Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-22 / 67. szám
12 Az Uj Néplap Törökszentmiklóson . . . PjliW Miért üres a piaccsarnok? konstrukció valahogy olyan szerencsétlen módon kavarja meg a levegőt, hogy a csarnokban akkor is huzat van, amikor a szabad ég alatt szélcsend. Más problémák is felmerültek. Ezek persze apróságok a huzathoz képest. Azok a vállalkozók sem elégedettek, akik boltot béreltek a csarnokban. A boltokat egymástól elválasztó fal ugyanis végtelenül gyenge, nem bír el ötlite... belül viszont üresen ásítoznak az árusasztalok. A miért-et az egyikük így fogalmazta meg:- Én bent voltam. Nem mondom, szépnek szép, csak nem bírjuk a huzatot. Ott voltunk egy szűk hétig, árusok, és azt mondtuk, hogy amíg meg nem csinálják rendesen, addig inkább kint leszünk. A huzat ugyanis iszonyatos dolog. Estére már kihűlt a fogam, bedugult a fülem, a lábam „le vót jegelve”. Úgyhogy este otthon rá kellett üljek a gázkészülékre. A városüzemeltetési centrum azt ígérte, hogy hamarosan megcsinálják. Jaj, a nevemet azt ne írja ki, mert én itt állok még éveken keresztül. De mitől is van a huzat? Például attól, hogy oldalt nyitott a csarnok. És felül, a tető alatt is van egy nyitott rész. Ez a rés vízmelegítő bojlert. Azt mondják, falemezből és műanyagból készültek a falak. Annak sem örülnek az árusok, hogy nekik is a piaci nyilvános W.C.-be kell járni. Ami nemcsak azt jelenti, hogy minden egyes alkalommal le kell szurkolniuk 8 forintot, hanem azt is, hogy nem mindig van kedvük igénybe venni. A W.C.-ben felügyelő bácsi elmondta, hogy tiszta ez, amikor kitakarítják, de hát mindenféle népek járnak errefelé, és vannak, akik nem a kagylót használják, hanem mellé guggolnak... De mit mond a hibákra az üzemeltető, a városüzemeltetési centrum igazgatója, Röszler János?- Valóban bent rosszabb idő van, mint kint. Ez nem kivitelezési hiba, hiszen az épület így volt tervezve és nem lehetett előre tudni, hogy ez a hatás alakul majd ki. A piaccsamokot megcsináljuk, a kivitelező a szegedi CSOMIÉP. A fölső részt osztrák műanyaggal burkolják, a torony háromszögeit beüvegezik.- Mennyibe kerül ez?- Egy millió 400 ezer forintba. A szerződés szerint a hónap végéig elkészül.- Nem ten’eznek külön W.C.-t a piaci árusoknak?- A piaccal együtt terveztük meg az új W.C.-csoportot. ..így az árusítás leginkább csak kint folyik. A csarnok kívülről tetszetős A piaccsarnok üzleteiben a vízmelegítő bojlerek a vízcsap alatt. A fal nem bírja el. Azért nem terveztünk külön, niai előírásokat, amelyek a piac mert ez kielégíti azokat a higié- üzemeltetéséhez szükségesek. Bezárják az imremajori óvodát Az új igazgató Új igazgatója van a szociális otthonnak, dr. Hodosi Miklós. A Nagykátáról jött ideggyógyász bemutatkozásképpen ennyit mondott magáról.- Kuncsorbai születésű vagyok, Törökszentmiklóson végeztem a középiskolát.- Hogyan lesz valaki éppen ideggyógyász?- Éz egyfajta elkötelezettséget jelent. Az ember úgy születik, hogy a különállóságot, a másságot felvállalja. Talán túlzásnak tűnik, de egyfajta küldetéstudatot és hitet is jelent.- Viszont ez olyan területe az orvostudománynak, amelyről azt mondják, hogy még sötétben tapogatóznak.- A probléma oka az volt, hogy az ötvenes években azt tartották, hogy lelki betegségek nem léteznek. Ezekről csak úgy a hatvanas évektől kezdve lehetett beszélni.- Egy ilyen intézet nagyon zárt, misztikus világnak számít a kívülállónak.- Ebben a tudati elmaradásban 100 évet kellene behoznunk. Tulajdonképpen még Nyugaton is nagy az elmaradottság ezen a téren, pedig ők előttünk járnak.- Miért pályázta meg az igazgatói állást?- Régi vágyam volt. hogy ilyen betegekkel foglalkozzam. Érdekelnek azok, akik a perifériára szorultak. Ezeket az embereket támogatni egyike a legszebb hivatásoknak.- Mit tud segíteni az itt lévő embereknek?- Megoldani a mindennapi problémáikat. A szeretettől nagyon meg tudnak nyílni. Az igazgatótól megtudtuk, hogy szeretne ambulanciát is nyitni a drog- illetve alkohol problémával küszködőknek. Panaszos levelet hozott a posta. „Törökszentmiklós külterületén bezárnak egy óvodát. Azt, ahol a gyerekek jó levegőt szívnak, és megfelelő mozgáslehetőség van számukra. Az imremajori óvoda a mezőtúri út mellett a várostól 9-10 kilométerre, az Almásy kastély parkjában van. Az idejáró 22 gyerek a várost átszelő négyes főút mellett lévő óvodába kerül. Nemrég hallottam, hogy a tiszta levegőhöz való jogot alkotmány biztosítja. Arról nem is beszélve, hogy reggeltől estig azzal tömik a fejünket, hogy a környezetszennyezés mennyi problémát okoz a fejlődő szervezetben. Nem tudjuk, szülőtársaimmal mitévők elgyünk, kihez forduljunk. Már volt, aki a polgármesternél is járt, de azt a választ kapta, hogy nincs rá pénz.”-írja olvasónk. Sajnos, a polgármester úr a valós helyzetet tárta a szülő elé. Az imremajori óvoda ügyével az önkormányzati képviselő-testület is foglalkozott. Az imremajori óvodát az önkormányzat és a törökszentmiklósi Állami Gazdaság közösen tartotta fenn. (Az óvoda egyébként több mint húsz éve üzemel.) Ám most az állami gazdaság bejelentette, hogy gazdasági okokból nem tudja vállalni a fenntartást. Az óvodába járó 25 gyerek közül öt Törökszentmiklósról járt ki, 11 pedig surjányi, mindössze hat gyerek lakott Imremajorban. A törökszentmiklósi gyerekeket a körzetük szerinti óvodában, a bejárókat pedig a Kossuth útiban helyezték el. * * * Az eset tipikusan példázza azt az egyre gyakoribb tépelődést, hogy: melyik ujjamat harapjam, mert mindegyik fáj? Vagyis: mindenkinek igaza van. A szülőknek, amikor gyermekük egészségéért aggódnak, féltik a szennyezett levegőtől. Az állami gazdaságnak, amikor azt mondja, nem tud tovább pénzt fordítani erre a célra. Az önkormányzatnak, amikor - pénz híján — nem dob mentőkötelet, hanem rábólint az állami gazdaság elhatározására. Sajnos, a pénzt mindig először a kulturális, egészségügyi céloktól vonják meg. Ennek nap mint nap szemtanúi és szenvedő alanyai vagyunk. Az pedig, hogy milyen jogaink vannak deklarálva, szinte édesmindegy, amíg nem tudunk olyan világot teremteni, ahol a jogokat érvényesíteni lehet. Mert a kukákban kotorászóknak, az állomásokon, híd alatt alvóknak is megvan a joga az emberi élethez, sőt ugyanolyan jogokát biztosítanak számukra - persze „deklarálva” - mint más, szerencsésebb sorsú honfitársainknak. Nap mint nap elszomorító példáit láthatjuk, hogy menynyire beteljesedik rajtunk a mondás, amelyre a németek nagyon szeretnek hivatkozni: a pénz dirigálja a világot. Ez nálunk is egyre inkább igaz. Az imremajori óvoda. Mostkihalt és üres Az oldalt írta: Paulina Éva Fotó: Korányi Éva és Mészáros János 1993. március 22., hétfő Ez történt, történik... Működik a földkiadó bizottság Tizenhét-tizenhét taggal megalakult a földkiadó bizottság a Béke és a Tiszatáj mezőgazdasági szövetkezet területét illetően. A bizottságok elnökeit is megválasztották: Balogh Pál (Béke mezőgazdasági szövetkezet) és Szabó János (a Tiszatáj) személyében. A földkiadó bizottságokhoz a kérelmeket március 23-ig lehet benyújtani. A bizottságok tényleges munkájukat tulajdonképpen a kérelmek beérkezése után kezdik meg. Mi legyen a húsüzemmel? Pályázaton hirdették meg az önkormányzati tulajdonú szenttamási húsüzem és a téglagyár hasznosítását. (A húsüzem karbantartási munkái egyébként február közepén befejeződtek.) A húsüzemmel egyidőben meghirdették a kényszervágóhíd és a piacscsarnoki húsüzlet üzemeltetését is. A húsüzemre és az üzletre két pályázat érkezett, egy budapesti és egy szolnoki kft. részéről. Akényszervágóhídra négy magánszemély adott be pályázatot, közülük hárman az üzletre is igényt tartanának. A téglagyár hasznosítására két pályázat érkezett. A pályázatok elbírálásában az önkormányzat a konzultatív tanács véleményét kéri. Drágább lett az étkezés Az alapvető élelmiszerárak jelentős emelkedése miatt emelni kellett az üzemi és intézményékbén működő kony-; hákbán a nyersanyagnormát.! A normák megállapításánál figyelembe vették az intézmények igényeit, az ellátottak szociális helyzetét. A normaemelés több mint 23 százalék volt. Az önkormányzat a város területén működő saját és bérben üzemelő konyháknál a következő változtatásokat hozta: a bölcsödében 50 forintról 65-re emelkedett a nyersanyagnorma, a Székács Elemér Mezőgazdasági Szakközépben 81-ről 107,50-re, az általános iskolákban 73,44-ről 97-re, a gimnáziumban az ebéd 36-ról 43,50-re, a kollégiumi étkezés pedig 78-ról 103-ra. Az óvodásoknak a napi ellátásért az eddigi 40 forint 32 fillér helyett 52-t kell fizetni naponta. A változások április elsejéről érvényesek. Ki hagyja jóvá a segélyt? A szociális törvényhez igazodva újra kellett szabályozni illetve módosítani a szociális támogatások elbírálását. Az eseti jellegű (tehát gyors intézkedést igénylő támogatások elbírálását a képviselő-testület a polgármesterre ruházta - pl. átmeneti segély, közgyógyellátásra való jogosultság, köztemetés engedélyezése, önkormányzati bölcsődébe való felvétel. A szociális, egészségügyi és környezetvédelmi bizottság dönt a rendszeresen folyósított, hosszabb időre biztosított támogatásokról, mint pl. a rendszeres szociális segély, a vakok rendszeres segélye. Megállapítják az ápolási díjra való jogosultságot illetve annak összegét, a rendszeres nevelési segélyt. A bizottságnál új feladatként jelentkezik a munkanélküliek jövedelempótló támogatása. Változott a szociális gondozási központ ellátásába történő felvétel illetve a térítési díjak megállapítása is. Ezt a hatáskört eddig a polgármester gyakorolta. Áz eljárás gyorsítása miatt azonban ezentúl a gondozási központ vezetője dönt. Jó kérdés. A válasz sem utolsó. Valamit elszámítottak. Pontosabban „elterveztek”. Ami nem kifejezetten előny egy újdonsült piaccsamoknál. Aki beiép a csarnok belsejébe, igencsak megütközik. Mert üres. Üresen állnak az árusasztalok, senki nem veszi őket igénybe. Vajon miért? Úgy tudjuk, hogy két-három napig bent voltak az árusok a csarnokban. Aztán kiköltöztek... önként.
