Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

12 Hazai tükör 1993. március 1., hétfő A ’70-es évek elején Tiszafü­reden is „végigsöpört” a szocia­lista ipartelepítés vihara, ami gyökeresen megváltoztatta az akkori nagyközség és környé­kének életét. Több új üzem nyi­totta meg kapuját, gomba módra szaporodtak az új mun­kahelyek. Ezek közé tartozott az akkori MHD is. Több ingázó hazaköltözött, egyre több fiatal akart esztergá­lyos, hegesztő és lakatos lenni, hiszen évtizedekre szóló mun­kalehetőséget ígértek nekik. A biztosnak látszó kenyér mág­nesként vonzotta a környékről a munkaerőt. Tiszaörs, Tisza­­igar, Nagyiván, Tiszaszőlős, Ti­­szaderzs, Tiszaszentimre, de még Egyek és Poroszló felől is tömött munkásbuszok és vona­tok hozták az embereket, hogy az Alföld közepén darukat, úszódarukat gyártsanak. A fia­tal házasok - kihasználva a ked­vezményes gyári építési hitelt - építkezni kezdtek, az addig in­gázókat munkás lakásokkal csábították haza. Nőtt és terbé­­lyesedett a „kiváló vállalat”, még a ’80-as évek közepén is új beruházásokba kezdtek. Új csarnokok épültek, hangos csinnadrattával, szalagvágással ünnepelték a 100., a 200. - és így tovább - termék kibocsátá­sát. Az idill egészen a ’80-as évek végéig tartott. Előbb önál­lósodott, majd részvénytársa­sággá alakult az 1100 fős üzem. A „pómép” ez idáig nem is hal­lott a veszteség szóról. Sőt! A legtöbb évben még nyereséget is fizetett a cég. Ezután hirtelen változott meg minden. A derült égből több száz milliós veszte­ség képében csapott le villám. A többség nem értette, hogyan lett a kiváló vállalatból egyik napról a másikra halálra ítélt csődtömeg. Főleg a melósok nem. Ők dolgoztak, ha lehetett. Csak az volt nekik furcsa, hogy egyszer hetekig otthon ücsörögtek 80 százalékos bérért, másszor pe­dig napi 12-16 órát is kellett dolgozniuk, 4-5-szörös túlóra­pénzért. 1990-ben igen furcsa sakkjátszma kezdődött. A rafi­nált vezéreknek egyre több gya­logáldozata lett. Ám a játszmát nem lehetett még pattra sem menteni. 1991 végére meztelen lett a király! Nem tudtak tovább új ruhát hazudni rá. „Lapátra kerültek” a dolgozók, javarészt 15, 20, 30 éves rhunkaviszony­­nyal. ígérni azonban még tudtak nekik. Pénzt - jó sok pénzt, pe­cséttel, jogszabállyal, felelős emberek aláírásával - végkielé­gítés címszó alatt, hogy legyen miből átsegíteni magukat az el­következő nehéz időszakon. Ám azóta másfél év telt el, és hivatalosan közel egy éve folyik tiszafüredi méretekhez mérten az „ipari Gólem” felszámolása. És nem történik számukra semmi kézzelfogható elmozdu­lás. Se pénz, se posztó! Bár aki közel volt a tűzhöz - mondják - annak még jutott a koncból, mert a végkielégítés fejében hozzájutott gépekhez, jármű­vekhez, híradástechnikai eszkö­zökhöz, bútorokhoz. Ma már ez sem megy! Többen állnak tehe­tetlenül. Vég van, kielégítés nincs. Marad a munkanélküli-se­gély, később a szociális „ala­mizsna”. Kegyelemkenyér a jo­Jüss, fuss! Csak vég van ■ kielégítés nélkül? Pénz nélkül bolond a vásár - állítja a közmondás gos járandóság helyett. Juss, fuss! - mondják errefelé az egy­szerű népek, de gyorsan hozzá­teszik azt is, hogy „Pénz nélkül bolond a vásár!’. Többen már keresztet is vetettek erre a „summára” mondván, hogy ha a felszámolók nem tudtak ered­ményt egy év alatt felmutatni, akkor erre a jövőben sem lesz sok remény. Mindenkit nem tudtam felkeresni az érintettek közül, hiszen több százan van­nak, de Tiszaörsön, Tiszaigar­­ban és Füreden bekopogtattam három családhoz. Sinkáék - Tiszaörs Sinka János, volt hajógyári lakatos 26 évig dolgozott a vál­lalatnál. Soha nem volt más munkahelye. Itt volt ipari ta­nuló, itt dolgozott az „elbocsátó szép üzenetig”. Ő így véleke­dik:- Nejem hál’istennek még dolgozik, itt az ABC-ben. Igaz, hogy ő is csak a minimálbért kapja. Két gyerekem van. Csaba 15, János 10 éves. ’91 őszén nagyon nehéz volt. Addig reg­gel négykor keltem, elláttam mindent a ház körül, majd irány a busz. Normál munkarendben három órára, fél négyre itthon voltam, ha túlóráztam, rám este­ledett. Akkor újrakezdem az itt­honi munkát.1, Dé legalább gyarapodtunk. Aztán ... nyolc hónapig csak a ház körül forgolódtam. A gye­rekek nagyon sokszor kérdez­ték: ,Apuka mikor megy már Füredre?” Nagyon nehéz volt válasz. Próbálkoztam több he­lyen. Tavaly nyáron sikerült el­helyezkednem. A Budapesti Gépellátó Vállalatnál. Itt azon­ban csak egy hétig dolgoztam, mert beteg lettem. Most, 42 évesen várom a leszázalékolá­­somat, annyira súlyos az ügy. Mit lehet ehhez hozzátenni? Nem haragszom én senkire. Az életemet a hajógyárra rendez­tem be, s 280 ezer forint végki­elégítés járna a 26 év után. Mit mondjak, ránk férne! Úgy ér­zem, ennyi jár is nekem. Sze­rencsére tartozásom nincs. Üdülni soha életemben nem voltam. Mindig dolgoztam, hogy több legyen. Most örülünk, ha kihúzzuk a hó végéig. Nem ezt érdemeltük volna. A végkielégí­tésben már nem nagyon bízom. Igazán csak akkor segített volna, ha rögtön kifizetik. Azt a feszültséget, idegességet, ami bennem lejátszódott az elmúlt időben, pénzzel nem lehet orvo­solni. Borsósék - Tiszaigar Borsós Ferenc 36 éves. Ő la­katos csoportvezetőként lett munkanélküli 1992. szeptember 25-én. Húsz évet dolgozott a gyárban. Felesége tavaly ápri­lisban jutott ugyanerre a sorsra. Két gyerekük van, Melinda 15, Klaudia 12 éves. Összjövedel­mük 22 ezer forint. A feleség édesanyja is velük él. Szerény falusi házban laknak, rend és tisztaság van mindenütt. A csa­lád szóvivője Borsós Ferenc már egy kicsit indulatosabb, mint Sinka János vöt.- Mikor rt. lettünk, a veszte­ségek hirtelen megugrottak. Csak tudnám, hogy évekig mi­ért titkolták. Mi biztosan nem tehetünk az adósságokról. Én a végsőkig húztam a hajógyár­ban. Orroltak is rám a földiek, mert azt hitték, hogy kiváltsá­gos vagyok. ’91 őszén azonban nekem is utat mutattak. Hóna­pokig próbálkoztam. Voltam vagy tizenöt helyen, de kudarc kudarcot követett. A legbor­zasztóbb az volt, mikor az asz­­szony még dolgozott, én meg ott álltam tehetetlenül. Úgy éreztem magam, mint egy eltar­tott. Azt sem titkolom, hogy többször volt itthon emiatt ki­sebb patába. Áprilisban felesé­gem is munkanélküli lett. Érde­kes, hogy ő egy héten belül megkapta a végkielégítést. Én azt hiszem keresztet vethetek a 250 ezer forintomra. Csak tud­nám, hogy mit csinál most a gyárban az a harminc ember, aki a felszámolást intézi. Nem helyeslem, hogy a volt gyári vezetők a gyár vagyonát saját hasznukra fordítják. A csőd be­jelentése után még mindig zsebre teszik a nagy pénzt so­kan. Nem változott itt semmi! Minden olyan, mint régen. Ta­lán még egy kicsit rosszabb is. Én annyit érzek, hogy egyre fe­szültebb a légkör idehaza. Saj­nos ezt a gyerekek is megérzik. Hajba ugyan nem kapunk, de gyakoribbak a veszekedések. Én is képes voltam napi 16 órát lehúzni a gyárban, a házi munka mellett. Olyan is volt, hogy 28 ezer forintot vittem haza. De most mihez kezdjek? Itt állok 36 évesen tehetetlenül. A kör­nyéken nincs munkalehetőség, és egyhamar nem is lesz. Csak betegek ne legyünk! Nekem mindig az volt a bajom, hogy nagy volt a „pofám”. Most is ki merem mondani: nem hiszem, hogy egy ilyen ügy végére egy év alatt nem lehet pontot tenni. Sumákolnak itt még nagyon so­kan. Csak ám amit a gyárból el­herdálnak, az egy kicsit az enyém is volt! Milyen lehetősé­gem marad? Menjek el feke­­tézni? Puczikék - Tiszafüred A házaspár a gyárban dolgo­zott. Sándor 1970-ben került a céghez. Felesége ’78-ban a Há­ziipari Szövetkezettől lett hajó­gyári dolgozó. A férj már az első elbocsátási ciklusban meg­kapta a felmondólevelet. Ő így emlékezik vissza erre:- 1991 márciusában lettem felesleges. Letöltöttem felmon­dási időt, és kifizették a szabad­ságomért járó pénzt. Bár ne tet­ték volna! Ha letölthetem, ak­kor én is jogosult lettem volna a a végkielégítésre, ugyanis júli­usban döntöttek erről. Pár nap híján 150 ezer forinttól estem el. Bár lehet, hogy az is csak papíron létezne most. De abban biztos vagyok, hogy tudatosan csinálták, mert többen jártak így, mint én.- Felesége először a raktárban dolgozott, majd átképezte ma­gát darusnak. Ő a „szerencsé­sebb”. Csak novemberben kö­töttek a talpára útilaput, de neki legalább járna 90 ezer forint. Pi­roska beszédesebb, mint a férje:- Ülünk itthon, és nézzük egymást. A gyomrom most is remeg az idegességtől. A két lányunk ápolónőnek tanul Kar­cagon; Piroska 15, Andrea 16 éves. Húszezer forintból élünk. Hatezer a rezsi, ezer a lakásszö­vetkezet, havi ötezer a két gye­rek taníttatása. Nyolcezer ma­rad a „fényűzésre”. Férjemnek júniusban lejár a segélye. Ez­után még ennyi se lesz. Lett la­kásunk, szépen bebútoroztuk, autót vettünk. Aztán két év alatt kihúzták alólunk a sámlit. Az mégiscsak borzasztó, hogy a szüléinkre szorulunk. Azt hi­szem, fordítva lenne normális, de most ők adnak egy kis tojást, krumplit. Karácsonykor nélkü­lük nem tudtunk volna cipőt venni a lányoknak. Nekünk nincs földünk, háztájink. Be va­gyunk zárva a panelba. Úgy ér­zem innen, Füredről, menekülni kell, de hát a két gyerek miatt maradunk. Spórolunk a hasun­kon, hogy jusson nekik, nem jár újság, egy doboz cigaretta há­rom napig elég kettőnknek, ha­téves Dáciánk egy éve rend­szám nélkül a garázsban áll. Férjem egyre nehezebben viseli a helyzetet. Többször felkel es­­ténként, és néz ki az ablakon. Ő csendesebb. Én néha ordítani tudnék az idegességtől. Sanyi ilyenkor kimegy a konyhába. Nem hittem, hogy 35 éves ko­romra ezt kell megélnem! Csak mondanának már végre vala­mit! írják le, hogy ne számíts semmire te bolond, mert úgy sem lesz belőle semmi Csak felélik a pénzt, akik a gyárban vannak. Nem marad végül semmi. Nem haragszunk mi senkire, csak tudnám, hogy mi­ért is vannak ott bent? Lehet, hogy az is jó nekik, ha nyúz­­zák-húzzák az időt, mint a rétes­tésztát. Végül is ez nekik mun­kát jelent, de mi hova menjünk? Egy picit bele is fáradtunk a sok próbálkozásba, keresésbe. Fe­­ketézni, lopni, csalni nem aka­runk, de dolgoznánk, ha le­hetne! De hol? Vagy legyek vál­lalkozó az egy főre jutó 5 ezer forintunkból? Az sem megy! így nézhetjük tovább egymást. De közben a gyerekek nőnek. Nagyon félek, hogy ők is a mi sorsunkra jutnak majd. * így néz ki a helyzet most en­nél a három családnál. Tudom, hogy akadnak olyanok is, akik náluk is nehezebb helyzetben vannak. De ez senkinek sem vi­gasz! Pénz nélkül - amiért álta­lában dolgozni kell - bolond a vásár. (Természetesen az MHD ügyére visszatérünk lapunk­ban.) Percze Miklós APEH-eligazítás a „pénzügyi gyónásról” Nyugdíjasok adózása Több mint két és fél millió nyugdíjasnak kell ezekben a he­tekben anyagi számvetést készí­tenie tavalyi pénzügyiről. Ez só­­kaknak akkor is fejtörést okoz, ha jövedelemforrásaik inkább apad­tak, mint bővültek. Milyen előí­rásokat kell szem előtt tartaniuk a személyi jövedelemadó-beval­lás elkészítésekor? - erről kér­deztük dr. Andrási Jánosnét, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szja-szakértőjét.- Kik mentesülnek a bevallási kötelezettség alól?- Azok, akiknek a nyugdíjon kívül nem volt tavaly adóköteles jövedelmük. Nekik akkor sepi kell kitölteniük az ívet, ha egyéb­ként megkapták a bevalláshoz szükséges egységcsomagot. Az állami szociális rendszer kereti­ben, illetve az önkormányzattól kapott, kimondottan szociális célú segély adómentes, és népi számít jövedelemnek a vakok já­radéka, a mozgássérültek közle­kedési költségtámogatása sem.- Akik nyugdíjasként dolgoz­tak, azok kötelesek bevallást ké­szíteni?- Ők sem minden esetben. Ha az év végéig alkalmazásban áll­tak, és a nyugdíjon, illetve áz adott munkahelytől kapott fizeté­sen kívül más jövedelmük nem volt, akkor az erre vonatkozó nyi­latkozatuk alapján munkáltatójuk készíti el bevallásukat. Ha azon­ban volt egyéb jövedelmük isj - példásul lakás bérbeadásából - akkor nekik maguknak kell a be­vallást elkészíteni. Akinek a nyugdíja és a pluszjövedelme a 108 ezer forintot nem éri el, pn­­nak szintén nem kell adót fizet­nie. Ha viszont a nyugdíj összege 108 ezer forint alatt van ugyan, de az összes jövedelem megha­ladja ezt a határt, az összevont jövedelem után megállapított adóból a 108 ezerre eső adót, 2 ezer forintot le kell vonni, és csak a különbözeiét kell megfizetni. Ha a nyugdíj magasabb 108 ezer forintnál, az összevont jövedelem után kiszámított adó és a nyug­díjra eső adó különbözetét kell megfizetni.- Sokan kapnak földjáradékot - ez szintén jövedelemnek siá­­mít?- Ha a földjáradék után a 40 százalékos forrásadót hivatalból levonták, akkor nem kell beval­lást készíteni. Ha nem, akkor a földjáradékot is a bevételek kö­zött kell feltüntetni, és az előző­ekben ismertetett szabályok sze­rint kell a jövedelemadót kiszá­mítani és befizetni.- Aki lakása bérbeadásával jut pénzhez, mi a teendője?- Az albérleti és egyéb bérleti díj is adóköteles. Ha tételes költ­ségelszámolást készítenek, akkor az annak levonása után megma­radó bevétel számít jövedelem­nek. Arra is van lehetőség, hogy csak a bérleti díj 90 százalékát számítsák be az adóalapba, ebben az estben nincs szükség költsé­gelszámolásra, de az adóbevallást be kell nyújtani.- Megilleti-e a nyugdíjasokat a szellemi tevékenység, például szerzői jogvédelem alá eső ho­norárium után járó 100 ezer fo­rintos kedvezmény?- Az adótörvény ebben az eset­ben nem tesz különbséget nyug­díjas és aktív dolgozó között. Ha valakinek a nyugdíja mellett ilyen tevékenységből is van bevé­tele, akkor összjövedelméből maximum 100 ezer forintot le­vonhat. Ha e szellemi tevékenységből származó bevétele 100 ezer forint alatt van, akkor természetesen e bevételt teljes egészében levon­hatja az adóalapból. Az ilyen jö­vedelem esetén is bevallási köte­lezettség van, az adó kiszámítása pedig az elmondottak szerint tör­ténik.- Milyen egyéb esetekben csökkenthetik még adóalapjukat a nyugdíjasok?- Ha nyugdíjukon kívül például családi pótlékot is kapnak, az adóalapból levonhatják a havon­kénti 1300 forintos gyermekked­vezményt. Rokkantsági járadékban része­sülő, súlyosan fogyatékos személy ápolása miatt szintén 1300, míg sa­ját súlyos fogyatékossága miatt 2000 forinttal csökkenthető az adó­alap. Egyébként a személyi jövede­lemadóval kapcsolatos kérdésekre készségesen válaszolnak az APEH-kirendeltségek, és kérésére, díjmentesen, postán is küldenek az szja-bevalláshoz szükséges egy­ségcsomagot. Szabó Margit Kárpótlási jegyével az idM-’tiüédMXTl Törökazentuilklóe - CSILLAG IHvathá*- STAUT Mfczakl bolt • Va*-liéztartáfcl bolt • UÁSTYA Uáforbolt- OITUO.VHUIHLPOOL Kuaueotmárloa - SLÁGEH DivalfizJet Mi-/Álár • HATTYÚ Dlvatüzlet Martfű - Yas-Mő&zakI bolt- Háztartási bolt 'y7] H-------------------------------r#1-I____________________/:V// MHDEN üzletében" |f MINDED áruféleséget MEGVÁSÁROLHAT ! A legmagasabb napi áron átvesszük kárpótlási jegyét, és a helyette adott vásárlási utalványunkat (a kívánt címletezésben) bármely üzletünkben tetszőleges időpontban levásárolhatja. Whirlpool HÁZTARTÁSI gepek IjLfl/V AKJ AAÁROUS 1-13-ÍG fíy A FÁZISBAN VAGYA domusbaim ^ WHIKLPOOL AAIKROHULLÁMÜ SÜTŐT HŰTŐT, FAGYASZTÓT ic-.-y -.var A VASÁRÓL. cas»edieSmi_Kfc” te 'T'f V'Á , & rí1 L yf _L_ < r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom