Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-06 / 55. szám
4 Szolnoki Extra Kapcsolatrendszerek az agglomeráción belül A megkésett és részben emiatt kényszerpályán haladó magyar - főleg az alföldi - urbanizáció egyik legérdekesebb esete Szolnok - vélik a kutatók. Történelmi távlatokat tekintve ugyan mindig városi funkciójú település volt, de úgy, hogy sokkal inkább tekinthető a nagytávú kereskedelem központjának, mint a tőle településszervezetében, népességében, sőt etnikumában is alapvetően, különböző közvetlen vonzáskörzetének. A Jászságnak, a Nagykunságnak és a délre fekvő Tiszazugnak Szolnok, mint város nem volt valódi, e térségeket igazán és szervesen magához kapcsoló, vonzó központja. Ez az Alföldön nem egyedi eset, hiszen Szeged, Hódmezővásárhely vagy Kecskemét is elsősorban tanyarendszerének volt csak a „városa”. Szolnok esetében a város 120 éve kapott megyeszékhely szerepköréhez nem társultak olyan regionális vonzáskörzet kialakítását biztosító intézmények, mint egyetem vagy MÁV- és postaigazgatóság. A megye többi városa pedig nem igazán segítette a megyeszékhelyi funkció kiteljesedését. Maga a város urbanizációja is későn és „erőltetett” ütemben zajlott le. Ennek fő hajtóereje az elmúlt negyven év első szakaszában az extenzív iparosítás volt. Az 1956. év utáni második szakasz fejlődésének alapja a további iparosítás, az alföldi kőolajkutatás és termelés központjának a városba települése adta. Ehhez társult több más mellett a valóban közép-európai fontosságú pályaudvar rekonstrukciója, a felsőfokú oktatási funkció megjelenése. Az extenzív cél minden nyoma jól látható a mai Szolnokon. A városnak ezt a robbanásszerű fejlődését csak később követte az agglomerálódási folyamat megjelenése és kibontakozása. Ennek több oka is van. A gyors növekedés vonzotta a betelepülőket, a környező falvak pedig csak később váltak alkalmassá agglomerációs jellegű települési együttélésre, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ennek is következménye, hogy a város agglomerációs növekedésének falusi terét elsősorban a Tiszának a várostól délre lévő szakasza képezte. Mindennek nem mond ellent az, hogy a megyében - éppen a többi város relatív fejletlensége következtében - Szolnok „túlsúlyos” térkapcsolatú központtá vált, vonzáskörzetét csak néhány tényezőt tekintve tudta megosztani a többi várossal. Vonzástere gyakorlatilag az egész megyére kiterjedt. Ez is közrejátszik abban, hogy Szolnokot egy speciális vonzáskörzetű városnak kell tekinteni, mert egészségügyi, oktatási és közlekedési kapcsolatainak több mint a fele szűkebb vonzáskörzetén kívülről érkezik. Ez csak részben következik a város megyeszékhely-funkciójából, sokkal inkább hagyományos közlekedési gócpont szerepköréből, illetve a területi-funkcionális kapcsolatok megfelelő megosztásának hiányából. Az agglomerálódást szerves települési együttélésként fogva fel, az adatok azt mutatják, hogy a várossal együttélő falvak vonzási intenzitása a kiskereskedelmi, az egészségügyi és az adminisztratív ügyintézés térbeli mozgásainál a legnagyobb. Az összes felmért kapcsolat átlagánál magasabb még a közlekedési kapcsolatteremtéseké, átlagos a szolgáltatásé, míg lényegesen kisebb az ingázásé, az oktatásé és a vándorlásé. Az ingázás esetében talán meglepő lehet az ilyen állítás. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez az elemi térkapcsolatok súlyozott adataira vonatkozik. Hozzá kell tenni, hogy Szolnok - igen kedvező közlekedési helyzete miatt - a valóságban is lényegesen nagyobb ingázás vonzáskörzettel rendelkezik, mint a feltételezett agglomerációja. Összességében, ha az agglomeráció falvainak adatait a megye összes falusi településéből Szolnokra irányuló súlyozott térkapcsolattal összevetjük, akkor az átlaghoz viszonyított sűrűsödés már sokkal jobban mutatja az agglomerálódás tényét. A speciális közlekedési helyzetet kivéve valamennyi belső gyűrűben található településből legalább másfélszer annyi kapcsolat létesül a várossal, mint a megyei átlag. Ezen belül különösen nagy az adminisztratív hatósági ügyintézéssel járó kapcsolatok száma, ezt követi a kiskereskedelem és a szolgáltatás, majd az egészségügy, az ingázás és a közlekedés. Mindenféle társulási törekvésnél ezt célszerű figyelembe venni.-fe-Neki még nem elég . . . A helyesírás bajnoka A szolnoki harmadikos, verseghys diák, Szép János nevéhez hűen nem csak szépen, de helyesen is ír. Olyannyira, hogy ez év február 27-e óta ő az ország legjobb helyesírója a gimnazisták között, miután Gyulán, az Implom József helyesírási versenyen, nagyon szoros „küzdelemben” egy ponttal előzte meg a mezőnyt.- Méltán lehet irigy rád, akit a sors csapnivaló helyesírással áldott meg. Szerinted születni kell erre az adottságra, v.agy meg lehet tanulni helyesen írni?- Nálam ez egyfajta adottság, már az általános iskola hatodik osztályában is nyertem egy országos első helyet Verseghy nyelvművelő versenyen. Ez a mostani végeredmény a szerencsén is múlott, hiszen az elérhető pontok száma 400-nál is több volt, az egy pont nem nagy különbség. Nem is úgy fogom fel, ogy országos első vagyok. Kelemen Sándomé, aki harmadik magyar tanárnője Jánosnak, így jellemzi tanítványát:- Rendkívül sokoldalú és tehetséges gyerek, irodalomból is remek stílusú dolgozatokat ír. Ritka, hogy matematika tagozaton ilyen tehetség tűnjön fel.Sajnálom, hogy nem a magyar felé orientálódik a továbbtanulásnál, de örülök is, hogy ilyen sokoldalúan művelt fizikus-matematikus kerülhet ki az életbe. Amit még elnyerhetne Szép János, ha lenne ilyen verseny, az a szerénység fődíja. Tanárnője nógatására elmondta, hogy fizikából is nyert országos versenyeket, igaz ez csak levelező vizsga volt, a képességek nem úgy méretődnek meg, mintha valakit leültetnek két órára a vizsgabizottság elé. Oroszból is nyert megyei «lső helyet és sakkban többször - OB II-ban játszik -, ami a gitártanulás mellett hobbija is. Sportra, olvasásra már nem jut ideje, ahogy ő mondja: „...a szépirodalomhoz egyfajta pihentség kellene, ami nincs meg ennyi munka, tanulás után”. A verseket viszont szereti, Tóth Árpád, Váczi Mihály a két kedvenc költője. Talán innen az ihletés, hogy még nem elégjövőre ugyanis szeretne fizikából az országos középiskolás tanulmányi versenyen a döntőig eljutni. Úgy ismertem meg, hogy ami a készülést illeti, a tőle telhetőt meg fogja tenni. A többi már szerencse dolga, akár a helyesírási versenyen. Cs. J. Egy fészekben több lakó A társasházak gondjai is közösek Szolnok város önkormányzata a kormányszintű, esetleg törvényi szabályozásig szünetelteti az egykori tanácsi lakások értékesítését. A már létrejött társasháztulajdonok alapító okiratának tartalmát a tulajdonostársak állapítják meg, tehát rögzítik azok jogait és kötelességeit is. Tulajdonos az, aki megvásárolta az önkormányzattól egykori bérleményét, vagy maga az önkormányzat, akinek a bérlő lakbért fizet. A fal, a tető közös, ha beázik, a gond minden tulajdonost érint. A ház ügyeinek intézésében a tulajdonostársak közgyűlése, illetve a közös képviselő dönthet. A közgyűlés határoz az épület felújításáról, az esetleges bevételek felhasználásáról, a közös képviselő vagy intéző bizottság megválasztásáról, az előterjesztett költségvetés elfogadásáról. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, határozatait egyszerű többséggel hozza. A közgyűlés hatáskörébe nem tartozó ügyekben a közös képviselő, illetve intéző bizottság dönt. A törvény tehát a társasházak ügyeinek intézését az érintett közösségre bízza, s a közgyűlés alkalom arra, hogy a felgyülemlett problémákat nyíltan megbeszéljék egymással. A tulajdonos a birtokháborítást saját maga is elháríthatja, a közös költséget pedig mindenkinek állni kell. A tulajdonosoknak ajánlatos alaposan áttanulmányozni az alapító okiratot, hiszen a felmerülő problémáknál nem menti őket az, hogy nem ismerik annak tartalmát. A közös képviselőt lehetőleg ne keverjék össze a házfelügyelővel, az előbbi a ház falai között közjogi méltóság. A rendszerváltás a társasházakba is beköltözött. Lakbért és közös költséget ugyan nem fizet, de az előzőleg bérlőként igen egymással igen jó viszonyban lévő lakók ma tulajdonostársként olykor oktalanul civakodnak. Blaupunkt kereskedés nyílt a napokban a Városi Művelődési Központban. Vas György vállalkozó a jónevü német elektronikai cég teljes hazai kínálatát forgalmazni kívánja, így például a rangosabb autótípusokba is beépítésre kerülő, kódolt rádiómagnókat, CD-ket, hangszórókat, videókat, kamkordereket és televíziókat. A kék pont jelzésű készülékek között érdekesség az a TV, melynek képernyőjét távirányítással lehet forgatni és billenteni. Fotó: M.J: Üj helyen a „Sziget” 1989 óta létezik a Sziget Rehabilitációs Szövetkezet szolnoki részlege. A megye területén 60-100 csökkent munkaképességű (mozgássérült, szívbeteg, cukorbeteg stb) embert tudnak foglalkoztatni. Olyan embereket, akik nem hajlandók beletörődni a sorsukba, nem akarnak segélyeken tengődni, hanem lehetőségeikhez képest munkával megkeresni a családfenntartáshoz szükséges pénzt. Mert itt családfenntartókról, zömmel fiatal emberekről van szó, akik ilyen-olyan okból veszítették el munkaképességüket. A szövetkezet - mivel az állami támogatás folyamatosan csökken - egyre nagyobb hangsúlyt fektet a minőségi munkára, és a piaci viszonyok követésére. Nem kevés gondot jelent a munkaadók hiánya. 1993 januárjában költöztek új irodába, és itt megnyithatták üzletüket is, ahol kizárólag a szövetkezet által készített termékeket kínálják. Ezzel végre „kiszabadulhattak” előző helyükről, ami egy sötét pincehelyiség volt. Ezért köszönet illeti a városi önkormányzatot, mert a bérleményért nem kellett letenniük a foglalót, csak a havi bérleti díjat kell fizetniük. Kép és szöveg: Imre Lajos Bemutatkozott az Iveco EuroTech / Az Ev Teherautója Szolnokon Az elmúlt hét végén a szolnoki autó és versenyautó kiállításon sok versenykocsi, szériajármű és az 1993-as Év Autója, a Nissan Micra mellett bemutatkozott a nagyközönségnek az Év Teherautója is. Az Iveco EuroTech sorozatát tavaly év végén választotta meg a szakújságírókból álló zsűri a legjobbnak. A verseny nagyon szoros volt, hisz a győztes mindössze 3 ponttal előzte meg a második helyezett Scaniát. Az olasz Iveco cég ezzel az eredménnyel duplázott, hiszen ’92-ben is ezt az emblémát viselő teherautó, az EuroCargo lett a befutó. Az új EuroTech-sorozat aló tonnától a 44 tonna össz-gördülőtömegig terjedő kategóriát képviseli, kifejlesztésére több mint 3 milliárd márkát költött az öreg kontinens egyik legnagyobb haszonjármű gyártója. A különböző tengelytávval, sokféle változatban piacra kerülő teherautó család vezetőfülkéjét az „ügyeletes” olasz karosszériaszabász, Giugiaro álmodta meg, aki már számtalan sikeres személykocsi ruháját tervezte meg. A fülke, mely erősen hasonlít az EuroCargo pilótaállására, kényelmi felszerelések egész sorát rejti. A fűthető ülések légrugókon nyugszanak, a derék- és hátrésznél külön légpárnákkal állítható az ülés keménysége. A kormánykerék mind magasságában, mind pedig dőlésszögében állítható a vezető igényeinek megfelelően. Az üzemeltetést és a karbantartást segíti a műszerfal check contrail nevű berendezése, amely a jármű általános kondíciójáról tájékoztatja a vezetőt, a fékbetétek állapotától az ablakmosó folyadék szintjéig. A kívánságra blokkolásgátló fékrendszerrel (ABS) és kipörgésgátlóval (ASR) is megrendelhető EuroTech típusokat kétféle hengerűrtartalmú és háromféle teljesítményű, hathengeres soros, feltöltős motorok hajtják meg. A 9,5 literes változat 345, illetve 375 lóerőt „tud”, a 13,8 literes erőforrás viszont 420 lóerőt mozgósít. A nyomatékot 12 vagy 16 fokozatú ZF vagy Eaton típusú sebeségváltó viszi át a kerekekre, de rendelhető automata váltós kivitel is. Az országúti óriások megállításáról elöl 43 centi átmérőjű ventillációs tárcsafékek, hátul pedig dobfékek gondoskodnak. Az Iveco az új EuroTech-kel a környezetvédelmi szempontoknak is igyekezett megfelelni. A légkondicionáló klórmentes anyagot tartalmaz, egy gramm azbeszt sem található az autóban, s a műanyagok egy része is újra feldolgozható. L.Z A Levantex Kft. szolnoki Ivego márkakereskedésében 8 millió forinttól kapható az 1993-as Év Teherautója: az EuroTech
