Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-27 / 72. szám
1993. március 27., szombat Hazai tükör 3 Csávás tanár úr a gimnáziumból Karcag díszpolgára lett A világhírű karmester könyvet ír Kobayashi Ken-Ichiro Szolnokon vezényelt A március 15-i ünnepi önkormányzati ülésen adták át a Karcag város díszpolgára címet dr. Csávás Istvánnak, a gimnázium nyugalmazott tanárának. Interjúnk ebből az alkalomból készült.- Ón először hivatásos újságíróként dolgozott, majd elvégezte az egyetem történelem-földrajz szakát. Hogyan került Karcagra?- 1935-től voltam a debreceni Hajdúföld újságírója, s egyben az egyetem bölcsész hallgatója is. Az újságírás a megélhetés forrása volt, hiszen szüleim korán meghaltak, nem volt támogatóm. 1942 őszén kaptam meg diplomámat, s elmentem a minisztériumba állásra jelentkezni. Ott azzal „biztattak”, hogy 6-7 év várakozás után tudnak a Tiszántúlon állást adni. Visszakértem a pályázatomat, úgy' döntöttem, folytatom inkább az újságírást, amikor meghirdették a karcagi gimnázium történelem-földrajz szakos állását. 1943. január 10-én tettem le hivatásos eskümet, s léptem katedrára.- Az Ón nevéhez fűződik a kosárlabdasport létrehozása is Karcagon. Ezért a tevékenységéért 1992-ben megkapta a gróf Esterházy Miksa-emlékérmet is- A gimnázium testnevelő tanára a II. világháborúban elesett, ezért a tanulók testnevelését tőlem telhetőén én próbáltam felkarolni. Akkoriban a kosárlabda még ismeretlen sportág volt Karcagon, mi is egy kassai diáktól tanultuk meg. Hallatlan gyorsan híre lett a kosárlabdának, jó eredményeket értünk el a csapattal. 1948. március 15-én a női csapatunk a cseh válogatottal is játszott egy nemzetközi mérkőzésen.- Ha jól tudom, megszervezte a levelező tagozat beindítását, s részt vett a TIT munkájában is.- Szorongva vállaltam a felsőbb hatóság döntését, a Dolgozók Gimnáziumának vezetését. Nyugdíjazásomig, 25 éven át vezettem az oktatást. A TIT-től széles tudományos lehetőséget kaptam. Közel ezer előadást tartottam a 20 év alatt a város különböző munkahelyi közösségeinek. Ezért a munkámért megkaptam az aranykoszorús díszoklevelet.- Tanár Úr! Ön még ma is fiatal. Elárulná, hány éves?- 81 éves vagyok. Elmondhatom, hogy az ifjúság és a köztem kialakult kezdeti jó kapcsolat elmélyült barátsággá alakult át. Ez nagyon jólesik. Megviselt a nyugdíjazás, hiányoznak a rám figyelő diákok. Hogy tanári pályám nem elfecsérelt évtized volt, bizonyíték arra a legfelsőbb állami hatóságtól tavaly kapott Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje. Hála és köszönet tölti el szívemet, hogy Karcagtól pedig megkaptam a díszpolgári címet. Daróczi Erzsébet Fotó: Imre Lajos Kobayashi Ken-Ichiroról azt hallottam, nem szívesen, vagy egyáltalán nem ad interjút, hangverseny előtt meg pláne nem. Koncert előtt rezzenéstelen csendet követel maga körül. Pihen, lélekben készül a dirigálásra. Amikor a Szigligeti Színház művészbejárójánál hétfőn este vártam rá, már elmúlt 6 óra. A 7-kor kezdődő hangversenyig a fentiek szerint nem sok reményem volt a beszélgetésre, mégis vártam. Öt perc múlva autója bekanyarodott a színház elé. Mosolyogva jött fel a lépcsőn, frissnek látszott, ezért elémentem. Piciny meghajlással köszöntöttük egymást, majd a szervezők szigorú „csak öt percig beszélhet a Mesterrel” utasítása után Kobayashi Ken-Ichiro öltözőjében az alábbi interjú készült rövid tíz perc alatt:- Nemrég érkezett vissza Magyarországra. Hol töltötte az előző néhány hónapot?- Japánból repültem Európába - kezdte válaszát magyarul, majd japánul folytatta. - Hollandiában és Nyugat-Németországban tizenkét alkalommal adtunk koncertet, olyan nagy városokban, mint Frankfurt, München. Mindennap próba, hangverseny. Mindennap más szálloda. Fárasztó turné volt. Tizenhét nap alatt tizenöt koncert.- Mindemellett tanít egy japán egyetemen is. De csak1 egy-két-három napot szemeszterenként, zenével kapcsolatos előadásokat tartok a tokiói Zeneakadémián.- Mennyi ideig marad Magyarországon?- Ez az év és a jövő év a lemezfelvételé lesz. Magyarországon japán technikával készítünk egy nagy lemezt.- Milyen zeneszerzőket hallunk majd a megjelenő lemezen?- Beethovent és Brahms-múveket.- Jövőre lesz húsz éve, hogy először drukkoltunk Önnek a karmesterversenyen. Azóta többé-kevésbé nyomon követjük az életét, az előző időszakról viszont semmit nem tudunk.- Könyvet írok, helyesebben írtam az életemről. Japánul már készen van, de mire egy jó fordító lefordítja magyarra, kell vagy három év.- Ne várjunk három évig, kérem, mondjon valamit a gyerekkoráról. Hogyan került kapcsolatba a zenével? Láthatóan nagy örömmel beszél róla:- Tokióban születtem, szüleim tanárok. Még kisgyermekkoromban apám ajándékozott nekem egy Beethoven-lemezt. Ez volt az, ami annyira megérintett, hogy elhatároztam, zenész leszek. A szüleim ezt semmiképpen nem akarták, apám még az ajándék hanglemezt is összetörte. (Nagyot nevet.) Mégis neki köszönhetem, hogy zenész lettem. Sőt, a húgom is énekes Tokióban.- Egy zenész élete szüntelen utazás. Hol érzi magát leginkább otthon?- Japánban és Magyaroszágon, a városok közül pedig Amsterdamot szeretem a legjobban, mert három fő tartózkodási helyem közül Hollandiában töltöm mostanában a legtöbb időt.- Végül megenged egy igen személyes, nem zenével kapcsolatos kérdést? A sok koncert és utazás között jut ideje arra, hogy feleség után nézzen? És ha igen, Magyarországról? Ismét nevet, még a székről is feláll kicsit:- Erre soha nem gondoltam. Nincs elképzelésem azzal kapcsolatban, hogy magyar feleségem legyen, de amikor Magyarországon vagyok, és barátaimnál lakom, azt látom, az egy ideális családi helyzet. Beszélgetésünk közben megszólalt az öltöző mikrofonján az első, színpadra hívó jel. Bevallom, megijedtem, azt hittem, kicsit visszaéltünk a pihenésre szánt idővel, de Kobayashi Ken-Ichiro vidáman legyintett, ráérünk még (ekkor fél 7 volt), buzdított a további beszélgetésre. Megtudtam, hogy június 9-éig egyfolytában Magyarországon lesz, utána Hollandia és Japán következik, de addig még április 6-án Szolnokon ismét viszontlátjuk - szerencsére. Kátai Szilvia Háborús naplótöredék Szolnoki orvos a tűzvonalban XII. Fegyverszüneti kísérlet Csökkenő jövedelmezőség 1944. október 14. Hol találom meg alakulatomat? - az még teljesen bizonytalan. Reggel fél tízkor indul vonatunk vissza Mátészalka, Nagykároly felé. Éjfélkor érkeztünk Nagykárolyba. 1944. október 15. Az országúton - Székelyhíd felé menő autóra várva - ütött be közénk a bombahír: kormányzói nyilatkozat szerint fegyverszünetet kértünk az ellenségtől. A katonai kórházhoz fordulok, ahol Farkas János őrnagy azt javasolja, hogy míg meg nem találom alakulatomat, maradjak velük. Éjszakára már ők szállásolnak el. Mindenki a rádiót bújja, amely szinte minden órában szolgál szenzációval. Kiderül, hogy a németek elfoglalták Pestet, s a rádióban egyszercsak Szálasi kiáltványát olvasták fel, miszerint átvette a hatalmat és a magyar hadsereg megújult erővel harcol tovább. Mindez óriási dilemma elé állított valamennyiünket, hiszen esküt tettünk a kormányzóra, s most úgy érezzük, hogy megszegtük eskünket. Valójában nem is nagyon tudunk mit tenni. Egyelőre úszni kell az árral és megvárni a fejleményeket. Az biztos, hogy a katonaság nem kívánja a háborút, és sem Szálasi, sem más nem tudja áthangolni. 1944. október 17. Alakulatom hollétéről senki sem tud semmit. Két emberemmel keresésére indultam. Mátészalkán beleütközünk egy ötvenkét főnyi sebesült szállítmányba, amelyik orvos és irányítás nélkül áll. Elsősorban orvost kerestek a súlyosabb esetek átnézésére. Átvettem őket. Rövidesen be is érkeztünk Nyíregyházára. Mivel ott is ürítik a kórházat, nem vehették át a sebesülteket. Miskolcra vagy Pestre küldtek. A kísérettel engem bíznak meg. Rövid idő múlva indulás Tokaj felé. Nagykállóban újabb sébesültek csapódtak hozzánk. 1944. október 18. Kora hajnalban érkezés Miskolcra, majd élelem felvétele után irány Budapest. A miskolci pályaudvar és környéke szörnyű szőnyegbombázás áldozata. 1944. október 19. Délután négykor érkeztünk Pestre. Elég nehézkesen ment a betegek elszállítása. Késő éjszakáig segítettem a betegek ellátásában. Vonatközlekedés alig van. Csak holnap este fél tízkor megy vonat Miskolcra, így egész napunk szabad. 1944. október 21. Györkön leszálltam a vonatról és meglátogattam Kékesiéket. Igen kellemes napot töltöttem náluk. Ott látogatott meg madámom anyja és lánya, akik pénzt és dohányt hoztak, s elmesélték az otthoni helyzetet. Sajnos, sok jót nem tudtak mondani. Félő, hogy ha egyszer hazaérkezhetem, mindenem hiányozni fog. Állítólag a németek amit lehet, elvisznek, s ezért nem is kell megvárni az ellenséget. Az újság szerint Szolnoktól Mezőtúrig nyomták vissza az oroszt, de az már bent van Vezsenyen és Tószegen. Borzasztóan aggódom, mert tudtommal az öcsém is Vezsenyen tartózkodik. 1944. október 22. Mezőkeresztesen keresem a helyőrségi kórházat. „Szerencsém” nem változik: a kórház tegnap felszedte sátorfáját, áttelepült Esztergomba. Tovább indulok Miskolcra, hátha megtalálom alakulatomat. A rádió csak rossz híreket mond: feladták Nyíregyházát, délen meg Baját. 1944. november 2. Miskolc, Pest, Dombóvár, Dunaföldvár útvonalon tett bolyongás után tudomást szereztem arról, hogy oszlopom Mezőkövesden van. Hatvanig vonattal utaztam, onnan Kápolnáig egy német teherautón. Ott meglátogattam Detky Jancsi malmos barátomat, aki éppen nagy bajban volt, s nem is tudott velem beszélgetni. Az történt, hogy mivel magyar menekültek voltak nála, két német tisztnek nem tudott szállást adni. Nemsokára megjelent nála hatvan német katona azzal a paranccsal, hogy nekik itt kell elszállásolni. Minden szobát szalmával töltöttek meg, - a háziakat is a konyhába szorítva. Rövidesen akadt egy Mezőkövesdre menő autó, s azzal végre megérkeztem oszlopomhoz, ahol irtó meglepetéssel és örömmel fogadtak. Már elveszettnek hittek. Betegeinket egy tábori kórház vette át. Valószínűleg a Dunántúlra megyünk. 1944. november 3. Éjszaka jött parancs szerint Kápolnásnyékre (Székesfehérvár mellé) kell települnünk. Esős, csúszós úton rövidesen megérkeztünk Egerbe, ahonnan továbbmentünk Verpelétre. Zuhogó esőben érkeztünk oda. Alaposan eláztunk, mire elhelyezkedtünk. A hangulat nyomott. Senki sem hisz már a sikerben. A lakosság fél a megszállástól. 1944. november 4. Verpelétről elég gyorsan megérkeztünk Gyöngyösre, ahonnan átugrottam Jászárokszállásra, ahol végre megtaláltam Pongor madámot, aki beszámolt a szolnoki helyzetről. Sajnos, mind a vezsenyi, mind a szolnoki részleg elvesztésével kell számolnom, - de a jászárokszállási sem túl biztos. Egy ember elmondta, hogy Szolnokot szinte állandóan bombázták és lőtték. (Folytatjuk) Dr. Várhelyi Béla szolnoki orvos naplóját Simon Béla dolgozta fel A Magyar Külkereskedelmi Szövetség tagvállalataitól érkező jelzések szerint nem valószínű, hogy ebben az évben is tartható lesz az export tavalyi dinamikája - derült ki a szövetség közgyűlésén. A külkereskedők szerint több negatív tényező fékezi a külkereskedelmet. Mindenekelőtt a Hivatásos és amatőr néptáncegyüttesek, zenekarok és szólisták láthatók, hallhatók április 10—étől október végéig a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házában nyíló Folklór Centrumban - erről tájékoztatta az intézmény igazgatója az versenyképes export árualapok szűkülése, ami az ipari és mezőgazdasági termelés csökkenéséből adódik. A belső áralakulás, a közterhek növekedése miatt az árak versenyképessége is nehezen tartható a külpiacon. A forint - egyebek mellett - reálfelértékelődése szintén nem kedvez az exportnak. MTI-t. A külföldről és hazánk különböző vidékeiről érkező érdeklődők Budapestről forgatott ismeretterjesztő filmet is megtekinthetnek. A centrumban népzenei lemezek, népművészeti és iparművészeti tárgyakat kínálnak a látogatóknak. A Filmterjesztők Országos Szervezete és a Tisza Mozi Kft. videotéka üzemeltető és kereskedelmi mozihálózat üzemeltető középfokú szaktanfolyamot indít. A jelentkezés feltétele: középfokú végzettség. A tanfolyamot sikeresen elvégzők egy részére a Tisza Mozi Kft. elhelyezkedési lehetőséget biztosít. A képzés helye: Tisza Mozi Szolnok, Templom út 4., Időtartama: 1993. április 10-től - 1994. június 30-ig (350 óra) A tanfolyam költsége: 38.000 Ft. (Kedvezmény, támogatás kapható). Jelentkezni személyesen április 5-ig, a Tisza Moziban lehet. *22211/1H* Sok programmal fél évre Folklórcentrum nyílik
