Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám

1993. március 25., csütörtök

Érdekességek

íi

Divatbemutató

Párizsban

Gyanúsan hasonlít a stresszhez

A szerelem kémiája

A francia főváros egyik legnagyobb őszi eseménye az 1993. évi divatbemutató-sorozat volt. A sok fantáziaruha mellett a tervezők „hordható” ruhákat is bemutattak. Képünkön a Tarlazzi-divatház nyári csíkos ruhája.

(FEB Foto)

Extázis és kétségbeesés, szabadság és rabszolgaság, holdkóros bizonytalanság és minden akadályt leküzdő szenvedélyes akarat. Mindezekkel a tulajdonságokkal azt az érzést szokás felruházni, melynek oly különleges jelentőséget tulajdonítunk az emberi életben, s mely érzés a legújabb kutatások szerint semmiképp sem szakítható el bizonyos kémiai és biológiai folyamatoktól, melyek szervezetünkben mennek végbe, még mielőtt szerelmesnek éreznénk magunkat.

A szerelemről van szó, arról az emberi érzésről, melynek tudományos alapjait csak az elmúlt tíz évben kezdték intenzíven kutatni.

Ezt a felgyorsult ütemet az AIDS-kutatásokkal hozzák kapcsolatba. Egy olyan korban ugyanis, amikor a fizikai szeretkezés ellenőrizetlensége halálos veszedelmet rejt magában, rendkívüli fontosságot nyert annak felkutatása, hogy milyen erő képes tartóssá tenni egy párkapcsolatot. Egy másik oka a szerelemkutatás elterjedésének az lehet, hogy az utóbbi évtizedben vált általánossá a nők széles körű részvétele a pszichológiai, biológiai és szexológiai kutatásokban. Márpedig a nők hajlamosak rá, hogy férfi kollégáiknál komolyabban vegyék a szerelem problematikáját. Nagyrészt nekik köszönhető, hogy ma többet tudunk a szerelem kémiai és biológiai alapjairól is, mint korábban.

Amikor az előember először állt két lábra

Döntő jelentősége volt a szerelmi érzés kialakulásában is annak a pillanatnak, mondják a darwinisták, amikor az előember először állt két lábra. Ezzel szem elé tárultak a nemi szervei, és láthatóvá váltak olyan fizikai tulajdonságai, mint szemének színe, arcvonásai, testformái. Az ember ekkor vált egyéniséggé, ekkor tanulta meg, hogy a szerelem nemcsak biológiai jelenség. A kutatások azonban azt is tisztázták végre, hogy a szerelmi érzés biológiai és kémiai alapjai sokkal fontosabbak és sokkal jobban kimutathatók, mint korábban hitték. Különösképpen vonatkozik ez a szerelmi érzést kísérő kémiai folyamatokra.

A szerelmesektől gyakran hallani, hogy ez az érzés „valósággal letaglózta” őket. Ez a kifejezés nem is annyira túlzó, ha tekintetve vesszük, hogy a szerelmes embert valósággal elöntik ilyenkor a vegyi anyagok. A tekintetek találkozása, egy kézfogás, egy intim érintés vegyi reakciók sokaságát indítja meg az agytól az idegeken keresztül a véredényekig. Ezeknek a vegyi reakcióknak az eredményét tapasztalatból jól ismerjük: a kipirult arcbőr, a nedves tenyér, a ziháló lélegzetvétel. Amenynyiben a szerelem gyanúsan hasonlít a stresszhez, annak megvan az oka: a két jelenség idején lezajló kémiai folyamatok azonosak.

Szerelembe esni eufórikus érzés

így tehát az sem lehet véletlen, hogy az eufóriakeltő drogokhoz, az amphetaminokhoz hasonló vegyi anyagok vesznek benne részt a szervezetben, mint például a dopemin, a norepinephrin és különösen a phenylethylamin (PEA).

Anthony Walsh, aki egész könyvet szentelt ennek a témának, megjegyzi, hogy a szerelem legaktívabb, legszenvedélyesebb szakasza éppen azért tart viszonylag rövid ideig, mert a szervezetben a phenylethylamin hatása sem örök. Testünk ugyanis egy idő után megszokja a PEA-hatást, és mind több és több vegyi anyagra van szükség a szerelmi reakciók kiváltásához.

Két-három év után, hangzik ez az érdekes elmélet, a szervezet már egyszerűen képtelen elegendő PEA-t felhalmozni, amin a cukorkaszopogatás sem segít, noha egyesek ezt hiszik, s noha az igaz, hogy a savanyúcukorban sok a phenyethylamin.

A szerelmi kapcsolat mindemellett könnyen túlélheti a két-három évet. Miért? Ebben állítólag más vegyi anyagoknak van szerepük. A partnerek folyamatos érintkezése ugyanis fokozatosan megnöveli az agyban az endorphinok kitermelődését.

És míg az amphetaminok izgatószerek, az endorphinok inkább nyugtatok, természetes fájdalomcsillapítók, amelyek a biztonság, a nyugalom érzését adják a szerelmeseknek. A kétféle vegyi anyagok által előidézett különböző reakciókkal magyarázza Mark Goulston, a Kaliforniai Egyetem pszichiáter professzora a különbségtételt a „korai szerelem” és az „érett szerelem” között.

Nagy szerepe van az érzékiségben

Végezetül még egy kémiai összetevő, amelyet a kutatók napjainkban szoros kapcsolatba hoznak a szerelemmel: az oxytocin.

Állítólag különösen nagy szerepe van az érzékiségben, amennyiben érzékenyebbé teszi az idegeket, például a mellben, és serkenti az anyatej kitermelődését.

Az oxitocynnak része van az orgazmus serkentésében is. A férfiaknál, ejakuláció idején az oxytocin mennyisége többszörösére nő a szervezetben, s még nagyobb a szintemelkedés a nőknél.

A vegyészeti kutatások ezen a területen még gyerekcipőben járnak, de eddigi eredményeik alaposan megváltoztathatják ismereteinket a szerelemről. Egyelőre csak spekuláció, de jellemző e kutatási terület perspektíváira az az elképzelés, hogy a homoszexualitás is kémiai eredetű. Néhány kutató azt állítja, hogy a jelenség a magzati fejlődés idején keletkező biokémiai anomália következménye.

Sötér Erika (Atlantic Sajtószolgálat)

Még nem jár srófra az agyunk

Testünk-lelkünk minden rezdülése agyparancsra történik, amelyet idegek továbbítanak és izmok hajtanak végre. De hogy mindezek a szervek mennyire „csereszabatosak”, azt még bizonyítania kell a tudománynak.

Az agyátültetés elé még jó ideig leküzdhetetlen akadályok tornyosulnak. Hiszen még a szívnél is sokszorta több és apróbb idegszál vár itt összeillesztésre, s alig-alig található egymáshoz hasonlító agy.

Valamikor a századelőn a német Urischley profeszszornak sikerült ugyan egy varangy agyából darabkákat átültetni egy kecskebékába, követői 80 évvel később pedig patkányokon végeztek hasonló kísérletet. Egy francia kutatócsoport egy patkány látókérgét ültette be egy házinyúléba. Egy hónap múlva a készülékek kimutatták, hogy az átültetett szerv és a nyúl agyának látóközpontja között létrejött az elektromos kapcsolat. További eredménynek számított annak regisztrálása, hogy a különböző békafajták agycseréjénél a táplálkozási szokások is felcserélődtek.

Ezekután egyesek már azzal a hiú reménnyel is előálltak, hogy ha emberi agyat ültetnének egy csimpánzba, az alighanem megtanulna beszélni... Persze mindez csak képzelgés, hiszen az emberi agyban sok miliő éves evolúció után lobbant fel az értelem. Embert az embertől éppen az agyában elraktározott ismeretanyag mennyisége különbözteti meg.

No meg az a képesség, amivel mindezt még hasznosítani is tudja.

Ferenczy Europress

Az oldalt szerkesztette: Rónai Erzsébet

On milyen napon született?

Öröknaptár a XIX. és a XX. századra

E NAP VOLT

H

K

Sz2

Cs‘

TI

Szó

VKin.cs

SZÁM

1.

2.

3.

4,

5.

6.

7.

í_lJ

□ 0

□ 1

G 2

0 3

0 9

04

□ 5-L_i_l

fCT)'

□ 6

□ 7

A 3

□ 8

1 5

A 0

A 1

CD

1 7

1 2

1 9

1 4

2 0

2 4

1 6

2 3

'I B

2 4

2 5

2 6

2 7

2 2

CD

<

2 0

2 9

3 a

3 1

3 7

32

3 3-<C

3 4

3 5

4 A

3 6

4 3

38

3 9

c_o

s

c

45

4 □

4 7

4 2

4 8

4 9

44

5 1

4 6

5 2

5 3

5 4

55

5*0

'oí

5 6

5 7

5 8

5 9

6 5

G 0

6 A

ca

G 2

6 3

6 9

6 4

7 1

66

6 7

o

oo

73

6 8

7 5

7 □

7 6

7 7

7 2

7 9

7 4

8 0

8 4

8 2

83

7 8

•3

1——J

R 4

8 5

8 B

8 7

9 3

88

89

CJD

9 □

9 A

9 7

9 2

9 9

94

9 5

<

9 G

9 8

«-ág

vni.

m.

I.

IX.

U

X.

I.

rc<c

XI.

YL

xn.

MR.

V.

2

3

4

5

6

7

x:

8

9

10

11

12

IS

14

CL

15

16

1?

18

19

20

21

■c

2?

P7>

24

25

26

2?

.20

2

29

30

31

Két évszázad bármely dátumáról néhány másodperc alatt megmondhatja, hogy a hét melyik napjára esett - a mellékelt új öröknaptár segítségével. A tabella első sorában a hét napjai, alattuk az úgynevezett kulcsszámok sorakoznak. Ez alatt a 7x15 kockából álló táblán 00-tól 99-ig az évszámok, az első két tabellán pedig a hónapok, illetve a napok kulcsszámai kereshetők ki. Lássunk példát a naptár használatára.

Keressük meg mondjuk azt, hogy milyen napra esett 1990. december 6. Az évek táblájáról kikeressük a 90-es szám fölötti kulcsszámot: 1-es. írjuk alá a XII. hónap kulcsszámát, a 4-est, végül az adott nap, vagyis 6-a kulcsszámát a 6-ost. Adjuk öszsze a három számot. Az eredmény: 11.

Ha ezt elosztjuk 7-tel, a maradék 4, s immár leolvashatjuk a tábláról, hogy a 4-es fölött a „Cs” betű áll, tehát 1990. december 6. csütörtöki napra esett.

Megtörténhet, hogy az első, második és a harmadik kulcsszám összegében a 7 maradék nélkül megvan (14 vagy 21 az összeadás eredménye), ilyen esetekben a keresett nap vasárnapra esik.

Még egy fontos szabály: ha januári vagy februári dátum napját akarjuk megtudni, ne a szóban forgó év, hanem az

előző esztendő kulcsszámát vegyük figyelembe. Az előző példánál maradva: ne 1990, hanem 1989 kulcsszámával számoljunk.

Oröknaptárunk a szökő- és az 1800-as évekre is használható.

Ha múlt századi dátumot keresünk, azzal a módosítással kezeljük a táblázatot, hogy a kikeresett kulcsszámok összegéhez minden esetben adjunk hozzá kettőt.

Ferenczy Europress

Ki hordja a nadrágot a családban?

A farmer -Átfogó felmérést készítettek a francia statisztikusok a családok ruházkodási költségeinek alakulásáról és az öltözködés költségeinek családtagok közötti megoszlásáról.

A vizsgálódás - bizonyára nemcsak a franciákra érvényes - tapasztalatai szerint a hölgyek átlag harminc százalékkal többet költenek gardróbjuk gyarapítására, mint a teremtés koronái. Ez a differencia azonban meglepő módon csak a hatvanötödik életévig érvényes; a matróna korhoz közeledve ugyanis az asszonyok ruha-, cipő- és fehémeműszámláinak végöszege kétszerte több, mint a férjüké.

A különféle ruhadarabok és öltözködési kellékek népszerűségi rangsorában változatlanul utcahosszal vezet a „jó öreg, elnyűhetetlen” farmernadrág, méghozzá korra és nemre való tekintet nélkül.

A felmérés során a megkérdezett férfiak egyharmada, a nők ötven, a gyerekek hatvan százaléka az elnyűhetetlen, s már csaknem mindenütt szalonképesnek tekintett ruhadarab hívének vallotta magát. Az obiigát kérdésre tehát, hogy ki viseli a családban a (farmer)nadrágot, az a válasz áll legközelebb az igazsághoz, hogy - mindenki.

állócsillag a divat egén

Ferenczy Europress Nyár ’93

(Fotó: Korényi Éva)