Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-27 / 97. szám
1993. április 27., kedd Jászsági Extra----Jászárokszállás 7 K ertbarátok a Benczúr Szállóban Március 28-án kiilönbusz indult Jászárokszállásról a fővárosba. A Mezőgazdasági Múzeum állandó kiállításának megtekintése után az ötven résztvevő a Benczúr Szálló nagytermében találkozott az Árokszállásiak Baráti Körének fővárosi tagságával. A találkozó résztvevőit Pethes Alajos, a szálló igazgatója, vendéglátónk üdvözölte. Az estre külön menükártyát nyomtattak a jászárokszállásiak részére. A vacsora előtt a Zalakaros- ról érkezett néptánc együttes adott műsort. Ä négyfogásos vacsora után Harangozó Teri művésznő, majd Kabos László színművész mutatta be legsikeresebb számait. Az est fénypontját Farkas Bálint fellépése jelentette. A népszerű operettszínész műsora után baráti beszélgetésen találkozott régi barátaival, ismerőseivel. Közvetlenségével és természetes intelligenciájával lenyűgözött bennünket. Városunk jövőjét befolyásoló gondok ’is terítékre kerültek. Szikra Ferenc polgármester, Győző Gyula budapesti szakközépiskolai igazgató, dr. Farkas Miklós biokertész, Nagy Ignác kertbarátköri elnök külön-külön köszöntötték Pethes Alajost közelgő ' 50. születésnapja alkalmából. Tősér Lajosné az ÁBK elnökasszonya szerencsekívá- natai után meghívta a Benczúr Szálló igazgatóját és kedves feleségét egyesületük közgyűlésére. Nagy Ignác és a Kertbarátkor tagsága tiszteletbeli taggá fogadták Pethes Alajost. Lapunk olvasói nevében is nagyon sok szeretettel gratulálunk kedves földink és vendéglátónk közelgő 50. születésnapjához. A század elején Árokszálláson néhány munkásember egy olyan egyesület létrehozásán munkálkodott, mely a földmunkásokat tömörítette egységbe. Abban az időben ez nem volt könnyű feladat, hiszen mindent a semmiből kellett előteremteni. A munkásembereket azonban kemény fából faragták, egykönnyen nem adták fel azt, amihez hozzáfogtak. Hamarosan egyesületük már 300 tagot számlált, melynek elnöke Boros Alajos lett. Fő célja egy önálló székház létrehozása volt. 1928-37 között megvalósult a nagy álom, elkészült a székház, benne színházterem, könyvtár- szoba, italkimérés és a gondnoki lakás. így az egyesület megalakította a Jászárokszállási Földmunkás Vigalmi és Műkedvelő Gárdát. Elnöke: Faragó Bálint. Jászberényben megadták a működési engedélyt, így megkezdődhetett a műkedvelő munka. Ennek a vigalmi gárdának történetéről fognak most emlékezni egykori szereplői, akik részesei voltak az első sikereknek. Ők: Czudor Mária, Antal Alajos és Nagy László. Ántal Lojzi bácsi 84 éves, barátságos, udvarias, jó modorú ember.- Tizenkét éves voltam, amikor kikerültem cselédnek - kezdi moridókáját. - Hajnaltól késő estig dolgoztam, azt sem . tudtam, mi a szórakozás. Jó néhány kemény cselédév után felkerültem Pestre, ahol először láttam mozit és színházat. Ha csak tehettem, és a zsebem is engedte, szívesen mentem színházba. Kéthetente jártam haza, és az egyik ilyen alkalommal megnéztem az Ipartestület előadását, mely nagyon megtetszett. Akkor már gyakran jártam a munkáskörbe, ahol kész volt a színházterem is. Miért ne rendezhetnénk mi is ilyen előadást, rágódtam magamban. Szerencsére velem gondolkodott Kormos József elnök, Lengyel Bálint elnökhelyettes és Bognár József is. Összeültünk, meghánytuk-vetettük a dolgot, és eldöntöttük, hozzáfogunk egy színi előadás megszervezéséhez. Először rendezőt kerestünk. Meg is találtuk Karácsonyi Virgil tanító úr személyében. Felesége is készségesen segített az énekek betanításában. Pestről hoztak szövegkönyvet, az első a Rózsamajor virága című népszínmű volt. Következett a szereplők toborzása. Jártunk házról házra, hívtunk időst, fiatalt egyaránt. Hamarosan kialakult egy 30-40 fős szereplőgárda. — A próbákat decemberben kezdtük el, s egy-másfél hónap tanulás után már be is mutattuk. Könnyen tanultunk - mondja Czudor Mária. - Fiatalok voltunk, jól fogott az eszünk. Márciusig tartottunk előadást, utána mindenki munka után nézett. Az előadásokat egyeztették az Ipartestülettel, nehogy keresztezzék egymást a rendezvények. 1935-ben a Munkáskor bemutatóra készült. A színházteremben nem volt üres hely. Kíváncsi nézők, izguló színjátszók, feszült légkör uralkodott a teremben. A villanyok elaludtak, megszűnt a nézőtéri zsi- valy, és eljött a történelmi pillanat, felment a függöny. Elkezdődött az első színielőadás a Munkáskörben. A kezdeti izgalom után mind biztosabban mozogtak a szereplők a színpadon. Mindenki igyekezett a legjobbat nyújtani. Felcsendült a nóta: „Tifelétek mindig tavasz van” - énekelte Antal Lojzi bácsi. Az előadássorozat 1943-ig tartott. A Rózsamajor virága után még három színdarab bemutatása következett Jakab tisztelendő úr rendezésében. Ezek is népszínművek voltak, amit közösen választottak ki a vezetőséggel. Nagy Laci bácsi 1938-ban kapcsolódott be az aktív munkába, miután leszerelt. Rendszeresen szerepelt, segített a rendezői munkában, a szereplők szervezésében. Sőt, még egy népszínművet is írt, amit saját rendezésében elő is adtak. Ezt a darabot felvitte Pestre a Kultuszminisztériumba, ahol megkapta az engedélyt, miszerint bárhol az ország területén játsz- hatják. A darab címe: „A szerelem győzni fog". Hogy személyes vonatkozású dologról is írjak, e darab rendezésében édesapám, Méri Lajos is segített, aki hosszú éveken át a Vigalmi Gárda súgója volt. 1938-ban a Betyár Bandi c. darabot vitték színre Szabó János rendezésében. Ez az előadás a Munkáskor egyik legsikeresebb produkciója lett, hétszer adták elő. A Betyár Bandi után következő darabokat Járdán tiszteletes úr és Jurányi Benedek tanító úr rendezte. Ezek: Legény furfang, Pipacs kisasz- szony, Férjhez megy a bíró lánya, Piros bugyelláris, Fegyver- szünet. Ezekben kivétel nélkül szerepelt Czudor Mária, hol szolgálólányt, gazdalányt, kisasszonyt, hol cigányasszonyt alakított nagy sikerrel.- Az énekszámokat ismert dallamokra írták, s hozzá alakítottuk a szöveget - mondja Marika néni. - A ruhákat mindenki saját maga varrta. Minden előadáson jó kis csapat „verődött össze”. A lányok még panaszkodtak is, hogy a legények először a tisztelendő urat kísérik haza, azután őket.- Vidéken is jártunk - veszi át a szót Laci bácsi. - Jászdó- zsán játszottuk a Ludas Matyit, ahová Garics fuvaros vitte el a társaságot. Rendeztünk aratási ünnepséget is a főtéren. Ahogy közelgett a háború, úgy cserélődött a szereplő gárda is. Sokan mentek a frontra. 1943-ban - a háborús helyzet miatt - befejeződött a Vigalmi Gárda munkája. Méri Gé/a Az Árokszállásiak Baráti Köre legutóbbi ülésén határozta el a temető rendbetételét, melynek körülkerítéséhez Gyenes Gyula főesperes biztosítja a szükséges anyagot. A polgármester a munka elvégzéséhez három hónapon keresztül közmunkaerőt biztosít. dióin ..Aw Városképünk kialakítója Barócsi László Jászárokszállás középületeinek egy része, mint például a Fogadó, még a dualizmus korában épült. A többség azonban egységes stílusban a két világháború között készült el. Ma már kevesen tudják, hogy ki is volt az egykoron megbecsült iparosmester. Barócsi László 1894-ben kisparaszti családban született. Édesapja az egyháztanács tagja volt. Tanyán laktak, iskolától távol. Gyöngyösön megvásárolta minden évben az akkor esperes* által felírt tankönyveket, abból tanultak a gyerekek, év végén pedig a központi iskolában vizsgáztak a rendes tanú- jókkal. Tizenkilenc éves volt, mikor édesapja meghalt. Édesanyja beleegyezésével kőműves ipari tanuló lett. Kitűnő eredménnyel vizsgázott, majd mestervizsgát tett. Nyáron dolgozott, télen az Ybl Miklós Építőipari Főiskola téli tagozatán tanult, építőmesteri oklevelet szerzett. Ékkor már nős, családos volt. A városkép kialakításához munkájával jelentősen hozzájárult. Ő építette a Széchenyi és Rákóczi Általános Iskolát, a Művelődési Ház és gimnázium emeletráépítését, bővítését, az orvosi rendelőt és tornatermet, a bölcsődét, a mostani fogorvosi rendelőt családi házként. De épített orvosoknak, pedagógusoknak is lakásokat, a környék községeiben iskolákat, orvosi rendelőt, tejcsamokot és családi házakat. Az ipatestületnek háznagya, majd alelnöke, az egyháztanácsnak haláláig vezetőségi tagja volt. Mindig három tanulót tartott, akiket utána segédként is alkalmazott. A precizitást megkövetelte, de meg is fizette. Egy-egy szezonban 40-50 szak- és segédmunkást foglalkoztatott. A település elismert, megbecsült polgára volt. Jászdózsán, Vámosgyörkön, Adácson, Atkáron, Gyöngyöshalászon, Tarnaörsön, Erken, Karácsondon és helyben az Államépítészeti Hivatal által kiírt pályázatokat megnyerve építette a középületeket. Ezeket azért szerette, mert az építőanyagok árának emelkedését az állam megfizette anélkül, hogy azt külön kérni kellett volna. 1945 után, mint „házgyárost” nem engedték dolgozni. Az új rendszer a régiből fennmaradt köztartozásokat nem fizette ki, megmaradt anyagait, szerszámait elvette. 1955-ben az építőipari szövetkezetben - ahol régi tanítványai voltak a vezetők -, alkalmazták, így szerzett 810 forintos nyugdíjat, 10 évi munkaviszony után. Négy gyermeket nevelt, egyik unokája a város mostani jegyzője. Farkas Jánosné A művelődési ház emeletráépítését is Barócsi építőmester végezte. A gimnázium épülete A Széchenyi Általános Iskola Levél az Ország- gyűléshez Szikra Ferenc, Jászárokszállás polgármestere, az egyesületek vagyoni kárpótlásával kapcsolatos levéllel fordult az Országgyűlés elnökéhez, aki beadványát az önkormányzati bizottsághoz továbbította. A polgár- mester úr javaslatát, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az egyesületek vagyoni kárpótlásának kérdését, a parlament önkormányzati bizottsága április 1-jén tárgyalta és úgy határozott, hogy az egyesületek anyagi kárpótlásával a bizottság nem ért egyet, és ezért a törvényjavaslatok módosításának előkészítését nem javasolja ebben a témában. A jelenleg hatályos kárpótlási törvény nem teszi lehetővé a jogi személyek kárpótlását. A bizottság nem tartja szerencsésnek a korábbi egyesületi életre való hivatkozást, mivel a most alakuló egyesületek csak nevükben tekinthetők azonosnak a 40 évvel ezelőtt működőitekkel. Dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottságának elnöke válaszlevelében hangot adott reményének, hogy városunk problémái már megoldódnak. A városi önkormányzati testület témája így megszűnni látszik. Ä városi könyvtár költöztetési terveivel lassan három éve foglalkozó újjáalakult ipartestület ugyanis szeretné visszakapni egykori 1927-es közösségi ösz- «zefogással épült székházát, működik. Az érvényben lévő jogszabályok szerint az egyesületeket vagyoni kárpótlás tehát nem illeti. Új rendőrparancsnok Az eltávozott Halmai Ferenc rendőr főhadnagy helyére a jászárokszállási rendőrőrs parancsnokává Horváth György őrnagyot nevezték ki. Egyidejűleg a nyomozócsoport parancsnokává Képes András főhadnagyot léptették elő. Alakuló egyesület Alakulóban van városunkban a Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete. A szervezőmunka Tősér Lajosné kezdeményezésére indult. A Baráti Körről Az Árokszállásiak Baráti Körének (ÁBK) Budapesten működő tagozata a Lu- dovica téri Móra Ferenc Egészségügyi Szakközépiskolában április 20-án Árokszállás jelene és jövője címmel vitaestet rendezett. A címadó előadást - amely egyben az est vitaindítója volt - Szikra Ferenc polgármester tartotta. A résztvevők körében osztatlan elismerést aratott az Árokszálláson tervezett tájház. A helytörténeti gyűjtemény befogadására alkalmas ingatlan megvásárlására az önkormányzat már megkötötte az előszerződést. A tájház megvalósítása után az ÁBK a temető rendbetételét és egy városunk nagyjainak végső nyughelyét adó emlékhely létrehozását szeretné segíteni. Az oldalt írta: Wirth István Fotó: Nagy Zsolt Pipacs kisasszony, Betyár Bandi és a többiek