Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

8 1993. április 19., hétfő Érdekességek Hány donor kell egy műtéthez? Pillantás a vérgazdálkodás kulisszái mögé A vérellátás „véresen ko­mollyá”, sőt kritikussá vált helyzete ráirányította a figyel­met a véradók és a véradómoz­galom nélkülözhetetlen szere­pére. A legértékesebb testnedv gyűjtésének, tárolásának, fel- használásának, a „vérgazdálko­dás” minden mozzanatának szi­gorú szabályai vannak. A férfiaknak általában öt és fél, a nőknek négy és fél liter vérük van, s egyszeri alkalom­mal legfeljebb 4 decit vesznek le. Ez az egészséges szervezet működése szempontjából nem jelent komoly kiesést, s körül­belül három hónap alatt pótló­dik. Ennek ellenére a szakem­berek a véradómozgalom olyan széles körűvé tételét tartanák ideálisnak, hogy minden donor évente csak egy alkalommal ad­jon vért. De akár egyszeri, akár többszöri véradásról van szó, szigorú feltétel, hogy a donor hőmérséklete 37,2 foknál nem lehet magasabb, pulzusszáma percenként 50-100 között, vér­nyomásának alsó értéke 100 hi­ganymilliméter alatt, felső ér­téke pedig a 100-160 higany­milliméter között legyen. A tárolás egyébként +4 fokon három hétig biztonságos. A gyakorlatban azonban a vérel­látó központok a levett vér 95-98 százalékát szinte azonnal feldolgozzák. Az így nyert ké­szítmények közül a vérplazmát hónapokig: a vörösvérsejteket 3-4 hétig tárolhatják. Két fontos alkotóelemet, a fehérvérsejteket és a trombocitákat azonban a vérvételt követően nyomban fel kell használni. A vérgazdálkodás egyik fon­tos feladata, hogy megfelelő készletek álljanak rendelke­zésre rendkívüli esetekre, eset­leges természeti katasztrófa, tömegméretű baleset sérültjei­nek ellátására. Nos, erre a célra állami tartalék- keretet különí­tettek el, amelynek mennyiségi adatai az államtitkok körébe tar­toznak. Annyi azonban tudható: al­bumin, plazma formájában olyan mennyiségű vérkészít­ményt tartalékol az egészség­ügy, hogy életmentő műtéteket vérhiány miatt semmilyen kö­rülmények között ne kelljen el­halasztani. A donorok között nyilvántartanak olyanokat, akik a váratlan katasztrófa-helyze­tekben bármikor vállalkoznak az azonnali véradásra. Európa legnagyobb vérbankja egyéb­ként Brüsszelben működik - végszükség esetén onnan is igé­nyelhetők akár különleges vér- készítmények is. A tapasztalatok alapján a szakorvosok pontosan tudják, hogy a különböző műtéti bea­vatkozásokhoz mennyi vérre, vérkészítményre van szükség. Egy-egy gyomorműtéthez pél­dául nyolc deci, csípőprotézis beültetéséhez 1.2-1.6 liter, de egy mellkas-feltárással végzett szívműtéthez már több mint 3 liter vér kell. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egyébként négy úgynevezett fővércsoportot kü­lönböztetünk meg. Az „A” vér­csoporthoz hazánk népességé­nek 42-44 százaléka, a „0”-s vércsoporthoz 32, a „B”-hez 15-16, az „AB”-hez 5-6 száza­léka tartozik. (A fennmaradó 2-6 százalék egyéb kategóriába sorolható.) E vércsoportokon belül további megkülönböztetés alapja az Rh-faktor megléte vagy hiánya, ám a különféle összetevők alapján ma már annyiféle vércsoportot tart szá­mon a tudomány, hogy a latin ABC minden betűje foglalt a kategóriák!, jelölésére. Minden alkotóelemében teljesen azonos vérük csak az egypetéjű ikrek­nek van; a legközelebbi vérro­konok vérének legfőbb elemei „csak” nagyon hasonlítanak egymásra. Ezért a legjobb meg­oldás, ha egy-egy súlyos operá­ció előtt vagy a szülők, gyere­kek, testvérek adnak vért vagy magától az operálandó betegtől vesznek előre vért.- szórna - Ferenczy Europress Egy szívműtéthez több mint 3 liter vér, azaz 8 donor életmentő adománya szükséges Csodafegyverek születnek Hadviselés - mikrohullámú sütővel A hadviselésben szinte határtalan az emberi le­leményesség, gondoljunk akár a trójai falóra, az egri vérvédők tüzes szekerére vagy a hegycsúcso­kat, háztömböket kerülgető cirkáló rakétákra. A napokban a boszniai háború kapcsán ismét hallottunk csodafegyverekről: olyanokról, ame­lyek a repülőgépek kerekeit a betonhoz ragaszt­ják, az autók gumikerekeit elporlasztják. Beszél­nek a gépjárművek gyújtási rendszerét megzavaró sugarakról, az emberi érzékszerveket ideiglene­sen megbénító vegyszerekről is. A kutatóknak valószínűleg a délszláv térség földrajzi sajátosságai, a szinte kibogozhatatlan frontvonalak adták fel a legújabb leckét. A Bal­kánon szó sem lehet az Öböl háborúhoz hasonló tömeges légicsapásokról, napokig tartó bombázá­sokról, még akkor sem, ha ma már szinte sebészi pontossággal lehet célozni. Az országban keresz- tül-kasul utaznak a segélyszállítmányok, védeni kell a már így is sokat szenvedett polgári lakossá­got, s a harcoló felek is a városok hol egyik, hol másik kerületében tűnnek fel. Ebben a helyzetben a kimondottan harci eszközök megbénítása hoz­zásegíthet a háború befejezéséhez. Ezek a követelmények annyira felgyorsíthatták a kísérleteket, hogy az eddig csak ötletnek szá­mító eljárások közel kerültek a megvalósításhoz. A kémiai anyagok között nem is egyet isme­rünk, amelyek oldják például a gépjárművek gu­mikerekeit, s a háztartásban is használatosak a pil­lanatok alatt megkötő ragasztók. A kérdés: lehet-e olyan töménységben és pontosan arra a kívánt helyre juttatni ezeket az eszközöket, hogy az el­lenséges repülőgépeket a betonhoz ragassza vagy a harcijárművek kerekét használhatatlanná tegye. Más vegyületek az emberi érzékszerveket teszik időlegesen működésképtelenné, s itt is „csak” azt kell megoldani, hogy pontosan arra a helyre jus­son a megfelelő töménységű vegyszer, ahol az el­lenség tartózkodik. A modem elektronika már bemutatkozott az Öböl háborúban. A szemünk láttára céloztak a pi­lóták a komputerekkel, s a helyszíni közvetíté­sekből tudjuk, hogy a szövetségesek szinte min­den iraki híradó csatornát, a csapatok és fegyve­rek irányítási rendszerét, a rádiólokátorokat, a számítógépeket is képesek voltak megzavarni, közülük egyes rendszereket teljesen megsüketí­teni. Az elektromágnes sugárzás egy sajátos alkal­mazási területe ugyancsak ismert a háztartások­ban. A mikrohullámú sütőben a rádióhullámok rez­gésbe hozzák az ételek parányi részecskéit, amitől azok felforrósodnak, miközben az edény hideg marad. Kellően nagy teljesítményű adóval távo­labbról ki lehet fejteni ugyanezt a hatást és a be­sugárzás eredményét a rezgésszám megváltozta­tásával módosítani lehet. Ettől már csak egy lépés az üzemanyagok károsítása, a gépjárművek elekt­ronikai eszközeinek megzavarása, kiiktatása. Ki tudja, milyen stádiumban vannak ezek a kí­sérletek? Lehet, hogy már csak az „éles” próba hiányzik? Szemerei László (Ferenczy Europress) Herpeszvírusok A herpes simplex vírus, amely miatt meghűlések alkal­mával kellemetlen hólyagocs- kák keletkeznek az ajak tájékán, bizonyos szívbetegségeket is okozhat. „- A vírus valószínűleg nem az egyedüli kiváltója szívbeteg­ségeknek, csupán előmozdítja azokat, ha már a koleszterin le­rakodott az erek falain” - jelen­tette ki a vizsgálat vezetője, dr. David P. Hajjar. „- Persze nem mindenkit fenyeget feltétlenül szívbetegség, aki herpeszvírus­tól szenved” - tette hozzá. De azért azt javasolta, hogy a bete­gek méressék meg a koleszte­rinszintjüket. Hajjar és cso­portja szerint gyógyszeres keze­léssel megszüntethető a her­peszvírus, valamint annak a véralvadásra és a koleszterin­szintre gyakorolt hatása. Az ilyen gyűrűsujj gazdája optimista és szerencsés típus „A majom nem éhes.., Nem éhezik Moszkvában a majom. Mármint az állat­kertben, ahol a majomcsa­ládokkal együtt hétszázféle állatot gondoznak három- százhatvanan. Mivel egy-egy fajtából nem sokat tartanak, látható, hogy elég kiszolgáló sze­mélyzet jut minden pél­dányra. Inna Kuzminih tudomá­nyos főmunkatárs elmeséli, hogy ha éhezésről nincs is szó, a korábban megszokott bőséges ellátás hiányát azért megérezték az állatok. Csökkent ugyanis a születé­sek száma, s különösen a patások között csökkent a szaporulat. A majmok sem kapnak mindig banánt, narancsot, inkább áfonyát, ezzel he­lyettesítik ugyanis étrend­jükben a déligyümölcsöt. A legfontosabb az, hogy elég vitaminhoz jutnak. Egyébként már egy ideje azt tervezik, hogy áttelepül a moszkvai állatkert, jelen­legi helyszínétől száz kilo­méterrel távolabbra, a voio- kalamszki védett területre, amely sokkal jobban megfe­lel majd az állatoknak. Addig is szükség volna a jelenlegi állatkert nagyjaví­tására, mert barlangoktól a kifutókig, madárházaktól az akváriumokig, sajnos, min­den eléggé kopott képet mu­tat. Amit a kedvezményes utazásról tudni kell Április elsejétől érvényesek az utalványok Március végén lejártak a kedvezményes utazásra jogo­sító utalványok, a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóság azonban már postázta az új szelvényeket, amelyeket ez év árpilis 1-jétől 1994. március 31-ig lehet majd felhasználni. Az utazási kedvezmény a MÁV, a GYSEV vonalaira, il­letve a helyközi menetrendszerű VOLÁN autóbusz-járatokra ér­vényes. Az utalvány birtokosai 50 vagy 90 százalékos áren­gedményt vehetnek igénybe - de ha ez utóbbival élnek, a 16 karikából (ablakból) esetenként 2-2-t bélyegeznek le. Hivatalo­san egyébként a kedvezménye­zettség tizennégy 50 %-os és két 90 %-os utazásra szól - va­gyis az utalványon két alka­lommal a 90 % igénybe vétele esetén is csak egy-egy ablakot bélyegeznek le. Az utalványt kézhez kapják azok a 70 éven felüliek is, akik különben in­gyen utazhatnak. Az ingyenes­ség azonban vonaton csak a II. osztályra szól - ha az elsőn akarnak utazni, az utalvánnyal válthatnak kedvezményes árú jegyet. Elvileg az utalvány át nem ruházható, de a szokásjog már szentesítette azt, hogy a házas­párok, élettársak egymás szel­vényét használják. Az érvényes rendelkezések most úgy szól­nak, hogy az „átruházás” akkor szabályszerű, ha a házastárs, élettárs elérte a nyugdíjkort. A nyugdíjasokon kívül kiter­jed a kedvezményezettek köre azokra is, akik árvaellátást, rendszeres szociális, átmeneti és rokkantsági járadékot kap­nak. Kiterjed továbbá a külföld­ről hazatelepült és onnan nyu­gellátásra jogosult magyar ál­lampolgárokra és az olyan egy­házi személyekre, illetve Kép­zőművészeti Alap-tagokra, akik nyugsegélyben részesülnek. Mivel az elmúlt hetekben több mint 2.5 millió utazási szelvényt kellett postázniuk az illetékeseknek, lehetséges, hogy nem minden jogosult kapta kézhez az utalványt. Ez főként akkor fordulhat elő, ha az illető lakcíme megváltozott, s mivel nyugdíját lakossági folyószám­lára utalták, a változás eddig nem okozott gondot. A rekla­málók tehát új címüket feltétle­nül jelentsék be a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságnak. Gyor­sítja az ügyintézést, ha a levél­ben is, a borítékon is föltüntetik nyugdíjas törzsszámúkat. Ferenczy Europress .3A38AM3Ö! AN3WZ3A03X ¥ köz.< járatain. Jegyváltás- ki>;' és eHtfcioiíesVo?- nt érvényes utalványt és a igazolványt fél kéH íT.ytStAi. Autóbusszal vagy kowfelnilwn (vonat­tal és törté­fiá - umásoíl az «’.sgfréttíctét köve­ti ' .i.: t* -■ = i-l ÍTtnénÓ Í.; z-:, ti;• u * »• ÉRVÉNYES 1993. április 1-től 1994. március $l-íg< A jogosult vá­lasztása szerint 50%-os vagy 90%-os mérséklésű menetjeggyel utaz­hat a MÁV, a GYSEV (magyarországi) vonalain és a VOLÁN belíoféi menetrend «érinti járatain, A 90%-os kedvezmény igénybevétele 2 bélyegzési hely felhasználásával történik A 16 utazási lehetőség felhasználása után további 2 utazásra csak 90%-os mérséklésű me­netjegy váltható. Az utalvánnyal 50 vagy 90 százalékos kedvezményt lehet igénybe venni Az oldalt szerkesztette: Rónai Erzsébet Kéztan - alapfokon A nagy kisujj tói a rövid mutatóujjig „Ha a nőnek van hosszú, erős hüvelykujja a házban, úgy ő fog parancsolni és beáll a papucs­kormány. A felvételeknél taná­csos ügyelni arra, hogy a felve­endő személy rövid hüvelykű legyen az ilyen mindig enge­delmes, irányítható, vezethető alkalmazott lesz.” Az idézett ki- romantiai intelem jól érzékel­teti, hogy kezünk ötágú „vil­lája”, e villa egy-egy ágának alakja és nem utolsó sorban hossza fontos alkati, jellembeli tulajdonságokról árulkodik. A mutatóujj az életben elér­hető rang, pozició megjelení­tője. Ha egyenes és szépen fej­lett, de nem túl hosszú - tulaj­donosa igazságszerető, bölcs életszemlélettel rendelkező, in­tuitív ember. Ám az igen hosszú és némileg elvékonyodó muta­tóujj önzést, uralomvágyat, ki­vagyiságot jelez. Erősen meg­rövidült fomában pedig örök ké­telkedésre, csökkent felelőssé­gérzetre és önállótlansága utal. A középső ujj a sors, az életút alakulását, a környezetben el­foglalt helyet, a beilleszkedést „személyesíti” meg. Hossza ál­talában megegyezik a tenyér hosszával. Ha társainál jóval hosszab, gazdája melankóliára hajló, érzékeny lelkű, aggodal­maskodó személyiség. A nem feltűnő hosszúság - egyenes „testtartással” párosulva - okosságra, hűségre, becsületes­ségre, meditációs hajlamra, a rövid középujj pedig bele- nyugvó, a sorssal különösebben nem perelő, a holnappal keveset törődő jellemre vall. A gyűrűsujj az esztétikai ér­zék megjelenítője. Vigyázat! Ha „fejére nő” a középső ujjnak - szélhámoskodásra hajlamos, a játékszenvedélynek könnyen rabjává váló emberrel van dol­gunk. A mérsékelten hosszú és jobbra-balra nem hajló gyűrűs­ujj viszont optimizmust, sze­rencsés alkatot, jó kedélyt, megértő gondolkodást jelez. Sokat elárul a társasági kap­csolatokat, a szervezőkészséget és a szellemi adottságokat, el- mélyültséget jelképező kisujj. Ha egyenes és mérsékelten hosszú - az illető éleselméjű, gyors felfogású, jó előadói ké­pességekkel rendelkezik. A ne­vét meghazudtoló nagy kisujj állandó elégedetlenségre, nyug- hatatlanságra, önfejűségre utal. A kéztan szerint a hosszú kisujj kivált nők esetében rossz omen; az ilyenekből ellentmondást nem tűrő, sok kellemetlenséget okozó, házsártos feleségek vál­nak. Ajánlatos hát kézfogó előtt nemcsak a kis kacsót, hanem külön a kisujjat is megnézni.. . Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom