Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

1993. április 1., csütörtök Hazai tükör 3 Csökkenő védelmi biztonság mellett Küzdelem az árvízveszély ellen A Közép-Tisza vidéki Vízü­gyi Igazgatóság ár- és belvízvé­dekezési helyzetét tekintették át március 30-án, kedden az igaz­gatóság képviselői és az érintett szervezetek, többek között a Köztársasági Megbízotti Hiva­tal, a megyei önkormányzat, a rendőrség, a tűzoltóság és a környezetvédelmi felügyelőség összekötői. Az értekezlet meg­állapítása szerint az Alföld, így a Közép-Tisza vidék védelmi biztonsága is évről évre csök­ken. A művek kiépítetlenségét és a hosszan tartó szárazság okozta töltésproblémákat a je­lenlegi védelmi szervezetben rejlő lehetőségek a korábbinál és a kívánatosnál kisebb mér­tékben ellensúlyozzák. Az igazgatóság kezelésében lévő 558 km árvízvédelmi töltés 460 kilométere kiépített az ér­vényes tervek szerint, azonban az azóta készült legkorszerűbb geoelektromos és hagyományos vizsgálatok alapján ősmederke- resztezés és egyéb veszélyes hely 460 található a gátakban. Ezidáig ebből 43 helyen történt csak meg a védképesség helyre- állítása. Az előírásnak megfelelő, tényleges kiépítettség alig ha­ladja meg így az 50 százalékot. A hosszan tartó szárazság szin­tén kedvezőtlen hatással volt a több lépcsőben, zsugorodásra hajlamos kötött anyagból épült töltésekre, így azokon jelentős, 5-10 cm-es repedések keletkez­tek több kilométer hosszban. A Martonvásári és szegedi búza- nemesítők kétnapos találkozója kezdődött szerdán Martonvásá- ron,' az ,'MTX'. íúe^őgázdasagi, Kutatóintézetében. Az év elején elhunyt jeles búzanemesítő, Ba­rabás Zoltán emlékére rendezett tudományos eszmecserét Láng István, az Akadémia főtitkára nyitotta meg. A találkozót azzal a céllal rendezték, hogy a két tudományos intézmény szak­emberei megismerkedjenek egymás eredményeivel, s meg­vitassák a nemesítői, kutatói ér- dekekvédelemben a közös fel­védvonalakba épített zsilipek ál­lapota is kívánnivalót hagy maga után, a 110 db-ból 12 db szorul átépítésre, illetve meg­szüntetésre. 1992 során a köz­vetlen árvízveszélyt jelentő szakaszokon több helyen volt lehetőség céltámogatásból be­avatkozásra, és a veszélyes he­lyek árvíz alatti bevédésére kü­lön tervek készültek. A belvizek elleni védekezés­nél elsősorban a tulajdonváltás jelent új szituációt, ezáltal a ká­rokkal és a költségekkel szem­beni érzékenység várhatóan nő. Ennek ellenére az állami fel­adatvállaláshoz nincsen meg a pénzügyi fedezet. A belvizek kialakulásában nemcsak a csapadék, hanem a csatornák, műtárgyak állapota is jelentős szerepet játszik. Azok állapota azonban az évek során folyamatosan romlik, kü­lönösen az alacsonyabb rangú műveknél, az állami főművek egyelőre a csökkenő lehetősé­gek ellenére feladatuk ellátására többé-kevésbé alkalmasak. Ezen a szinten a védelmi tervek is készen vannak. Az évek óta reálértékben, 1993-ban számszerűen is csök­kenő fenntartási keretek elosz­tásában legfontosabb feladat a sorolás, ami során az 1000 km2-t meghaladó árvízi öblöze- tek esetén értelemszerűen az ár- vízvédelmi biztonság lehetőség szerinti megőrzése elsőbbséget élvez. A vízügyi igazgatóság szak­lépés lehetőségét. Eszmecserét folytatnak arról is, hogy egyes tudományos témákban miként hangolhatok össze a martonvá­sári, illetve a szegedi kutatások. Első lépéseként a biotechnoló­gia területén valósítanak meg közös tudományos programo­kat. Az utóbbi másfél évtized szakmai sikereit jelzi, hogy je­lenleg a vetésterület 95 százalé­kán hazai nemesítésű búzát termesztenek, s a martonvásári és a szegedi gabonafajták egyre több külföldi országban jelen­nek meg. mai kapacitása jelenleg még képes egy közepes árvíz elleni­védekezés irányítására, azonban a szükséges létszám- és eszköz­hiányt már nem tudja teljes kör­ben biztosítani. Szerencsére a vízügyi törvény és együttműkö­dési megállapodások alapján egy védekezés során több szer­vezet, köztük a rendőrség, a honvédség,a tűzoltóság, a víz­társulatok, a Volán erői rendel­kezésre állnak és közerő is igénybe vehető. Sajnos, a véde­kezésbe bevonható szervezetek is a változás korát élik, rendel­kezésre bocsátható erőforrásaik szűkülnek. A jelenlegi helyzet miatt a védekezést irányító szakembe­rek számára a legfontosabb fel­adat a várható változások figye­lembe vételével a védelmi ka­pacitás újraértékelése és olyan együttműködési rendszer kiala­kítása, ami garantálhatja a vé­delmi biztonságot. A jelenlegi hidrometeoroló- giai viszonyok nem fenyeget­nek komolyabb áradással, de az ördög sohasem alszik. A most levonuló kisebb árhullám tisz­tán a hóolvadásból származik, de utánpótlása csökken, egy harmadfokú árvízi készültség kialakulását területi átlagban öt nap alatt 70-90 mm csapadék válthatja csak ki. Amennyiben az idei tavasz is jelentősebb árvíz nélkül múlik el, úgy a természet újabb hala­dékot ad a védelmi biztonság növeléséhez. - lovas ­Kőzetomlás Halálos kimenetelű kőzetomlás történt szerdára virradó éjjel, két óra húsz perckor a Mecsek- urán Kft. ötös aknájának tize­dik szintjén. A baleset követ­keztében a helyszínen életét vesztette Budai János huszon­négy éves vájár. Az omlás egy korábbi fejtési üregre történt rá- lyukasztás után megkezdett kő­zetszállítás során történt. Mi­előtt még ácsolatokkal biztosít­hatták volna a munkahelyet, egy nagyobb és több kisebb kő zuhant a bányászra. Nem mindennapi esemény színhelye volt március 28-án egy egyszerű kis porta Tiszaörs legszélén. A ház egyik lakója, Bóta Pista bácsi a századik szü­letésnapját ünnepelte. Családján kívül felköszöntötte a község polgármestere, egyházi és tár­sadalmi szervezetek képviselői, falubeli gyerekek, és kézhez vette Göncz Árpád köztársasági elnök meleg köszöntő sorait is. Pista bácsi mosolyogva túlélt két háborút és néhány politikai rendszert. Az első háborúban három évig volt oda, a máso­dikban már nem is volt katona. Hat gyermeket nevelt fel, 18 unokája és 18 dédunokája van. Miután felesége meghalt, A karcagi Arany János úti Ál­talános Iskolában 1967-ben in­dult be a zenetagozat. A napok­ban bemutató órákat tartottak és fórumra várták a szülőket, ahol a tagozat jövőjéről volt szó. Bu­gyik Lászlóné igazgatónő el­mondta, hogy a tagozat műkö­déséhez a legoptimálisabb felté­teleket igyekeznek megterem­teni. Jelenleg ezek a tanulócso­portok négy épületben vannak (évfolyamonként egy-egy oszJ tályról van szó). Szeptembertől a zeneiskola épületében kíván­ják őket elhelyezni, így egy he­lyen tudják a szükséges szem- léltető-eszközöket, hangszere­ket biztosítani. Ezt beszélték most meg a szülőkkel, akik egyetértettek az elképzeléssel, így a többi tanulócsoport is jobb körülmények közé kerül. Min­denkinek lesz egy állandó tan­egyedül élt, de néhány éve egyik gyermekénél lakik. Min­dennapi programja, hogy eltolja a biciklit (ráülni már nem mer) a házához, szétnéz, „leellen­őrzi” macskáit, és bizony betér a kocsmába egy „háromcen­tesre” vagy egy sörre. Néhány hónappal ezelőtt is így panasz­kodott egyik ismerősének: rossz már ez a szemüveg, be kéne ug­rani Füredre kicseréltetni. A gyógyszerekről az a véle­ménye, hogy egye meg az, aki kitalálta. A születésnapi vendé­geket hangos „erő, egészség” kiáltással üdvözölte. Es ennél többet senki sem kívánhat: Erőt, egészséget Pista bácsi! Kép és szöveg: Imre Lajos terme, megszűnik a vándorlás. Alsóban heti öt, felsőben heti négy énekóra, ebből egy óra a furulya tanítás, alsóban. Ősztől néptáncot is oktatnak majd a gyerekeknek, s most szervezik az iskolai zenekart. Jelenleg há­rom énekkaruk van. A kicsi­nyek kórusa - előkészítő a fel­sős kóruséneklésre, a nagyok kórusa az iskolai ünnepségeken ad műsort. A Kamarakórus az ..Éneklő '' ifjúság” versenyen1 most kapott arany minősítést. A zenetagozatosok az átlagosnál magasabb zenei műveltség bir­tokába jutnak, esztétikai érték­rendjük gazdagodik. Az orszá­gos zenei versenyeken szép eredményeket érnek el, értek el eddig is. Szeptembertől a jobb feltételek még eredményesebb képzést biztosítanak. D. E. Búzanemesítők találkozója A karcagi zenetagozat jövője Jászkunság-est Háborús naplótöredék Szolnoki orvos a tüzvonalban XVI. Német mintára, karlendítéssel Jászkunság-esttel kezdődött a könyvtári hét Karcagon. A há­zigazda - Körmendi Lajos fő- szerkesztő - bemutatta a lapot. A folyóirat olyan problémákkal foglalkozik, amely befolyásolja ennek a mostohán kezelt tájegy­ségnek a sorsát. A megyei önkormányzattól mindössze 1,5 millió forintot kapnak a megjelentetésre. Az idén ez körülbelül nyárig lesz elég, nincs más megoldás, mint pályázni, pénzt nyerni a kiadás­hoz. A lap könyvkiadói tevékeny­séget is folytat. Eddig kiadták Dorkovics Ágnes és Jenei Gyula verseskötetét, dr. Ötvös László tanulmányát, Lengyel Boldizsár interjúkötetét, két hét múlva jelenik meg Ravil Buha- raj tatár költő magyar nyelvű verseit tartalmazó kötet. A könyvhétre Sarusi Mihály uta­zási regényét jelentetik meg. A lap bemutatása után az al­kotóké volt a fő szerep. Mátyus Erzsébet tolmácsolásában hall­hattuk a verseket. Például Pádár Julianna pusztataskonyi költő verseit, akit a női Sinkának tar­tanak. Dorkovics Ágnes mint költő, kemény egyéniség. Férfiasán kemény verseit olvashatjuk az Utolsó jégkorszak c. kötetében. Szenti Ernőt grafikusként is sokan ismerik. Irodalma öntör­vényű, a képzelet, a fantázia mesteri megjelenítője. Erdei-Szabó Istvánra Pi­linszky, Szilágyi Domokos volt nagy hatással. Most jelent meg Tartuban (Észtország) „A lélek kavicsai” verseskötete. D. E. 1944. december 16. Tegnap hat repülő nem tért vissza - kiü­rült néhány szoba a tiszti szállá­son ... Délután igen nagy for­galom lett az utcán. Rengeteg páncélos és páncélkocsi érke­zett. Az a hír járja, hogy ezen a vonalon nagy támadás készül. Azt azonban, hogy melyik fél akar támadni, senki sem tudja. 1944. december 18. Délelőtt átmentem Inotára, ahol sikerült vennem egy disznót és fehér­lisztet. így pótolhatom az étke­zési hiányokat. A légi tevé­kenység élénk. Angol gépek gyülekeznek a Balaton felett, de nem bombáznak, hanem Auszt­ria felé húznak. Sokat hallani a várható orosz támadásról. 1944. december 21. Közeleg a karácsony. Pár napi szabadság lehetséges - de minek vegyem ki, nincs hová mennem. Buda­pest felé csak a győri út szabad, de az igen hosszú és nem biztos, hogy vissza lehet majd jönni rajta. Ma ideköltözött a fehér­vári kórház is, de továbbállt, mert a kórházba is csapódott bomba. 1944. december 22. Állítólag az oroszok elfoglalták Székes- fehérvárt. Szomorú ez, mert ha sikerül északra előnyomulniok, a fővárost teljesen bekerítik. Minden jel erre mutat. Mi is megkaptuk a parancsot az indu­lásra. Pakolás közben Orosz gé­pek zörögtek felettünk. Sztalin- gyertyával alaposan kivilágítot­tak bennünket. Néhány bombát is leszórtak. 1944. december 23. A hava­zás fehérbe borította a tájat. Ha­talmas erejű orosz támadás bon­takozott ki Fehérvár környékén. Úgy látszik, ahol mi megjele­nünk, ott azonnal baj van. Az orosz mindig ott csinál valami­lyen ramazurit. 1944. december 24. Reggel mise volt a csetényi kastély kis kápolnájában, este pedig ün­nepség az egyik iskolában. Az éjféli misén nem nehéz a rész­vétel, mert az állandó ágyúdö­rejben és egyéb harci zajban úgysem tudnánk aludni. Felöl­tözve várjuk a fejleményeket. Ilyen szomorú karácsony alig fordult még elő a magyar törté­nelemben. 1944.december 25. Késő dél­után kapjuk a továbbirányítási parancsot Szentgálra. Sajnos, ez azt jelenti, hogy megint nagy te­rületet ürítenek ki, s rövidesen az országhatárhoz közeledünk. 1944. december 27. Szentgá- lon igen hideg reggelre ébred­tünk. Szinte befagy az ember szeme, szája. Még elképzelni is rossz az első vonalban harcolók szenvedéseit. Most hallottuk, hogy befejeződött Budapest kö- rülzárása. 1944. december 29. Tovább pihenünk, amit sajnos, az ellen­ségről nem lehet elmondani. Si­került nekik Fehérvártól észak felé előretörni. Budapest fel­mentésének reménye semmivé lett. A faluban általában nyu­godt a hangulat, mindenki bele­törődött az orosz megszállás le­hetőségébe. Inkább az akasztó­fahumor jellemző az embe­rekre. 1944. december 30. Igen szomorú szilveszterre készü­lünk. Az ország kilenctizedé már nem a miénk. Állítólag a pesti rádió is Németországból sugároz. Imitt-amott hallani az ellenkormány hangját is Debre­cenből. Harcot hirdet a németek ellen. Nem túl nagy álom ám a németek elleni harc sem - külö­nösen az orosz harcmodor mel­lett. A lakosság nem készül a me­nekülésre. S ugyan hová menne, hiszen Németország nem biztos hely, a mi nyugati megyéink pedig dugig vannak az otthonu­kat elhagyókkal. 1944. december 31. Milyen boldog új évet lehet kívánni a jelenlegi helyzetben? Talán azok a boldogok, akik nem él­hették meg ezt a cudar felfordu­lást és odaföntről nézik békésen a mind jobban acsarkodó és gyűlölködő, egymást pusztító népeket. Este a helybeli intelligencia bevonásával szilveszteri ünnep­séget rendeztünk. Vacsora után nálam a tisztikar és három hely­beli hölgy részvételével egy kis társasági összejövetelt tartot­tunk. Házigazdám (Varga Gyula bácsi) bortermelő. Borá­nak rendes fogyasztása mellett lassanként egész jó hangulat alakult ki. Rádió mellett táncol­tunk. Próbáltuk elfelejteni azt a sok szomorúságot, ami bennün­ket, s az egész országot egy­aránt érint. 1945. január 2. Szép, derült, de igen hideg reggel köszöntött ránk. Minden csonttá fagyott. Szegény vonalbeli katonák! Övék minden sajnálatom. Mi­lyen remek dolog lenne időn­ként felcserélni őket a vezetők­kel, hogy azok is lássák: mibe kényszerítik az embereket. A fronton lényeges újság nincs. Kezdünk barátkozni a helybeli lakossággal. Van egy-két ren­desebb „baba” is. Megpróbá­lunk közelebb férkőzni hozzá­juk, nehogy energiatúltengés- ben pusztuljunk el. 1945. január 3. Komáromi el­lentámadásunk elakadt. A kör­bezárt Budapesten a Gellért­hegy és a vár ostromáról be­szélnek. Teljesen elakadt a nyugati német ellentámadás is. Nagy reményeink ismét lankad­tak. Közben a rádió bejelentette tisztelgési formánk nyilassá való megváltoztatását, tehát német mintára, karlendítéssel. Kissé nehéz lesz megszokni... (Folytatjuk.) Dr.Várhelyi Béla szolnoki orvos naplóját Simon Béla dolgozta fel FALUSI Tiszaroff Az elmúlt napokban pa­rázs hangulatú falugyűlé­sen vitatkoztak a telefon­helyzetről a község lako­sai. Mint tudjuk a telefon­törvény végrehajtása 1994-re csúszott el, ami persze az embereket egyál­talán nem vigasztalja, sőt bőszíti. Éppen ezért a gyű­lésen nagyon nehéz volt őket meggyőzni arról, hogy a telefonhálózat fej­lesztésének ütemezéséért nem a polgármesteri hiva­tal a felelős. *- Épül a szép, új torna­terem a faluban. Az épület végleges műszaki átadása július hetedikére esik, ad­dig azonban még nagyon sok munka várja az építő­ket. Jelenleg a tetőszerke­zet felhúzása, valamint az egyes szakipari munkafo­lyamatok zajlanak. A ti- zenhatszor huszonnégy méteres terem felépülése nagy öröm mindenki, főleg a fiatalabbak számára, hisz bővülnek a sportolási lehetőségek. *- A falu kultúraked­velő lakosai minden hó­napban lehetőséghez jut­nak, hogy a Szigligeti Színházban bérletesként kiváló előadásokat te­kinthessenek meg. Az utazás nehézségeit ötlete­sen hidalják át az egy­mással szomszédos köz­ségek szervezői. Tisza- bura, Tiszagyenda és Ti- szaroff közös buszt indít. *- A tavalyi évben nyolc utca kapptt új arculatot a szilárd burkolat lefekteté­sével. A betervezettből fennmaradt két továbbira most vár ez a munka. Ha befejeződik a Honvéd és Ságvári utca „sármentesí­tése" is , a helység betono­zott területe 3000-3500 négyzetméterei nő. *-Kárpótlási árverésre kerül sor a faluban április 9-én, amit a helység kár­pótlási jeggyel rendelkező földművelő lakossága igen-igen vár. *- Természetgyógyász vendége lesz áprilisban a kultúrháznak. Az ötlet egy helybéli lakostól származott, aki megszál­lottként hisz a gyógynö­vényekben, a gyógyszer­szedés nélküli egészség­megóvásban. Neki kö­szönheti a lakosság, hogy ezen „hobbijának” eredményeként sikerült egy jó hírű természet­gyógyász-orvost meg­nyerni az ügynek, s így lehetővé válik, hogy a „hitetlenek” saját sze­mükkel győződjenek meg a természetes eljárások helyességéről. Dr. Oláh Andor előadásának té­mája: A természetgyó­gyászat szerepe az egész­séges életmód kialakítá­sában, a gyógynövények hatásai. *- Elkészült az a tanul­mányterv, amely a telepü­lés vezetékes gázellátásá­val foglalkozik. Az érdek­lődők ezzel kapcsolatban hallgathatták meg a Tigáz munkatársának tájékozta­tóját. A minisztériumi enge­délyezés után végre meg­kezdődhet a vezetékes gáz bevezetése a faluban, amelyre nagy szükség van, hisz a háztartások a jóval kényelmetlenebb pro­pán-bután palackos gáz felhasználásával kénytele­nek még mindig üzemelni. > Pista bácsi 100 éves

Next

/
Oldalképek
Tartalom