Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-11 / 58. szám

4 1993. március 11., csütörtök Egy karambol vétlen áldozatai Bízva az emberi jóságban A szerkesztőség postájából ■ .M. ii■ I > !■ ■ i .............. Fel kell gyorsítani a fejlődést Igazán város lett-e Tiszaföldvár? a. Tavaly december 12-én egy autós karambol vétlen áldozatai lettünk. Gyermekeim viszonylag ki­sebb sérüléssel kerültek ki a bajból, én azóta is kórházban vagyok, és a nyilvánosságon keresztül szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik segítettek rajtunk: annak a te­herautó-sofőrnek, aki a ki­gyulladt motortüzet eloltotta, az autóstársaknak, akik meg­próbáltak kiszabadítani a ko­csiból, akik velem együtt gyer­mekeimet is bátorították, hogy tartsunk ki, mindjárt jönnek a mentők, a tűzoltók. Köszönöm a tűzoltóknak, hogy nehéz munkával sikerült kiemelniük az autóból, a men­tősöknek, hogy gyorsan megér­kezhettem a kórházba; dr.Gru­­ber Károlynak és teamjének, hogy a fellépő komplikációk so­rán többször is megmentették el-elmúló életemet; a Hetényi kórház intenzív, baleseti sebé-A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakképző Iskola és Gyermekotthon (Gyermekvá­ros) — hasonlóan a többi neve­lési, oktatási intézményhez, nem bővelkedik a kulturális cé­lokra fordítható anyagi eszkö­zökben. Hogy mégsem érzik ezt a gyerekek, az néhány cég, ma­gánszemély segítőkész hozzáál­lásának köszönhető. A Szigli­geti Színház agilis közönség­­szervezője, Kalmár Miklós közvetítésével két új színes té­véhez jutottak a gyerekek, ami az Olajkar-Motortechnika Kft., valamint a Nagy és Társa Bt. ajándéka; a Hozam Rt. jó­szeti osztály valamennyi dol­gozójának áldozatos munká­ját, s köszönetét mondok mindazoknak, akik a külön­böző ügyek intézése során se­gítették a betegen vánszorgó gyermekeimet. Végezetül említem: Nyugdí­jasok vagyunk (férjem 10 éve rokkantnyugdíjas), gyermeke­ink még középiskolások, és egyéni vállalkozóként próbál­tam plusz jövedelemhez jutni. Az eladásra szánt cikkek egy része az autó utasterében volt, amit onnan kipakoltak, de mindeddig nem tudtuk kiderí­teni, hogy kik és hová vitték. Lehetséges, hogy megőrzésre vette magához valaki és nem tudja, hova juttassa el? Kérem, ha olvassa sorai­mat, küldje vissza, enyhítsen gondjainkon. Előre is köszö­nöm. Gulyásné Szilák Ilona Szolnok (Bányai Kornél u. 4.11/12.) voltából növendékeink több színházi előadást ingyen nézhet­tek meg; a városi könyvtártól videofilmeket kapunk rendsze­resen, és soha ilyen gazdagon jutalmazott tátika versenyt, jel­mezbált nem tudtunk még ren­dezni; mint az idén. Szponzora­ink voltak: a csépai Citec Kft., a Piért Landler Jenő úti lera­­kata, a Széchenyi-lakótelep Zöld ABC-je és Kollár András magánkereskedő. A további jó együttműködés reményében támogatásukat ezúton is hálás szívvel köszönjük. Novotny Istvánná kulturális nevelő Tiszaföldvár lakossága 12.500 körül van, alatta vagy felette hintázik a szám. Az el­vándorlás mélyreható, mert „Mi vonz engem Tiszaföldvárra? Semmi.” — mondják sokan. Ez áll az értelmiségre is. A lakosság zöme magyar származású, kiváló ősmagyar arcokat találunk — elsősorban a parasztság körében, s nagyon sok értelmes, bölcs embert is­merünk. Betelepült még szlo­vák, német, román család — kevés számmal, s néhány, a há­zát putrivá tevő cigány is akad. A település múltjából főleg az őskorról tudunk sokat, meg a XVIII-XIX. századról. Ami a kettő között van: nagyon kevés, szórványos, az apró leletek azonban fejlettségre utalnak. A két báró, Podmaniczky Já­nos I. és II. majd egy-egy év­századot éltek itt, és sokat tettek Tiszaföldvárért. Nevükhöz fű­ződik a homokterület beszőlősí­­tése, a kiváló katonalovak te­nyésztése, a Polgári Társulati Alap kezdete, é remek rész­vénytársaság kifejlesztése. . Most mire lenne szükség? Olyan társadalmi változásra, ami felgyorsítja a település fej­lődését. Szóval: ami alulról jön, szívből, szívesen, önként, eről­tetés nélkül! S mindennek az önkormányzat csak irányt szab­hat, valamennyire befolyásol­hatja, de szárnyakat Tiszaföld­vár népe adhat — elsősorban az értelmiség, az értelmesen gon­dolkodó parasztok és az el nem rontott munkáselmék, a nem demagógok! Az önkormányzat kedves kö­telessége, hogy a várossá válás­sal járó nagyobb anyagi-pénz­ügyi ellátással takarékosan, okosan sáfárkodjon. Fontos feladat: a térség bevá­sárló, értékesítési központjának fejlesztése, a gimnázium és a szakközépiskola fejlesztése, gazdagítása. Esetleg valamiféle felsőfokú tanintézetet kellene létrehozni — mondjuk a volt Lenin Tsz székházában. Már a szolnoki Konstantin Általános Iskolának is van diák­lapja! Egy lány kezdeményezte, négy csatlakozott, s megszüle­tett a szerkesztőség. A csapatot egy fiatal tanárnő irányítja, aki irodalom-nyelvtant tanít az is­kolában. Az újság havonta jele­nik meg, cime: Konstantin Diáklap. Fő té­mája az iskolai élet, és elsősor­ban a felsősöknek szánjuk, de nem szabunk korhatárt. Lapunkban mindenki talál kedvére valót: a diákok által írt elbeszélést, verset, prózát; a zene iránt érdeklődők Top-lis-Feladat még a múzeum tá­mogatása. Jó lenne a Tiszazugi Földrajzi Múzeum mellé egy tudományos (vagy földrajzi) in­tézetet szervezni — olyan em­berekkel, akiknek nem ugró­deszka Tiszaföldvár, akik nem csinálnak az intézetből sóhiva­talt, hanem szenvedéllyel kö­tődnek Tiszaföldvárhoz és a szakmájukhoz. Városjog, vásárjog! Valami­kor Tiszaföldvámak évente négy országos vására volt. Nos, a Szigetben — kellő infrastruk­túrával, melegedők, nyáron hű­­sölők, őrzőhelyek, hiteles mér­legház stb. — elférne a négy országos vásár. Tiszaföldvámak jól bevált közösségei voltak, amelyek természetes úton szerveződtek, s alulról. így pl. az úri kaszinó, gazdakör, 48-as kör, munkás kör, Damjanich olvasó kör, ipartestület — remek könyvtár­­rali!), az egyházak ifjúsági és felnőtt szervezetei. Egyelőre sajnos nem látszik semmiféle közösségcsíra. (A pártszervezetek nem helyettesí­tik.) Fontos lenne a kommunista rendszer által szétvert közössé­gek visszaállítása! Nem lehet elég a horgászegyesület, a bé­lyegszakkör,a döcögő sporte­gyesület,ahol csak labdarúgás és kézilabda van. Közélet: A különféle szerve­ződések autonómok, alulról jöt­tek, ne akarjuk felülről irányí­tani: Mert az autonómok, az alulról szerveződő közösségek teszik a lakópolgárokat állam­polgárokká. Ezért fontosak a hatalmi viszonyok. Az elmúlt rendszer rombolta a jól bevált szervezeteket, vagy politrukokat akart közéjük ül­tetni. De nem szabad helyet en­gedni az érdekcsoportoknak, klikkeknek, falusi lobbyknak sem! (A 111egyben befejező rész- Szel folytatjuk.) Dr. Varga Lajos gimnáziumi tanár tát; Szépségápolás címmel ál­landó rovatot nyitottunk; min­den hónapban „Kifaggattuk” címmel egy nevelőt szólalta­tunk meg; közéleti személyek­kel készítünk riportot (pl. leg­utóbb Várhegyi Attila polgár­­mesterrel); van benne teszt, körkérdés, horoszkóp, rejtvény, tudományos rovat, cserebere és más, sok érdekes olvasnivaló. Az iskolalapot 20 forintért terjesztjük. (Veszik!) Befejezésképpen álljon itt a jelszavunk: A csapatmunka si­kerhez vezet! Hoffmann Adrienn Szolnok Karon fogta a rendőr Ilyen is van ... Mai, gondokkal terhes vi­lágunkban lépten-nyomon adódik alkalom bosszanko­­dásra. Egy átlag polgárral na­ponta esnek meg tollhegyre kívánkozó dolgok, így egyre inkább hajlamosak vagyunk negatív általánosításokra. Az eset, amelynek március 2—án délelőtt szemtanúja voltam, talán előhírnöke an­nak a várva várt változásnak, amely visszavezethet ben­nünket a bizalom érzéséhez, • az egymásra figyelés képes­ségéhez, a mindennapok em­berségéhez. Idős ember álldogált a for­galmas, 4-es számú út szélén, majd hirtelen elhatározással nekiindult. Talán nem is gon­dolt rá, hogy tilosban készül átkelni a túlsó oldalra, talán nem is érzékelte a veszélyt, amikor az autók áradatában az úttestre lépett? Jó pár méter­nyire tőle, két fiatal rendőr ballagott beszélgetve. Az egyik, amint meglátta, már indult is utána. No — gondol­tam, most aztán lesz ne mu­lass ..., de nem így történt. Karon fogta a bácsit, átvezette az úttesten, majd néhány sze­líden dorgáló szó kíséretében útjára engedte. Nem nagy ügy — mond­hatná bárki. Igaz, de mielőtt általánosítanánk, az ilyen eset is jusson eszünkbe! Bozóky Ferenc Szolnok Köszönjük, hogy segítettek Hangulatos esemény volt A járdán kerékpározott! Több udvariasságot Február 14-én délelőtt fér­jemmel és három pici gyerme­kemmel sétáltunk az utcán. (A gyerekek olyan korban vannak, hogy most tanítgatom nekik az emberiesség, a figyelmesség, a közlekedés apró szabályait.) A szolnoki Pozsonyi út és Szántó körút sarkánál jár­tunk, amikor hátra néztem — szerencsémre —, s látom, hogy nagy sebességgel közeledik egy kerékpáros. Gyorsan félre húz­tam a kisfiámat, de arra már nem volt időm, hogy szóljak a férjemnek, vigyázzon a két pici lányra, mert a biciklis rájuk csöngetett úgy, hogy ők is alig tudtak beljebb lépni. Mindez a járdán történt. Utánaszóltam a kemping kerékpárral közlekedő hölgynek, hogy tudtommal a járda a gyalogosoké, erre ő — bocsánatkérés helyett — azt vá­laszolta, hogy „csak ide me­gyek”, és befordult a sarkon. Higgyék el, nem lennék így felháborodva, ha annyit mon­dott volna — csöngetés helyett , hogy „kérem”, vagy hogy „elnézést”. Remélem, a hölgy magára ismer. Ha igen, akkor ezúton üzenem: Napról napra emelkednek az • árak, nő a környezetszennyezés, idegesebbek vagyunk, minden­kinek sok a problémája, egyre nehezebb az életünk, de az ud­variasság nem kerül Semmibe, és talán egy kicsit felmelegítené körülöttünk ezt a hideg, fagyos levegőt! Fellnerné Szonda Beáta „A csapatmunka sikerhez vezet!” Konstantin Diáklap Szinte minden napra esett egy farsangi mulatság, amit olvasóink képben is szerettek volna megörökíttetni, nyilvánosságra hozni. Legutóbb pl.a szolnoki Csalóköz úti óvodába voltunk hivatalosak, ahol a Barna Gyöngyök cigányeggyüttes is fellépett. Már vége ugyan' a farsangnak, de a kicsinyekről készült képet még közread­juk. (Fotó: T. Z.) Küldjön egy képet! Cséplőgépnél — 1925-ben Mezőtúron örökítették meg a hajdani gépes bandát, 1925-ben. Ha valaki nem tudná, a cséplés kemény munkát je­lentett, de mindig a hangultos betakarítási események közé számított, melyre a lakosság apraja-nagyja lázasan készült. Berzenkedő pulykák között Ha a gazdaasszony pulykákkal is foglalkozik a ház körül, an­nak bizony a gyerekeket már pici koruktól szoktatnia kell a „berzenkedőkhöz”. Varga Istvánná Mezőtúr Hozzászólás cikkünkhöz Tiszajenő és Vezseny fogorvosi ellátásáért Tiszajenő önkormányzata, képviselő-testülete nevében, és a 18/1993. (III.2) Kt. határozata értelmében Horthy Csaba polgármester az alábbi hozzá­szólás, egyben állásfoglalás közlését kérte: Tiszajenő és Vezseny fogor­vosi ellátásának helyzetét a kö­zelmúltban tárgyaltuk. A képvi­selő-testület tagjai megdöbbe­nésüket fejezték ki, mivel az Új Néplap február 18-i számában megjelent, „Azt beszélik Ve­­zsenyen ... — Beteges egész­ségügy” Című nyilatkozat úgy értelmezhető, hogy önkor­mányzatunk nem ért egyet az­zal, hogy a tiszajenői székhe­lyen lévő fogorvos Vezsenyen, az orvosi rendelőben lássa el a vezsenyi betegeket. Az önkormányzati jogok gyakorlására jogosult képvi­selő-testület ülésén jelen lévő hét tagja egyhangúlag elítéli a nyilatkozót — tekintettel arra, hogy a vezsenyi önkormányzat, vagy annak képviseletére jogo­sult szervezet, személy részéről az átszervezéssel kapcsolatosan semminemű hivatalos megkere­sés nem érkezett a tiszajenői önkomrányzathoz. Az elképzelt átszervezésről a képviselő-tes­tület tagjai is csak az Új Nép­lapból értesültek. A vezsenyi és tiszajenői önkormányzati veze­tők személyes megbeszélései, egymás kölcsönös tájkoztatása nem elegendő a testület érdem­­beni döntéséhez. A fogorvosi ellátás javításával, átszervezé­sével kapcsolatosan a képvi­selő-testület maximálisan tá­mogatja a vezsenyi önkormány­zat elképzelését, ezért felkéri a tiszajenői polgármestert: vegye fel a kapcsolatot a vezsenyi polgármesterrel, és készüljön megállapodás-tervezet arra vo­natkozóan, hogy milyen szemé­lyi és tárgyi feltételek biztosí­tása mellett történhet meg az át­szervezés, az esetlegesen felme­rülő többletköltségeket melyik önkormányzat viseli; hogyan alakul a fogovos rendelési ideje; melyik önkormányzat gondos­kodik és hogyan a dolgozók szállításáról, stb. A megállapo­dás-tervezetet mindkét telepü­lés képviselő-testülete tárgyalja meg, és jóváhagyás után kerül­het sor az átszervezésre. Amennyiben a megállapodás megkötésétől Vezseny önkor­mányzata elzárkózik, az átszer­vezést nem lehet végrehajtani, annak következményeit Tisza­jenő képviselő-testülete nem vállalja; e határozatot III. 10-ig mküldje meg Vezseny polgár­­mesterének, hogy ismertesse a képviselő-testülettel. (A a meg­állapodás testület elé terjeszté­sének határideje: III. 31. F.: Horthy Csaba polgármester.) Szerkesztői üzenet Kelemen Gyula, Tiszafü­red: A gépjárművek 1993. évi súlyadójának első félévi összegét március 15-ig le­het befizetni — kamatmen­tesen. Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné

Next

/
Oldalképek
Tartalom