Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-19 / 65. szám

1993. március 19., péntek Hazai tükör 3 Lottó-talány: melyiket a 90 közül? Fortuna kedvenc számai: 3,13,29,75,86 Milliók környékezik hét­­ről-hétre Fortuna istenasszonyt, hogy elnyerjék kegyeit - de a múlt év lottókrónikájának tanú­sága szerint a „fenséges asz­­szony” fölöttébb válogatós volt. A telitalálat örömét az 1992-ben kitöltött mintegy 400 millió(!) szelvény közül mindössze 10 szelvény beküldőinek adta meg. Legnagyobb kegyben az a szerencsés játékos részesült, aki a 14. játékhéten ezt az öt számot húzta át: 11, 47, 56, 64, 73. Az ezzel elért telitalálat jutalma - az addig toronymagasan legna­gyobb nyeremény - több mint 130 millió forint volt. (Az a re­kord is megdőlt az idei 9. játék­héten, amikor a felhalmozódott nyereményalapból 175 millió­nál is több forint jutott az egyet­len öt találatot elért fogadónak. De térjünk vissza az éves sze­rencsemérleghez!) Az óév má­sodik legértékesebb ötöse már „csak” 67 milliót, a harmadik pedig 53 milliót ért. A legbal­­szerencsésebb szerencsefi címet alighanem az a két játékos ér­demelte ki, aki az előző szuper­nyereség után nem egészen két hónap múlva a 19, 21, 37, 42, 71-es számsorral ért el telitalá­latot, de szelvényük „mindösz­­sze” 3 miliő 620 forintot fize­tett. A lottótörténészek persze pontosan számon tartják azt is, hogy a szelvények 90 száma közül melyiket hányszor húzták ki. Nos, csaknem kétezer eddig lezajlott sorsolás adatainak ösz­­szegezéséből az derül ki, hogy Fortuna kedvenc számai a kö­vetkezők: 3 (140-szer volt nyerő), 75 (139-szer), 86 (131), 13 (130), 29(130). Igaz, mint mondják a szeren­cse vak, s nem sokat törődik a matematikával, a valószínűség­számítással, mégsem érdekte­len, hogy eddig milyen szá­mokkal bánt fortuna a legmos­tohábban. Nos, a „balszeren­cse-számok” élén holtverseny­ben a 39-es és a 63-as áll: a majd kétezer sorsolás alkalmá­val csupán 88-szor voltak nye­rők. Közvetlenül utánuk a 2-es és a 88-as következik (89 nye­réssel), majd pedig az 5-ös, a 30-as és a 40-es (90-90 nyerés­sel). Aki tehát úgy gondolja, hogy egyszer minden rossz szé­riának végeszakad, s most már az eddig elhanyagolt számokra fog mosolyogni a szerencse, az a 2-est, a 39-est, 63-ast és a 88-ast megjátszhatja, s ötödik­ként az 5-őst, a 30-ast vagy a 40-es kockára tesz keresztet. Persze túlzott reményeket az így kitöltött szelvényekhez sem érdemes fűzni, mert - mint utal­tunk rá - Fortuna szeszélyes, a szerencse pedig vak ...- szó - Ferenczy Europress Fortuna számkedvencei - és egyúttal talán a következő húzások esélyes(?) számai Az értéktőzsdén A jegybank engedélyezte a határidős devizapiacot Rádió Búcsúzó műsorok Lassan végleg el kell bú­csúzni. (Végleg?). Pedig kár ér­tük, az ember megszokta, meg­szerette őket. Nekem leg­inkább a Kossuth klub fáj, de szerettem az Ajánlott levelet, a Mindenest meg el nem hagytam volna egy szombaton sem. Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy a Mindenes után rögtön a 168 óra következik, - s lám, a 168 órára nem mondták még ki az ítéletet. Április végétől változik a mű­sorstruktúra - úgy kellett ne­künk, hallgatóknak, ránk fogják ezt is. Amikor nemzeti ünnepünk előestéjén a változást nyilvá­nosságra hozták, azzal okolták, hogy „a hallgatók igényei sze­rint” változtatnak a műsorren­den. Nohát ettől tele van az em­ber hócipője, hiszen nem tudni, milyen közvélemény-kutatás, felmérés előzte meg a csúcsdön­téseket. Különben azt hallottam, hogy „ezek a hallgatói igények” itt, kies városunkban is bejelen­tettek valakik által, akik úgy gondolják, joguk a hallgatók nevében megszólalni. Az ilyen fogadat! an prókátorokból nem kérek, évtizedes tapasztalatom ugyanis, hogy az ilyen „közvé­leménykisajátítók” nem is tud­ják, miről van szó. Ha vissza­kérdezném, mit hallgatott es­ténként a Kossuth klubban, visszakérdezne netán, melyik adón, mikor is? Persze, ezzel is úgy van már az ember, mint a tévével. Ha tapasztalja, hogy a híradó elhallgat dolgokat, hát - nem nézi. Már ezután talán a fü­lünket is „kikapcsoljuk”. (S.J.) Életmentő gyógyszer a depresszióra Látlelet Szirmok és virágok Belenyugvó egykedvűség­gel többnyire azok várják a tavaszt, akik mindenféle ér­zelmi viszony nélkül szemlé­lik az évszakok váltakozását, s nem is március huszonegye­dikén születtek. Nem mintha túlságosan fontos lenne az utóbbi időpont, ennek elle­nére valamiféle rejtélyesség rejlik benne. Efféle pillanatok sok mindent felszínre hoznak. Legalábbis az ismert képek sokaságát, melyek a rügyfa­­kadást, az életre kelt termé­szet zsongását idézik fel. A teli dermedtség után minden kinyílik, a szürkesé­get felváltja a színek gyö­nyörű harmóniája. Valójában mégis kevesen veszik észre, mivel a mindennapok ere­dendő sivárságát a megújuló természeti környezet kevéssé ellensúlyozza. Az állampolgárok többsége amúgy is a puszta megélhetés megalázó gondjaival van el­foglalva, s legfeljebb álmuk­ban andalognak a virágzó hársfák alatt, amelyeknek az illatát a porrá zúzott hársfavi­rágok - kivált teaként hasz­nálva - aligha adják vissza. S ebben félreismerhetetlenül az érzelmi elszegényedés jelei vehetők észre. Még akkor is szomorú ez, ha sokan vágya­kozást sem éreznek a hársfák illata iránt, vagy ha többen úgy gondolják, ennél jóval fontosabb dolgok is vannak. Nyugtalanító érzést nem a tavasz közeledte jelent, ha­nem - sokszor mardosó sej­tésként - a „rosszabb is lesz” állapota. Mert ha vannak is olyanok, akik már a nyárra készülnek, a nyomorúságos hétköznapok foglyaiként élő emberek számára inkább az előbbi érzés állandósul. Alap­jában véve érthetően, hiszen bármit tesznek is, valamikép­pen kifosztottságukkal szem­besülnek, s kilátástalan hely­zetüket nem tudják megszün­tetni. Hiába jön a tavasz, hiába jön a nyár, képtelenek lelépni arról a kényszerpályáról, mely a vegetatív létezés hatá­rait fogja körbe. így azokra is kell gondolnunk - még ha a sajnálkozás vagy a lenézés védtelen céltáblájaiként je­lennek is meg -, akik őszintén örülnek annak, ha kevesebbet kell fűteniük, vagy ha egy csokor virágot szedhetnek az árokparton. A kihűlt falak kö­zött élőknek ugyan újabb re­ménységet is hordoz a tavasz, a várakozás vonzása azonban csakhamar szertefoszlik. Ahogyan a szirmok kinyílnak, s ahogyan a virágok elher­vadnak. Ezért sem lepődhetünk meg azon, hogy sokaknak va­lóban célravezetőbb lehet egy futó elcsodálkozás a tobzódó tavaszon, mint elhitetni ma­gukkal, hogy ezek után va­lami is könnyebb lesz. Az év­szakok törvényszerű válto­zása erre is emlékeztet, s ha­sonlóképpen arra, hogy az il­lúziók csak egy ideig ejthet­nek rabul bennünket. Még a várakozások vonzásában is. Kerékgyártó T. István A Magyar Nemzeti Bank de­vizahatósági jogkörében el­járva, hivatalosan Js engedé­lyezte a Budapesti Értéktőzsdé­nek, hogy a devizabelföldiek egymás között amerikai dollárra és német márkára határidős de­vizaügyleteket kössenek a jö­vőben. Erről a tőzsdetitkárság tájé­koztatta az MTI-t. A jegybank előírta, hogy a Budapesti Értéktőzsde deviza­­szekciójának jóváhagyott, és az MNB részére is bemutatott sza­bályzattal kell rendelkeznie. Á devizaszekció tagjai csak azok a tőzsdetag-brókercégek lehetnek, amelyeknek alaptő­kéje eléri az 50 millió forintot. Kizárólag bizományosként köthetnek majd határidős devi­zaügyleteket. További feltétel, hogy a kont­raktusokat, azaz a devizaügyle­teket kizárólag forintban szá­molhatják el. A devizaszekció működését az MNB, mint devizahatóság, ellenőrizni fogja. A BÉT a számlaműveleteket az MNB- nél bonyolítja majd. A devizahatósági engedély természetesen érvényét veszti, ha a készülő határidős devizapi­acokat szabályozó törvény az ilyen ügyletek megkötésére, il­letve általában a határidős devi­zatőzsdére a továbbiakban olyan feltételeket állapítana meg, amelyeknek a BÉT nem felel meg. (MTI) Sajtóközleményt adott ki az Eli Lilly Hungária nevű cég a Prozac nevű gyógyszerrel kap­csolatban, amelyet Magyaror­szágon is forgalmaznak. A gyógyszerről ugyanis cikk je­lent meg a Magyar Hírlapban, amely amerikai sajtóvisszhan­gokra hivatkozva „gyilkos cso­­daszer”-nek minősíti a Proza­­cot, amelyet egyébként dep­resszió kezelésére használnak. A sajtóközlerrtény cáfolja ezeket a feltételezéseket. A Háborús naplótöredék Szolnoki orvos a tűzvonalban V. Rekvirálás - magyar segédlettel 1944. május 4. A délelőtt fo­lyamán egy kocsi futott be könnyebb sebesültekkel - köz­tük szolnoki tüzérek is, Tamay Szabolcs barátom ütegéből. Egyébként nem túl hangos a front környéke. Váratlanul egyhetes debre­ceni újságot kaptunk. A háború ötödik esztendejében az ottho­niaknak az a legfőbb gondjuk, hogy miként bánjanak el a zsi­dókkal, amikor itt elégtelen fel­szerelés mellett ezredek semmi­sülnek meg. 1944. május 6. Csend van, áll a front. Magánpraxisom erősen fellendült, s ezáltal tojás- és csirkeállományunk szépen nö­vekedik. 1944. május 7. Vasárnap lé­vén templomba mentünk. Fából készült, nagyon szép kis görög­keleti templom van itt, csupa aranydíszítéssel és régi képek­kel. Római katolikus templom csak nagyobb helyeken vagy lengyelek lakta területeken ta­lálható. Ünnepi dolog jutott osztály­részemül, mivel megláttam a padláson egy régi, elnyűtt für­dőkádat, és abban délután me­leg vízben (!) megfürödtem. Egész másként éreztem magam utána. Közérzetemen az sem rontott, hogy a tüzérség házren­gető zajt csinál körülöttünk. 1944. május 8. Az a kellemet­len hír futott be, hogy készen kell lennünk egy esetleges visz­­szavonulásra, mert egy zsákban vagyunk. Mi akartuk zsákba szorítani az oroszokat, s mi ke­rültünk abba. Holnap hajnalban egyébként német rekvirálás készül a mi segítségünkkel, de mi csak az utakat zárjuk le, a hóhér szere­pét ők játsszák. Pedig három napja is rekviráltak már, amikor csúnya jelenetek játszódtak le. Egy tizenöt éves kislányt pél­dául, aki az elvitt tehenüket si­ratta, egy német katona kor­báccsal vert végig többször is. A lakosok nekem is kijelentet­ték, hogy bár az oroszokat sem látják szívesen, mégis inkább azokat kívánják, mert azok nem visznek el tőlük mindent, legfel­jebb enni kémek, mivel konyhá­juk a legtöbb esetben nincs. Érdekes hírt is hallottam ma, mégpedig azt, hogy az oroszok egy körülbelül nyolcvan főnyi elfogott magyar csapatot visz­­szaküldtek. Nem tudom miért. 1944. május 10. Igen érzé­keny volt búcsúzkodásunk a ta­nítócsaládtól. Reszkető hangon mondták, hogy a háború kitö­rése óta a velünk töltött tíz nap volt a legkellemesebb, amikor ők is jól érezték magukat. Én is meghatódtam a kedvességüktől. Egyébként is jó pihenő - szinte nyaraló - helyünk volt Warona. Valamennyien fájó szívvel vet­tünk tőlük búcsút. Elle és Ha­lina emlékkönyvébe minden tisztünk írt néhány sort. Délre megérkeztünk Hos­­towra. Ilyen szegény és elha­nyagolt községben még nem voltunk. Elhelyezkedésünkről szó sem lehetett, mivel a 8-10 kilométerre lévő frontról ide hozták pihenőre a fáradt csapa­tokat. Vonatoszlopok is voltak a faluban. így mi maradtunk a természet lágy ölén. A hely nem mondható csen­desnek. Állandóan szólnak az ágyúk, és a repülők is rendsze­resen megjelennek. Bombázás­sal és géppuskatűzzel üdvözlik az itt meghúzódókat. Igen sok a szétlőtt vagy kiégett ház. A helybeliek nagy része itt ma­radt. Közülük is sok a sebesült. A faluban három ezredse­­gélyhely és a 18. egészségügyi oszlop egy részlege (Nemes Pista hadnagy) is települt. Egé­szen értelmetlen intézkedés volt minket is idehozni. Mondták ugyan, hogy négy-öt napig va­karhatjuk itt a hátunkat, de ad­dig miért nem maradhattunk a régi helyünkön? Ajánlották a napozást, de az idő hűvös, esős, és így inkább a Nemes Pista segélyhelyén és az autókban töltjük az időt. Egész nap hallgatjuk az ágyúkoncer­tet, ami fáradhatatanul szól kö­rülöttünk. Délben az orosz vadászgépek is tiszteletüket tették. Egy kis gépfegyverezés után, amilyen hirtelen jöttek, olyan gyorsan el is tűntek. Kis légvédelmi ágyú­ink azonnal fogadják őket. Az utóbb időkben csak a mi körze­tünkben tizenegyet le is szedtek közülük. Én Nemes Pista műtőasztalán aludtam, a többiek részben sá­torban, részben az autókban.Éj­jel egy erősen kivérzett németet hoztak be. Vele bajlódtunk há­rom órán keresztül, mivel vé­­rát- ömlesztést kellett neki adni, majd sós infúziót is. Elég jó pulzussal küldtük tovább a tábori kórházba. Az-éjszaka folyamán megint eljöttek az orosz repülők ijeszt­getni minket, de nem bombáz­tak, pedig éjszaka háborítatla­nul repkedhetnek. Az ágyúpár­baj továbbra is tartott. Kevés sebesültet hoztak. (Folytatjuk.) Dr. Várhelyi Béla szolnoki orvos naplóját Simon Béla dolgozta fel Prozac a depresszió kezelésére alkalmazott új gyógyszercsalád leggyakrabban használt gyógy­szere. 57 országban közel 9 millió depressziós beteget ke­zelnek vele. A Prozac életmentő gyógyszerré vált, és nagy mér­tékben megkönnyíti a depresz­­sziőban szenvedők életét. Az FDA, az Egyesült Álla­mok kormányának hivatalos gyógyszer-engedélyezési ható­sága többször áttekintette a Pró­záéra vonatkozó adatokat. En­nek eredménye, hogy nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a depresszió elleni gyógy­szerek - köztük a Prozac - erő­szakos magatartást vagy ön­­gyilkosságot idéznének elő. Ugyanakkor tudományosan igazolták, hogy ezek a termékek védelmet nyújtanak az ilyen magatartás ellen. Es mi van a másik oldalon, vagyis azokkal a betegekkel, akiket eme gyógyszerekkel kel­lene kezelni? Nos, a kép lehan­goló: a kezeletlen depressziós betegek közül minden negye­dik, ötödik önkezével vet véget az életének. Magyarország a kü­lönösen hátrányos helyzetű or­szágok közé tartozik. Nagyon magas az öngyilkossági halálo­zás és nagyon alacsony számú a depresszió felismerése és keze­lése. A Prozacot - amelyet a nyu­gat-európai országokban már alkalmaznak - szakorvos írhatja fel, és ellenőrzi alkalmazását. TISZTELT UTASAINK! A Nádas -Tours utazási iroda külön standdal szerepel az UTAZÁS ’93 KIÁLLÍTÁSON. 205/L számú standunknál, olasz partnerünkkel együtt nagy szeretettel várjuk minden kedves, leendő utasunkat 1993. március 18-tól - 21-ig. *21170/1H* ________ AZ ALFÖLD BEFEKTETÉSI és INFORMATIKAI RT. igazgatósága közli, hogy a társaság 1993. évi rendes közgyűlését 1993. április 20-án 10 órakor tartja. A közgyűlés helye: Budapest II. Felső Zöldmáli út 128-130. A közgyűlés napirendje: 1. Az igazgatóság beszámolója az 1992. évi tevékenységről 2. A könyvvizsgáló és felügyelő bizottság éves jelentése 3. A társaság alapszabályának módosítása 4. Egyéb aktuális kérdések A részvényesek szavazati jogukat az alapszabályban meghatározott módon gyakorolhatják. Alföld Rt. igazgatóság *21345/1H*

Next

/
Oldalképek
Tartalom