Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

1993. március 31., szerda Hazai tükör 3 Egy régi-új szabadművelődési forma (Folytatás az 1. oldalról) negyven éven át méltatlanul mellőzött közművelődési tevé­kenység folytatására. Nagy napok előtt áll a két éve alakult JNSZ Megyei Népfőis­kolái Társaság. Csütörtökön ve­szi kezdetét az a háromnapos fórum, amit a határainkon túli magyar és a magyarországi nép­főiskolák vezetői részére szer­veznek. A rendezés joga egyben elismerése is egy lelkes népmű­velőnek, aki régiónkban „átvitte a mozgalmat a túlpartra". Tár­sak természetesen voltak, hi­szen a közösségiség a lényege a népfőiskolák eszmeiségének. Turóczyné dr.Veszteg Rozália titkára a megyei társaságnak és vezetője a szolnoki Regionális Népfőiskolái Irodának. (Kérdé­seimre szerényen,csendesen,de határozott komolysággal vála­szol. Szabatosan fogalmaz, dől belőle a monológ. Olyasféle belső feszültség vibrál a hang­jában, mint az alkotó embere­kében. Ő is az. Egy jó ügyet te­remtett újjá, s követőinek tábora napról napra nő. A felelősséget kimondatlanul is átérzi.)- Honnan ez a lendület, ön­ként vállalt elkötelezettség a népfőiskolái mozgalom iránt?- A debreceni egyetemen vé­geztem a népművelés szakot, amikor 1983-ban találkoztam a '43-as balatonszárszói konfe­rencia tényanyagával. Felkel­tette érdeklődésemet a népfőis­kola, mint a felnőttoktatás egyik módszere, amit Németh László, Erdei Ferenc, Móricz Zsigmond is megemlít művelődéstörténeti tanulmányaiban. Érdekeltek a megyei hagyományok, elkezd­tem a szakirodalomban kutatni. Amikor anyagokat találtam az első jászsági népfőiskolákról, megörültem, hogy nem gyökér­­telen a mozgalom. A ’80-as évek közepéig a szakmai lapok­ban is alig volt publikáció a népfőiskolákról, nem vette ezt jó néven az akkori pártpolitika, mígnem 1986-ban az Országos Közművelődési Központ meg­szervezte az első népfőis­kola-vezető képzést Balatonal­mádiban. Szolnok megyéből - fehér hollóként - egyedül vet­tem ezen részt. Akkor határoz­tuk el, hogy megalakítjuk a Magyar Népfőiskolái Társasá­got, ami 1988 júniusára sikerült.- Sokan nem látják egyértel­műen a népfőiskola célját, nem tudnak különbséget tenni ha­gyományos előadássorozatok és népfőiskolái kurzusok között. . .- Kétféle megítéléssel lehet találkozni. Az egyik, hogy ez egy elavult mozgalom, amely­nek az újjáélesztése valamiféle nosztalgia alapján - a falusias művelődést korszerűtlen tarta­lommal felruházva - történik. A másik: sokszor használják a népfőiskolái elnevezést elő­adássorozatok szervezéséhez, mert a működéshez szükséges anyagi bázist így gondolják könnyebben előteremthetőnek. A népfőiskola egészen más. Az Turóczyné: - „Sárospatak ma is szellemi táptalaj.” a szellemiség, amely az 1840-es években Dániában kialakult, majd a két világháború között a magyar népfőiskolákon is ho­nos volt, nem más, mint a kö­zösségi művelődés színtere. E kurzusok módszere a beszélge­tés, konzultáció, közös problé­mafelvetés, a közös megoldás keresése. Az előadók és hallgatók köz­vetlen partneri viszonyban áll­nak egymással, a program kia­lakítása pedig mindig az adott közösségen múlik, és menet közben is formálódik.- A népfőiskolák alapvető célja a helyi közösségek szerve­ződésének segítése, az állam­­polgári ismeretek formálása. A polgárosodás kellékei ezek. Igényli ezt a fajta segítséget a civil szféra?- Nagyon nehéz erre vála­szolni, mert az embereknek ma nem a közösséghez tartozás az elsődleges, hanem a megélhe­tés. Nem tudatosult még ben­nük, ki sem alakult az igény, hogy közösen gondolkodva dolgokról, előbb sikerül megol­dást találni valamire. A szabad­idő nagy része is munkával telik el, ennek ellenére folyamatosan emelkedik a népfőiskolák száma. Míg 1988-ban kettő, ez évre már huszonnégy népfőis­kolái kurzus szerveződött.- Önkormányzat és népfőis­kola. Mennyire partnerei egy­másnak a mindennapokban? Hiszen alapvetően a helyi ér­telmiségre kívánnak támasz­kodni mindketten.- A polgármesterek között is szép számmal vannak, akik a népfőiskolái képzés jelentősé­gét felismerik, és anyagilag tá­mogatják. Ma ez a felnőttokta­tás legkifizetődőbb formája. Nemcsak az értelmiségiek, ha­nem a nyitott, új iránt fogékony emberek is fontosak számunkra. A népfőiskolák szervezésében a pedagógusok mellett az agrárér­telmiség, az egészségügyben dolgozók — orvosok, védőnők -, jogászok, közgazdászok is élen járnak.- Vezetőképzők, tanulmány utak, hazai és nemzetközi programokon való részvétel a két év gazdag termése. Mit emelne ki közülük?- A Győrffy István Népfőis­kolái Alapítvány működteti a szolgáltató irodánkat. Legfon­tosabb feladatunk évi két alka­lommal vezetőképzők szerve­zése. Két év alatt heten vettek részt külföldi tanulmányúton európai országokban. A Német Népfőiskolái Szö­vetség segítette a regionális iro­dánkat tárgyi felszerelésekkel. Ez évben is lesz háromhetes külföldi tanulmányútra lehető­ségünk Dániába.- Milyen neves előadói lesz­nek a hétvégi rendezvényüknek?- Többek között előadást tar­tanak Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, Kálmán Attila, a Művelődési és Közok­tatási Minisztériumnak az ál­lamtitkárai, illetve Pálné Ko­vács Ilona, az MTA politoló­gus-kutatója.- Köszönjük az interjút. Kép és szöveg: Simon Cs. József Orgonaszentelés Homokon Az ünnepi szentmisén az adománytevő hölgy szól a hívőkhöz Egykoron istenfélőbb embe­rek lakták e vidéket. Kilométe­rekről jöttek gyalog, kerékpár­ral a templomba a homoki dű­­lőutak, présházak egyszerű em­berei. Aztán kellett az autó, a bizony nem ritkán kacsalábon forgó ház, a hétvégi telek, csak éppen a lelkeik gondozását ha­nyagolták el az itteniek. így prédikált többek között a vasár­napi ünnepi szentmisén Tamási József plébános. Orgonaszentelésre gyülekez­tek a hívők, akiknek sok kis apró fillérjéből sok mindenre futotta az évek hosszú sora alatt, egy dologra azonban nem. A karzat fél évszázada üresen állt. Az öreg harmonium is tönkrement, rekedten szólt már. Elkezdtek hát gyűjteni. Negyvenöt ezer forintnál tartot­tak, amikor dr. Ross Aranka, a tüdőgondozó volt vezető főor­vosa levelet írt Amerikába, egyik Tiszaföldvár-Homokról elszármazott ismerősének. A levélváltás eredménye egy nyolcvanezer forintos adomány lett, ami kifutotta a modem elektromos orgona árát, az ösz­­szegyűlt negyvenöt ezer forint­ból pedig meg lehetett vásárolni az erősítőket. Amikor az Amerikában élő magyar hölgytől megkérdez­tem, hogy mi motiválta az ado­mánytevésre, nevének mellőzé­sét kérve - mondván, hogy nem szereti a feltűnést - mondta el az indítékot. Már a szülei is, akik családi sírboltban a temp­lom alatti kriptában nyugsza­nak, rengeteget áldoztak annak idején a homoki templom építé­sére. A hölgy más formában is segíti az itthoniakat. Látva azt a nyomorúságot, ahogy hét-nyolc ezer forintból élnek, öt ember­nek segít haza folyamatosan minden hónapban. Nagyon örül, hogy közadományból végül is összejött minden. Az orgona és az erősítők is. Nemcsak a temp­lom, a lelkek is gazdagodtak ezen a napon. S. Cs. J. Hírügynökségek találkozója A Hírügynökségek Európai Szövetsége keddtől háromna­pos szemináriumot rendez a bu­dapesti Hilton Szállóban. A rendezvény célja, hogy a nyugati hírügynökségek vezetői átadják tapasztalataikat kelet­európai kollegáiknak: miként kell és lehet vezetni a hírügy­nökségeket piacgazdasági kö­rülmények között. A szeminári­umon elsősorban gazdasági és hírpolitikai kérdések kerülnek terítékre, de szó lesz a hírügy­nökségi munka többi területéről is. Az előadók között szerepel többek között a belga, a finn, a német, a francia, az osztrák és a svájci hírügynökség vezetője. A konferencián részt vesz vala­mennyi kelet-európai ország médiuma, köztük az új tagok, a horvát, a szlovén, a szlovák és a baltikumi hírügynökségek. Háborús naplótöredék Szolnoki orvos a tűzvonalban XV. A bánya bombabiztos 1944. december 1. Egész éj­szaka kocsikáztunk a szekszárdi kórháztól elhozott két sebesült­­szállító kocsin. A mi két ko­csink nem jött vissza. Lehet, hogy még Bátaszék környékén elfogták azokat. Hajnalban ér­keztünk Simontomyára. A hírek szerint Paks is az oroszok kezén van. A falvakban a németek öltöz­tetik be az idejött leventéket. Sajnos, ezek kiképzéséhez idő kell - az pedig nincs. Ráadásul igen sokan megszöknek a kény­szersorozás elől. Nem akar már itt senki katonáskodni. 1944. december 4. Berhidán, Öskün és Hajmáskéren át Gyu­­lafirátóton kötünk ki. Állítólag itt kapjuk meg új beosztásunkat, mivel a folyamőr dandár szinte teljesen szétzüllött. Jószerével csak a törzs maradt belőle. Utunk során áthaladtunk Pét­­fürdőn, ahol valamilyen gyár is volt, de azt teljesen szétbom­bázták. Azon a területen szét­szórva benzines hordókból kia­lakított furcsa szerkezeteket le­hetett látni, amikről azt mond­ták, hogy ködösítő szerkezetek repülőtámadás esetére. 1944. december 5. Kivontak bennünket a folyamőrdandártól. Visszakerültünk a II. hadtest­hez. Inotára települtünk. Dél­után igen nagy volt a repülőte­vékenység. Állítólag három re­pülőtér is van a közelben. Szinte csak percek választották el az egyik repülőrajt a másik­tól. Egyszerre 25-30 gép volt a levegőben. Lovasküldönc érkezett azzal a paranccsal, hogy települjünk át Várpalotára. A Mátyásvárban rendezkedtünk be. 1944. december 6. Általános a hit, hogy hiába minden, úgyis legyőz bennünket a nagy szám­beli fölényben lévő muszka. A nyilas kormány szereplése sem tetszik a népnek. Köztudomású, hogy a németek ültették őket az ország élére. Igen kevés hívük van. A mi oszlopunknál is csak kettő, és azoknak éppen eleget kell hallgatniuk. Egyébként ma van Mikulás napja. Nem mond­ható, hogy hozott valami kelle­meset. Lehet, hogy rossz fiúk voltunk ... 1944. december 7. Megkez­dődött a magyar katonák átszál­lítása Németországba - „átkép­zésre”. Hallomásom szerint kö­zülük sokan sírva indultak út­nak. Ezek nagyrésze bizony nem fogja elérni a magyar ha­tárt. Oszlopunk is gyérül, mert hol itt, hol ott marad le egy-egy ember, s egyikőjük sem kerül elő. 1944. december 8. Ebéd után hirtelen orosz bombázók és va­dászrepülők jelentek meg felet­tünk, s több bombát dobtak a városra. Ábel Imre, a legényem is megsérült a tarkóján. Ezen a frontszakaszon inkább németek vannak, akik sebesültjeiket a sa­ját kórházukba viszik — így nem számítunk nagy forgalomra. 1944. december 9. Délután egy akadémista sebesült érke­zett, aki elmondta, hogy reggel az oroszok ismét bevették Pol­gáréit, amit csak ők hatvanné­gyen tartottak, mivel az éjszaka folyamán mind a magyar, mind a német csapat meglógott on­nan. Az oroszok mintegy négy­százan felegyenesedve rontot­tak rájuk. Az éjszaka beszivár­gott társaik pedig hátulról lőtték az akadémistákat. így azok - félig bekerítve - menekültek, amerre tudtak. 1944. december 10. A posta végre - három hónap után - utolért és az öcsémtől nagyon várt értesítést kaptam. Egyéb­ként szörnyen unalmas itt az élet, mert munka alig van, társa­ságot pedig nemigen lehet szer­vezni, mert alig található valaki a településen. A legtöbben ki­költöztek a bányába, ahol bom­babiztos hely van. 1944. december 13. Hajnal­ban egész közelről páncéltörő ágyúk döreje hallatszott. Állító­lag az ellenséges páncélosok a város széléig hatoltak. Később hallottuk, hogy az oroszokat visszanyomták, így minden ma­radt a régiben. Az ágyúzás egész nap élénk maradt. Nyug­talanító az oroszok Vác feletti előnyomulása. A hivatalos je­lentés már az Ipolyságot is em­líti - délnyugaton pedig Marca­lit. A végén még egy hatalmas harapófogóba kerülünk. 1944. december 14. Korán megkezdődött a repülőtevé­kenység, gyakran szólt a szi­réna. Fehérvár térségében légi harc is volt. A kosztunk elég gyenge, mivel a tisztikonyha megszűnt, az üzletekben pedig alig lehet kapni valamit. Ánnyi bizonyos: a bab- és krumpligu­lyást a háború után kerülöm! 1944. december 15. Lassan beköszönt a tél - már kezd esni a hó, de nincs túl hideg. Az orosz támadás tovább tart a szárnyakon, s állítólag messze­­hordó ágyúkkal Pestet is lövik. Délután hoztak pár orosz sebe­sültet. Eléggé elnyűttek a sze­­rencsétlenk - de jó meleg ruhá­zatuk van. Az oroszoknak igen nagy az emberveszteségük, mert továbbra is felegyenesedve rohamoznak, és szinte kaszálni lehet őket. A jövő kor pszicho­­analitikusának lesz a feladata annak megállapítása, hogy mi­ért csinálják így, amikor a vilá­gon mindenhol úgy van, hogy a katona a legkisebb földkupacot is igyekszik felhasználni, ösz­tönösen is védeni magát. (Folytatjuk.) Dr.Várhelyi Béla szolnoki orvos naplóját Simon Béla dolgozta fel Malomtűz Orosházán a keddre virradó éjszaka egy órára sikerült elol­tani a megyei nagy malomban keletkezett tüzet. A hatszintes malomépület te­tőtéri szintje, a harmadik, a ne­gyedik és az ötödik emelete tel­jesen leégett és az ott tárolt technológiai berendezések és anyagok, valamint az épület­­szerkezet rászakadt a második emeleti szintre, amely a tűzol­tók gyors beavatkozásának kö­szönhetően épen maradt. ( \ ÁRENGEDMÉNYES CEMENT­VÁSÁR a Kelet-Tüzép Rt. valamennyi telepén! Hazai, zsákos 350/20-as kspc-s cement árengedménnyel Viszonteladók­nak további árkedvezmény! , *22340/1H* . Kuncsorba- A megművelésre váró föld a fő téma a települé­sen. A község polgármes­teri hivatalához idáig 370 földkiadási igény érkezett be, ez a tulajdonos összlét­­számának 75 százalékát érinti. *- Kisiskolások matema­tika vetélkedőjét rendezték márciusban az örvényesi iskolában, ahol 10 tanuló képviselte a kuncsorbai su­lit. A gyerekek kitettek ma­gukért, 2 első, 1 harmadik, és 1 negyedik helyezést ér­tek el! *- Tegnap érkeztek a községbe azok a munká­sok, akik a katolikus templom felújítását vég­zik. A kéthetes munka során eltűnnek a torony tetőszerkezetének hibái, valamint a megrongáló­dott zsalugáterek, nyílá­szárók helyére újak ke­rülnek. *- Hárommillió forint az önkormányzat pénzügyi forrásainak hiánya. Az el­maradt forintok érzéke­nyen érintik a polgármes­teri hivatal munkáját, az alapvető funkciók ellátása ezáltal jelentősen neheze­dik. *- Április közepén az is­kolában Hazánk Népi Ha­gyományai címmel vetél­kedőt rendeznek. Tablók készítése, népdalgyűjtés és előadás, egyéb hagyo­mányőrző programok vár- ; ják a versenyzőket. A 4-5 fős csoportok oklevelet, könyvjutalmat kapnak eredményes szereplésü­kért. *- Szociális Bizottsági ülést tartottak tegnap a községházán. Sajnos a bizottságnak igen sok dolga volt, mivel a lakos­ság több, mint 30 száza­léka munkanélküli, s a kilátások ennél is rosz­­szabbak. *- A helyi termelőszö­vetkezet sok társához ha­sonlóan felszámolás alatt áll. A folyamat bonyolítója az Agrogenerál Kft. A pá­lyázatot a téesz hasznosí­tására március 15-én írták ki. A jelentkezés utolsó ha­tárideje tegnap volt. *- Nemsokára ismét megrendezik az évente megtartott sportnapot az iskola osztályai között. A nyertes tanulók dicsőség­táblára kerülnek. Sajnos más versenyeken nem na­gyon tudnak indulni a nagy távolság miatt, eset­leg Törökszentmiklós vagy Szolnok sportrendezvénye­ire neveznek. *- Diszkót rendeznek minden szombat este, így ezen a hétvégén is a helyi kultúrházban. A szóra­kozás Örményesről és Fegyvernekről is sokakat csábít Kuncsorbára. * A helyi iskolának sike­rült elnyernie egy pályáza­tot, amely lehetővé teszi az úszásoktatást. Mint az in­tézmény egyik tanárától megtudtuk, május-június hónapban jön meg a most szerzett pénz eredménye, ugyanis ekkorra tudják megszervezni Mezőtúr vá­rosában a folyamatos okta­tást, melyen valószínűleg a tanulók kilencven száza­léka vesz részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom