Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-25 / 70. szám
1993. március 25., csütörtök Szolnoki Extra 7 Telefonon lehet szavazni Néhány szó a választásról Április 26-30-ig tart az a rendezvénysorozat, mely Diáknapok néven vonul be Szolnok város történelmébe. Ennek egy epizódja a diákpolgármester-választás. A választási kampány március 18-án indult, a középiskoláknak be kellett mutatkozniuk magyar és angol nyelven, melyet két volt amerikai kormányzó bírált el, s tízig pontozott március 17-én itt-tartózkodásuk legkellemesebb feladataként. A jelöltek ma tudják meg, hogy melyikőjük fogalmazott a legszebben, legokosabban és legkreatívabban, merthogy Booth Gardner és Gerald L. Baliles tekintélyes amerikai urak leginkább ezeket a szempontokat vették figyelembe, amikoris fáradságos napjuk után kénytelenek voltak elővenni, az írásokat, addig nem mehettek haza. Hétfő volt a határideje az etikai kódex összeállításának, amit a serdülők és bakfisok nagyon komolyan vettek, de nem hagyták ki belőle a humort és a könnyedséget - legalábbis ez derül ki a tíz pontból álló kódexekből. A szervezők ezt is értékelik. Április 30-án munkaidőben az előző napi vetélkedő győztese a város polgármestereként dolgozik, további három alpolgármester kíséretében, s a nyeretlenek is vezető szerepet kapnak. Természetesen az alkotmány és a törvények betartásával tevékenykedhetnek, intézik a polgármester napi ügyeit, leveleket bontanak fel, utasításokat adnak, Várhegyi Attila ellenjegyzésével. Az ifjú polgármester rendelkezik majd valamilyen összeg felett, s hogy az mekkora lesz, még nem dőlt el. Kaptak szakirodalmat a városházáról, amelyben az alkotmány legfontosabb részei szerepelnek, a választási, önkormányzati törvény, s amelyeket természetesen be kell tartaniuk. Április 26 és 30 között minden iskola kap egy telefonvonalat, ahol minden hívás egy-egy szavazatnak felel meg. Valaki tehát több szavazatot is leadhat, s az eredményeket folyamatosan nyilvánosságra hozzák. Ez eltér a jelenleg hatályos komoly magyar választási törvénytől, abban ugyanis benne foglaltatik, hogy a választás előtt 8 nappal nem lehet a nagyközönség elé tárni közvéleménykutatási adatokat. Az utolsó pillanatokig formálódnak tehát az eredmények, viszont minden a vetélkedőn dől el. A diákoknak már megszámlálhatatlan ötletük van arra az egyetlen napra, s ha bármelyikojük is lesz a polgármester és megvalósítani kívánja egykori riválisa ötletét, akkor megjegyzi, hogy nem az övé, de jónak találja, ezzel is példát mutatva a mai politikai elitnek. Nagy próbája ez hát a fiatal demokráciának, s nem kis érdeme a városvezetésnek, hogy az ifjúság nagyszerű lehetőséget kap a bemutatkozásra ebben az egyébként - többnyire - alvó városban. B. G. Még szinte ki sem rakták, máris 100 ezret nyertek vele A Szerencsejáték Rt. a napokban Géniusz elnevezéssel bocsátotta ki az ötödik sorsjegyét, 40 forintos áron, és hasonló feltételekkel, mint a korábbiakat. Mint Csécsei Lászlónétól, az rt. megyei kirendeltségének bizományosi elszámoltató csoportja vezetőjétől megtudtuk, alig kezdték el árusítani a kis szelvényeket a városban, egy asszony a piacnál „szolgálatot teljesítő” Nagy Kálmánné bizományosnál ki is húzta a „harmadik díjat”, azaz a 100 ezer forintot. Egyébként szépen lehet nyerni az új sorsjeggyel, minthogy nem aprózzák el a nyereményeket. Á nagy díjak egy csoportját tizenöt Opel Astra alkotja, aztán tíz 1 millió forintos, majd a 100 ezer forintos nyeremények következnek. Ennyi van egy sorozatban, persze a többi, kisebb pénzjutalommal együtt. Szerencsénk volt, mert beszélni tudtunk a 100 ezer forint nyertesével. Mondjuk nem volt nehéz, mert minden napját nagy húzása helyén, a piacon kezdi. Régóta próbálkozik a szerencsével, rengeteg pénzt elköltött már lottóra (ezen hármas volt a legnagyobb találata), sorsjegyre - annak ellenére, hogy nyugdíjas. Bár a férj még kereső ... Soha nem volt ekkora dobása, ez az első ilyen hihetetlen nyereménye. A 100 ezer a családban marad, mivel rengeteg helye van annak. Nagy Kálmánné bizományosi árussal is szót váltottunk, aki büszkén mondta, hogy nála sokan nyertek már, még százezret is. Sok jó kuncsaftja van, akik hamar értesülnek a nagy nyereményekről. Beszélgetés sünkkor is odajött hozzá egy idős néni, akitől megkérdezte: Mit adhatok? A néni válasza tömör volt: Egy százezreset! Kérem, mi kell még a szerencséhez? Csak egy sóhaj! ta Kutya a kertben Panaszkodnak, talán nem is oktalanul azok a belvárosiak, akik parányi kis kerteket varázsoltak lakóházaik senkiföldjein, sávjain. Kevés hó esett a télen, s nem védte hidegtől, szemetelő emberektől, dolgukat végző kutyáktól a fákat, bokrokat, virágtöveket. Márpedig nyomukat hagyják - emberek is, kutyák is a növények alján. Ahol sárguló, rozsdás bokortöveket, fonnyadó növényeket látni, biztos, hogyü ember vagy kutya guggolt föléjük. Szolnok nagyon szegény fában, bokrokban, rendezett zöld területben. Ezért így tavaszodván, sok természetbarát fog ásót, kapát, gereblyét, spróbálja eltüntetni a tél hordalékait, s embertársai, meg a kutyák otthagyott névjergyeit. Rengeteg munkájuk van a Móra Ferenc úti Szolnok ispán körúti kertészkedőknek. Van aki szidja, van, aki csak sóhajtva kérleli mindeközben kutyás lakótársait: vinnék gondozatlan területre kutyáikat. Ennyit megtehetnek, azt azonban mát nem, hogy azt is szorgalmazzák: az éjszaka közlekedő, utcákat, járdákat, kis kerteket csúfító részegek se hagyjanak maguk mögött gusztustalan nyomokat. Sőt, azt se tudják kinyomozni, hogy például egy tízemeletes ház lakói közül ki az, aki előszeretettel ablakából dobja ki háztartási szemetét. Mert ilyen is van, sajnos, nem kevés! A járdaszegélyeken látható csirkebél, és más gyönyörűség... -sj-Bemutatkoznak a diákpolgármester-j elöltek Félig móka, félig komoly. Móka, mert jókedvű, kedves fiatalok a főszereplők, komoly, mert ismerniük kell az alkotmány, a polgármesteri tevékenységre vonatkozó törvények egyes részeit. A nagyközönség előtt erről tesznek tanúbizonyságot április 29-én a Széchenyi gimnázium sportcsarnokában, ahol a győztes átveheti Várhegyi Attilától a város kulcsát - „feltéve, ha felkutatva a polgármesteri hivatal összes termeit, végre előkerül”. Tóth Olivér a Verseghy Ferenc Gimnázium Amerikába tévedt hazánk fia tanulója. Iskolai bemutatkozását egy Friderikusz-paródiával kezdte, s ezzel olyan hallatlan népszerűségre tett szert, a diákönkormányzat megszavazta; képviselje ő a Verseghy színeit. Úgy látja, a magyarországi diákok sokkal okosabbak, mint az amerikaiak. Ő ott kitűnő tanuló volt, itt nem sorolják az elsők közé, de nagyon igyekszik. Szolnokon kevés az olyan program, ahol szívesen eltöltené a szabadidejét, a sport is inkább versenysport, mint tömeg, s ez szerinte sajnálatos. Nem fél a kihívásoktól, egyszer leugrott a Pelikán szálló teraszáról. Kedvenc sportja a snow board, magyarul hódeszka, elég veszélyes. Az az egy nap, amikor megválasztása esetén kijár neki a polgármester úr titulus, szerinte- kevés, hiszen sok embert ki tudna elégíteni, de sokat nem. Legszívesebben zenél: zongorán és dobon játszik, de gitárhoz is jól ért, a tuti jó zene szerinte a Led Zeppelin. Tetőtől talpig öltönyben lesz, nyakkendővel, mint a képen. Lázár Balázst, a Varga Katalin Gimnázium negyedikes tanulóját hangos ovációval, teljes egyetértéssel választotta jelöltnek a diákközgyűlés. Büszke a kampánystábra, merthogy csupa olyan fiatal vesz részt az ő menedzselésében, akikre bizton lehet támaszkodni. Az általuk kidolgozott etikai kódexben benne foglaltatik: nem lehet a másik jelöltet személyében sérteni, a szervezőket sem szabad kedvezőtlen színben feltüntetni, velük szorosabb kapcsolatot kialakítani. Elhatározása, hogy felrázza Szolnok szunnyadó lakosait nemes ügy érdekében, s polgármesteri működése alatt alapítványokat hozzon létre, mint mondta, megvan rá a pénzügyi lehetőség. Ha felnő, a közélettel szeretne foglalkozni, nem kizárt, hogy egyszer valódi választáson valódi polgármester-jelöltként indul. Úgy gondolja, az embernek először önmagát kell építeni, aztán lehet a várost, az országot. Hobbija a versírás, versmondás, s a történelemtudományokból a hadtörténet. A diákos komolyságot megőrizve királykék zakót, ugyanolyan színű nyakkendőt: fehér inget és farmert óhajt viselni az április végi napon. Bontovics Szilvia a Tiszaparti Gimnázium háziversenyén titkos szavazással nyerte el a jelölt tisztét. A városban a diákélet szerinte a nullával egyenlő. Ez egyrészt a fiatalokon is múlik, másrészt sűrűn találják magukat szemben akadályokkal, tehát ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell. Ő szeretné azon a bizonyos nagy napon fejreállítani a várost, lehetőleg az egészet. A legutóbbi bizonyítványa szép, de nem unalmas. Vidéki, Szolnqkop aa, olyan szórakozóhelyeket kedveli, ahol zené szíól;c s mellette lehet társalogni. Egyébként néptáncot is jár a HMO-ban, aki nem hiszi, megnézheti, jól csinálja. A választás során betartandó etikai kódexben a legfontosabb szerinte, hogy a küzdelemben a jelöltek ne tegyenek keresztbe egymásnak, bízzák a dolgot a szavazókra. Hosszas tépelődés után az ifjú hölgy és kísérete úgy döntött, méhkirálynő ruhában fogadja majd az elébe járuló szolnoki polgárokat, s abban sétál majd az eseményekre. Remélhetőleg szép tavaszi idő lesz. Bartusek Attila ha elvégzi az iskolát, finommechanikai és automatizálási technikus lesz. A Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskolában, a diákkörben minden osztály képviselteti magát, csatorna a diákok és a tanárok között. Nagy szerényen azt mondta, elég jól tanul, de később kiderült, nagyon is jól. Erezte már a szabadságot: vitorlázórepülő volt. Bartusek Attila szeretné a kevéssé pezsdülő, szavai szerint nullán lévő diákéletet egy kissé fellendíteni, bár szerinte egy pap erre kevés, hiába vannak elképzelései. A városán elég silány a serdülők lehetősége, mármint hol és mivel töltsék el a temérdek tanulnivaló után eszméletlen mennyiségű szabadidejüket. Attila egy cukrászdát nagyon szeretne, egy vagon orosz krémtortával, ami mellett épületes dolgokról is lehet beszélgetni. Nyilván addig, amíg a koncentráció egészen el nem fordul a gyomorig. Attilát nem érdekli a politika, inkább a boldogulást nézi. S hogy mit fog viselni azon a napon? Rendkívül elegáns lesz, úgy határozott. Kis Gabriella a Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola jelöltje. Előzőleg nem ő volt a mókás feladat főszereplője, ketten visszaléptek, s Gabi, mint egykori kampányfőnök állt a helyükbe. Mint elmondta, ez a nap főleg arra lenne jó, hogy a diákok végre azt csináljanak, amit akarnak, hiszen még mindig sok dolog elé odakerül a kötelező. Az ő javaslatukra született az a megegyezés a városházával, mely szerint a nagy nap programjainak hetven százalékát a diákok állíthatják össze és szervezhetik meg. Etikai kódexükben szerepel többek között az, hogy magukat dicsérhetik, de másokat ne sértsenek. Gabi szeretné, ha több ilyen esemény lenne a városban, megmozduljanak az iskola falai és tankönyvhegyek közé szorult diákok is. Sokat gondolkoztak a kampányStáb tagjai, hogy mit viseljen az ideiglenes polgármesterkisasszony működésének később bizonyára emlékezetes napján. Végül úgy döntöttek, a leginkább illő, ha nadrágkosztümöt visel. Csonka Szilvia a Ruhaipari Szakközépiskola jelöltje, aki egyszerűen belecsöppent (termete tényleg csöpp) a jelöltségbe, néhány nappal ezelőtt dőlt el a diákok szavazatai alapján, ő lesz az, aki az iskolát képviseli majd ezen a vérre menő mókahadjáraton. S ha teljes hatáskörrel rendelkezik megválasztása esetén, annak megfelelően fog a bársonyszékből dirigálni. Az önkormányzat által felajánlott pénzösszeget, mely nyilván a polgármesterkisasszonyi működéshez elengedhetetlen - mégha ilyen megnyerő mosolya is van az embernek -, adományozhatja, akinek akarja, hajléktalanoknak is. Shakespeare-t szereti a legjobban olvasni, mert az csodálatos, s kaktuszgyüjteménye van, mert a kaktuszok furcsák. Hiszen ha kellően csak nézegeti őket, és nem törődik velük, töviseket növesztenek. Igazán nem tudni miért, nyilván nem bosszúból, tartózkodásból. Hogy anyukája mit ad rá azon a napon, hogyan reprezentálja majd a Ruhaiparit, egyelőre nem tisztázott. Ötletek vannak, majd a legjobb. Lajter Zoltán a Környezetgazdálkodás és Építőipari Műszaki Szakközépiskolában az egyetlen, aki polgármester akar lenni. Vidéki, s úgy gondolja, belekerülve a szolnoki közélet legszínesebb és legkedvesebb forgatagába, szeretné sokkal jobban megismerni a várost. Azt mondta, a lehetőségekhez mérten elég nehéz kitűnni itt egy diáknak, ő színjátszik az iskolában, Csehov a kedvence. A kampánystáb munkájában segédkezett iskolájuk igazgatója, akinek ezt tisztelettel megköszöni. Etikai kódexüket komoly tartalommal és laza stílussal szővégezték, ami benne foglaltatik, hasonlít a világ demokratikus országaiban folyó éles választási küzdelmek normáihoz, a helyi viszonyokra és lehetőségekre alapozva. Például a jelölt ifiúr nem tartaná helyesnek, ha egymás plakátjaira ragasztgatnának, vagy letépnék a már előzőleg műgond: dal, a befolyásolás nem titkolt szándékával felbiggyesztett győzködő papírszeletkéket. Az alkalomhoz illő öltözékben, öltönyben és nyakkendőberi kíván megjelenni azon a napon. Papp Anita a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola 3. évfolyamos hallgatója. A keresekedelmi szakon tanul, később üzletasszony «szeretne lenni. Amikor belépett az irodámba, mindjárt feltűnt határozottsága, magabiztos fellépése. Azért, hogy őt válasszák meg, keményen dolgozik máris. Kampánystábja „felállt”, és programján dolgozik, de arról nem akar - a konkurrencia miatt - még most beszélni. Mit szeretne, hogy jobb legyen a városban? Elsősorban diákéletet-. Egy kicsit pezsdítőbbet, mint ami most van. Ez sokkal több programot kellene, hogy jelentsen. Ha polgármester lesz arra az egy napra, amit jónak lát, hogy szolgálja a köz érdekét, akkor azt alá fogja írni. Szülei támogatják, segítik minden téren a kampányban, de nem szeretnék, ha kiesne a tanulásból. Arra a kérdésre, szeretne-e polgármester lenni majd a későbbiekben, nevetve válaszolja, hogy ezen még nem gondolkodott. Viszont alpolgármester szívesen lenne.
