Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-23 / 94. szám
6 1993. április 23., péntek Tiszaföldvár város lett Ünnepség május 1-én Külföldi kórusokra is számítanak Változás a református egyház élén Szlankó István niúzeumigazgató az őslénytani gyűjtemény darabjait rendezi Szlankó Istvánnak, a Tisza- ugi Földrajzi Múzeum igazgatójának legfőbb gondja a közeljövőben az lesz, hogy konzerválja, számozza, fotózza, csomagolja, egyszóval szállításra előkészítse a múzeumi tárgyakat. Azok ugyanis rövidesén útrakelnek. A megye egész területéről ott tárolt őslénytani rész - úgy hírlik - Szolnokra kerül, mivel a megyei múzeumi szervezet annak elhelyezésére az egyik volt szovjet laktanyában lehetőséget kapott. A földrajzi múzeum.tárgyai a tiszaföldvári rendőrség régebbi épületében találnak majd véglegesnek tűnő otthonukra. A költözés azért vált szükségessé, mert a múzeum mostani épülete a korábbi évtizedekben a református egyház kéttantermes iskolája volt, s az egyház visszaköveteli magának. A pillanatnyi álláspont szerint nem iskolai, hanem egyéb vallási célokra kívánják hasznosítani az épületet, melynek átadási határideje 1995. december 31. Azért ilyen viszonylag távoli az időpont, mert a múzeum új helyén be kell fejezni az átalakítási munkálatokat. Várossá avatják Tiszaföldvárt A hetvenedik jubileum előtt A település történetében ritka eseménysorozatra készül Marosfalvi Ernő polgármester. Azt mondja erről:- Bár a köztársasági elnök úr már korábban várossá nyilvánította Tiszaföldvárt, az ünnepélyes városavató most, május 1-én lesz. A még nem végleges program szerint az ipari- és kereskedelmi miniszter lesz a fővendég. O tartja majd az ünnepi beszédet. Az oklevelet és a város kulcsát a Belügyminisztérium egyik államtitkára fogja átadni. Az ünnepségen két-hárome- zer ember részvételére számítunk. Nem volt véletlen az időpont megválasztása. Május 1. egyébként is majális hangulatú. Akkor az emberek szeretnek az Utcán lenni, szórakozni. A hivatalos ünnepség mellett ezért egész napos rendezvénysorozaMarosfalvi Ernő: - két-há- romezer emberre számítunk tot tervezünk. A program kiemelkedő része egy országos meghívásos úszóverseny, melynek fővédnöke dr. Gyarmati világbajnok, többszörös olimpiai bajnok, országgyűlési képviselő. Szerintem a várossá nyilvánításnak egy ünnepnél nagyobb jelentősége van. Az emberek véleményét ismerve, a lakosság többsége örül neki. Vannak ugyan néhányan, akik megkérdezik: mivel lesz most jobb? Lehet, hogy a közeljövőben érezhetően nem lesz jobb, de ha az egész erkölcsi értékét nézem és csupán feltételezem, hogy anyagi előnyei is lesznek, akkor is maradéktalanul örülni kell a várossá nyilvánításnak. Aki nem ezt teszi, annak különös indíttatásból van arra oka. Jövőre lesz hetven éves a tiszaföldvári férfi kórus. 1924-ben helybeli iparosokból állt össze a dalkör. Az utódok nem lettek méltatlanok az alapítókhoz. Az idén - március 12-én - a Marftűn rendezett országos minősítő versenyen harmadszorra nyerték el a fesztiváldíjas kórus minősítést. A kórus elismerésére a minőségi szint a legnagyobb garancia. Ezért volt számára fontos a martfűi siker. Bizonyos mértékig attól függ a kórus anyagi támogatása is. A patronálok pénztárcája könnyebben nyílik, ha tudják, hogy milyen értéket segítenek. Olyan oda-vissza hatás ez. A patronálok anyagi támogatásának köszönhetően jöhetett létre tavaly a kórus finnországi vendégszereplése. Ugyanannak tudható be, hogy 1984-től kezdve minden évben volt - egyébként viszonzott - külföldi útja az együttesnek. Ez természetesen ösztönözte az énekkari tagokat a próbákon való részvételre. A nem egészen kedvező körülmények - például a munkanélküliség - ellenére sikerült együttartani a kórust. Ez azért fontos, mert a kórus azon műsorszámai, melyek Kodály, Bárdos Lajos vagy visszamenőleg akár a barokk kori, akár a romantikus zeneszerzők műveiből összeálltak, több évi szorgalmas munka eredményei. Az utóbbi időkben a kórus előrehaladási tempója egy kicsit visszafogottabb lett ugyan, de az előbb említett fesztiváldíj mégis önmagáért beszél. Kiemelkedő eseménynek számít a kórus életében a jövőre tartandó 70. jubileumi ünnepség. A helyi önkormányzat mellett a megyei közgyűlés elnöke, Boros Lajos is ösztönözte külföldi kórusok meghívását erre az alkalomra. A kórus élén álló két karnagy - Jordán Antal és felesége - igyekszik minden tőle telhetőt megtenni. Általuk szerencsésen egészül ki nemcsak a vezetés, hanem a szakmai fáradozás is. A tiszaföldvári református egyház élére történő választást nehezítette az, hogy különböző okokból nem minden jelölt tudja vállalni ezt a feladatot. Az egyházi szertartásokat ugyanis nemcsak Tiszaföldváron, hanem Cibakházán, Nagyréven, Bátorszőlőn, Martfűn és Rá- kóczifalván is el kell látni a város református tiszteletesének. Az új tiszteletes-jelölt. Nagy Sándor a legutóbbi vasárnap mutatkozott be a városi gyülekezetnek. A helybeli hitéletre az 1600-as évektől kezdve jellemző a reformáció térhódítása. 1722-ben még csak nádból készült református imaház volt Tiszaföldváron. 1724-ben kezdték a református templom építését, de az még 1729-ben is vakolatlanul, padlás nélkül állt. 1766-ban készítettek hozzá haranglábat. A városháza mellett álló, műemlékjellegű, késő barokk stílusú refoimátus templomot 1788-ban építették. A képünkön látható fakarzat feltehetően egyidős az építménynyel. Vállalkozni kell Tiszaföldváron is egyre több embert inspirál többre törekvése vagy a gazdasági helyzete arra, hogy vállalkozó legyen. Ez a kezdeményezés nyomon követhető a termelői-üzleti élet valamennyi területén. Kovács Géza például egy nagyobb paraszt- gazdaság, Benke Géza ruházati bolt kialakításához látott. Murvai György cukrászmester pedig tekintélyes summáért azért vásárolt egy épületrészt, hogy cukrászüzemet alapítson. Az oldalt írta: Simon Béla Fotó: Korányi Éva Vidámpark a temetőben - pontosabban szólva a régi központi temető helyén. Azon a területen lesz ugyanis az új városközpont, ezért számolták fel a közelmúltban a régi temetőt. Az önkormányzat néhány középületet szán oda (a városháza marad a régi helyén), a többi részt pedig felparcellázzák majd, s vállalkozóknak értékesítik. Hajdú Lajos református tisz- telctes január 1-től nyugdíjba ment, s el is költözött Sajóká- polnára. Az új tiszteletes megválasztásának hiánya sok tekintetben lemérhető volt azóta - még abban is, hogy a református templom toronyórája még mindig a téli időszámítást mutatja. A toronyóra automatájának kezeléséhez ugyanis csak a nyugdíjba ment tiszteletes értett. Egyéb tekintetben helyettesítette őt a Kisújszállásról átjáró Vitális Sándor tiszteletes. Csomagol a múzeum A tiszaföldváriakat vendégül látó Finn kórus egyik tagja (aki kovács mester) megvasalt fatörzsbe rajtett vendégkönyvet adományozott a vendégeknek. Képünkön azt mutatja Jodán Antal karnagy. Mögötte a kórus által elnyert díjak egy része A szövetkezet kemény erőpróbája A tiszaföldvári termelőszövetkezet életében - dr. Fekécs Mátyás mérnöktől, a tiszaföldvári Tiszaparti Mezőgazdasági Szövetkezet elnökétől kapott információm szerint - két döntő tényező volt az elmúlt év során. Az egyik a csődhelyzet és az abból való kilábolás, a másik pedig a szövetkezet átalakulása. A környező gazdaságokhoz képest a tiszaföldvári szövetkezetben nagyobb arányú volt.a kiválás. A vagyonhoz és a taglétszámhoz viszonyítva húsz százalék körül alakult, míg ez az arány a környéken nem érte el a tíz százalékot. A tevékenységi körökből adódóan több, önállóan működő ipari ágazata volt a szövetkezetnek. Ezek zöme és az alaptevékenységből egy csoport kivált a gazdaságból. A mezei leltárral kapcsolatos végső megállapodások most vannak folyamatban. Komoly problémát jelent, hogy a kivitt vagyont is 35 százalék erejéig jelentős adósság terheli. Ezzel a kiválónak és a maradónak egyaránt szembesülni kell. Pillanatnyilag a szövetkezet a korábbi nyolcezer hektár helyett négyezerötszáz hektáron, kétszá- zötven taggal gazdálkodik. Mind A mezőgazdasági szövetkezet képünkön látható székházát 14,5 millió forintért megvásárolta az önkormányzat. Részben bérbe adja, részben különböző rendezvényeket tart benne a vezetők, mind a dolgozók számára kemény próbatételt jelentett az, hogy november óta ezerkétszáz ember lett munkanélküli a szövetkezetben. Azok egy részét a tavaszi munkák során tudják foglalkoztatni, de a munkanélküliség hosszabb távra igen komoly feszültséget okoz a városban. A munkanélküliség természetesen összefügg a termelés csökkenésével, ágazatok megszűné- sével. Sajnos, a megmaradt szövetkezet sincs abban a helyzetben, hogy új munkahelyet teremtsen, hiszen örül, ha meglévő vagyonát működtetni tudja. A tavaszi munkák végzéséhez is hitelre van szüksége. A vetőmagvak rendelkezésére állnak ugyan, de az erőgépek működtetéséhez szükséges üzemanyag megvételéhez hitel szükséges. Rajtra készen állnak, s ha a hitelt megkapják nem marad földjük parlagon. _____________
