Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

1993. március 1hétfő Sportextra 9 Ökölvívás Felvették a félretett kesztyűket Englert István a tollaslabdázók kapitánya Cél: az atlantai olimpia Ez a név valamikor fogalom volt a megyei tollaslabdaéletben. Egyrészt az apa révén, aki válogatott sportolók sorát vonultatta fel Szolnokon, majd a fia folytatta nyomdokait, aminek ered­ményeként már ifjúsági korúként felnőtt bajnokságot nyert. Sőt, a legendás IBV-n „kutyaütő magyar” létére ezüstérmet szerzett, de más nemzetközi bajnokságokon is gyakran meg­járta a dobogóra fel, illetve onnan levezető utat. Mondom, ab­ban a sportágban, amelyben Dániában, az általános iskolákban a testnevelés mellett kötelező sportág a tollaslabda; Indonéziá­ban 100 ezer ember űzi rendszeresen, és Kínában egy megyei versenyt egy hétig rendeznek. Englert Istvánról van szó, akit nemrégiben a felnőtt tollaslabdaválogatott szövetségi kapitá­nyának választottak meg.- Csaknem két éve már, hogy az ifjúsági válogatott edzőjeként búcsúztál a sportágtól. Mi az oka visszatérésednek?- Akkor, a budapesti ifjúsági EB-n célomat, a B-csoportba jutást, nem értük el, és abban a közegben nem is láttam a lehe­tőségét, hogy Európa legjobb 12 csapata közé kerüljünk. Ezért távoztam. De őszintén szólva mostanában már kezd­tem úgy érezni, ha egy-két év még eltelik, teljesen eltávolo­dom a sportágtól. Az olimpia után azonban megkerestek, vál­laljam el a kapitányságot. A felkérés úgy érkezett, az atlantai ötkarikás játékokig készítsek fel egy ütőképes csapatot.- Ebben a nagy konkurencia­­harcban mi az, ami a tollas­labda mellett szól?- Azzal, hogy olimpiai sportág lett, óriási lendületet kapott. Ezenkívül úgy érzem, kezd egyre nagyobb teret nyerni az emberek között. Budapesten egy egyéni vállalkozó termet bérel az amatőrök számára. Nagy előnye az is, hogy 10-60 éves korig vígan űzhető - per­sze nem élsport szinten -, rá­adásul néhány hónap alatt él­vezhetőén elsajátítható.- Mennyire szerepel célként az utánpótlásbázis kiszélesí­tése?- A választ elnézhetném az­zal, hogy nekem, mint szövet­ségi kapitánynak ez nem tarto­zik a feladataim közé. De nyil­vánvalóan ez az egyik fő prog­ram. A fővárosban már műkö­dik egy középiskolai bajnokság, míg az alsófokú intézményekre most van folyamatban a kiter­jesztése. Az a véleményünk, akkor lesz a sportág hosszabb távon reklámhordozó - ami ugyebár alapvető cél -, ha mi­nél szélesebb lesz az amatőrbá­zis.- Mikor láthatunk Szol­nokon ismét tollaslabdaéletet?- A lényeg, hogy itt is kiala­kuljon egy amatőr és gyermek-A 35 éves Englert István a tol­­lasozók szövetségi kapitánya bázis, amelyből három-négy év múlva kinőhet a versenysport. A baj egyelőre, hogy rajtam kí­vül egyedül a feleségem szak­ember a városban, ő viszont még GYES-en van. Egyébként a Repülő Tiszti Főiskolán, ahol tanítok, néhány hónapja már be­indult egy nagyon jó kis cso­port, 18 fővel.- Mire lehet jó a magyar tol­­laslabdázás, mint versenysport?- Felmérve a reális lehetősé­geket, öt-hat főnek van reális esélye arra, hogy kijusson az at­lantai olimpiára. De ha józanok maradunk, beláthatjuk, techni­kai sport lévén a B-csoportos szintnél előrébb legalább húsz évig nem kerülhetünk. Nagy vágyam Lengyelországhoz ha­sonlóan, hogy néhány év alatt olyan rendszert teremtsünk, hogy utána bátran szerződtet­hessünk akár világhírű edzőt is a válogatott mellé. Mert az egyértelmű, Széchy Tamás sem tanít már gyerekeket úszni.- Meddig szól a szerződésed, és mik a legközelebbi felada­tok?- 1996. december 31-ig ír­tam alá, s már nyakunkon az áp­rilisi ifjúsági EB Bulgáriában és a májusi felnőtt vb Angliában. Kocsis Erika Bizonyára már csak a legidő­sebb mezőtúriak emlékeznek arra, hogy mikor képviselte te­lepülésüket először ökölvívó­csapat. Nagyon régen. Az akkor bölcsőben ringatott emberpa­lánták azóta sokszoros nagyszü­lőkké váltak, hiszen 1932 óta sok víz lefolyt a Berettyón. Ak­koriban a futballpályán „ácsol­tak” szabadtéri szorítót, hogy a nagyhírű BVSC csapat ellen, nyolc súlycsoportban láthassák Busi, Szegedi Mészáros, Lé­­nárt és társaik mérkőzéseit. A harmincas évek legna­gyobb sikerét Király György érte el, az Európa-bajnok Éne­kes György legyőzésével, míg a következő két évtized legjobb­­jaiként emlegetik még ma is Pabar, Rácz, Csípés, Molnár, Szabó, Varga, Pólus, Szokolai, Zuppán és Sólyom nevét. Vol­tak tehát gyökerek, amelyekből bőséges „táplálék” jutott a hat­vanas esztendőkre. Azoknak is az első fele jelentette a zenitet, az akkori fiatalok szinte rajon­gásig szerették a sportágat. Az edzőterem állandóan tele volt tehetségesnél tehetségesebb, kemény öklű ifjakkal, akik mind a MAFC ökölvívó szak­osztályának voltak büszke tag­jai. Pedig anyagi javakban ak­kor sem dúskáltak, a megyétől és a várostól kapott támogatás éppen arra volt elegendő, hogy a terembért, felszereléseket, utazást kifussa. Mégis a virtus, a kiugrási le­hetőség, a sikeréhség olyan je­­• les bokszolókat adott a sportág­nak, akik nevének felsorolásá­val egy egész kolumnát teleír­hatnánk. Szilágyi Sándor sze­rencsére már régebben megtette helyettünk, harminckét oldalas történelemfüzetéből néhány ki­válóság: Fazekas Sándor, Adamacsik Sándor, Szamos­­falvi Imre, Bordács Gyula, Kecse András, Németh Zsig­­mond, Sólyom László, Varga Károly, Szokolai András, Pusztai Jenő, Nyitrai József, Ugrai Ferenc, Járai Zsig­­mond. Valamennyiük mestere Varga Károly 1946-63-ig volt a MAFC edzője. Hatvanhattól azonban a fel­nőtt csapatbajnokságba nem neveztek a mezőtúriak, viszont a nagyok árnyékában szárnyai­kat bontogató fiatalok további sikereket, szállítottak, pédául Karnits, Simos, Farkas József (a mai tréner), Csató, Dächer és Németh. De már ekkor várható volt, hogy lassan bealkonyodik, ha az egyre nehezedő körülmé­nyek nem javulnak számotte­vően. Sajnos megtörtént, ’90-91-ben szünetelt az ökölví­vás Mezőtúron. Szerencsére nem sokáig, mert Dächer Jó­zsef szakosztályvezető és Ke­lemen Zoltán, a Titász Rt. helyi kirendeltségének vezetője talpra állította az agonizáló sportágat és Farkas József szakedzőt megnyerve, tavaly jú­lius elsejétől ismét elindult a MAFC fiatal öklözőinek, re­mélhetően újabb aranybetűs korszaka. Már augusztusban két ezüstérem (Bornemissza Ger­gely Kupán Csuka Zsolt és Székely Bálint szerezte) volt a munkajutalma, amit Keresztesi Mihály és Csuka János junior bronzéremmel toldott meg. A serdülő ob-n Halas Krisztián és Fodor Péter szerzett hasonló medálokat, az ifjúsági korú Va­­luska Zoltán úgyszintén. Látogatásunk alkalmával meggyőződhettünk arról, hogy Farkas József kezében a legjobb helyen vannak a srácok, a szö­vetségi kapitány, Szántó Imre is igényeli segítségét az utánpótlás keretnél. A Titász valamikori erőtelepén ma már a jövő baj­nokai gyűjtik az erőt a tetőtér alatt kialakított közel kétszáz négyzetméteren, megfelelő fel­szerelések, körték, zsákok, ug­rókötelek és egyéb speciális sportszerek segítségével. Hogy aztán a ringben a szellemmel párosulva a teljesítményképes tudásban jelentkéZzén. Mert nehogy valaki is fizikai sportok skatulyájába dugja a bokszot! Csak az lehet nagy bajnok, aki a szorítóban intellektuális fö­lénnyel rendelkezik ellenfele fölött. Bár a MAFC ökölvívói elkés­tek a tavaly januári sportiskolái beiratkozásról, azt szeretnék, ha az idén csatlakozhatnának az in­tézményhez, hogy a megfelelő utánpótlásbázis felkutatása és pallérozása is biztosítva legyen. Mint a dicső hatvanas évek ide­jén. Kedvcsinálónak egy csá­bító esemény: augusztus 26-29 között a mezőtúri főiskola csar­nokában rendezi a MOSZ a ju­nior országos bajnokságot. Re­méljük néhány érmet a helyi fia­talok nyakába is akasztanak majd a rendezők. (néder) Fent Balogh és Szabó technikázik, lent Csuka hámozza a körtét III. Szolnoki Autó- és Versenyautó-kiállítás Sztárpilóták és autócsodáik a Tiszaligetben Két esztendővel ezelőtt me­résznek tűnő vállalkozásba fo­gott néhány bátor szolnoki fiata­lember. Fejükbe vették, hogy egy kiállítás erejéig Szolnokra csábítják a hazai autósport él­mezőnyét. Szerencséjükre ötle­tük megvalósításához megtalál­ták a megfelelő támogatókat, így hosszú idő után ismét tech­nikai sportág csalt be nézőket a csarnokba. Kevesen gondolták akkor, hogy a kezdeti próbálko­zás pár év múlva egy ország­szerte irigyelt kiállítássá növi ki magát. Pedig ez történt. László József és csapata egyre jobban megtanulta új „mesterséget”, s idén már igazi profi munkát végzett. A Westel Rádiótelefon kft., a Mátrad­­rog ASC, a MKB szolnoki fi­ókja és a Szolnoki Olajbá­nyász SE segítségével felülmúl­ták elmúlt évi sikereiket. Három napon keresztül özönlöttek a szép autókat kedvelő nézők a Tiszaligetbe, hogy megtekint­sék a több tízmillió forint értékű csodamasinákat. Természetesen nemcsak a legújabb utcai „jár­gányokat” forgalmazó szalonok hozták el modelljeiket, hanem a tavalyi esztendő legsikeresebb versenyzői is begurították négykerekűiket a terembe. Várhegyi Attila, Szolnok város polgármestere és Nemé­­nyi Béla, a MAMSZ elnöke ünnepélyes keretek közt nyi­totta meg szombaton délelőtt a kiállítást. Ezt követően Földi Attila, a Magyar Rádió sportri­portere csalta mikrofonja elé egy talk-show erejéig Ranga Lászlót. A ralibajnok szerint az 1993-as szezon minden eddigi­nél kiélezettebb lesz, s az indu­lók névsorát tekintve felülmúlja majd a közismerten színvonalas osztrák és német futamokat is. Soha ennyi kitűnő autó nem szerepelt még magyar pályá­kon, a legújabb szerzemények közt látható volt a Dudás-Gá­­bor páros közel tízmilliós Nis­san Sunnyja és a Koch-Hoffer kettős Opel Astrája. Ferjáncz Attila nem tudott jelen lenni a rendezvényen, mivel a Ford gyár kimondottan raliversenyre tervezett Escort Cosworthát - mely a zuhanyhíradó szerint ve­­télytársa lesz a Lanciáknak - teszteli éppen Angliában. Hogy mit tudnak ezek az autók? A ta­valyi győztes Lancia Integrale 16 szelepes, 1995 ccm-es, 300 lóerős és kétszáz km/h feletti., sebességre képes, de egyik idei kihívója a Nissan Sunny GTI-R is hasonló adottságokkal ren­delkezik. ~ Rajtuk kívül Cserkúti József és a szolnoki László József BMW M3 SPORT EVŐ-ja vonzotta a legtöbb kíváncsi te­kintetet. Nem csoda, hiszen a tűzpiros, 2500 ccm-es, 320 lóe­rős gépek valóban szépek, s rá­adásul mennek is, mint a raké­ták. Kétszáznyolcvan(I) km/h— ás sebességükkel talán az egész kiállítás leggyorsabb autói vol­tak. A tavalyi rendezvény siker­autója, Móczár Mercedes Benz 190 EVŐ-ja ezúttal a háttérbe szorult, bár még mindig sokan elfogadnák az osztrák bajnok­ságban ezüstérmet szerzett gé­pet. A gokart világbajnoki ki­lencedik Bakos András MACH-l KH2-je mindössze kilencven kilogramm, negyven centi magas, de 170-nel képes száguldani. Szigetvári Mátyás elhozta Formula 2-es „paripá­ját”, a Ford Reynandot, bár állí­tólag idén a ralifutamokon is szeretne volán mögé ülni. A MAMSZ gyorsasági szakágá­nak díjkiosztójára másodszor került sor Szolnokon, ezzel is emelve a rendezvény rangját. Az idei sikereket látva biztosak vagyunk benne, jövőre ismét megcsodálhatjuk az autócsodá­kat a Tiszaligetben. (géléi józsef) A kiállítás leggyorsabb autója: a BMW M3 Sport EVŐ PEPITA A Magyar Öttusa Szövetség jelenlegi főtitkára, Szombathe­lyi Tamás kétéves tevékenyke­dés után március elsejével meg­válik a szövetségtől. Mint is­mert, a MOSZ elnöksége a posztra pályázatot írt ki, amely­nek határideje február 20-án járt le. A pályázatra hárman nyújtották be jelentkezésüket:­­Molnár Gábor (1963-ban szüle­tett) egykori válogatott öttu­sázó, a MOSZ titkára, - Kovács Tibor (1942), az OTSH osz­tályvezető-helyettese, - Boros Éva (1950), a Magyar Asztali­­tenisz Szövetség főmunkatársa. A főtitkári posztról március 4— iki ülésén dönt az elnökség. A tervek szerint 10-12 ügyes fiatal képviseli a Magyar Diáksport Szövetséget az Egye­sült Államokban, Newportban sorra kerülő Világjátékokon. Az amerikai szervezők öt sportág­ban (kosárlabda, röplabda, lab­darúgás, tenisz, vitorlás-sport) rendeznek rendhagyó sportver­senyeket. A világ minden tájá­ról érkező fiatalok ugyanis „nemzetközi válogatottakat” alkotnak, és úgy küzdenek meg egymással a június 20. és július elseje közötti eseményen. Dr. Leitner József, a Magyar Diák­sport Szövetség főtitkára el­mondta, hogy Newportban tu­dományos konferenciákra is sor kerül, melyen a diáksportélet szervezeti kérdéseiről és még számos érdekes témáról ejtenek szót, cserélnek eszmét. Az üzleti élet mindinkább te­ret követel a sportban is. Ez több országban, ahol még csak „gyakorolják” az együttműkö­dést, gondot okoz. Így van ez Oroszországban, ahol a torna szövetség vezetői keresik a kiu­tat a nehéz helyzetből. Leonyid Arkajev, a szövetség elnöke hangsúlyozta: - Ki kell dol­gozni egyfajta üzleti kódexet. Arkajev nehezményezte, hogy vannak cégek, amelyek szinte teljesen „kisajátítják” a váloga­tott tornászokat. Az elnök tol­­vajlásnak nevezte az ilyen eljá­rást, amely alááshatja a sportá­gat, s követelte, hogy a jövőben mindenféle szerződésről értesít­sék a szövetséget. Március 9-én kezdi tár­gyalni Sándor György kick-box karate világbajnok és társainak perét a Szabolcs-Szatmár-Be­­reg Megyei Bíróság. A sporto­lót és nyolc karatézó barátját társtettesként, csoportosan el­követett hivatalos személy el­leni erőszak bűntettével, illetve más bűncselekményekkel, míg az ügy rendőr-résztvevőjét és a neki segítő testvérét maradandó fogyatékosságot okozó, foglal­kozás körében elkövetett gon­datlan veszélyeztetés vétségé­vel, valamint hivatalos eljárás során történt bántalmazással vádolják. A távolugrás amerikai szu­perklasszisa, Mike Powell még ebben az atlétikai idényben 9 métert kíván ugrani. Ha ez sike­rül, úgy saját, 895 cm-es világ­rekordját adja át a múltnak. Ta­valy olasz földön 899-ig repült, de erős hátszéllel. Emiatt nem is tudták eredményét rögzíteni új csúcsként. - Amikor elkezdtem az idény előtti edzőtáborozást, a 9 métert tűztem ki magam elé célul - mondta Powell. Elkép­zelései szerint május nyolcadi­kén, Modestóban tesz kísérletet a bűvös határ túlszárnyalására. Powell nem tagadja, a tavalyi barcelonai olimpiai balsiker (nem nyert) még mindig nyo­masztja egy kicsit. Most már jó úton van afelé, hogy inkább az 1996-os atlantai olimpiai ara­nyéremre gondoljon. - Nem tu­dom, Carl Lewis, klasszis-har­costársam folytatja-e addig, de én mindenképpen azt teszem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom