Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-10 / 84. szám
4 Az elmúlt héten, az első szolnoki zenei fesztivál zenei eseményeként, pénteken este a szolnoki Szigligeti Színházban játszott Klukon Edit és Ránki Dezső, világhírű zongoraművészek. Munkatársunk a koncert előtt kérdezte őket.- Szeretettel köszöntőm önöket Szolnokon. Mi nagyon várjuk a koncertet, de azt is szeretnénk tudni, önök hogyan készülnek egy-egy fellépésre. Ránki Dezső kezébe veszi az öltözőben előkészített sonkás szendvicset.- Ez nem hangos riport, közben nyugodtan csámcsoghatok, ugye?- Természetesen.- Az attól függ, hogy mit játszunk, mert másképpen készül az ember, hogyha olyan darabok szerepelnek a műsoron, amelyeket többször vagy nagyon sokszor játszottunk már. Előfordult, hogy sorozatban, pámapos különbséggel játszottuk ugyanazt a műsort, arra már nem úgy készülünk, ahogyan egy számunkra teljesen friss és új, eddig előadatlan darabokkal állunk a közönség elé.- Kedves ismerősöm jelen volt az ön legutóbbi szolnoki koncertjén, amikor egy fotóriporter sűrűn kattogtatta gépét - a játéka közben -, s ön hátraszólt, hogy: Csend! Játék közben meghallja a fényképezőgép hangját?- Miután az ember a hangokkal dolgozik, ezért játék közben, koncerten különösen erős a figyelem, nem lehet kikapcsolni, hogy akkor csak a zongora hangját hallja meg az ember. Pisszenésektől, köhögésektől kezdve mindent. Viszont különbséget teszek az olyan zajok között, amiket el lehet kerülni, és az olyanok között, amiket nem, például köhögés, vagy ha valaki félig megfullad és kijön egy erős prüszkölésszerű hang, azt észleli az ember, azon nem lehet segíteni. De egy fényképezőgép kattanását el lehet kerülni, mert az zavaró.- A pénteki lapszámunkban egy igazi, műtermi beállítású fotó jelent meg...- Pedig nem az, a lakásunkon készült.- szól közbe kedvesen Klukon Edit.- A képen, a háttérben könyvek vannak. Milyen könyvek ezek, milyen könyveket szeretnek olvasni? Klukon Edit:- Kilenc év az életünkből azzal telt, hogy igyekeztünk mindent összegyűjteni, amit csak lehet antikváriumokban és könyvesboltokban, de főleg antikváriumokban jártunk. Érdekesebb kiadásokat kerestünk, tehát bibliofil könyveket szép papíron, szép kötésben, Kner és egyéb kiadásokat. Egyébként nem igazán a régiekre specializálódtunk, hanem arra törekedtünk, hogy meglegyen minden, amit csak lefordítottak magyar nyelvre. Folytatja a gondolatot Ránki Dezső: -... ami valaha is minket érdekelhet majd, jó, hogyha kéznél van, a nagy klasszikus művek mind ott sorakoznak a polcainkon. De nemcsak ilyen jellegű könyvek, hanem természettudományok is.- Miért érdekli egy zeneművészt a természettudomány? Ránki Dezső: - Én nagyon szeretem az állatokat például, tehát ami állatokról szóló könyvet láttunk, azt mind-mind megvettük magunknak - nevet közben.- Kedves Edit, mi alapján választja ki ruháit egy-egy fellépésre? (- Ajjaj... hát van négy ruhám, a legöregebb hatéves, a legújabb egyéves és általában kettőt szoktam magammal vinni a koncertre, ha valami baj történne, bár most kivételesen csak egy van nálam.- Gondolom, mindegyikhez más-más érzelem fűzi.- Igen, az elsőhöz az, hogy az volt az első komolyabb estélyi ruhám, mert addig teljesen normális, butikban kapható, rö- videbb ruhákban jártam. A lényeg az, hogy fekete legyen, ne pedig színes, mert akkor elvonja a nézők figyelmét a lényegről, a zenéről. És egyébként is nagyon szeretem a feketét.- Már nem először járnak Szolnokon. Hálás közönség a szolnoki? Ránki Dezső válaszol:: - Vidéken mindenhol hálás a közönség, és ezzel nem mondok újat, sem érdekeset, a szolnoki közönség is hálás.- Mint világhírű művészek, jártak már Európa-szerte. Melyik volt a legemlékezetesebb fellépés, hol és miért? Ránki Dezső - feleségéhez fordulva: - Lehet, hogy a cer- boi? Klukon Edit: Abban megegyezhetünk, de tulajdonképRiport 1993. április 10., szombat Ránki Dezső - Klukon Edit A könyvekről, a pisszenésről, a zajokról, az állatokról és mindarról amiről nehéz beszélni pen a torinói is. Mindkettő olasz, természetesen. Cerbo egy kis tengerparti város, ahol Vígh Sándor szervez szabadtéri fesztiválokat, és ott a tenger..., amit végig érez az ember, s ettől egészen különleges hangulata van.- És tízpercenként jön a vonat... - szól közbe a férj. Klukon Edit: ... és a madarak csiripelnek, szóval egy csomó Ránki Dezső: Vidéken mindenhol hálás a közönség olyan dolog, ami egyébként zavarja az embert, de ott egyáltalán nem volt zavaró. Talán ezért is, és talán azért, mert sokan voltak ott, akik közel állnak hozzánk, barátok.- Mit jelent Önöknek a szolnoki zenei fesztivál? Klukon Edit: - Most láttuk a programot, útban a fővárostól Szolnok felé, úgy tudjuk, hogy ez az első, és nekünk nagyon szimpatikus, örülünk, hogy itt vagyunk.- A művészek valamilyen intellektuális, szellemi kapcsolatban állnak egymással, amikor a zene megszületik és csodát alkotnak, ehhez közös munka kell. Hogyan jelenik ez meg művészetükben, hogyan lesz ebből hang, amely betölti a termet? Ránki Dezső: - Nincs intellektuális és nem intellektuális dolog a zenében.Valaki zenét játszik, vagy nem zenét játszik. Ha a kettő szétválik, akkor már lehet beszélni róla, csak akkor már nem az. Klukon Edit: - Én értem és érzem a kérdést, de ez az, amiről nagyon nehéz beszélni... B.G. Várakozólistás orosznyelv-tanárok Tízezer tanárból - tízezer tanár 1989-ben, amikor megszüntették az orosz nyelv kötelező oktatását, mintegy tízezer orosz szakos tanár vált munkanélkülivé. Milyen lehetőségei voltak, illetve vannak az akkor munkanélkülivé váló tanároknak az elhelyezkedésre? Milyen szervezett program keretében segíti a helyzetüket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium? - erről kértünk tájékoztatást dr. Kézdi György miniszteri biztostól. Az 1989-ben indult programja keretében a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az orosztanárok átképzését szervezett formában teszi lehetővé, illetve központi támogatással szervezi az átképzési programot - mondotta dr. Kézdi György. Az átképzési program két fő szakaszból áll: a kezdő szintről induló orosztanárok valamely nyugati nyelvből kétéves tanfolyami szakasz elvégzésével középfokú állami nyelvvizsgát tesznek, a második szakaszban egyetemen vagy főiskolán második diplomát szereznek az adott nyelvből. 1989-ben mintegy tízezer orosztanár vált potenciális munkanélkülivé az orosz nyelv kötelező tanulásának megszűntével. Míg egyfelől örömünkre szolgált a szabad nyelvválasztás bevezetése, addig másfelől az orosz tanárok nagyrészt feleslegessé váltak, s a keresett nyugati nyelvekből nem volt megfelelő számú nyelvtanár. Ezen problémák megoldására szolgált és szolgál az átképzési program. Az átképzés első részprogramjában különféle nyelviskolák és nyelvoktató kft.-k vállaltak szerepet. Meg kell említeni jó példaként a Budapest Nyelviskolát, amely elsősorban a főváros nyelvtanár-igényét hivatott kielégíteni. Kiemelést érdemelnek még a Goethe Intézet, a British Council szervezésében, illetve a Budapesti Francia Intézet és Olasz Intézet szervezésében folyó nyelvtanfolyamok. Az angol nyelvoktatásban vidéki kirendeltségeivel jelentős szerepet vállal az International Language School (ILS). Az ország egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező nyelviskolája az ILS 1987 óta működő tanárképző részlegének legjelentősebb eredménye éppen az önállóan kifejlesztett program alapján történő orosztanár- átképzés, valamint a két- tannyelvű gimnáziumok tanári gárdájának megfelelő színvonalú képzése. (Ez a program 1989-ben megnyerte az Angol Királyi Nyelvi Akadémia világpályázatát!) Az átképzés jogi hátterét a művelődési miniszter 201/1989. (Műv. K. 14.) MM. számú útmutatója, anyagi fedezetét pedig az évenként jóváhagyott államháztartási törvény biztosítja. Ez az idei naptári évben több mint 400 millió forint, és a következő célokat szolgálja: a tanfolyami, illetve a felsőktatási oktatókat ebből a keretből lehet óradíjhoz juttatni. A képzésben résztvevő pedagógusokat bizonyos kedvezmények illetik meg, nevezetesen heti 5 óra kedvezmény a kötelező óraszámból. Utazási költségek, szállásdíj, esetleg a taneszközök árának 65 százaléka. Ez utóbbiak abban az esetben, ha a központi keret szétosztása során egy-egy pedagógusnak juttatható részösszeg lehetővé teszi a költségek fedezését. A pénzeszközök kezelését az átképzési program első szakaszában megyei pedagógiai intézetek, a felsőoktatási szakaszban pedig maguk a pedagógusképző egyetemek, főiskolák végzik. A program első szakaszáról még nincsenek pontos adataink. Annyi bizonyos, hogy a legkeresettebb két nyelv az angol és a német. Mivel azonban a felső- oktatási intézmények ezen a két nyelven nem tudnak minden jelentkezőt befogadni, ezért sokan „várakozó listára” kerülnek. Ez is indokolja, hogy az felsőoktatási intézmények felvételi vizsgát szerveznek. Az orosztanárok átképzése azonban nem a szokásos felsőoktatási felvételi rendben indul, hanem külön felvételi eljárásban. A Köznevelés című hetilapban jelent meg az 1993-94-es oktatási évre vonatkozó felvételi felhívás, illetve a felsőoktatási intézményekben, a megyei pedagógiai intézetekben, a fővárosban pedig a Fővárosi Polgármesteri Hivatal oktatási ügyosztályán olvasható a felvételi felhívás. A művelődési tárca tervezi, hogy a bevezetőben említett problémák megoldása érdekében általában a nyelvtanár-szükséglet kielégítését sorolja előbbre, és a közeljövőben nagyobb számban teszi lehetővé, illetve támogatja a nem orosz szakos pedagógusok nyelvtanárrá történő átképzését - ezzel a gondolattal fejezi be a beszélgetést dr. Kézdi György miniszeri biztos. Főleg nyersanyagok érkeznek Élénk áruforgalom Záhonyban Egynegyedével nőtt az import áruforgalom a MÁV záhonyi átrakópályaudvarán az egy évvel korábbi időszakéhoz képest: a Független Államok Közösségéhez tartozó országokból március végéig csaknem 27 ezer, széles nyomtávú vasúti kocsi érkezett a határállomásra, mintegy 1 millió 300 ezer tonna áruval. A legnagyobb mennyiségben a kőszén érkezett, több mint 300 ezer tonnányi. Különböző ércekből 200 ezer tonna érkezett, míg fából és faáruból 154 ezer tonna. Olajipari termékekből 90 ezer tonnányit hoztak a vagonok, ásványi- és műtrágyákból pedig 80 ezret. A Magyarországra szállított gépek súlya meghaladta a 21 ezer tonnát. Á szállítmányok felét a személygépkocsik tették ki. Az egykori Szovjetunió utódállamaiba irányuló export áruforgalom - a gabona szállításának megszűnése miatt - viszont valamelyest csökkent Záhonynál. A Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt ENSZ-embargó 18 százalékkal vetette vissza az átrakó-pályaudvar tranzitforgalmát, a vasutat 1,5 milliárdos veszteség érte emiatt. (MTI) Jász-Nagykun-Szolnok megye viszonyaira vonatkozóan a megyei Pedagógiai Intézetben érdeklődtünk: orosztanáraink is (főleg a Fiatalabbak) más, nyugati nyelvet tanulhattak, melyek költségének 65 százalékát központi forrásból fedezték. Az ilyen módon támogatott tanulmányokra jelentkezés utolsó határideje idén februárban lejárt. 1990/91-ben a központi forrásból származó támogatás megközelítette a hárommillió forintot. 1989/90-ben megyei forrásból ehhez 500-500 ezer forint került. 1991-1992-es tanévben általános iskolákból 65, középiskolákból öt pedagógus készül nyelv- tanításra - ők nyelvtanfolyamon nyelvi átképzésben részesülők. 1991-ben külön alapítvány jött létre „Több nyelven” néven a megyében, a nyelvoktatás támogatására. Ezen belül többek között pályázni lehet más idegen nyelvet tanítók számára, idegennyelv- szakos diploma megszerésére. Elmondhatjuk tehát, mindenki, aki akart, részt vehetett az átképzésben, ennek ellenére változatlan feltételek mellett is csökkent a létszám. Azonban egy ilyen hosszú tanulmányi időszak vállalása sokak számára megoldhatatlan problémát jelent. A pedagógusok legnagyobb számban a TIT nyelvtan- folyamain vesznek részt, ezek után a Standard Nyelviskola, majd a megyei Pedagógiai Intézet által indított kurzusokon. Az orosztanárok nyelvi átképzésében a középfokú nyelvvizsgára felkészítő, kétéves intenzív nyelvtanfolyamokon résztvevő pedagógusok száma három éve 148 volt, az idén huszonhárom. Összesen háromszázheten tanultak ilyen tanfolyamon. Végül azt is megtudtuk, sajnos sokan nelvvizsga nélkül, vagy csak nyelvvizsgával tanítanak, kevés azoknak a száma, akik a felsőfokú végzettséget is megszerezték az adott nyelvből.
