Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-14 / 86. szám

4 Gazdasági tájoló 1993. április 14., szerda Gazdasági fórum a Tisza Szállóban Az adóbevétel elmaradt a tervezettől Április 6-án a Tisza Szállóban az adómorál magyarországi helyzetéről szóló gazdasági fórumot szervezett a Hozam Könyvvizsgáló és Tanácsadó Részvénytársaság. A nyitóelőadásban Minarik György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke tartott előadást. Amerikai felmérés Világgazdaság: még mindig borúlátás Egy amerikai kutatóintézet felmérése szerint változatlanul borúlátás jellemző a világgazdasági folyamatokkal kapcsolatos várakozásokra. Japánban különösen kedvezőtlenül ítélik meg a vállalatok forgalmára és nyereségére vonatkozó kilátásokat. Az Egyesült Államok menedzserei körében az elnökválasztás sem hozott jelentős változást: az üzletemberek csak mérsékelt opti­mizmussal tekintenek a jövőbe. Hétről hétre A jugoszláv gazdaság közel az összeomláshoz A jugoszláv gazdaság közel áll a teljes összeom­láshoz - a Tanjug, a jugo­szláv hírügynökség beszá­molója szerint erre a követ­keztetésre jutott a Jugoszláv Gazdasági Kamara végre­hajtó bizottsága. A szakem­berek szerint a gazdaság minden területén felgyor­sultak a kedvezőtlen folya­matok; az ipari termelés ja­nuárban 36,6 százalékkal, februárban 41,1 százalékkal csökkent. Tíz hónappal az ország ellen bevezetett gaz­dasági embargó után Jugo­szlávia elvesztette korábbi vásárlóit és szállítóit. Kazahsztán: 233 millió tonna radioaktív hulladék Kazahsztánban 233 mil­lió tonna radioaktív hulla­dék fekszik temetetlenül: ebből 8 millió tonna hulla­dék sugárzási erőssége csaknem 13 millió curie, a fennmaradó 225 millió ton­náé pedig összesen 233 ezer egység - derül ki a geológu­sok legújabb felméréseiből. A legveszélyesebb sugárzó anyagok az évtizedeken át használt szemipalatyinszki nukleáris kísérleti telepen gyűltek össze felszíni és föld alatti atomrobbantások során. Új olaj beruházás az Északi-tengeren Nagy-Britannia észa­ki-tengeri olajlelőhelyein, Brent mezőn, a Shell UK és az Esso olajtársaság 1,3 mil­liárd fontos új beruházással hosszabbítja meg a termelés élettartamát. A tervek sze­rint a már működő olajter­melő úszó szigeteket kor­szerűsítenék, így a számítá­sok szerint, legalább tíz év­vel bővítenék a termelés le­hetőségét a Brent mezőn. Szennyvíztisztító a Balaton védemében Ötvenmillió forintért fel­újított, a korábbinál kétszer nagyobb, napi 6 ezer köb­méter szennyvíz befogadá­sára képes városi szenyvíz- tisztító telep létesült Marca­liban. A Balatontól 12 ki­lométerre lévő somogyi te­lepülésen átadott szennyvíz- tisztítónak fontos szerepe van a tó vízminőségének javításában, hiszen műkö­désbe állításával tisztított yíz kerül a Balatonba. Tengizchevroil - magyarok az évszázad olajüzletében Magyar építők 1986 óta végzett munkája jelenti az alapját annak az Álma Atá- ban aláírt szerződésnek, amelyet az évszázad olajüz­letének neveznek. A ma­gyar fővállalkozó a Vegy- épszer Rt. Az amerikai Chevron olajipari konglo­merátum és Kazahsztán ál­tal megalapított vegyes vál­lalat a magyarok által eddig létrehozott létesítmények­ből kiindulva építi ki a világ legnagyobb kőolajkitermelő és -feldolgozó térségét. A beruházás teljes összegé el­érheti a 20 milliárd dollárt, és ezzel a Tengizchevroil vállalkozása a nagyságren­det tekintve vetekedik a La Manche-alagút megépítésé­vel. Az oldalt összeállította: Túróczi Imre Elhangzott, hogy az 1992. évi adóbevétel lényegesen elmaradt a tervezettől. Ennek több oka van. Jelentős a pénzintézeti be­fizetések mérséklődése. A tarta­lékképzési lehetőségükkel élve e cégek csökkentették nyeresé­güket, ez a költségvetést mint­egy 30 milliárd forinttal érin­tette. Az elmúlt év jellegzetes­sége volt a csőd- és felszámo­lási eljárások megindulása. E cégek nem tudnak fizetni, vagy ha fizetnek is, ez nehézkesen, lassan megy. A „kieső” vállal­kozásokat újak még nem pótol­ják. Az APEH elnöke szerint az elmúlt év nem volt katasztrofá­lis, a társaságok jó nyereséget realizáltak. A bevallások adatai szerint a 60 milliárd körüli tár­sasági nyereségadó reális szám. Minarik úr elmondta, hogy az adóalanyok általában együtt- működőek és jószándékúak, az ellenőrzés szigorítása azonban A bécsi gazdasági kutatóinté­zet szerint a volt KGST-orszá- gok teljes adósságállománya 1992 végén 195 milliárd dollár volt. Magyarország 1992 végén bruttó 22,4 milliárd dollárral az előző év végi szinten állt, míg nettó adóssága jelentősen csök­kent. A volt Csehszlovákiában nőtt a bruttó adósságállomány (az 1990-es 8,1 milliárd dollár­A tapasztalatok szerint a pri­vatizálás egyik módja az állami tulajdonban levő gazdasági szervezet értékesítése - lerom­lott állapotban s természetesen olcsón. Mondván, hogy majd a vevő pumpál új tőkét a megvá­sárolt „portékába”, kiképezi a szükséges kvalifikált szakem­bergárdát és kialakítja a kor­szerű vezetési, szervezeti for­mákat. A másik mód az, hogy az előadó tőkebefektetéssel, szervezései a vevők számára vonzó, s jelentős vételárat is megérő céggé teszi a privatizá­lásra szánt szervezetet. Angliában például ez utóbbi módszerhez folyamodtak. Igaz, ez nem volt túl nehéz, mert az állami szektor a miénknél nagy­ságrendekkel kisebb volt. Ná­lunk - az állam teherbíró képes­ségét figyelembe véve - csak azt lehet tenni, hogy azokat az ál­lami vállalatokat, amelyek nem túlzottan maradtak le a verseny­társaktól, ésszerű befektetéssel, jó állapotban levő cégekké fej­lesztjük. Ebbe a körbe sorolhatók a privatizálásra kiszemelt nagy­bankok, amelyeknek följavítá­sára és értékesebbé tételére az elmúlt hetekben több intézkedés is született. A betétbiztosítás bevezetésének egyik célja pél­dául éppen a kondíciók javítása volt. (Ä másik a betétesek érde­keinek védelme.) Ez a lépés a nehézségekkel küszködő ban­kok privatizálása esetén jelentős terhektől mentesíti az új tulaj­donost vagy tulajdonosokat, így szükséges. Megítélés szerint ez a tisztességes adózók érdekeit védi. Az elmúlt évben előrelépés történt a „feketejövedelmek” feltárásában. Ezt mi, adóala­nyok leginkább akkor érzékel­jük, ha a nyugtaadási kötelezet- séget ellenőrzik. A próbavásár­lások azonban 30-40 százalékig lebukással jártak. Szigorították az importtételek vizsgálatát, a kávét importáló cégeket szoros vizsgálat alá vonták. A legérdekesebb eredmény­nyel a személygépkocsi magán­import járt, a vámérték a számla szerinti érték volt, me­lyek gyakran hihetetlennek tűn­tek, s a külföldi adóhatóságnál kiderült, hogy a számlát kibo­csátó cég nem létezik, s ez bi­zonyított adócsalás. Az elmúlt évben indultak meg a kényszerbehajtások, me­lyek összevont értéke elérte a ról 1992 végére 10 milliárdra), de a nettó adósság azonos ma­radt. Lengyelország bruttó adósságállománya 3 milliárddal 45 milliárdra csökkent. Szep­temberig Oroszország 1,1 milli­árd dollárt törlesztett, az elma­radás 1992 közepéig 9,3 milli­árd dollár volt: Bulgária adós­sága 9,1 milliárd dollárról (1989) 12,9 milliárdra nőtt. fölértékeli magát az eladásra szánt pénzintézetet. Nagyobb horderejű az az in­tézkedés, amelynek révén a bankok megszabadulnak a ne­hezen, esetleg csak hosszú évek alatt vagy egyáltalán nem be­hajtható követeléseik tehertéte­létől. Tavaly a hiteleknek ebbe a kétes értékű kategóriájába tar­tozott a bankok összes követe­léseinek mintegy harmada-ne- gyede. Nyilvánvaló, hogy ilyen kintlevőségekkel jó esetben is csak nagyon olcsón lehet a pénzintézeteket privatizáni. Nos, a bevezetett hitelkonszoli­dációs eljárás voltaképp nem más, mint a követelések becse­rélése államkölcsön-kötvé- nyekre. E tranzakció során per­sze a költségvetés is bizonyos áldozatokat hoz - annak remé­nyében, hogy a művelet összes költségeinél nagyobb mérték­ben nő a bankprivatizáció során elérhető árbevétel. A hitelkonszolidáció mostani - 1992-re vonatkozó - szakaszá­ban 100 milliárd forint rossznak minősülő hitel cseréjére kerül sor. Ennek valamivel több mint 10 százaléka múltból örökölt követelés - aggasztóan magas tehát az újonnan keletkezett, s a magánvállalkozásokkal szem­beni rossz követelések aránya. A hitelkonszolidálás a bajokat orvosolja ugyan, de a bajok ki- újulását csak a hitelkérelmek körültekintő és szakszerű elbírá­lásával lehet megakadályozni. Bácskai Tamás (Ferenczy Europress) 26 milliárd forintot. Az 1993-ban az adóellenőrzés to­vábbi szigorítása várható. A fo­lyamatos figyelemmel kísérést szolgálja az áfa havi bevallása, ami bevételi és kiadási adatokat is tartalmaz. A társaságok alapítást és megszűnést tekintve igen moz­gékonyak, így nincs mód két-három évet várni, ezért rö- videbb időszakra is végeznek ellenőrzéseket. Az előadást követő beszélge­tés során szóba került a láthatat­lan jövedelmek nagyságrendje. Egyes források szerint ez 100 milliárd, más források szerint háromszázat is eléri. Megállapí­tásukra több becslési elemet használnak, a KSH adatai mel­lett az adóbevallásokat, a kész­pénzforgalom és a számla alap­ján mozgó pénz összehasonlítá­sát, valamint a sajátos ellenőr­zési tapasztalatokat. A láthatatlan jövedelem még mindig jelentős tétel. Ezek bi­zonyítása nehéz, és ha sikerül is, maximum adóbírságot von maga után. A szándékos adó­csalás nehezen bizonyítható. A megbízhatatlan adóalanyokat a kamaráknak kellene kiszűrni. A jelenlegi helyzetben az adórövidítés melegágya a min­den nagyobb településen fellel­hető „lengyel piac”. Az itt el­adott áruk után általában nem fizetnek vámot, áfát és fogyasz­tási adót. A jelenlegi kezelés nem elégséges. A beszerzési források megszüntetése, adózás alá vonása hozhat eredményt. A gazdasági fórum szakem­bereknek és nem szakemberek­nek egyaránt érdekes volt. Nyugtaadás Vevő L: - Mester úr, meg­rendelek öntől egy javítást. Mester: - Elvállalom, az elő­leg 1200 forint. Parancsoljon, itt a nyugta, de ezt hozza visz- sza, ha jön a készülékért. Néhány nap múlva: Vevő I.: - Kérem a készülé­ket. Paracsoljon, a nyugta. Mester: - Elkészült a javítás, használja egészséggel. A nyug­tát visszaveszem. Vevő II.: - Megrendelek egy javítást. Mester: - Elvállalom. Az előleg 1200 forint. Parancsol­jon, itt a nyugta, de hozza visz- sza, ha jön a készülékért! A családi bevételek alakulása A lakossági pénzbevétel az elmúlt évben több mint 1547 milliárd forint volt, ami 20 %-kal haladta meg az 1991-es összeget. A fogyasztói árak ez­zel egy időben 23 százalékkal emelkedtek, így a reálérték ér­zékelhetően csökkent. A munkából származó jöve­delmek 11 %-kal haladták meg az előző évit. Némi eltolódás tapasztalható, az adóköteles jövedelmek 6,6 %-kal, míg a személyi jövede­lemadó alá nem eső rész 35 %-kal növekedett. A társadalombiztosítás kifi­zetései mintegy 21 százalékkal, míg a nyugdíjkifizetés 23 %-kal növekedett a nyugdíjasok szá­mának közel 6 százalékos gya­rapodása mellett. Kedvezőtlen jelenség, hogy nagymértékben emelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége. Ez káros hatást gyakorol két szempontból, egy­részt növeli a pénzforgalom költségét, és igényli az elhasz­nálódott pénzek pótlását. Másrészről a lakosság kezé­ben lévő készpénz banki hitele­zési mechanizmusba nem tud bekerülni, így annak lehetősé­geit is rontja. Európában - Nagy-Britanniát és Ausztriát leszámítva - 1988 közepe óta nem voltak olyan pesszimisták a gazdasági szak­emberek, mint most. Az értékesí­tés és a bevétel esélyeit illetően Németországban is drámai gyor­sasággal nő a válsághangulat. A nemzetközi felmérés 11 ezer gazdasági vezető véleményére támaszkodik, és legfőbb tanul­sága, hogy mind kevesebben íté­lik meg derűlátóan a világgazda­sági fejleményeket. A New York-i Dun and Bradstreet Corporation 1947 óta évente négyszer kérdezi meg a vi­lág mértékadó menedzsereit, s előrejelzései az elmúlt évizedek- ben helytállóknak bizonyultak. A tizenöt ipari államra kiterjedő vizsgálatot a közelmúltban tette közzé a brit „Economist” és a A cégalapítási kedv to­vábbra sem lanyhul: február­ban csaknem kétezerrel több jogi személyiségű gazdasági szervezet működött az or­szágban, mint az előző hó­napban, számuk már megha­ladja a 72.400-at - hangzott el a KSH sajtótájékoztatóján. A legelterjedtebb gazdálko­dási forma továbbra is a korlá­tolt felelősségű társaság - ilyen a gazdasági szervezetek 83 szá­zaléka. A kft.-k népszerűsége a töryépy által megszabott, . vi­szonylag alacsony tőkemini­mumnak és a tulajdonosok kor­látolt vagyoni felelősségének tulajdonítható. A szövetkezetek száma feb­ruárban az előző hónaphoz ké­pest 1,2 százalékkal növekedett, míg a vállalatoké 5 százalékkal csökkent. A legtöbb cég a ke­reskedelemben, a jármű és köz­szükségleti cikkek javítása terén működik. Jelentős a számuk az iparban, és többen foglalkoznak ingatlanügyletekkel, bérbeadás­sal, gazdasági tevékenységet A jelzálog-finanszírozás fel­tételei még csak részben terem­tődtek meg Magyarországon - állapítja meg az a tanulmány, amelyet a Pénzügyminisztérium szakértői készítettek el az Euró­pai Közösség PHARE-prog- ramjának támogatásával. A tanulmány készítői szerint a jelzálog-hitelezés elsősorban a lakásszektorban, az agrárága­zatban és az önkormányzatok­nál kaphat jelentős szerepet. Eddig Magyarországon azért nem terjedt el, mert jellemző volt az állami tulajdon túlsúlya és a túlzott központi beavatko­zás. A gazdasági átalakulás megteremtése egyben szüksé­gessé is teszi a jelzálog-hitele­zés kiterjesztését. Amennyiben azonban nem sikerül a feltétele­ket kellőképpen javítani, a jel­zálogkölcsönök hiánya nagy­mértékben visszavetheti a fejlő­dést a mezőgazdaságban, a la­kás- és kommunális beruházá­soknál. A feltételek kialakítása szempontjából kedvező, hogy az elmúlt két évben a lakossági megtakarítások soha nem látott méretekben növekedtek. Ez megteremti azt a pénzügyi for­rást, amely az ilyen jellegű fi­nanszírozásokba bevonható. Örvendetes az is, hogy csökkent az infláció mértéke. A szakér­tők nagy reményeket fűznek az intézményi befektetők megerő­södéséhez is. Ha a társadalom­német „Welt am Sonntag” című lap. Az amerikai felmérésen ala­puló prognózis fél-másfél éves előnyt jelent a hivatalos állami statisztikákhoz képest. A most publiált adatok eléggé lehango­lóak. Japánban ma kétszer any- nyian számítanak dekonjunktú­rára, mint három hónappal korá­ban. Spanyolországban pedig az eddigi bizakodás a visszájára for­dult. Hasonló folyamat zajlott le a belga gazdaságirányítók köré­ben is. A brazilok viszont töretlen optimizmussal tekintenek a jö­vőbe. Itt éppenhogy megfordult a tendencia: a korábbi pesszimiz­must a derűlátás váltotta fel 1993 elejére. Bizakodóak az új-zélan- diak és a velünk szomszédos osztrákok is. Magyarország esé­lyeiről nincs szó a jelentésben. (Ferenczy Europress) segítő szolgáltatásokkal. Válto­zatlanul a kis létszámú - legfel­jebb 20 főt foglalkoztató - szer­vezetek számának a növekedése a jellemző. A februárban alakult cégek 84,6 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, ezen belül is növekedett a legfeljebb tíz dol­gozót foglalkoztató szervezetek aránya. Az összes jogi szemé­lyiségű szervezeteken belül arányuk február végére megkö­zelítette a 40 %-ot. A csődbejelentések február végére 2457-re növekedtek, 64 százalékuk gazdasági társasá­got, 25 százalékuk szövetkeze­tét, 11 százalékuk vállalatot érintett. A csődbejelentések aránya az egyes ágazatok között nem mutat jelentős változást, a csődöt jelentett cégek 31,7 %-a a feldolgozóiparból, 24,7 % a kereskedelemből és a szolgálta­tásból, 14 % a mezőgazdaság­ból, 13,7 % az építőiparból, 8,8 % pedig az ingatlanbonyolítás területéről került ki. Február végén 2262 gazdasági szervezet állt felszámolás alatt. biztosítás, a vállalati nyugdíj- pénztárak megjelennek a pia­con, úgy bővülhet a finanszíro­zási kínálat. Hasonlóképpen kedvező a befektetési alapok szaporodása is. Jelenleg a ban­kok bő likviditással rendelkez­nek, így pénzhiány nem akadá­lyozza az ilyen jellegű hitelezés megkezdését. Szükség van azonban az intézményi rendszer fejlesztésére és a hiányzó jog­szabályok megalkotására is. A tanulmány szerint fontos a pénzügyi rendszer jelentős to­vábbfejlesztése. Egyelőre a la­kossági források gyűjtésére alapvetően az OTP képes. Nagyrészt hiányoznak azok a szervezetek, amelyek a gazda­ság fejlesztéséhez szükséges pénzügyi eszközökké alakíta­nák a lakosság tartós megtakarí­tásait. Nem elhanyagolható, hogy csak akkor terjedhet el a jelzálog-finanszírozás mindhá­rom szektorban, ha továbbra is fennmarad az állami támogatás valamilyen formája. A mező- gazdaság jövedelemtermelő ké­pessége ugyanis még mindig túl alacsony ahhoz, hogy az ágazat önmaga, segítség nélkül vissza­fizethesse a jelzáloghiteleket. Hasonló a helyzet a lakásépíté­seknél és a jelentősebb önkor­mányzati kommunális beruhá­zásoknál. Végül számottevően fejleszteni kell a hitelbiztosítás rendszerét, a hitelezői kockázat megosztása érdekében. (MTI) Kelet-Európa külföldi adósságai Napirenden a bankok privatizációja Nem lanyhul a cégalapítási kedv Jelzálog-finanszírozás Magyarországon

Next

/
Oldalképek
Tartalom