Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-09 / 83. szám

Kertbarátok, gazdálkodók!

Mai lapszánunkban új, mégis régi oldalt indítunk útjára. Új, hiszen eddig ilyen keretek között nem kínáltunk információkat a gazdáknak. Rovatunk egyben régi is, mert ezzel folytatni szeretnénk a Kertbarát címmel korábban megjelent, 8 oldalas mellékleteinket.

Szándékaink szerint a kéthetente megjelenő Gazdakörben című oldalunkon foglalkozunk majd állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, szólunk az időszerű növényvédelmi tennivalókról, de nem feledkezünk meg a biogazdálkodás új módszereiről sem.

A közvetlen kapcsolattartást szolgálja az Új Néplap gazdája: Bindics István. A megyeszerte jól ismert agrárszakember, a megyei gazdaköri mozgalom egyik úttörője kéthetente olvasóink gazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdéseire válaszol majd lapunk hasábjain. Ragadják meg az alkalmat, írjanak nekünk, forduljanak kérdéseikkel az Új Néplap gazdájához!

Növényápolás

Kapáljunk vagy ne kapáljunk?

Időszerű teendők a kertben

Termesztett növényeinkre - így a kertben is - többféle veszedelem leselkedik: gyomok, szárazság, fagy, károsítok. Közös tulajdonságuk, hogy növényeink elpusztulását idézik elő, amennyiben a kertgazda nem siet segítségükre. A vetéstől, kiültetéstől a szedésig legfontosabb munkafázisok: a talajápolás, a növényápolás, öntözés és a növények védelme. Ezeknek a teendőknek szakszerű, időbeni végrehajtása a bő és piacképes termés záloga.

Mostanság nagy vita van arról, hogy a kiskertben szüksé- ges-e a kapálás. A gyomok elleni küzdelemben eredményesen alkalmazható gyomirtószerek kaphatók. E cikk keretében a talaj ápolásáról, a kapálásról fejtem ki véleményemet. A kérdés úgy vetődik fel, hogy kapálás helyett jobb a gyomirtó készítmények használata, és igen hasznosnak vélik sokan a talaj

Szerbtövis

takarását. Véleményem szerint a kapálás legyen a gyomok elleni küzdelem fő eszköze. A kézi kapálás és gépi talajlazítás (kultivátorozás) 400-600 négyszögöl területű kertekben megerőltetés nélkül elvégezhető. A gyomok jelentős terméscsökkenést okozhatnak, ezért irtásukról gondoskodni kell. Tápanyagot és fényt vonnak el termesztett növényeinktől. Ezen kívül számos betegség és kártevő terjesztői is. Biológiai sajátosságai közé tartozik, hogy igénytelenebbek kultúrnövényeinktől, ugyanakkor óriási a szaporodó képességük. Egyetlen disznópa- réj például képes 300 ezer-500 ezer magot érlelni. Ebből következik, ha a gyomirtás elmarad milyen kár következhet be.

A mechanikai gyomirtást végezhetjük különböző kézi kapákkal vagy kézi kultivátorok- kal. A növények sortávolságától függően a nagyobb méretű kézi toló- és húzókapák és horolók alkalmazhatók.

Amiért én a kapálás mellett szólók, adódik abból az előnyből, melyet más eljárás nem pótolhat. A gyomtalanítás mellett ugyanis a talaj felső rétegét föllazítjuk, ezzel megakadályozzuk az alsóbb rétegek kiszáradását. Ezen túlmenően a levegőssé tett talajban növényeink gyorsabban fejlődnek. Kapálás szükségszerű, ha a talaj megülepedett, gyomosodni kezd, valamint eső vagy öntözés után. Furcsának tűnik de, elődeink a szárazság ellen is kapáltak. Innen származik az a mondás is, hogy „egy jó kapálás felér egy esővel”.

Az első kapálást már közvetlen kelés után végezzük. Lassan

csírázó növényeknél (petrezselyem, hagyma) a sorközökön, ha a gyomok kikeltek, előbb ajánlatos úgynevezett vakkapálást elvégezni. Jól bevált módszer sorjelző növények vetése (saláta, retek), ezek gyorsan kelnek és biztosan segítik munkánkat.

A talajápolási munkák közé sorolható a töltögetés is. A talaj mozgatása mellett a növény bizonyos biológiai igényét elégítjük ki (burgonya, torma, földi mogyoró), kapálás helyett ma kényelmi szempontok miatt is alkalmazzák a talajtakarást. Nem vitatom, hogy az Alföldön, az ország legszárazabb vidékén aszályos években jó hatású, a talaj csapadékkészletére vigyáz. Ugyanakkor a talaj levegőcseréje elmarad. Érdemes lenne a termésnövelő hatását, melyről sokan írtak és írnak, kísérlettel eldönteni.

B. I.

Miután a talaj fagy felengedett és megszikkadt, elkezdhetjük a hidegtűrő növények vetését. A gyökérzöldségfélék (sárgarépa, petrezselyem, paszti- nák), hagymafélék, levélzöldségfélék (sóska, spenót, fejessaláta) magját, mivel elég aprómagvak gondosan előkészített apró, morzsás talajba vessük.

Ezek a növények szervestrágyát nem igényelnek, ezért a kert olyan részébe vessük, ahol ősszel trágyázás nem volt. Túl öreg magvak vetését kerüljük. A 2-4 évesnél öregebb magvak rosszul vagy egyáltalán nem csíráznak. Nagyon fontos a vetés mélysége. A 2-3 centiméternél mélyebbre vetett mag kelése vontatott, nem egyöntetű és az állomány ritka lesz, de legtöbb esetben ki sem kel. A túl sekély vetés (1 centiméter alatt) köny- nyen kiszárad, a csíranövények elpusztulnak.

Lényeges a sortávolság megválasztása. Olyan távolra vessük, hogy az ápolási munkák (gyomlálás, kapálás) a kifejlett lombozatnál is könnyen elvégezhető legyen (25-30 centiméter). A túl sűrű petrezselyem állományban a lisztharmat jelentős kárt okozhat. Gyakori hiba a kora tavaszi vetéseknél, hogy frissen ásott talajba vetik a magvakat. Ilyen közegben a mag az ülepedés alkalmával mélyre kerül, ahol rosszul csírázik vagy a csíranövény a talaj- felszínre fel sem jut. Üreges talajban sok a levegő és kevés a víz, ezért a magvak csírázása meg sem indul.

Apró mag vetése után jelentősen segíti a kelést a hengere- zés vagy tapogatás. Magunk nevelhetjük tejfölös poharakban az uborka, cukkini, spárgatök, patiszon, padlizsán palántáját.

A pázsit telepítését ne siessük el. Melegigényes, ezért április közepén, végén végezzük. A gondosan előkészített apró morzsás talaj felszínére 3-4 de- kagramm/négyzetméter magot szórjunk el egyenletesen. Deszkával vagy lapáttal tapogassuk le és kelésig gyakori öntözéséről gondoskodjunk. Idősebb pázsit esetén a fűállomány felújítását segíti, ha ősszel apró szerves trágyát szórunk rá, mert a téli csapadék lemossa az értékes tápanyagot. Később legereblyézzük a maradványt.

Április hónapban kell elvégezni a metszés utáni vesszők lekötözését. Ez főleg sövény fáknál esedékes. A munka körültekintést igényel. Ennek legmegfelelőbb időpontja a nedvkeringés megindulása. Régi megfigyelés alapján mondhatjuk, hogy a vízszintes vagy ahhoz közeli vesszők hamarabb hoznak termést, mint a függőlegesen állók. Bármilyen kötöző anyagot is használunk, ha a vessző fölé és a zsineg közé kis pálcikát helyezünk el, akkor nem fog növekedés közben a kötöző anyag belevágni a leendő vastagabb ágba.

Ha még nem végeztük el, még most időszerű a metszésnél keletkezett sebek leápolása. A mikroszervezetek a seben keresztül könnyen károsítanak, ami a fa életébe is kerülhet végső soron. A sebet kezelhetjük Vulneron, Vulneron CS készítménnyel. De a gyakorlat szerint megfelel a szintetikus, fémmentes olajfesték is.

Áprilisban virágzanak a gyümölcsfák és bokrok. Nem egyszerre bontjá szirmukat, hanem egymás után, bizonyos sorrendben. Kezdődik a mogyoró, ezt követően a mandula virágzása, majd folytatja a köszméte, a kajszi, a cseresznye, a ribizke, a szilva, az őszibarack, a meggy, a körte, a szamóca, az alma, a dió, a birs, a málna és végül a gesztenye. Ez a sorrend a megfigyelések szerint megegyezik a tavaszi vegetáció növényenként megindulásával.

Segítsük elő a fák megtermé- kenyülését. Ha virágzáskor hűvös, szeles az időjárás, a méhek,- melyek a beporzásban nagy szerepet vállalnak - nem tudnak kirepülni, ez esetben a termés kötődését elősegítő kémiai készítményt alkalmazzunk. Erre a célra a jól ismert Neviral 20 WP vagy a Phyl Set tablettát alkalmazzuk. A Nevirol 20 WP esetén 10 liter vízhez 5 gramm szert, míg a Phyl Set esetében 1 tablettát adunk 10 liter vízhez. A permetezést a 70-80 százalékos virágnyitottságnál végezzük.

Az 1991 évi erős monilia fertőzés következménye jól követhető a cseresznye és meggyfáknál. Nem csak a gyümölcs, de a fák egy és több éves ágai is károsodtak. Ajánlatos ezért virágzásban és vegetáció idején is a Rondán és Rovral alkalmazása. Virágzásban 0,1 százalékos permedével védjük le cseresznye és meggyfáinkat.

Most időszerű a borok második fejtése. Nagyon fontos, hogy fejtés előtt kóstolási és törési próbát végezzünk. A kóstolás alkalmával ellenőrizzük nincs-e valami káros elváltozás a borban, ami a fejtés alkalmával gyógyítható.

A barna törésre hajlamos bort (a próba során ez kiderül) a fejtés alkalmával kén adagolásával „gyógyítjuk meg”. Fejtésnél a fogadó edény tisztaságára ügyeljünk. Az edényt kimosás után csöpögtessük ki, és csak ezután égessünk el benne 0,5-1 gramm kénszeletet hektoliterenként. Fejtés után rendszeresen ellenőrizzük a hordókat (tároló edényeket) és szükség esetén a feltöltésről gondoskodjunk. Bindics István

Különösen a növényvédelmi munkák során legyünk körültekintőek, óvjuk segítőinket, a hasznos állatokat

A földimogyoró termesztése

Biotippek kertgazdáknak

Előnyös növénytársítások

A földimogyoró (Arachis hypoges L.) egyéves, lágy szárú, pillangós virágú növény. Párosán összetett levelei hónaljában ülnek a sárga virágfürtök, melyek megtermékenyülésük után a talajba fúródva fejlesztik ki szalmasárga hüvelytermésüket, ahol 1-4 darab lapított, piros héjú mag található.

Származását tekintve, melegigényes délszaki növény. Héjában pörkölve vagy kifejtve, sózott formában fogyasztjuk.

A földimogyoró termesztésére déli fekvésű, gyorsan fel- melegedő, tápanyagban gazdag, könnyű művelésű homok és homokos vályogtalajok javasolhatók. Legkedvezőbb, ha megfelelően előtrágyázott gabona, vagy nem gyök-gumós kapásnövény után helyezzük el. Ilyen esetekben külön szervestrágyát nem igényel, de előnyös, ha műtrágyáiként még az előző év őszén négyzetméterenként 10-15 g foszfor és 10-12 g káli hatóanyagot dolgozunk be a talajba.

Hosszú tenyészidejű, ezért április végén, május elején, amint a talaj hőmérséklete a 12-15 fokot eléri, azonnal vessük el a hüvelyből kifejtett , magvakat, hogy a koraőszi fagyok beálltáig kellő idő álljon rendelkezésre a termések beér- leléséhez. A magvakat előnyös vetés előtt a különböző gombabetegségekkel szemben Quino- late-Dithane csávázószerek keverékével védeni. A sorokat 60-70 cm távolságban alakítjuk ki a később esedékes töltögeté- sek lehetőségének megteremtése érdekében.

Folyóméterenént 10-12 magot helyezünk el a kapával előzőleg kihúzott 3-5 cm mély barázdákba, de vethető fészekbe is, mint a bokorbab, fészeken- ként 2-3 maggal. Amennyiben a hőmérséklet és a talajnedvesség kedvező, a vetés 8-10 nap múlva kisorol. Kelést követően a talajt rendszeresen gyomtala- nítjuk és a levélfoltosodás megelőzésére a tenyészidő során néhány alkalommal a szőlőnél is alkalmazott gombaölőszerekkel permetezzük.

A sárga színű virágok megjelenése után kb. két héttel, a burgonyához hasonlóan elvégezzük az első töltögetését és ezt a tenyészidőben még egy-két alkalommal megismételjük. A töltögetés célja, hogy a talaj felszínét közelebb húzzuk a virágokhoz. Ügyeljünk arra, hogy a talaj lehetőleg porhanyós legyen, a bokrok belsejébe is jusson föld, és a kupacok ne haladják túl a bokrok magasságának felét.

Az érés legbiztosabb jele, ha a hüvelyek elérték megfelelő méretüket, külsőleg csontszí- nűek, feltörve, belső faluk fehér, nemezszerű bevonata foltonként megbámul. A magvak ilyenkor már felveszik a fajtára jellemző árnyalatú piros színeződést. A folyamatosan ismétlődő virágzás miatt valamennyi hüvely beérésére hazánkban nem számíthatunk. A betakarítást akkor kezdjük el, ha a növények alatt kialakult termések zöme az érés fenti jeleit már mutatja, vagy ha a korán beköszöntő koraőszi fagyok a lombozatot tönkretették.

A bokrokat kézi ásóval óvatosan fellazítjuk, majd kézzel kihúzzuk. Ügyeljünk arra, hogy a hüvelyek ne szakadjanak le a növényekről.

Kedvező időben a felszedett töveket gyökérrel felfelé állítva

8-10 napig renden szikkasztjuk. Csapadékos vagy fagyveszélyes időjárás esetén száraz, szellős tárolóban utánszárítjuk. Az utóérlelést követően az érett hüvelyeket kézzel leszedjük és száraz, szellős b,élyen tároljuk.

Biológiainak” szabály szerint egy olyan kertművelési rendszert nevezünk, amely mérgek nélkül küzd a kártevők, kórko- zók és a gyomok ellen. Hogy a megterhelések minden fajtáját elkerüljék, műtrágyákat sem használnak.

Mindazokat a folyamatokat, amelyek a természetben észlelhetőek, lemásoltuk, kerti viszonyokra alkalmaztuk. Ilyen például, hogy a növényeket úgy válogatjuk össze, hogy a partner növények szomszédsága előnyös hatást fejtsen ki, kártevőiket és kórokozóikat kölcsönösen riasszák.

Az „öngyógyító kiskertben” a talajerő fenntartása - - takarással, felületi koposztálással -, a kedvező növénytársítás, a vetésforgót évenként megvalósító váltakozó soros termesztés a méregnélküli veteményeskert alapjául szolgálhat.

Ä veteményes kertben javasolt növény társítás:- bársony virág (Tagetes): rovarriasztó és a talajban lakó fonalférgek elleni hatás- fokhagyma: köztesként védi a paradicsomot a burgonyabogár ellen és ellenállóvá, teszi a

gombabetegségekkel szemben- hónaposretek a salátával, vöröshagymával vegyes vetésben nem szenved a levélbolhától- zeller: a káposztafélék - különösen a karfiol - mellett fejti ki kedvező hatását- sárgarépa - vöröshagyma párosítás saját légykártevők ellen véd.

A további felhasználásra érdemes a kertben gyógynövénysarkot és csalánost kialakítani. Mindig talajjal takarjuk a magvakat, ne tőzeggel, mert az rendkívül erősen tartja a hideget, s így a csírázást gátolja. Csalánleveles alaptrágyázás előzze meg a magvetést és ültetést.

Ajánlott dísznövénykul- tura:- Fő növény a rózsa:alá nárciszok, az ágy kerete zsálya, amely illatával oda vonzza a méheket és riasztja a kártevőket (tetveket), esetleg a sarkokban tűzliliomot (Haemerocallis) vagy Anjou liliomot (Lilium candium) ültessünk.

Az ágyásokat mindig gyógynövényekkel szegélyezzük!- Hangyák ellen a levendulát ültessük, távol tartja a levéltet- veket és vonzza a pillangókat.- Egér és pocokriasztó a császárkorona (Fritillaria imperia- lis), a nagy sárfű (Euphorbia lathyris). (Egyes adatok szerint a lótetveket, helyesebben a lótücsköket is távol tartja.)

A rózsa alá az egerek miatt ne ültessünk tulipánt, mert ezt szeretik. Riasztja a fürtös gyöngyike.

Gyümölcsös:- A friss ültetésű csemetét azonnal locsoljuk meg csalánlével, többször is.- A kis fák alját feltétlenül vessük be: spenóttal vagy mustárral, gyorsan kél, meggátolja a talaj kiszáradását, majd lesara- bolva zöldtrágyaként hasznosul.- Az esetlegesen megjelenő tetvek ellen: zsurlóból vagy fehérürömből készült főzet, amit a levelekre permetezünk.- Vértetű ellen: sarkantyúkát és zsázsát vessünk a fa törzse köré.

Háztartás:- Házilag készíthető arclemosó víz, fáradt arcra: langyos vízhez egy kis tálkába egy marék búzakorpát teszünk, majd 20-30 csepp kamillavirág tinkturát. A folyadékkal körkörös mozdulattal mossuk le az arcunkat, majd langyos vízzel öblítsük le. (Tiszta víz helyett erős kamillaoldatot is használhatunk.)