Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-20 / 66. szám
Ugye hallotta már a régi kínai mondást? A baj és bánat madarai mindig a fejünk fölött röpködnek, csak nem szabad engedni fészket rakni őket. Vajon hányán vagyunk, akiknek sikerült ezt elérni, akik nem hiába próbálkoztak a „madárijesztéssel”? Amikor e bölcsességet kitalálták, talán még nem szálldostak olyan sűrű rajokban a bánatmadarak, könnyebb volt elhessinteni őket. Ma bizony ez derekas küzdelmet jelent, ha mondjuk csak azt a fészekrakót próbáljuk elűzni: vajon miből fizetjük az év hátralévő részében a villanyszámlát? Kedves Olvasónk! Segíteni szeretnénk. Minden szombaton jelentkezünk GONDŰZŐ oldalunkkal, - benne, hitünk szerint, sok-sok vidámsággal, érdekességgel, furcsasággal, talán egy csipetnyi melankóliával fűszerezve -, melyet Ön ír meg nekünk, és mi írunk meg Önöknek. Ne várjon holnapig! Ragadjon tollat most! Vesse papírra, kihez menjünk első alkalommal például TEPSI LESRE kinek a konyháját látogassuk meg," lessük el mesterfogásait receptjének, hogy aztán „feltálaljuk” önöknek kipróbálásra. „NEM MONDHATOM EL SENKINEK, ELMONDOM HAT MINDENKINEK!” írta gyönyörű versében Karinthy. Mi most erre biztatjuk Önt... MONDJA HÁT EL MINDENKINEK!, ha valami nagyon fáj, a lélek titkos zugaiból ki nem söpörhető, egy másik embernek be nem vallható, és mégis... jó lenne szavakba önteni, mondatok hálójába fogni és kitessékelni magunkból a fájdalom bolygó árnyait, ki-ki a szabadba, hogy mindenki lássa, de tudni ne tudja senki, hogy a miénk. Mondja hát el mindenkinek, hogy megkönynyebbüljön, hogy gyógyírt találjon . .. Mondja hát el mindenkinek!, ha valami nagy-nagy öröm érte, ha majd szétveti a boldogság, hogy osztozzunk Önnel, hogy megsokszorozódjon, hogy másokat is éltessen. Most pedig suhanjunk a képzelettel téren és időn át, évszázadok és földrészek fölött. Kalauzunk ma éppen egy diáklány ... Az iskolapadban ül, a toll végét rágja, láthatóan nem megy a matek dolgozat. De nicsak, lassan elemelkedik helyéről, ellebeg a padsorok fölött, megragadja a kezünket, és már repülünk ... Hová is? szőrén üli meg a lovat. Ö a bátrak bátra, az okosak okosa, és milyen gyönyörű! Ő Felhőcske, a törzsfőnök lánya.- Mondd, Felhőcske mi a legújabb divat itt errefelé? KÉPZELT RIPORTUNKBAN hétről hétre azokat szólaltatjuk meg, akikre Önök kíváncsiak. Kérjük, írják meg nekünk, kit kérdezzünk meg álmairól, vágyairól, kivel készítsünk interAmerikában vagyunk. Vad sziu indián törzs vágtat a forró napsütésben. És ott! Igen ott lovagol! Színes, szép tollat tűz éppen a hajába, kantár nélkül, jút képzelt birodalmában. Mire gondol a hostess, miközben mosolyog, és mire a villanyszerelő ott, a pózna tetején? Velük együtt kulisszatitkokba avat be a súgó, a repülőgép-irányító és sok mindenki más SZABÁLYTALAN PORTRÉ című sorozatunkban. Szerkesztőségünk nemrégiben levelet kapott egy idős, nyugdíjas asszonytól, amelyben leírja a hölgy, milyen hihetetlenül kedvesek, készségesek voltak a telefonszerelők. Megható és meglepő volt számára az eset, amit nyilvánosságra is hoztunk. Persze előfordul ennek ellenkezője is, igaz, nem feltétlenül a telefonszerelőkkel. Mert mindenkivel megesik életében legalább egy HIHETETLEN TÖRTÉNET írja meg hát nekünk! A házaspár esete nem újkeletű. Olga és István, többévi házasság után, annak rendje és módja szerint elváltak, minden vitás kérdésben, így a vagyonmegosztásban is egyezségre jutottak. Hat hónappal a válás kimondása után azonban Olga édesanyja, Sára asszony, száznegyvenhétezer forintot követel Istvántól, arra való hivatkozással, hogy ezt az összeget még a fiatalok együttélése alatt adta nekik kölcsön lakásuk felújítására. Állítása igazolására saját feljegyzéseire hivatkozik, amelyek a száznegyvenhétezer forint több kisebb összegben történő átadását részletezik, és néhány tanút említ, akiknek annak idején beszámolt a kölcsönzésekről. István tagadta, Olga elismerte a kölcsönt - Sára aszszony a bírósághoz fordult. Várjuk tippjeiket! Vajon jogos-e Sára asszony követelése? Fizetnie kell-e Istvánnak, vagy a zsebében marad a száznegyvenhétezer forint? JOGI JO-JO rovatunkban minden héten ilyen, és ehhez hasonló, érdekes eseteket tárunk Önök elé. Az eligazodást a paragrafusok erdejében jogszabály-magyarázatokkal, jogi tanácsokkal segítjük. És természetesen szívesen vesszük az Önök jogi eseteit is, hogy név, hely megjelölése nélkül, közösen okuljunk belőlük. Ugye, velünk tart?! Ugye, ír nekünk, hogy egyre több mindent tudjunk meg Önről, és mi is egyre közelebb kerülhessünk Önhöz. Várja az Ön levelét az Új Néplap nevében Cseh Emese. UG7E GOMPJA LESZ RA, HOG 7 GOyppUOH A GONPUZORE ?!
