a 4-es útról való megközelíthetőségét. A vá­ros égető gondja, hogy nincs szálláslehetősége. Az egyetlen ilyen ház, a Fehér Holló fogadó, mely ilyen céllal épült, még nem üze­mel. Távlati terveink között szerepel a Horváth Ferenc úton egy üzletsor építése, erre befektetőket keresünk, az üzletsor emeletén lehetne szállodát kialakítani. Várhatóan Karcagon a legjelentősebb beruházás a Turulháza megépítése lesz, ahol ki kell alakítani a város és a bemutató kapcsolatát. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Korényi Éva Kötik a telefonokat Az önerős telefontársu­lásban részt vevők közül már a bérházban lakqk kö­zül ebben a hónapban kap­nak telefonvonalat, itt nem kell külön tervet készíteni. A tervezéssel bekötendő la­kások telefonellátása a tele­fonhálózat-bővítés kivitele­zési munkájának befejezte után augusztus hónaptól várható, a társasági szerző­désben foglaltak szerint. Szép siker A játékos sportverseny országos diákolimpiái dön­tőjén a karcagi Kováts Mi­hály Általános Iskola kisdi­ákjai nagyon szépen szere­peltek, az előkelő 5. helye­zést érték el. Rendőrségi hírek Betörtek a városi lőtér épületébe. A kincstári va­gyonkezelő szerv feljelen­tése alapján indított nyomo­zást a helyi kapitányság. Az épületben körülbelül 300 ezer forint kár keletkezett, megrongálták az ajtókat, ab­lakokat, berendezési tárgya­kat - feltehetően gyerekek voltak az elkövetők. A rendőrség megszüntette a nyomozást. Olimpiai futás A Karagi SE atlétikai szakosztálya április 26-tól olimpiai futást hirdetett. Egy 50 forintos részvételi kártyát kell megvennie a je­lentkezőknek, ezen igazol­ják a részvételt. Minden hé­ten hétfőn és csütörtökön lehet teljesíteni 17-19 óra között a próbát a ligeti sport­telepen. A különdíjat az az iskola kapja meg, amelynek a legtöbb diákja részt vesz a futáson. Kiállítás Május 1-ig tekinthető meg az ásványkiállítás a Déryné Művelődési Köz­pont földszinti klubtermé­ben. A magángyűjtemény tulajdonosa Szombati Gyula debreceni középiskolai ta­nár. Kiskulcsosi hét A kiskulcsosi általános iskola május 3-7. között a következő programokkal várja a gyerekeket: hétfőn aszfaltrajzverseny, videove- títés, szkanderverseny, kedden váltóverseny ki­csiknek, hi-hi-hi vetélkedő nagyoknak, szerdán 11 óra­kor találkozás Kubasek Já­nos íróval, délután Tátika, az Aranytoll irodalmi cso­port vendége Jenei Gyula költő lesz. Akit inkább a sport érdekel, az kerékpáros ügyességversenyen vehet részt. Csütörtökön ügyes kezek, sakkszimultán, ko­sár- és kézilabda-mérkőzés, pénteken pedig fordított nap lesz délelőtt, délután szép­ségverseny, labdarúgó-mér­kőzés és családi vetélkedő várja az érdeklődőket. Nonstop vetélkedő 24 órás, szellemi, tréfás versenyt hirdetett ismét a Gyermekek Háza. Kezdés április 30-án 18 órakor, eredményhirdetés május 1-jén 18 órakor, este La- dánybene 27-koncert lesz. A város kultúrájáért A város érdekében vég­zett kiemelkedő oktató-ne­velő munka, kulturális és művészeti tevékenység el­ismerésére az önkormányzat megalapította a Karcag Vá­ros Kultúrájáért díjat, me­lyet évente négy pedagógus vagy óvónő kaphat meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom