Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-16 / 88. szám

1993. április 16., péntek Jászfényszaru város lett 7 A rang kötelez! Jászfényszaru polgármestere, Györiné dr. Czeglédi Márta a városi rang elnyerését egy lép­csőnek tekinti a fejlődésben. Egy lépcsőnek, mely felett van­nak továbbiak, a lépéshez pedig szükséges további fejlesztés, fejlődés. Ez nem állhat meg. „A rang kötelez” - mondja. Fejlesztés elsősorban az okta­tás, az infrastruktúra és az egészségügy területén a legfon­tosabb. Nagyobbak az elvárá­sok az önkormányzattal szem­ben, ennek mindenképpen megpróbálnak eleget tenni. A telefon, a gáz mellett a csator­názás is napirenden van - min­den helyi adó bevezetése nél­kül. Az önkormányzat tulajdo­nában van egy 16 hektáros terü­let, melynek' hasznosítására be­fektetőket várnak. Eddig is me­nedzselték a munkahelyteremtő beruházásokat, támogattak és támogatni fognak minden ilyen jellegű elképzelést. Ugyanakkor úgy látja és reméli, az egyes ember önmagával szembeni el­várásai is növekedni fognak, A polgármesterasszony a vá­ros kulcsával melyek önszerveződésekben realizálhatók. Fejlődés nagy lépésekben A polgármester asszony utalt arra, hogy fejlesztést az oktatás területén is kell még tenniük. A megvalósítás folyamatos, erről tudunk beszámolni az általános iskola igazgatójával, Zsámboki Lászlónéval történt beszélgetés alapján. Már elkészült, üzemel az új tornaterem. Az iskola és az óvoda közötti udvaron egy 72 négyzetméteres tanuszodát ad­tak át nemrég. A beüzemelés fo­lyamatban van, a nyári strand­szezonra már a nebulók úszá­soktatása itt történik. Eddig Hatvanba jártak úszásoktatásra a város gyermekei, ami költsé­geiben megterhelő volt mind a szülők, mind az intézmény számára: Hozzáteszi, a tanfo­lyam végeztével úszástudásról nem volt szó, legfeljebb meg­ismerkedtek a vízzel tanulóik. Az idő túl rövid volt ahhoz, hogy elsajátítsák az úszás tu­dományát. Ez most alapjaiban változik, hiszen helyben való­sítható meg a képzés. Távlati elképzelésként szerepel a tanu­szoda téliesítése. Ez évben indult iskolájukban a speciális szakképzés, két szak­irányban. Az egyik a háztartás gazdaság vezetés, melyről - még rövid idő eltelte után is - csak pozitív tapasztalatokat tud mondani. Az ide járó tanulók elsajátítják mindazt, ami ma szükséges a család optimális működéséhez. így tanulnak „költségvetést”, a pénz beosztá­sát. Mit, mire, hogyan. Megta­nulják a hivatalos helyekre tör­ténő levelezés fortélyait, az el­helyezkedéshez szükséges tud­nivalókat, például önéletrajz írását. Az otthon jelentkező ki- sebb-nagyobb elvégzendő munkák fortélyai is tananyag­ként szerepelnek. Az oktatás mellett természetesen a tanítók tapasztalatokat is gyűjtenek a majdani kilenc, tízosztályos képzéshez. Mint az igazgatónő mondotta, amennyiben ez az új forma bevezetésre kerül, a spe­ciális szakiskolában gyűjtött ta­pasztalatokat hasznosítani kí­vánják a normál oktatásban is. A szakiskolai képzés másik szakiránya a varrás oktatása. Ez amiatt jelentős, hogy a végző­sök helyben el tudnak helyez­kedni három munkáltatónál. Ez utóbbi szak elképzelésként sze­repel - részükről - egy esetle­ges átképzés megvalósításában is. Az iskolában egyébként mű­ködik nyelvi labor is. Tapasztal­tam azt, hogy a tanulók képek, festmények elkészítésében is je­leskednek, ezek díszítik pl. az iskola és a művelődési ház falait is. Zsámboki Lászlóné intézmé­nyének fejlődésével elégedett, a városi jog elnyerésétől csak azt várja, hogy fejlesztésük töretle­nül fog előre haladni - mint ed­dig. Gyerekek elképzelései Vágyaim ­50 év múlva szeretném- Lesz egy jól felszerelt kórház, kevesebb ember fog meg­halni- Lesz olyan telefon, hogy a világ minden tájára tudunk majd telefonálni- Lesz egy szép bölcsőde, az anyukák el tudnak menni dol­gozni, a családoknak könnyebb lesz a megélhetés- Lehet, villamossal utazunk az állomásra- Múzeum nélkül nem tudom elképzelni városunkat- Lesz egy nagy sportcentrum, ahol minden sprortág helyet kap, nagy futtbal pálya nagy nézőtárrel, ...- Lesz állatmenhely- Olyan jó rendőrségünk lesz, hogy a bűnözők nem merik majd lábukat betenni városunkba- Lesznek parkok, játtszóterek, ahol idősek és fiatalok tölthe­tik el szabadidejüket szép zöld környezetben. A megvalósulás rajtatok is múlik ! Ilyen volt ... ... ilyen lesz A kultúra központja A Művelődési Ház, a telepü­lés kulturális és szórakoztató központja, szinte minden koro- szály részére. „Kevés pénz, jó beosztással sok mindenre elég” - mondja Nagyné Faragó Mária, az intézmény igazgatója. Jelenleg 11 szakkör, tartós kis­közösség működik. Rendszeresek a különféle tanfolyamok, KRESZ, télen szabás-varrás. Már szerveztek átképző tanfolyamot, azonban távlati elképzelésként szerepel egy továbbképző köz­pont kialakítása. Erre az igények miatt szükség van. További okta­tási elképzelés, hogy az intéz­mény a népfőiskolái képzésbe is bekapcsolódjon. A Művelődési Házban műkö­dik a sportegyesület asztalitenisz szakosztálya, valamint az ön- szerveződéssel létrejött testépítők klubja. Mindemellett a nyugdíjas összejöveteleknek is helyet ad. Ez évtől, talán a megye leg­modernebb szórakoztató köz­pontja működik itt. Ma már a fia­talok nem járnak át Jászberénybe vagy Hatvanba szórakozni, sőt, a környékről vonzza a discozni vá­gyókat. Az ország élvonalába tartozó két színjátszó csoport, a Fortuna Együttes és a Napsugár Gyer­mekszínpad is itt működik. Mindkét csoport magas szintű szakmai elismerést kapott kiváló produkcióik, újat hozó művészi kezdeményező készségükért. A Művelődési Ház számos megyei és országos rendezvénynek, fesz­tiválnak ad és adott helyet. így 1993. május 8-án itt kerül meg­rendezésre a Gyermekszínjátszók Megyei Találkozója. Nagyné Faragó Mária elége­dett is lehetne az intézmény mű­ködésével, azonban ő többet kí­ván megvalósítani. Kérdésemre, mit vár a városi rang elnyerésé­től, rövid választ ad: „kicsivel több pénzt, nagyobb költségve­tést”. Egyetértek vele abban, ha bármi új kezdeményezést tesz­nek, a szükséges anyagiakat pá­lyázatból tudják biztosítani. „Bízok benne lesz változás, egyébként nem is csinálnám.” Változás kell még Az iskolával szemben két hölgy beszélgetett, jöttömre nagy csendbe burkolóztak. Érdeklőd­tem, mit várnak a városi rang el­nyerésétől, mit jelent ez szá­mukra. Kérdésemre egyikük adott választ.- Mi még nem érzünk semmit. Nagy változás nem történt, talán majd később. Az élet megy to­vább mint eddig. Az biztos, az önkormányzat sok mindent megvalósított, sokat tett az utóbbi időben. Ettől füg­getlenül vannak gondok is, amit szerintem egy városnak meg kell oldania.- Mire gondol ? - kérdezem, folytatva a beszélgetést.- Szerintem nem kellett volna az Alvég ut környékén az orvosi ren­delőt és a gyógyszertárat megszün­tetni. Azon a részen elég sok idős ember él, most több mint egy kilo­métert kell megtenniük az említett intézményekig. Sokan már bicik­lizni sem tudnak. A hosszú utat hogy teszik meg ? Véleményem az, a megszüntetett egészségügyi léte­sítményeket vissza kellene állítani. Egy városnak el kell tudni tartani két orvosi rendelőt és két gyógy­szertárat is. A másik, hogy még mindig Hatvanba, vagy Jászberénybe kell utazni, ha valami nagyobb dolgot akarunk venni. A helyi bolt elég szegényes választékot mutat. Ezen is kellene változtatni. Hogy néz ki egy város nagy áru­ház nélkül?- Bíznak a fejlődésben, a problémáik megoldásában ?- Bízni bízunk, de hogy mikorra valósul meg azt már nem tudom. Sokat fejlődtünk, de ez még kevéy Nyugdíjasként Házuk kapuja előtt találkoz­tam Sándor Károllyal és nejé­vel, épp unokájuktól köszöntek el. Kérdésemre, Ők mit látnak a városi rangra emelkedésből, megindult belőlük a szó.- Kérem itt a legnagyobb baj a mezőgazdaságban van. Nincs munkalehetőség, nehéz a meg­élhetés. Igaz mi már nyugdíja­sak vagyunk. De a fiatalok ! Régebben a termelőszövet­kezet adta a legtöbb munkát, én is onnan mentem nyugdíjba. A háztáji adta a másik lehetőséget, mára ez is nagyon lecsökkent. Hiába lettünk mi város, a me­zőgazdaság a legfontosabb sze­rintem, hiszen erre épült az egész település valamikor. Igaz, nagyon sokat fejlőd­tünk, büszkék is vagyunk erre. Az oldalt írta : Vági E. Zoltán Fotó : Nagy Zsolt A látogató szemével a város arca

Next

/
Oldalképek
Tartalom