Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-24 / 69. szám
4 Gazdasági tájoló 1993. március 24., szerda Hétről hétre Elelmiszereladásaink Japánban Japánban rendezett nemzetközi élelmiszeripari kiállításon 1.7 millió dollár értékű exportszerződést kötöttek a magyar résztvevők - közölték a tokiói magyar kreskedelmi kirendeltség illetékesei. A FODEX-en, a szakma egyik legrangosabb rendezvényén, tizenkét magyar kiállító vett részt. Tőkehiány a mezőgazdaságban A mezőgazdasági üzemek jelentős része kezdte gazdálkodását anyagi nehézségekkel az idén. A bankok csak a konkrét munkavégzést követően vállalták a hitelnyújtást. Ez a banki magatartás az integrátoroknak kedvez, akik pénzügyi helyzetüknek köszönhetően igénybe vehetik a kedvezményes hiteleket, szolgáltatásaikat azonban piaci kamattal érvényesítik - állapítja meg a Földművelésügyi Minisztérium felmérése. A földművelésügyi alapokból igényelhető támogatások iránt élénk az érdeklődés. Az információt kérők többsége azonban újonnan földhöz jutott mezőgazdasági kistermelő, adószám és minimális saját erő nélkül. Megduplázódott Románia küladóssága Románia külföldi adóssága tavaly megduplázódott az 1991 vihez képest, és 2,2 milliárd dollárt tett ki. A múlt év végén az adósság nagyobbik hányadát hosszú távú hitelek tették ki, amelyek a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve a Világbanktól s/.ármaztijvgAA- piacgazdasági reformőjk támogatását célozták. Moldovai privatizálási törvény A moldovai parlament elsöprő többséggel úgy döntött, hogy magánkézbe adja a köztársaság állami kézben lévő 1567 vállalatát - jelentették a hírügynökségek. A törvény értelmében a privatizálást a kuponok lakosság körében történő szétosztásával segítik elő, hogy licitálhassanak majd a leendő vevők. Amerikai rizs Oroszországnak Oroszország 102 millió dollár értékben 520 ezer tonna amerikai búzát és 87 ezer torma rizst kap - vissza nem térítendő támogatásként - az Egyesült Államoktól. Washingtonban leszögezték: a szállítást a lehető legrövidebb időn belül megkezdik. Világbanki hitel az orosz olajiparnak A Világbank várhatóan áprilisra készíti elő azt a 799 millió dollár értékű hitelkeretet, amellyel egyebek mellett a szibériai olajlelőhelyek kiaknázásának lehetőségét kívánja bővíteni. Környezetvédelemre 840 millió dollár Brazíliának Japán 840 millió dollárt ad Brazíliának környezetvédelemre - közölte a brazil külügyminisztérium. Az összegből 570 millió dollárt a Sao Paulo államot 1090 kilométeren átszelő Tiete-folyó megtisztítására fordítanak. A maradék 270 millió dolárból a Rio de Janeiro-i Guanabara-öbölt akarják megtisztítani. Naponta ugyanis 400 tonnányi szennyvíz ömlik az öbölbe a riói otthonokból, az ötezer üzemből és a két kőolajfinomítóból. Vélt, vagy valós félreértések Törvény helyett ököljog Egy biztos: művelni kell a földeket! A vadnyugati pénzügyek veszélyei Alighogy napvilágot látott, már viták, bírálatok kereszttüzébe került a földrendező, földkiadó bizottságokról szóló törvény. Ahogy mondani szokás, alaposan leszedték róla a keresztvizet, amiben tulajdonképpen semmi meglepő nincs, hiszen már megszokhattuk, hogy egy-egy törvény hatálybalépését követően törvénymódosítások tömkelegét nyújtják be utólag a különféle szervezetek és pártok. Igaz, hogy káosz van a földrendezések területén? Elöfordulhat-e, hogy valaki nem jut hozzá jogos tulajdonához, amely megilleti öt? - kérdezem dr.Lovászy Csabát, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárát, a minisztériumban folyó törvényelőkészítő munka irányítóját.- Ismét vélt, vagy valós félreértések áldozata a közvélemény. Abból a tényből kell kiindulni, hogy a szövetkezeti közös használatban lévő termőföldek egy részének tulajdonosai a szövetkezet tagjai, illetve a kívülálló földtulajdonosok. E tulajdon azonban részaránytulajdonként szerepelt korábban a magyar mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A mostani törvény végrehajtása során e részarány ún. tábla szintű tulajdonban testesül meg. A törvénynek kettős célja van: egyrészt, hogy a részaránytulajdonosok az őket megillető földterületeket természetben megkaphassák, másrészt, hogy a termőföldek folyamatos mezőgazdasági hasznosítása biztosítva legyen. E két fontos cél együttes megvalósítása a földkiadó bizottság feladata.- Elöfordulhat-e, hogy a földkiadások során egyeseknek már csak gyenge minőségű föld jut?- A föld minőségét, mint az közismert, az aranykorona érték jelzi. A földtulajdonos döntésére bízza a törvény, hogy megjelölje: melyik táblában kívánja kijelöltetni az őt megillető földet. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nagy különbség van a föld kijelölése és a föld kimérése között! Nevezetesen, ha a tulajdonos nemcsak azt kéri, hogy jelöljék ki, melyik táblában van az ő földje, hanem a táblán belül is ki akarja méretni az ő kizárólagos tulajdonát képező területet, ennek a költségét már neki kell viselnie.- Nyújt-e garanciát a törvény arra, hogy valaki a korábbi jóminöségű földje helyébe ugyanoly at kapjon?- A jogszabály biztosítja, hogy hátrány ne érje a tulajdonost. Ha belterületi tulajdon kiadása nem lehetséges - mert nincs olyan felosztható föld akkor a bizottság a legértékesebb külterületi részből fogja kijelölni annak a tulajdonát, aki egykor belterületi földet vitt be a szövetkezetbe. Ebben a kérdésben maga a törvény állít fel rangsort. Fontos szabály: ha a tulajdonosok nem jutnak egyezségre, akkor sorsolással döntenek.- És akinek mondjuk ültetvény van a kijelölésre kerülő földjén?- A földhivatalok valóban leterheltek, iszonyatos mennyiségű munka vár az ott dolgozó kollegákra. Ugyanakkor a kárpótlási törvények és a két szövetkezeti törvény végrehajtása során alapvetően megváltoznak a mezőgazdaságban a földtulajdonviszonyok és a föld gazdájának természetes igénye, hogy pontosan tudja, a határ melyik részén fekszik az ő földje. Ennek a későbbiek során a földbérleti viszonyok rendezése, a szövetkezetek és a földtulajdonosok közötti kapcsolatban fontos szerepe lehet, tehát ezt a kérdést is feltétlenül rendezni kell. Újvári Gizella (Ferenczy Europress) Hitelhez jutási lehetőségek Miközben a bankok bőséges kihelyezésre váró forrásokkal rendelkeznek, addig a gazdálkodók csökkenő mértékben jutnak hitelhez - állapították meg csütörtökön a Magyar Gazdasági Kamara ügyvivő elnökségi ülésén. A Magyar Gazdasági Kamara gz elmúlt év. psjén végzet! fel-r, mérést tagvállalatai körében a hitelhez jutási lehetőségekről. A cégek többsége úgy véli, túlságosan magasak a hitelkamatok: átlagosan 30 százalékot fizetnek. A felmérés, illetve a vállalkozók előrejelzése szerint a hitelállomány további csökkenése várható. Ezen nem igazán segít az sem — véli a kamara -, ha a jegybank csökkenti a kamatszinteket. A kamara jelentős előrelépésnek tartja a Vállalkozói Hitelgarancia Rt. beindítását, s bár a garancia-jutáshoz való feltétele még kevésbé ismertek, az intézményhez komoly reményeket fűz. Túlzottnak tartják viszont a privatizációs hitelkonstrukció garanciaigényét. A jelenlevő bankok képviselői szinte egyöntetűen úgy látták, hogy nem a hitelezési feltételekkel, inkább a gazdaság stabilitásával van a gond. A bankok továbbra is vállalkozásként működnek, s nem mondhatnak le arról, hogy csak piaci megrendelésekkel is alátámasztott üzleti terv esetén folyósíthatnak hitelt. Elismerték: hogy a bankok egyre nagyobb saját forrást kívánnak a vállalkozóktól, de emlékeztettek arra is, hogy a világbanki projekteknél is 30 százaléknyi saját erő kell. A bankok kihelyezési kockázatát lehetne csökkenteni, hogy ha a vállakozók a most még hiányzó különböző alapokból is pénzhez juthatnának. Á kamatok alakulásában egyre jobban szerepet jfoä¥ik,fl fePkáz#,. ^epfflttben a kormány prognózisa válik valóra az inflációt illetőé p, a kamatlábak csökkenése várható. A vállalkozók által kifogásolt magas fedezetekre reagálva elmonták: 150-180 százalékos fedezet hosszú lejáratú hitelnél nem nevezhető túlzottnak. Itt inkább az értékelés jelent gondot. Ebben a kérdésben a Hitelgarancia Rt. működése javíthat a helyzeten. A piac törvényei határozzák meg Mi az a bizonyos „kamatpiramis”? Akinek akár csak egyetlen forintja is pihen valamelyik bank számláján, tudja, hogy a pénze „dolgozik”: kamatot termel. Egyik számlán magasabb kamatot, a másikon kevesebbet, ha hitelért folyamodik, jóval többet kell fizetnie, mint amennyit a saját pénze után kasszírozhat a banktól. Sokan méltatlankodnak is ezen, hiszen igazságtalannak tartják, hogy a betétes sokkal „olcsóbban” kénytelen hitelezni a banknak, mint amennyiért ő vehet fel pénzt ugyanott. Mi ennek az oka? A kamatpiramis. Az egyes bankok kamatlábaikat nem tetszésük szerint határozzák meg, hanem az ország legnagyobb bankja, a Nemzeti Bank által meghatározott alapkamatokból vezetik le. A Nemzeti Bank kamatlábai sem egységesek. Az első csoportba a refinanszírozási hitelek tartoznak, azoknak a pénzeknek a kamatai, amelyek, valamely pénzintézet kihelyezéseit „pótolják”, illetve bizonyos költségvetési kiadásokat előlegeznek meg. E hiteleknél általában a jegybanki alapkamatot számítják fel. Ez a piramis egyik legfontosabb sarkköve, hiszen számos hitelfajta, értékpapír kamatlábát ehhez igazítják. Ez történik például a kárpótlási jegyek kamatszámításakor is. De ezen a kamatszinten „fialnak” a bankok által devizában a jegybankban elhelyezett betétek, valamint a 60-90 napos lejáratú váltók is. De a jegybanki alapkamat sem egy olyan mutató, amelytől lefelé, vagy felfelé ne lehetne eltérni. Vannak olyan refinanszírozási hitelek, amelyek bizonyos gazdasági tevékenységeket próbálnak ösztönözni, s ebben az esetben nem egyszer a bank az alapkamat feléért, harmadáért is szívesen hiteles a felhasználóknak. Gyakran jutnak ilyen pénzhez az exportálók, az idegenforgalmi beruházók, az újonnan induló vállalkozók, az állami vagyon privatizálói. Másik kamatfajta az úgynevezett jegybanki betéti kamat, amelyet a bankok önkéntes betéteiért és a költségvetési intézmények betéteiért fizet az MNB. Ezen a kamatlábon kezelik a kereskedelmi bankok kötelező tartalékait is a központi nagy „páncélszekrényben”. S hogy miként lesz a kereskedelmi bankoknál, a lakossági pénzintézeteknél elhelyezett betétek ára annyi, amennyi? Azt a pénzpiacon mozgó forintok mennyisége - a piac törvényei szerint - határozza meg, miközben a bankárok kicsit mindig odakacsintanak az MNB ártáblájára is. Bácskai Tamás Ferenczy Europress SZÜV -Albacomp szerződés Új személyi számítógép-konfigurációk piacra dobásáról írt alá szerződést a SZÜV, valamint az Albacomp Rt. A hazai gyártású számítógépet elsősorban kis- és egyéni vállalkozóknak szánják. Ezért az árát is igyekeztek úgy kialakítani, hogy viszonylag széels vásárlói rétegnek legyen megfizethető. Egy alapgép az elképzelések szerint nem kerülne többe 50 ezer forintnál. Tóth Ernő rendőrőmagy a Pest Megyei Rendőrkapitányság akció-osztályának vezetője, aki szerint azonnali cselekvésre van szükség a törvényhozásban, ha a gazdaságban az egyre inkább terjedő vadnyugati stílust vissza akarjuk szorítani és valódi piacgazdaságot akarunk kiépíteni. Markáns véleményét eddigi tapasztalatai formálták ki.- A hazai gazdasági életben nálunk nem a becsületes kisvállalkozók, hanem a szervezett bűnözők a legrugalmasabbak. Ők ismerték fel először, hogy a magyar bankvilágban a hitelezés milyen körülményes, mennyire túlbiztosított, s milyen nagy lehetőségek nyílnak számukra éppen amiatt, hogy a korábban bűnös utakon szerzett pénzüket gyorsan megforgassák és uzsorakamatokkal bővítsék. Tapasztalataim szerint megpróbálkoznak a pénzintézetek egyes alkalmazottainak korrumpálásával is. Mi Pest megyében éppen most indítottunk vizsgálatot egy hasonló bűncselekmény alapos gyanúja miatt. Bármennyire is állnak majd meg bizonyítékaink a bíróság előtt, tény, hogy a sziklaszilárd jellemű bankalkalmazottak érdekében is szólok, amikor szóvá teszem a rájuk nehezedő, szinte erőszakos korrupciós kísérleteket.- Mi okozza önöknek, rendőröknek a legnagyobb problémát?- Nem egy-egy ilyen megvesztegetési ügy jelenti a legnagyobb veszélyt. Sokkal nagyobb gond, hogy óriási öszszegű, korábban bűncselekményekből származó összegek kerglj^.ü gazdasági életbe. Uzsor^kamatok mellett ázonbijn csak apnak, éri meg a kölcsön, aki a pénzt gyorsan meg is tudja forgatni, aktuális kifejezéssel élve: kaszálni tud. Ha viszont az adós elgondolása nem jön be, az uzsorakamatra, amely az éjszakai életben ma havi 40 százalék (!!!), a banknál is szigorúbb behajtásra számíthat.- Mit tehet a rendőrség a behajtó brigádokkal szemben?- Miután az igazságszolgáltatás véleményem szerint nem tart lépést az átalakuló gazdaság követelményeivel, lépéshátrányban van a kegyetlen behajtó orgazdákkal szemben. Egy pénzügyi követeléssel kapcsolatos polgári per a jogerős ítéletig jó két év. Hol van már akkor az adós? Mit ér a hajdan kölcsönadott összeg? Mi a garancia az ítélet érvényesítésére? Ezt az ismert problémát csak azért idézem, mert az egyik megdöbbentő, folyamatban lévő ügyből is kitűnik a fonák helyzet: egy takarékszövetkezet 600 millió forintnyi behajthatatlannak minősülő követeléseinek érvényesítésére nem a bírósághoz, hanem a behajtó brigádokhoz fordult. Adósságbehajtásra pedig a tövény sem magánvállalkozókat, sem társaságokat nem hatalmazott fel. Több olyan új bűncselekmény-fajta van, amelyet az érvényes BTK nem ismer. Mi rendőrök azt mondjuk, hogy a kikényszerített, fiktív adás-vételi szerződések mögött valójában az van, hogy a fizetésképtelen adós tartozása fejében lemond kocsijáról, ingóságáról vagy ingatlanáról. A kényszerítő ezzel kimeríti a BTK 323. szakasza szerinti zsarolás bűncselekményét. A gyanúsítottak védekezése: csak önbíráskodás vétségét követték el. Zsarolás csak ott lehet, ahol az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés. Ő pedig nem akart hasznot, csak a magáét követeli vissza. Igaz, erőszakkal, fenyegetéssel, de hát... És itt van a dilemma: ha a kölcsönvevő is sáros, nem érdeke a valóságos körülmények feltárása. Nem akarok vészharangokat kongatni, de már tegnapra kellett volna egy olyan BTK-módosítás, mely az új bűncselekmény-fajtákat felismeri, minősíti,' éS amilyen mértékben a társadalomra veszélyesek, szankcionálja is azokat. Ha ez rövid időn belül nem történik meg, elszabadul a pokol, valódi vadnyugat lesz nálunk. Ha a vállalatok és a vállalkozók elszámolása jelentős részben törvényen kívüli utakra kerül, akkor a költségvetés gyakorlatilag tervezhetetlenné válik, arra pedig az ország minden lakosa ráfizet. N. Gy. Rekord bevétel az idegenforgalomban Rekord bevétel, illetve aktívum keletkezett tavaly az idegenforgalomban. A Magyar Nemzeti Bankban elmondták, hogy 1992-ben 1 milliárd 231,4 millió dollár bevétel származott az idegenforgalomból és ez 29 százalékkal több a megelőző esztendőhöz képest. A kiadás 639,6 millió dollárt tett ki, ami 44 százalékos emelkedés. (Ez elsősorban a lakossági valutakeret emeléséből származott.) így az aktívum 591,8 millió dollárt tett ki, 30 millió dollárral többet, mint 1991-ben. Forintban számolva a bevétel 96,9 milliárd, a kiadás 50,8 milliárd, az aktívum pedig 46,1 milliárd volt az elmúlt esztendőben. Küszöbön a kibontakozás? Hol tart ma a magyar ipar - a számok tükrében? Az oldalt összeállította: Túróczi Imre A volt KGST piacok elvesztése, a hazai kereslet beszűkülése és az ezzel együtt megjelenő importáradat a magyar gazdaság különböző ágai közül a legsúlyosabban az ipart rázta meg. Hol tart ma a magyar ipar e tényezők ismeretében? Az ipar termelése 1992-ben nem érte el az 1988 évinek még a 64 százalékát sem, s bár a legjelentősebb visszaesés 1991-ben következett be, a tavalyi adatok további 10 százalékos csökkenést mutatnak. A termelékenység színvonala 14 százalékkal alatta maradt a négy évvel korábbinak. Ennek számtalan oka van, de leginkább a rendeléshiány és a privatizáció körüli bonyodalmak számlájára írható ez a visszaesés. Az ipar nagy és középvállalatai évek óta elsősorban a külföldi piacból próbálnak megélni, a volt keleti üzleti partnereket nyugat-európaiakkal, vagy Európán kívüliekkel igyekeznek pótolni. Ezt a legeredményesebben a bérmunkát vállaló könnyűipari cégek teszik, amelyek négy év óta első ízben 1992-ben tudták növelni az exportjukat. Az ipar egésze a négy évvel korábbi mennyiségnek csupán 62 százalékát tudta külhonban értékesíteni. Igen jelentős viszszaesés tapasztalható a korábban kifejezetten jó nyugati piacokkal rendelkező műszeriparban, gyógyszeriparban, gumiiparban is. Az iparvállalatok tavaly az 1988-as árumennyiségnek csupán kétharmadát tudták itthon értékesíteni, mert annyira megcsappant a vásárlóerő, illetve olyan erős versenyt támasztott az importáru, amivel már nem tudtak megbirkózni. És ebben a versenyben már nemcsak az áru minősége, hanem sokszor a termékek külső megjelenése is döntő lehetett. Számtalan vegyesvállalat, kisvállalkozás is alakult az elmúlt négy évben, amelyek termelése kétségtelenül dinamikusan növekszik, de ma még aligha tudják ellensúlyozni a csődbe ment, vagy feloszlott korábbi nagyvállalatok miatt kialakult visszaesést. Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari szervezetek adták az ipar exportjának 7 százalékát, ezek foglalkoztatták a dolgozók 14 százalékát. S ezzel szemben ott áll egy másik adat: a felszámolás alatt álló nagyvállalatok 31 százaléka feldolgozóipari cég! Mindez jelzi, hogy a gazdasági kibontakozás az eddiginél gyorsabban és hatékonyabban megújuló ipart igényel. Ny. V. Ferenczy Europress
