Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-24 / 95. szám
1993. április 24., szombat Nézőpont 5 Szombati jegyzet Az évtized botránya? Ami az orvosnak a sztetoszkóp, a földművesnek az eke, a rajzolónak a ceruza, ugyanaz a diáknak a tankönyv. Alapvető munkaeszköz, boldogulásának egyedüli záloga. De abból is kiindulhatunk, hogy a könyv szellemi táplálékunk. Ez esetben a tankönyv úgy kell, mint egy falat kenyér. Előfordulhat ugyanakkor, hogy gyermekeink egy része „kenyér", azaz tankönyv nélkül marad a következő iskolaév kezdetére. Nemzeti megújhodás tankönyv nélkül? Közoktatási törvényünk alkotói sem gondolhatják komolyan, hogy ez bekövetkezhet. Már pedig úgy néz ki, fennen hirdetheti oktatási alaptörvényünk az esélyegyenlőséget, a művelődéshez való jogot, pusztába kiáltott szó marad, ha csak nem történik valami. A héten elcsitultak a kedélyek. Látszólag. A művelődési minisztérium késve kiküldött tankönyvigénylő lapjainak beküldési határidejét két héttel - április 15-ig - meghosszabbították. Miért a késés? Sokára készült el a miniszter kézjegyével ellátott hivatalos tankönyvlista. Sajnos nem évfolyamonként, hanem ömlesztve kapták meg az iskolák, száz oldalt kellett a tanároknak végigböngészni. Csak ebből választhatnak az oktatási intézmények, miután hazánkban az állam gondoskodik a tankönyvkínálatról. A tankönyvvé nyilvánítás szakmai ítélőszéke a tankönyv- és tantervtanács. Az iskolák kilencven százaléka - egyes közlemények szerint csak kétharmada - annak rendje-módja szerint leadta a tankönyvmegrendelését. A többiek nem. Indulhat a gyártás. Legfeljebb lesz „tankönyves” és „tankönyv nélküli” iskola ősszel. Erre mondja az Iskolaszövetség, hogy botrány lesz. Kinek fáj? A „tankönyves” iskolákban is várhatóan lesz: „jobb könyvű” és „rosszabb könyvű” osztály. Attól függően, hogy a drágább vagy olcsóbb tankönyvet tudják a tanulók megvenni. Nagyon könnyen lehetnek „sajátkönyves” és „kölcsön- könyves” gyerekek. Komoly realitás! Becslések szerint ugyanis a közismereti tankönyvek várható ára megkétszereződik, az általános iskola 1.osztályos tankönyvcsomagja pedig a legszerényebb összeállítás esetén sem kerül majd 1500 forintnál kevesebbe. A tankönyv- egység- csomagok ára átlagosan 2000 forint körüli lesz, az elsős gimnáziumi várhatóan 4800. Pedagógusok mérlegelik: egyes könyvek megvételét egyszerűen nem fogják ajánlani a diákoknak. Egyre igazabb a mondás szó szerinti jelerf- tése: nem adják ingyen a tudást! S ha nincs rávaló? Mindez egyenesen következik a tankönyv- előállítás és - forgalmazás szabadversenyének indulásából. Jelenleg félszáz könyvkiadó van a piacon. Közöttük a Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat, amely az összes tankönyv 80 százalékát adja ki. Az állami tankönyvdotációt korábban a könyvkiadók kapták meg az iskolák által rendelt mennyiség arányában. A jövőben az iskolák fogják megkapni a tanulólétszámukkal arányosan, ami tanulónként 500-600 forintot jelent majd, de az iskola nem lesz köteles azt személyekre bontva arányosan elosztani. Valószínű a szociális szempontokat azért mérlegelik majd, vagy kérni kell a támogatást. Újabb megalázó tortúra? De az is lehet, hogy a diákok a tankönyvet már az 500 forintos kedvezménnyel csökkentve kapják meg. A művelődési minisztériumban olyan elképzelés is van, hogy az önkormányzatok a fejenkénti 2700 forintos szociálpolitikai költségalapból gazdálkodjék ki a rászorulóknak a támogatást. Teljes a káosz, zűrzavar, a terjesztés területén is. Egyes iskolákat a Tankönyv- és Taneszköziroda keresett fel három lehetőséget kínálva, míg másokat a Goldplast Kft. két lehetőséggel. Nézzük az utóbbi cég ajánlatát! Az iskola választhatja azt a megoldást, hogy közvetlenül a Kft-től rendeli meg a könyveket, ez esetben az iskola raktároz, árusít. A tankönyvekkel foglalkozó pedagógusnak 2 százalék /!/ jutalékot - kevesebbet mint tavaly - kínál fel. A másik változat szerint minden tanuló részére kitöltené az iskola egy megrendelő- lapot, és a gyerek vagy a szülő menne el a megjelölt raktárba. Elképzelem az országot egy hosszan kígyózó sorban! Ami egyértelműen látható: a könyvárusítást végző pedagógusok jutalékának tisztességes rendezésében a terjesztő ellenérdekelt. A tankönyvpiaci verseny egyelőre csak látszólagos. A kiadó, terjesztő monopolhelyzete mellett a minisztérium kesernyésen asszisztál, a pedagógus fásult már. a szülő - a valódi megrendelő - üres zsebében tankönyvre való után kotorász. A piacgazdálkodásra való áttérés szükséges. Ámde ilyen áron? / Ú.C'i ''•'V) RADIOTELEFONOK SZAKMAI BEMUTATÓJA- helyszíni értékesítéssel egybekötve - kedvező fizetési feltételekkel, lízing- konstrukciókkal- minden vásárló 4400 Ft + áfa értékű antennát kap ajándékba A BEMUTATÓ HELYE: Törökszentmiklós, Székács Elemér Mezőgazdasági Szakközépiskola A BEMUTATÓ IDEJE: 1993. április 23-24-25.10 órától 19 óráig A bemutató ideje alatt hívható telefon: 06-60-86-220 és 06-56/371-511 (((f))))))ii VNESTEl RÁDIÓTELEFON KFT Szolnok 5000 Baross u. 1. fsz. Telefon: 06-56/371-511 Rádiótelefon: 06-60 86 000, -001 Fax: 06-60 86 005 LfEQyŐZZmCT ‘lÁVOLSÁQOT *24168/1H* Zsaruvallomások négy tételben Sokat írunk a rendőrökről, a rendőrségről: olykor dícsérőleg, máskor elmarasztalólag, már ahogyan olvasóink észrevételei eljutnak hozzánk. Ám fehér hollónak számít az olyan cikk, amelyben ők vallanak magukról, mindennapjaikról, hivatásukról. Mivel ma, Szent György napján tartják a rendőrség napját, a közel ezer megyénkbeli egyenruhás közül ezúttal négyet kerestünk fel. Vígh Bálint bajszos, szemüveges férfi. így civilben, farmernadrágban adóügyi ellenőrnek éppúgy elképzelhető, mint tanítónak, holott bűnügyi főtechnikus.- Eredetileg a vasúti jármű- veztői szakmát tanultam ki, majd az érettségi, meg a katonaság után kerültem az állományba.- Miért?- Világéletemben szerettem a rendet, a fegyelmet, ezért voltam utcai járőröző, gépkocsizó, elvégeztem a szükséges iskolákat, és most három éve bűnügyi főtechnikus vagyok.- Mit jelent ez?- A helyszíni szemlék alkalmával például az elkövető nyomatit rögzítjük, vizsgáljuk. Harminc hulla- Vágjunk a közepébe! Igaz, hogy önök, bűnügyi technikusok vetkőztetik le a bűncselekények esetén a hullákat?- Igaz. Gumi- vagy műanyag kesztyűben, hogy megállapítsuk, az áldozatokon milyen kül- sérelmi nyomok találhatók.- Már elnézést, de hány halottat vetkőzte tett le eddig?- Vagy harmincat.- Meg lehet ezt szokni?- Főleg a csecsemő- és a gyermekgyilkosságokat soha.- Ahogy hallottam, ez önöknél csak a munka egyik része.- Igen, hiszen különböző maradványokat, mikroanyagokat is gyűjtünk. Legyen szó bármiről: a ruha egy darabjáról, hajszálról, lábnyomról, mert ezek ismeretében sokmindenre lehet következtetni.- Megtalálta a helyét?- Szerencsére, és a család is megszokta már, hogy ha ügyeletes vagyok, sokszor éjjel kettőkor kell ugranom. Érdekes szakma ez, hiszen nincs két azonos elkövetés, ezért nagy figyelmet igényel.- Van-e valamilyen meghökkentő eset a tarsolyában?- Én is úgy hallottam, hál’ istennek nem velem történt. Halottat fényképezett a kolléga, és amikor villant a vaku, felült az elhunyt, és kinyitotta a szemét. Mit szól hozzá?- Azt, hogy nekem akkor már aligha kellett volna mellékhelyiségbe robogni. Pinkóczi Sándornak efféle esete még nem volt, hiszen mindössze 28 éves. Körzeti megbízott. A szakma szeretetét édesapjától örökölte, aki 30 évig volt egy Tisza-menti kisközség legendás zsaruja. Egy esetet elmesélek róla. Meglettek a tyúktolvajok meg a kotkodá- csolók is, de a tulajdonosok több szárnyast követeltek maguknak a kelleténél. Mondván, az övé volt kevesebb, nem az enyém. Mit lehet itt tenni? A derék zsaru gondolt egy zseniálisat, az illető háza körül elengedte a szárnyasokat. Amelyikek betotyogtak, bizonyára ott kosztoltak, a kintmaradókat pedig vihette a másik.- Sándor, nehéz éjfélé apai örökség után kisrendőrként bizonyítani?- Nem könnyű, de igyekszem helytállni.- Az utca népe általában mit mond az egyenruhásokra?- A többség kedvel, de kapunk kritikát is. Olykor megértem az embereket, mert szerintem az elkövetők nem mindig azt kapják, amit megérdemelnek. íme egy példa: elkapom az illetőt, mert lopott, őrizetbe vették, majd azt veszem észre, hogy kis idő teltével rámmosolyog az utcán. Szinte leolvastam róla az üzenetet: látod, mit ugrálsz, megint itt vagyok.- Szép oldala a hivatásnak.- Ha a rendes embereknek bárhol, bármiben segíthetek. Jó kapcsolatok- Mi kell ehhez?- Szakmaismeret, tudni, miképpen illik viselkedni, meg még három fontos tényező. Az egyik: a jó rendőr azért is az, mert megtalálja a hangot az emberekkel. A másik: ne ijedjen meg az árnyékától. A harmadik: nem árt, ha ismeri a bűnözők gondolatmenetét.- Pisztoly van ?- Természetesen, magammal hordom.- Tájékoztattak: még tanul is.- Igen, főiskolás vagyok, és levelezőn az első évet már elvégeztem.- Tapasztalatai alapján mi a legnehezebb a hivatásában? A járőrözés, az intézkedés, a rendszertelen életmód?- Mind az, de a legnehezebb mégis kijönni a fizetésből. Főleg, ha a lakást - mint nálunk is - még OTP-tartozás is terheli. A zsaruknál van egy olyan részleg, amelyik még a gyerekkorát számlálja, hiszen nem régen létesítették. A titulusa a hangzatos megelőzési és sajtó- alosztály nevet viseli. Ennek az egyik oszlopos tagja Horváth Győző hadnagy, noha a minőségjelző esetében átvitt értelemben értendő, és még véletlenül sem a kilóira.- Milyen osztály, akarom mondani alosztály ez hadnagy úr?- Lóti-futi. Ezt intézd el, oda telefonálj, tedd ide-oda. Egy biztos, ha valaki felhívja a rendőrséget, és pontosan nem tudja mit akar, kit is keres tulajdonképpen, nagy valószínűséggel ide kapcsolják az illetőt.- Hallottam, újságírói babérokra is tör.- Muszáj, hiszen évente többszáz hír érkezik hozzánk, és ezeket átfogalmazva továbbítjuk az újságokhoz, rádióhoz, televízióhoz. Ilymódon valóban igaz január elsejétől december 31-ig száz és száz cikk jelenik meg rólunk.- Dicsérnek vagy elmaraszta- lóak?- A zöm közlekedési, baleseti, élet elleni bűncselekményekről szóló információ. A többiről elmondható, van közöttük a számunkra pozitív, olykor kritikai, esetenként elemző is.- Mint félig-meddig kolléga, miképpen ítéli meg a rendőrség, úgymond, átváltozását?- Szerencsére azok közé tartozom, akik nem tudják összehasonlítani, hiszen korábban tanultam. Ahogy hallottam, látom, az egyik változás az. hogy a testület politikamentes. A másik, a nyitottság. Ezért tisztelettel állunk rendelkezésére az újságíró uraknak bármilyen témában, mert a célunk nem az elhallgatás, hanem a tájékoztatás. Magyarul az emberek ne azt lássák, hogy valamilyen misztikus köd takarja mindennapjainkat. Ehhez azután olyan rendőrségi intézkedések is kellenek, amelyek a lakosság, a becsületes emberek szimpátiája kísér. Akkor segítenek bennünket. Nemcsak rendőri feladat- Igen ám, de lassanként akad néhány olyan település a megyében, ahol hovatovább a tyúkok, malacok mellé is őrt kell állítani éjszakánként. Ez pedig azért elgondolkoztató, mert mindez a saját portáján történik az érintetteknek.- Azt hiszem, ez a kérdés sokkal összetettebb, bonyolultabb, mint, hogy én adjam meg rá a feleletet. Tény, az efféle esetek visszaszorítása nem csak rendőri feladat, hiszen a gyarapodásukat maga után hozza a munkanélküliség, néhány fontos törvény hiánya. Ezzel azt akarom mondani, hogy az orvoslás lehetőségei rajtunk kívül másokat is érintenek. Még egy rendőrről szól az írás. O is civilben van. hadnagy, és Vasas Károlynak hívják. Jókötésű fiú, és kell is a szakmájához erő, hiszen vizsgálótiszt.- Mit is csinál?- A felderített bűncselekményeket kell kinyomoznunk. Például, ha tudjuk, ki az elkövető, meg a tartózkodási helyükön a lefogásokat végezni. Azután a bizonyítékokat beszerezni, kihallgatni őket.- Pofon van?- Nincs, nem is lehet, hiszen a kihallgatáskor az emberismeret a döntő. Meg a megfelelő fellépés.- Önnek az van. Hány kiló, és mit sportolt?- Kettő hibádzik a kilencven- ből: egyébként évekig versenyszerűen cselgáncsoztam, birkóztam.- Földhöz vágta már valamilyen vagány?- Erre még nem akadt példa.- Mi a tapasztalata a bűnözőkről? Kik a legkonokabbak?- A visszaesők általában tagadnak. Mindaddig amíg kézzelfogható bizonyíték nincs ellenük. Van aki még akkor is. A bolti szarkák általában egyből elismerik a tettüket, a zsebesek csak, ha lebuknak. A betörők pedig - legyenek bármilyen ügyesek - általában sok nyomot hagynak hátra.- Szaknyelven a nehéz fiúkat, gyilkosokat, betörőket, körözötteket általában önöknek kell begyűjteni. Tette már ezt?- Tizenegy éve nagyon sokszor.- Mit visznek magukkal, gumibotot?- A csudát, ez oda semmi! Én például két pisztolyt: a szolgálatit meg az önvédelmit, illetve sprayt.- Avasson már be, mi a menetrendje efféle akciónak?- Ha például tudjuk a házszámot, és több személyről van szó, előre megbeszéljük, ki mit csinál. Az egyikünk mondjuk igazoltat a szobában, a másikunk az ajtóhoz áll, a harmadik társam az ablakot védi, a negyedik pedig figyeli a benn lévőket.- Volt már éleh’eszélyben?- Lehettem sokszor. Ez olykor utólag derül ki.- Mivel fogadják önöket?- Virágot még nem kaptunk. Az egyik körözött például nagykéssel a kezében ült a szekrényben. Kinyitottam a bútor ajtaját és ártalmatlanná kellett tenni.- De szépen mondta! Lőtt?- Áh, dehogy, mint említettem korábban cselgáncsoztam. A nagykés ellen is van megfelelő védelem. Máskor még élesebb a helyzet, mert előfordul, hogy a bennlévők közül háromnak is van fegyvere. Őket is be kell gyűjteni.- Szereti csinálni?- Hívtak már sok helyre, de maradtam. Ötvenévesen váltani- Hány esztendős koráig lehet valaki efféle nyomozó vagy ahogyan ön mondja, vizsgáló? Aki kimegy összeszedni a nehézfiúkat?- Szerintem 45-50 évesig. Utána a cégen belül változtatni kell. Egyébként én most töltöm a harmincat.- Akkor még belefér az idejébe néhány „kiszállás”. Jön ma Szolnokon a zsarunapi eseményekre?- Igen.- Ki biztosítja a rendet?- Mint mindenhol a rendezők.- És ők kik?- Egy évben egyszer arra is adódhat példa, hogy rendőrök ügyelnek a zsarukra... Mit tehetne ehhez a tollfogató? Érdekes rendezvénynek ígérkezik, úgy, hogy ajánlom mindenkinek! D. Szabó Miklós
