Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
1993. április 1., csütörtök Hazai tükör 3 Csökkenő védelmi biztonság mellett Küzdelem az árvízveszély ellen A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság ár- és belvízvédekezési helyzetét tekintették át március 30-án, kedden az igazgatóság képviselői és az érintett szervezetek, többek között a Köztársasági Megbízotti Hivatal, a megyei önkormányzat, a rendőrség, a tűzoltóság és a környezetvédelmi felügyelőség összekötői. Az értekezlet megállapítása szerint az Alföld, így a Közép-Tisza vidék védelmi biztonsága is évről évre csökken. A művek kiépítetlenségét és a hosszan tartó szárazság okozta töltésproblémákat a jelenlegi védelmi szervezetben rejlő lehetőségek a korábbinál és a kívánatosnál kisebb mértékben ellensúlyozzák. Az igazgatóság kezelésében lévő 558 km árvízvédelmi töltés 460 kilométere kiépített az érvényes tervek szerint, azonban az azóta készült legkorszerűbb geoelektromos és hagyományos vizsgálatok alapján ősmederke- resztezés és egyéb veszélyes hely 460 található a gátakban. Ezidáig ebből 43 helyen történt csak meg a védképesség helyre- állítása. Az előírásnak megfelelő, tényleges kiépítettség alig haladja meg így az 50 százalékot. A hosszan tartó szárazság szintén kedvezőtlen hatással volt a több lépcsőben, zsugorodásra hajlamos kötött anyagból épült töltésekre, így azokon jelentős, 5-10 cm-es repedések keletkeztek több kilométer hosszban. A Martonvásári és szegedi búza- nemesítők kétnapos találkozója kezdődött szerdán Martonvásá- ron,' az ,'MTX'. íúe^őgázdasagi, Kutatóintézetében. Az év elején elhunyt jeles búzanemesítő, Barabás Zoltán emlékére rendezett tudományos eszmecserét Láng István, az Akadémia főtitkára nyitotta meg. A találkozót azzal a céllal rendezték, hogy a két tudományos intézmény szakemberei megismerkedjenek egymás eredményeivel, s megvitassák a nemesítői, kutatói ér- dekekvédelemben a közös felvédvonalakba épített zsilipek állapota is kívánnivalót hagy maga után, a 110 db-ból 12 db szorul átépítésre, illetve megszüntetésre. 1992 során a közvetlen árvízveszélyt jelentő szakaszokon több helyen volt lehetőség céltámogatásból beavatkozásra, és a veszélyes helyek árvíz alatti bevédésére külön tervek készültek. A belvizek elleni védekezésnél elsősorban a tulajdonváltás jelent új szituációt, ezáltal a károkkal és a költségekkel szembeni érzékenység várhatóan nő. Ennek ellenére az állami feladatvállaláshoz nincsen meg a pénzügyi fedezet. A belvizek kialakulásában nemcsak a csapadék, hanem a csatornák, műtárgyak állapota is jelentős szerepet játszik. Azok állapota azonban az évek során folyamatosan romlik, különösen az alacsonyabb rangú műveknél, az állami főművek egyelőre a csökkenő lehetőségek ellenére feladatuk ellátására többé-kevésbé alkalmasak. Ezen a szinten a védelmi tervek is készen vannak. Az évek óta reálértékben, 1993-ban számszerűen is csökkenő fenntartási keretek elosztásában legfontosabb feladat a sorolás, ami során az 1000 km2-t meghaladó árvízi öblöze- tek esetén értelemszerűen az ár- vízvédelmi biztonság lehetőség szerinti megőrzése elsőbbséget élvez. A vízügyi igazgatóság szaklépés lehetőségét. Eszmecserét folytatnak arról is, hogy egyes tudományos témákban miként hangolhatok össze a martonvásári, illetve a szegedi kutatások. Első lépéseként a biotechnológia területén valósítanak meg közös tudományos programokat. Az utóbbi másfél évtized szakmai sikereit jelzi, hogy jelenleg a vetésterület 95 százalékán hazai nemesítésű búzát termesztenek, s a martonvásári és a szegedi gabonafajták egyre több külföldi országban jelennek meg. mai kapacitása jelenleg még képes egy közepes árvíz ellenivédekezés irányítására, azonban a szükséges létszám- és eszközhiányt már nem tudja teljes körben biztosítani. Szerencsére a vízügyi törvény és együttműködési megállapodások alapján egy védekezés során több szervezet, köztük a rendőrség, a honvédség,a tűzoltóság, a víztársulatok, a Volán erői rendelkezésre állnak és közerő is igénybe vehető. Sajnos, a védekezésbe bevonható szervezetek is a változás korát élik, rendelkezésre bocsátható erőforrásaik szűkülnek. A jelenlegi helyzet miatt a védekezést irányító szakemberek számára a legfontosabb feladat a várható változások figyelembe vételével a védelmi kapacitás újraértékelése és olyan együttműködési rendszer kialakítása, ami garantálhatja a védelmi biztonságot. A jelenlegi hidrometeoroló- giai viszonyok nem fenyegetnek komolyabb áradással, de az ördög sohasem alszik. A most levonuló kisebb árhullám tisztán a hóolvadásból származik, de utánpótlása csökken, egy harmadfokú árvízi készültség kialakulását területi átlagban öt nap alatt 70-90 mm csapadék válthatja csak ki. Amennyiben az idei tavasz is jelentősebb árvíz nélkül múlik el, úgy a természet újabb haladékot ad a védelmi biztonság növeléséhez. - lovas Kőzetomlás Halálos kimenetelű kőzetomlás történt szerdára virradó éjjel, két óra húsz perckor a Mecsek- urán Kft. ötös aknájának tizedik szintjén. A baleset következtében a helyszínen életét vesztette Budai János huszonnégy éves vájár. Az omlás egy korábbi fejtési üregre történt rá- lyukasztás után megkezdett kőzetszállítás során történt. Mielőtt még ácsolatokkal biztosíthatták volna a munkahelyet, egy nagyobb és több kisebb kő zuhant a bányászra. Nem mindennapi esemény színhelye volt március 28-án egy egyszerű kis porta Tiszaörs legszélén. A ház egyik lakója, Bóta Pista bácsi a századik születésnapját ünnepelte. Családján kívül felköszöntötte a község polgármestere, egyházi és társadalmi szervezetek képviselői, falubeli gyerekek, és kézhez vette Göncz Árpád köztársasági elnök meleg köszöntő sorait is. Pista bácsi mosolyogva túlélt két háborút és néhány politikai rendszert. Az első háborúban három évig volt oda, a másodikban már nem is volt katona. Hat gyermeket nevelt fel, 18 unokája és 18 dédunokája van. Miután felesége meghalt, A karcagi Arany János úti Általános Iskolában 1967-ben indult be a zenetagozat. A napokban bemutató órákat tartottak és fórumra várták a szülőket, ahol a tagozat jövőjéről volt szó. Bugyik Lászlóné igazgatónő elmondta, hogy a tagozat működéséhez a legoptimálisabb feltételeket igyekeznek megteremteni. Jelenleg ezek a tanulócsoportok négy épületben vannak (évfolyamonként egy-egy oszJ tályról van szó). Szeptembertől a zeneiskola épületében kívánják őket elhelyezni, így egy helyen tudják a szükséges szem- léltető-eszközöket, hangszereket biztosítani. Ezt beszélték most meg a szülőkkel, akik egyetértettek az elképzeléssel, így a többi tanulócsoport is jobb körülmények közé kerül. Mindenkinek lesz egy állandó tanegyedül élt, de néhány éve egyik gyermekénél lakik. Mindennapi programja, hogy eltolja a biciklit (ráülni már nem mer) a házához, szétnéz, „leellenőrzi” macskáit, és bizony betér a kocsmába egy „háromcentesre” vagy egy sörre. Néhány hónappal ezelőtt is így panaszkodott egyik ismerősének: rossz már ez a szemüveg, be kéne ugrani Füredre kicseréltetni. A gyógyszerekről az a véleménye, hogy egye meg az, aki kitalálta. A születésnapi vendégeket hangos „erő, egészség” kiáltással üdvözölte. Es ennél többet senki sem kívánhat: Erőt, egészséget Pista bácsi! Kép és szöveg: Imre Lajos terme, megszűnik a vándorlás. Alsóban heti öt, felsőben heti négy énekóra, ebből egy óra a furulya tanítás, alsóban. Ősztől néptáncot is oktatnak majd a gyerekeknek, s most szervezik az iskolai zenekart. Jelenleg három énekkaruk van. A kicsinyek kórusa - előkészítő a felsős kóruséneklésre, a nagyok kórusa az iskolai ünnepségeken ad műsort. A Kamarakórus az ..Éneklő '' ifjúság” versenyen1 most kapott arany minősítést. A zenetagozatosok az átlagosnál magasabb zenei műveltség birtokába jutnak, esztétikai értékrendjük gazdagodik. Az országos zenei versenyeken szép eredményeket érnek el, értek el eddig is. Szeptembertől a jobb feltételek még eredményesebb képzést biztosítanak. D. E. Búzanemesítők találkozója A karcagi zenetagozat jövője Jászkunság-est Háborús naplótöredék Szolnoki orvos a tüzvonalban XVI. Német mintára, karlendítéssel Jászkunság-esttel kezdődött a könyvtári hét Karcagon. A házigazda - Körmendi Lajos fő- szerkesztő - bemutatta a lapot. A folyóirat olyan problémákkal foglalkozik, amely befolyásolja ennek a mostohán kezelt tájegységnek a sorsát. A megyei önkormányzattól mindössze 1,5 millió forintot kapnak a megjelentetésre. Az idén ez körülbelül nyárig lesz elég, nincs más megoldás, mint pályázni, pénzt nyerni a kiadáshoz. A lap könyvkiadói tevékenységet is folytat. Eddig kiadták Dorkovics Ágnes és Jenei Gyula verseskötetét, dr. Ötvös László tanulmányát, Lengyel Boldizsár interjúkötetét, két hét múlva jelenik meg Ravil Buha- raj tatár költő magyar nyelvű verseit tartalmazó kötet. A könyvhétre Sarusi Mihály utazási regényét jelentetik meg. A lap bemutatása után az alkotóké volt a fő szerep. Mátyus Erzsébet tolmácsolásában hallhattuk a verseket. Például Pádár Julianna pusztataskonyi költő verseit, akit a női Sinkának tartanak. Dorkovics Ágnes mint költő, kemény egyéniség. Férfiasán kemény verseit olvashatjuk az Utolsó jégkorszak c. kötetében. Szenti Ernőt grafikusként is sokan ismerik. Irodalma öntörvényű, a képzelet, a fantázia mesteri megjelenítője. Erdei-Szabó Istvánra Pilinszky, Szilágyi Domokos volt nagy hatással. Most jelent meg Tartuban (Észtország) „A lélek kavicsai” verseskötete. D. E. 1944. december 16. Tegnap hat repülő nem tért vissza - kiürült néhány szoba a tiszti szálláson ... Délután igen nagy forgalom lett az utcán. Rengeteg páncélos és páncélkocsi érkezett. Az a hír járja, hogy ezen a vonalon nagy támadás készül. Azt azonban, hogy melyik fél akar támadni, senki sem tudja. 1944. december 18. Délelőtt átmentem Inotára, ahol sikerült vennem egy disznót és fehérlisztet. így pótolhatom az étkezési hiányokat. A légi tevékenység élénk. Angol gépek gyülekeznek a Balaton felett, de nem bombáznak, hanem Ausztria felé húznak. Sokat hallani a várható orosz támadásról. 1944. december 21. Közeleg a karácsony. Pár napi szabadság lehetséges - de minek vegyem ki, nincs hová mennem. Budapest felé csak a győri út szabad, de az igen hosszú és nem biztos, hogy vissza lehet majd jönni rajta. Ma ideköltözött a fehérvári kórház is, de továbbállt, mert a kórházba is csapódott bomba. 1944. december 22. Állítólag az oroszok elfoglalták Székes- fehérvárt. Szomorú ez, mert ha sikerül északra előnyomulniok, a fővárost teljesen bekerítik. Minden jel erre mutat. Mi is megkaptuk a parancsot az indulásra. Pakolás közben Orosz gépek zörögtek felettünk. Sztalin- gyertyával alaposan kivilágítottak bennünket. Néhány bombát is leszórtak. 1944. december 23. A havazás fehérbe borította a tájat. Hatalmas erejű orosz támadás bontakozott ki Fehérvár környékén. Úgy látszik, ahol mi megjelenünk, ott azonnal baj van. Az orosz mindig ott csinál valamilyen ramazurit. 1944. december 24. Reggel mise volt a csetényi kastély kis kápolnájában, este pedig ünnepség az egyik iskolában. Az éjféli misén nem nehéz a részvétel, mert az állandó ágyúdörejben és egyéb harci zajban úgysem tudnánk aludni. Felöltözve várjuk a fejleményeket. Ilyen szomorú karácsony alig fordult még elő a magyar történelemben. 1944.december 25. Késő délután kapjuk a továbbirányítási parancsot Szentgálra. Sajnos, ez azt jelenti, hogy megint nagy területet ürítenek ki, s rövidesen az országhatárhoz közeledünk. 1944. december 27. Szentgá- lon igen hideg reggelre ébredtünk. Szinte befagy az ember szeme, szája. Még elképzelni is rossz az első vonalban harcolók szenvedéseit. Most hallottuk, hogy befejeződött Budapest kö- rülzárása. 1944. december 29. Tovább pihenünk, amit sajnos, az ellenségről nem lehet elmondani. Sikerült nekik Fehérvártól észak felé előretörni. Budapest felmentésének reménye semmivé lett. A faluban általában nyugodt a hangulat, mindenki beletörődött az orosz megszállás lehetőségébe. Inkább az akasztófahumor jellemző az emberekre. 1944. december 30. Igen szomorú szilveszterre készülünk. Az ország kilenctizedé már nem a miénk. Állítólag a pesti rádió is Németországból sugároz. Imitt-amott hallani az ellenkormány hangját is Debrecenből. Harcot hirdet a németek ellen. Nem túl nagy álom ám a németek elleni harc sem - különösen az orosz harcmodor mellett. A lakosság nem készül a menekülésre. S ugyan hová menne, hiszen Németország nem biztos hely, a mi nyugati megyéink pedig dugig vannak az otthonukat elhagyókkal. 1944. december 31. Milyen boldog új évet lehet kívánni a jelenlegi helyzetben? Talán azok a boldogok, akik nem élhették meg ezt a cudar felfordulást és odaföntről nézik békésen a mind jobban acsarkodó és gyűlölködő, egymást pusztító népeket. Este a helybeli intelligencia bevonásával szilveszteri ünnepséget rendeztünk. Vacsora után nálam a tisztikar és három helybeli hölgy részvételével egy kis társasági összejövetelt tartottunk. Házigazdám (Varga Gyula bácsi) bortermelő. Borának rendes fogyasztása mellett lassanként egész jó hangulat alakult ki. Rádió mellett táncoltunk. Próbáltuk elfelejteni azt a sok szomorúságot, ami bennünket, s az egész országot egyaránt érint. 1945. január 2. Szép, derült, de igen hideg reggel köszöntött ránk. Minden csonttá fagyott. Szegény vonalbeli katonák! Övék minden sajnálatom. Milyen remek dolog lenne időnként felcserélni őket a vezetőkkel, hogy azok is lássák: mibe kényszerítik az embereket. A fronton lényeges újság nincs. Kezdünk barátkozni a helybeli lakossággal. Van egy-két rendesebb „baba” is. Megpróbálunk közelebb férkőzni hozzájuk, nehogy energiatúltengés- ben pusztuljunk el. 1945. január 3. Komáromi ellentámadásunk elakadt. A körbezárt Budapesten a Gellérthegy és a vár ostromáról beszélnek. Teljesen elakadt a nyugati német ellentámadás is. Nagy reményeink ismét lankadtak. Közben a rádió bejelentette tisztelgési formánk nyilassá való megváltoztatását, tehát német mintára, karlendítéssel. Kissé nehéz lesz megszokni... (Folytatjuk.) Dr.Várhelyi Béla szolnoki orvos naplóját Simon Béla dolgozta fel FALUSI Tiszaroff Az elmúlt napokban parázs hangulatú falugyűlésen vitatkoztak a telefonhelyzetről a község lakosai. Mint tudjuk a telefontörvény végrehajtása 1994-re csúszott el, ami persze az embereket egyáltalán nem vigasztalja, sőt bőszíti. Éppen ezért a gyűlésen nagyon nehéz volt őket meggyőzni arról, hogy a telefonhálózat fejlesztésének ütemezéséért nem a polgármesteri hivatal a felelős. *- Épül a szép, új tornaterem a faluban. Az épület végleges műszaki átadása július hetedikére esik, addig azonban még nagyon sok munka várja az építőket. Jelenleg a tetőszerkezet felhúzása, valamint az egyes szakipari munkafolyamatok zajlanak. A ti- zenhatszor huszonnégy méteres terem felépülése nagy öröm mindenki, főleg a fiatalabbak számára, hisz bővülnek a sportolási lehetőségek. *- A falu kultúrakedvelő lakosai minden hónapban lehetőséghez jutnak, hogy a Szigligeti Színházban bérletesként kiváló előadásokat tekinthessenek meg. Az utazás nehézségeit ötletesen hidalják át az egymással szomszédos községek szervezői. Tisza- bura, Tiszagyenda és Ti- szaroff közös buszt indít. *- A tavalyi évben nyolc utca kapptt új arculatot a szilárd burkolat lefektetésével. A betervezettből fennmaradt két továbbira most vár ez a munka. Ha befejeződik a Honvéd és Ságvári utca „sármentesítése" is , a helység betonozott területe 3000-3500 négyzetméterei nő. *-Kárpótlási árverésre kerül sor a faluban április 9-én, amit a helység kárpótlási jeggyel rendelkező földművelő lakossága igen-igen vár. *- Természetgyógyász vendége lesz áprilisban a kultúrháznak. Az ötlet egy helybéli lakostól származott, aki megszállottként hisz a gyógynövényekben, a gyógyszerszedés nélküli egészségmegóvásban. Neki köszönheti a lakosság, hogy ezen „hobbijának” eredményeként sikerült egy jó hírű természetgyógyász-orvost megnyerni az ügynek, s így lehetővé válik, hogy a „hitetlenek” saját szemükkel győződjenek meg a természetes eljárások helyességéről. Dr. Oláh Andor előadásának témája: A természetgyógyászat szerepe az egészséges életmód kialakításában, a gyógynövények hatásai. *- Elkészült az a tanulmányterv, amely a település vezetékes gázellátásával foglalkozik. Az érdeklődők ezzel kapcsolatban hallgathatták meg a Tigáz munkatársának tájékoztatóját. A minisztériumi engedélyezés után végre megkezdődhet a vezetékes gáz bevezetése a faluban, amelyre nagy szükség van, hisz a háztartások a jóval kényelmetlenebb propán-bután palackos gáz felhasználásával kénytelenek még mindig üzemelni. > Pista bácsi 100 éves