Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-04 / 53. szám
1993. március 4., csütörtök Azt beszélik Tiszaörsön íi Vázlat a hétszázegyedik esztendőről Tiszaörs tavaly ünnepelte nehéz sorsfordulóktól sosem mentes fennállásának 700. évfordulóját. És hogyan kezdődik a falu életében a 701. esztendő, milyen gondolatok foglalkoztatják lakóit a jubileumi évet követően? - erre a kérdésre kerestük a választ. Elsőként Bordás Imre polgármestert kerestük fel, aki a következőket mondta: Tiszta lelkiismerettel- Vegyesek az érzéseim. Nem vagyok hurráhangulatban, de elkeseredve sem. Ennek a kettősségnek természetesen megvan az oka. Örülök például annak, hogy az önkormányzat kifejezetten jól zárta az 1992-es évet. Nem véletlen, hogy a hét elején tartott falugyűlésen elismeréssel szóltak erről az emberek. Bodon Károly munkanélküli. Még az a szerencse, hogy a lakosság jó 30 százaléka nyugdíjas, s azoknak ha nem is elég, de legalább biztos jövedelme van. A helyi téesz jogutód nélküli önelszámolását mondta ki, nem foglalkoztat embereket. Úgy hírlik, alakulnak majd új termelőszövetkezetek, de az biztos, hogy nagy nehézségek árán kezdik majd a munkát. Azokban a rendszeres fizetést el kell felejteni. Az is elképzelhető, hogy az új szövetkezetek indulását a tagok saját tőkéjével elő kell segíteni - de miből? Ilyen körülmények között nagy dolognak tartom, hogy a harmincegy asszonynak munkát adó Sikk Ruhaipari Szövetkezet és a kocsi Vasipari Szövetkezet részlege talpon tudott maradni, s zavartalanul működött a legtöbb embert foglakoztató önkormányzati intézményrendszer is.- A távlatokat nézve miben bizakodik?- A tiszaörsi emberek szorgalmában és élni akarásában. Két árverés során több mint száz ember jutott földhöz. S a falu a földből él.- S magánemberként hogy érzi magát?- Ugyanúgy, mint polgármesterként. Lelkiző típus vagyok. A község gondjaitól otthon sem tudok szabadulni. Bent hagyjuk a földet Lendvai Flóriánné már túl van a hatvanon, de temperamentumban túltesz sok fiatalon. Nem tétlenül töltötte napjait:- Hatvanéves koromban még munkakönyvvel dolgoztam a fürdőben. S amellett mindig volt tíz hízóm, de tavaly már csak öt, az idén meg egy sem. Drága a takarmány. Van ugyan még vagy húsz zsák terményem, de azt a fiam jószágainak tartom. Lendvai Flóriánné- Földjük nincs?- Negyven aranykorona értékű van, de mondja, mit kezdhetnék vele? Igaz, hogy én még bírom magam, orvosnál is hatvanegy évesen voltam először, mert vérzett az orrom. Az meg azt mondta, örüljek, hogy nem agyvérzésem van. A férjem azonban már hetvenéves. Ilyen korban kezdjünk gazdálkodni? Inkább benthagyjuk a földet a téeszben. Ha áthúzható lenne Anyámból élünk Bordás Imre- Említene néhány példát?- Elkészült például a vágóhíd. Az áruellátás javítása mellett azért is fontos ez számunkra, mert biztonságosabbá teszi a sertéstartást. Azt is eredményként könyveljük el, hogy befejeződött a vízmű rekonstrukciója. Korábban két kút szolgáltatta a vizet a mi községünk mellett Tiszaigar számára is. Ráadásul az egyik kút vize gázos és vasas volt. A határban lévő fürdőben volt ugyan két másik kút, de hiányzott a víztorony. Az ottani víztermelő bázist összekötöttük a faluval. Az itt kezelt víz jut vissza a fürdőbe is. Ez a rekonstrukció áfa nélkül 15 millió forintba került. Folytattuk és folytatjuk a telefonhálózat fejlesztését. Pillanatnyilag 720 lakóház és 177 telefonkészülék van községünkben. A fürdőben elkészült a fogadóépület és a kemping is. Szeretnénk, ha most már hasznot is hozna az önkormányzatnak. Készülünk a 9., illetve a 10. osztály indítására. Gazda-, illetve gazdaasszonyképzőt szeretnénk létrehozni, hogy a mi gyerekeink helyben tanulhassanak, és a környék fiataljainak is képzési lehetőséget biztosítsunk. Az ezt a célt szolgáló épület már tető alatt van. Reméljük, hogy pályázat révén be is tudjuk fejezni az építkezést. Sorolhatnám tovább azokat a tényeket - köztük a kápolnamúzeum elkészítését, Tiszaörs történetének kiadását, a városi szintű kulturális rendezvénysorozatot, a község zászlajának és címereinek elkészítését stb. -, melyekre hivatkozva mondhatom, hogy a helyi önkormányzat tiszta lelkismerettel számolhat el 1992-ről. Örömöm azért nem teljes, mert jól tudom, hogy az eredmények tekintetében 1992 nem ismétlődhet meg. 1993 a megszokott élet romlásához vezet, vezethet - mégpedig azért, mert az önkormányzat forráshiánynyal számol! Arra kényszerül, hogy felélje tartalékait, esetleg ingatlanvagyonát is hasznosítsa.- Hogyan alakul a lakosság helyzete?- Lassan kezelhetetlenné válik a munkanélküliség. A munkaképes lakosság 36 százaléka Bodon Károly első látásra is a szorgalmas, ám egy kicsit csalafinta parasztember benyomását kelti. Olyan emberét, akinek nem alszik meg szájában a tej. Beszélgetésbe elegyedve elmondja, hogy van néhány tehene, hízója és hatvan birkája. Kár, hogy a bárány senkinek sem kell mostanában. A földosztó bizottsághoz igyekezve megjegyzi:- Ennyi jószághoz sok takarmány kell. Annak termesztéséhez pedig föld. A téeszből jár ugyan negyven aranykorona értékű, de annak idején a tiszaszentimrei határban, a közösbe vittem hét és fél holdat. Azt szeretném elintézni, hogy itt, Tiszaörsön adják azt ki. Ha a föld áthúzható lenne ... Tasi Imre Nemigen van Tiszaörsön olyan ember, mint Bitter Károly. Ő ugyanis francia-magyar Az oldalt írta: Simon Béla Fotó: Mészáros János Biczó Istvánná, a szülői munkaközösség elnöke középkorú, agilis asszony. Arra a kérdésre: Hogy érzi magát? - így válaszol:- Nagyon rosszul. Nem jól van ez így. A férjem is, én is munkanélküliek vagyunk. A kisfiam most nyolcadikos, előre félek, hogy el tud-e majd helyezkedni? Biczó Istvánná- Megkérdezhetem, hogy miből élnek?- Mondjam azt, hogy a nyugdíjas anyukámból? Meg abból, hogy ebédhordást vállaltam, s rengeteget kötök, majd belegebedek, hogy kapjak pár forintot. Mikor ki segít rajtunk. OTP-tartozásunk is van. Anyukám is biztos gondolja néha, hogy jobb volna, ha távolabb élnénk, nem kellene a nyugdíjából annyit nekünk adni. Sokan élnek úgy, mint mi. Lehet, hogy elfásultak ebben a nagy munkanélküliségben, mert közösségi rendezvényeken nehezen vesznek részt. Az iskolások farsangi bálja is elmaradt például. Semmiből semmit A hatvankilenc éves Tasi Imrét is a falu központi kérdése izgatja:- Azt szeretném tudni, hogy mi lesz a földdel? Azok, akik hatforintos munkaegységért létrehozták a termelőszövetkezeMáté Lajos januárban nyitotta meg községbeli vágóhídját tét, s esetenként a gazdasági év végén még vissza is kellett fizetniük, mit kezdjenek idős fejjel a földdel? Kedélyes, víg természetű öregúr. Somolyogva indul a konyhában szorgoskodó feleségéhez:- Szólok már a „titkárnőmnek”, hogy hozzon egy kis snapszot. A többre törekvő, szorgalmas fajtából való. Traktoros is volt, majd miután negyvenhárom éves korában elvégezte a technikumot, brigádvezető lett.- Semmiből semmi lett - mondja a téeszre utalva. - Oda a többmilliós értékű gépműhely, üres az állattartó telep. Ha ez így folytatódik, az ajtófélfát is ellopják. A százhetven tagú nyugdíjas klubnak ő a pénztárosa. Arra a kérdésre, mi kell ahhoz, hogy valaki idős korára anyagilag biztonságban éljen, azt válaszolta:- Szorgalmasan kell dolgozni, és megbecsülni a munkahelyet. Nem orvosjáró a falu A fogorvos, az iskolaigazgató mellett új ember Tiszaörsön: dr. Bódy Péter orvos. Dolgozott a karcagi kórház belgyógyászatán is, hogy több tapasztalatot szerezzen.- Jó az orvosi rendelő felszereltsége - mondja. - Az önkormányzat segítő támogatását élvezzük a fejlesztésben. Érszűkület- és koleszterinszint-mérőt vehettünk ennek köszönhetően. Van egy kis laborunk is. Nyugodtan elmondhatom, hogy az átlagosnál jobb az orvosi rendelő felszereltsége.- A lakosság egészségügyi állapotát egy mondatban hogyan tudná jellemezni?- Nem orvosjáró falu ez. A vállalkozó vágóhídján Máté Lajos január 20-án nyitotta meg községbeli vágóhídját.- Kezdem jól érezni magam - mondja. - Nincsenek értékesítési gondjaim. Egerbe s több Heves megyei ABC-üzletbe is szállítok húst. Tiszafüreden március 20-a körül nyitok egy húsboltot, egy másikat pedig itt, Tiszaörsön, a vendéglő mellett, március végén. Kunmadarason pedig a vejemnek van húsboltja. kettős állampolgárságú. Ráadásul Érsekújvár mellett, Szlovákiában született. El lehet mondani róla, hogy megjárta a hadak útját. A háború után menekülnie kellett szülőföldjéről.- A ruhámat a fejem fölé tartva jöttem át az Ipolyon - idézi a régi történetet. - A számig ért a zavaros víz. Magyarországon sem volt sokáig nyugta. 1956-ban elhagyta az országot.- Jugoszlávián át vágtam a nagyvilágba. Fiume felett kerültem egy gyűjtőtáborba. Nem mondhatom, hogy rosszul bánBitter Károly- Az ön vállalkozásából mi haszna van a lakosságnak?- Az ellátás javítása mellett az, hogy nyitás után nagykereskedelmi áron árusítom a húst. Az is számít, hogy az alapanyagot csak a kistermelőktől vásárolom. Talán ezért kapok maximális támogatást az önkormányzattól. Mindig azt mondóm: az ilyen polgármestert „szaporítani” kellene.- Milyen ma váltakozónak lenni?- Nehéz.- Miért?- Mert a bankoktól szinte semmilyen támogatást nem kapok, s ha igen, akkor csak magas kamatra. Félig francia, félig magyar tak velünk, adtak enni eleget, de a nőknek nehéz soruk volt. Az éjszakákat mindig az őrség ágyaiban kellett tölteniük. Volt egy szép, huszonhárom éves egyetemista lány. Az szegény reggelenként alig élt. Amikor Franciaországban munkát kapott, igyekezett ráhajtani.- 210 órás munkát fele idő alatt megcsináltam. Társaim rámszóltak, hogy ne siessek úgy. így aztán száz óráig üresen járattam a gépet. Tiszaörsön vett egy házat. Nyugdíjasidejét főleg a fürdőben tölti. Amikor azt kérdem, világjárásának mi a legfőbb tanulsága, így summázza azt:- Minden baj oka a nemzetiségi villongás. El kellene törölni a határokat.
