Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-27 / 72. szám

„Ha újból kezdhetném, nem hiszem, hogy másképp csinálnám” Beszélgetés Rolla János hegedűművésszel Színházi világnap: március 27-én Gondolatok a Színházban Művész Úr, életrajzát tanul­mányozva nagy örömmel fedez­tem fel, hogy Önben világhírű „ megyénk-fiát” üdvözölhetem, hiszen Kőtelken született. Mi­lyen emlékek fűzik e tájhoz?- Arra jól emlékszem, hogy miután már elköltöztünk Kőte­lekről, hajón utaztunk megláto­gatni a nagymamát - és ez cso­dálatos dolog volt. Ezért aztán szívből örülök a szolnoki zenei élet pezsdülésének.- Az Ön művészeti vezetésé­vel működő Liszt Ferenc Kama­razenekar ebben az évben ün­nepli születésének 30. évfordu­lóját. Az együttes tagjai vala­mennyien jeles muzsikusok, akik közül néhányon azzal, hogy a zenélésnek ezt a közös módját választották élethivatásul, talán fényes egyéni karrierről mond­tak le. Árulja el: mi az a varázs, mely három évtizede együtt tartja ezt a méltán világhírű ze­nekart?- Ha valaki szólistaként kí­ván érvényesülni, más utakat kell járnia, mint amit mi válasz­tottunk. Egyikünk részéről sem érzek lemondást - mi egysze­rűen szeretjük a zenélésnek ezt a módját. Ez a kamarazenekar voltaképpen nem más, mint egy kibővített vonósnégyes, mely­nek tagjai - bizonyos keretek tiszteletben tartásával - érvé­nyesíteni tudják a zenéről alko­tott egyéni elképzeléseiket is. Úgy gondolom: nálunk - persze kicsiben - az igazi demokrácia már megszületett és talán ezért is maradtunk együtt ennyi időn át. Arra ugyanis, hogy 30 évig úgyszólván változás nélkül ma­radjon fenn egy zenekar, a zene­­történetben rajtunk kívül nincs több példa.- Azt gondolom, ennek az összetatozásnak egyik igen fon­tos oka az. hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar igen ritkán ját­szik karmester irányításával, azaz: a művészeti vezető sok-sok éve Rolla János.- A zenekar játékstílusát nem egy vezető: maga az együttes alakítja. Viták, művészeti krízi­sek voltak, vannak és talán lesznek is. A zenekar munkája állandó eszmecseréken alapul. A mi zenakarunk tulajdonkép­pen egy kis társadalmi formá­ció; nekünk sikerült megegyez­nünk - a politikusoknak még nem; ez ilyen egyszerű. S hogy ez az okfejtés mennyire igaz, erre kitűnő példa: megbízást kaptunk, hogy készítsük el az Európa Tanács referencia-film­jét, mely - nem minden alap nélkül párhuzamot von a fent említett, nagyrabecsült intéz­mény és egy zenekar működése között. A film - mely az egész világgal lesz hivatott megismer­tetni az Európa Tanács tevé­kenységét - bemutatja, hogyan születik meg próbák, nézete­gyeztetések során „A koncert”. Nézzék majd meg; tudtommal a Magyar Televízió is műsorára tűzi. Nagy örömünkre szolgál, hogy ily módon bekerültünk a világ-politikába, s hogy mi mu­tathatjuk meg Európa népeinek, hogyan születhetik meg a har­mónia.- Nagyon sok kamarazenekar „élete végéig” megél a muzeá­lis zene interpretálásából. Önök ennél jóval tovább léptek: fel­vállalták a kortárs zeneművek műsorra tűzésének - s ezzel egyben népszerűsítésének fela­datát.- Mi úgy gondoljuk: a sok­féle stílus mellett, melyet szere­tünk, kötelességünk segíteni a ma alkotó zeneszerzőket azzal, hogy darabjaikat előadjuk. Vé­leményünk szerint ezeknek a műveknek el kell hangozniok ahhoz, hogy a természetes kivá­lasztódás a koncerttermekben megtörténhessék, hogy a kö­zönség reakciója igazolhassa a művek életképességét - vagy ennek ellenkezőjét. Kötelessé­günknek érezzük továbbá azt is, hogy a magyar kortárs szerzők műveit előadásaink segítségé­vel a határokon túl is meghall­gathassák. Másrészt a közönsé­get nevelni is kell; hozzá kell szoktatni az embereket a mo­dem hangzásvilághoz.- Szép évfordulójukat a Bu­dapesti Tavaszi Fesztivál al­kalmával négy hangversennyel ünnepük meg. Milyen érzés „30 évesnek” lenni?- Habár még nem érezzük „öregnek” magunkat. Büszkék vagyunk a múltra, de egyre töb­bet gondolunk a jövőre is. Köte­lességünk átadni, amit megta­nultunk: kurzusokat tartunk, kezdjük felfedezni hazánk ed­dig általunk még nem látogatott tájait, megpróbálunk kilépni elefántcsonttomyunkból- egy­szóval: kezdenek öreges allűrje­ink lenni.. .- Köszönjük a beszélgetést - és szeretettel várjuk a Liszt Fe­renc Kamarazenekar hétfői szolnoki koncertjét. Szathmáry Judit A hírős városban Ismét lesz rajzfilmfesztivál A rajzfilmeket néző közön­ség általában ritkán figyel az al­kotóműhelyekre. Kecskemét az elmúlt években valóságos rajz­filmváros lett. Négy stúdió, mű­terem áll itt a megrendelők szolgálatára, s számtalan alko­tás hagyta már el e műhelyeket. Ennek köszönhető, hogy hosszabb kihagyás, öt év után, idén ismét lesz animációs film­­fesztivál Magyarországon. Sor­rendben ez lesz ,a harmadik, és június 9-e és 12-e között rende­zik, természetesen - mint az előzőeket is - Kecskeméten. A nevezés lezárult: három egész estés rajzjátékfilm, harminchét rövidfilm és tizenkilenc soro­zat-epizód kerül az előzsűri elé, a reklámokról most nem be­szélve. Ebből kell kiválogatni a mintegy tíz órányi vetítési időre alkalmas anyagot. A verseny­program mellett észt, japán, portugál összeállításokat is vetí­tenek majd. Sok-sok tisztelője örömére retrospektív sorozatot mutatnak be, és kiállítással is emlékeznek a magyar rajzfilm egyik első, nagy egyéniségére, Macskássy Gyulára. A harmadik rajzfilmfesztivál szellemes plakátja Ment-e a színház által a világ elébb? Voltaképp mi is a szín­ház? Mállottfalú vagy épp csil­logó épület, hol lom kínálkozik legelnünk rajta, vagy hol léha tudománytól zabában elhenyél­jünk néhány órát egy estén? Hol erényről szól a szó, vagy zsi­­ványnak ad ruhát? Boldog na­pok, dühösnek búja, törvény, hamis bírák, zsarnokok? Mi mindent mondhatna, írhatna Vörösmarty Mihály ha most, egy esztendő híján másfél szá­zad után egy színház-ünnepre fölfedné, mi gondolatok a szín­házban eszébe ötlenek. S kérdezhető: Ment-e a szín­ház által a világ elébb? Miért is ne ment volna? Hi­szen a színházban az szólal meg, amit ezredek ész napvi­lága mellett dolgozának. Böl­csek s költők művei, s mit a ta­pasztalás arany bányáiból kifej­tett az idő. Micsoda fölsorolás következhetnék még! Elszánt lelkek fáradalma, kis virány a puszta homokon, posvány iszapja s lelkünk szárnya, mely ég felé viszen, legnemesbek s nemtelenek, mert itt, a színház­ban e kettő mindig ütközik, egyik győz vagy másik, egyre megy, mert nem itt ér véget a küzdelem, hanem bennünk: né­zőkben, kik itt csakugyan néz­zük csupán a rosszat s a jót, a rútat s a szépet, hogy aztán pró­bára tétessünk hétköznapjaink­ban. Hiszen a színház nemcsak egy darab világ, hanem ennek sűrített változata, kicsinyített mása, hogy fölnagyítsa gondja­ink s örömeink, tunyaságunk, jó s rossz cselekvésünk, fölada­tunk, kötelességünk, mulasztá­sunk és eredményünk; számon kérjen, tetemre hívjon, hogy benézzünk mennynek ajtaján s pokolnak ablakán, angyali zenét vagy földi - pokoli? - hangza­vart s vonzó harmóniát. Színház az egész világ, s színész benne minden férfi és nő. Volt idő, amikor a színház a nyelv, a tu­dás, a műveltség és a művelő­dés nemzeti eszközeként törté­nelmi szerepet játszott: akkori­ban, amikor versét írta Vörös­marty, Gondolatok a könyvtár­ban címmel, s amikor aktor volt Petőfi. Aztán volt újra idő nem is olyan nagyon régen, amikor kapu, vagy legalábbis ablak lett a színház a világra, a világ kul­túrájára, eleven történelmére, amikor tájékoztatott arról, mi történt, s mi történik, mi több: mi történhet a világban. Akkor, három és fél évtizeddel ezelőtt élmény volt egy színházi este, esemény. S ma? Örvendetes, hogy gyarapod­tak a színházak, több van talán, mint valaha: van nagyobb s van zsebkendőnyi. Van hagyomá­nyos, és van avangard. Van könnyebb, s van nehezebb. Vá­rosok művelődésének köz­pontja, vonzója mindazoknak, akik szeretik a művészetet, és eleven kapcsolatot keresnek vele. Hiszen a színház minden művészetek között kiváltkép­pen a személyes találkozás al­kalma mű, művész és műélvező között. A gondolat ember által szól az emberhez, élő, eleven ember, közvetlenül. S e kapcso­lat olykor testközeli: a doboz­színpadok is leköltöznek néha a nézőtérre, vagy legalább ott, ar­rafelé megy a színész a színre. Ha nem így gondolta is Shakes­peare, hogy minden ember szí­nész: minden néző alkotótárs. Nélküle, jelenléte, közreműkö­dése, együttműkctíése nélkül a gondolat nem fészkeli be magát az emberbe, ha leírták is, ha megjelenítik is, be kell fogadni, szívünkbe zárni, és tovább él­tetni. Ha ez a találkozás létrejön, akkor a színház által megy elébb a világ. Z. L. 118 PIONEER Magyarországon Évente közel 1,5 millió hektáron vetünk kukoricát Magyarországon. Ennek több mint kétharmada Pioneer hibrid. Ha Ön is azok közé a termelők közé szeretne tartozni, akik kimagasló terméseredmé­nyekkel büszkélkedhetnek, vessen Pioneer hibrid kukoricát. A mai nehéz gazdasági körülmények között különö­sen fontos a jó minőségű, fémzárolt vetőmag = biztos termés, magas jövedelem = PIONEER HIBRIDEK. Erre a Pioneer 70 éves múltja, világméretű hálózata a biztosíték. A Pioneer hibrid kukoricák kimagasló termésered­ményekkel, alkalmazkodóképességgel, szárszilárd­sággal rendelkeznek, éréskor pedig rendkívül gyorsan adják le a vizet. A Pioneer ma már mint önálló magyar vállalat ajánlja termékeit. A Pioneer minőségű vetőmagok termelése és fel­dolgozása is Magyarországon történik. Fajtaválasztékunkból minden termesztési körülmé­nyekhez jól alkalmazkodó hibrideket vásárolhat. /áfcAPIONEER. ( ) BRAND ■ SEED CORN er---------------------' Pioneer vetőmagok. Tengeri tudás Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft • 1027 Bp., Kapás u. 11-15 Telefon: 202-4133 • Fax: 201-2968 Dealerek: KITE RT. NÁDUDVAR, TEL.: (52) 80-401 • IKR RT. BÁBOLNA, TEL.: (34) 69-323 • GITR RT. SZOLNOK, TEL.: (56) 378-901 • JÁSZKUN­­MAG KFT. SZOLNOK, TEL.: (56) 343-503 • CEGLÉD ÁLLAMI TANGAZ­DASÁG TEL.: (53) 10-796

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom