Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

1993. március 9., kedd 3 Megyei körkép Szövetségbe tömörültek a pártfogók Szigorú szeretettel, az ördöggel is cimboráivá Beszélgetés dr. Horváth Károly főtitkárral Dr. Horváth Károly: „Szeretnénk, ha olyan köztiszteletben álló személy lenne a pártfogó, akinek a szavára mindenütt oda­figyelnek.” A ’80-as évek végétől a bűn­ügyi szakértők szerint „elszaba­dult a pokol”, oly mértékben nőtt a bűnelkövetések száma. A szakirodalom is úgy fogalmaz, hogy a legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre kell fordítani, amely társadalmi feladat. A bű­nözés megelőzésének egyik fontos láncszeme az 1975-ben életre hívott pártfogó-felügye­let, amelynek célja egyrészt a bűnismétíés megakadályozása - az elkövető ellenőrzésével és irányításával -, másrészt segít­ségnyújtás a társadalomba való beilleszkedéshez. A hivatásos pártfogók 1992. május 6-án megalakították a Magyar Párt­fogók Országos Szövetségét, amelynek főtitkára dr. Horváth Károly - a Fővárosi Bíróságon működő pártfogói csoport tagja -, aki az elmúlt héten két napot Szolnokon töltött.- Mi volt a célja látogatásá­nak?- Egy reformanyagot szeret­nénk a pártfogó-felügyelet tár­gyában az igazságügyi minisz­ternek benyújtani. Ehhez gyűj­tök az egyes megyékből min­dennapi gyakorlati tapasztala­tokat. Tisztelgő látogatáson vol­tam dr. Nánási Illésnél, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elnökénél, és találkoz­tam Boros úrral, a megyei köz­gyűlés elnökével, akit tájékoz­tattam szövetségünk elképzelé­seiről.- Reformanyagot említett, és szövetségbe tömörülnek. Ez azt jelentené, hogy válságba került a pártfogó-felügyelet jogintéz­ménye? ,- Pályázatot szeretnénk hir­detni a pártfogóképzés megindí­tása ügyében. A bírák is tesznek szakvizsgát az egyetem után. Az a törekvésünk, hogy a párt­fogók - akik többsége pedagó­giai képesítésű - legyenek szakképzettek. Szociológiai, kriminológiai, polgári és bünte­tőjogi, társadalompolitikai és munkajogi ismeretekkel kellene felvérteződniük. Leginkább a jogi egyetem lehetne gazdája ennek a képzésnek.- Hiányzik a társadalmi megbecsültsége ennek a mun­kának, vagy az újabb feladatok­nak szeretnének e speciális kép­zéssel megfelelni?- Mindkettő igaz. Az lenne jó, ha olyan köztiszteletben álló személy lenne a pártfogó, aki­nek szavára, tanácsaira odafi­gyelnének a különböző szerve­zetek, intézmények munkatár­sai. A rendszerváltozás óta még mindig nagy űr van e területen, egy új hátországot kell a pártfo­góknak kiépíteni. Az intézmény eszköztelensége miatt a pártfo­goltak gyakran nem kapnak konkrét segítséget: szálláshe­lyet, munkát, segélyt. A ’90-es évek jogszabályi változásaival, amikor megszűnt a közveszé­lyes munkakerülés, szigorított őrizet, rendőri felügyelet, pros­titúció, és jött a közkegyelem, megcsappant a pártfogoltak lét­száma. Ugyanakkor a bűnözés nő, s egyre több feladat lesz az­zal a jogpolitikával, ami a pró­bára bocsátást, közérdekű mun­kára kötelezést helyezi előtérbe. Mindezek párosulni fognak a pártfogói felügyelettel, amely akkor látja el jól feladatát, ha benne él a társadalom széles ré­tegeiben, kapcsolatot tart a meglévő karitatív szervezetek­kel.- Az intézmény eszköztelen­sége ma a legfőbb gondjuk, vagy van más is?- A bírák szemléletével is meg kell harcolni. Higgyék el a bírák, a pártfogó-felügyelet je­lenleg is működik, sőt tevé­kenysége a jövőben is nélkü­lözhetetlen. A felügyeletet ugyanis csak bíró rendelheti el próbára bocsátás vagy felfüg­gesztett szabadságvesztés, il­letve kivételesen már szabad­ságvesztést töltött egyén eseté­ben. Célszerű lenne már a bírói döntés előtti eljárásba is be­vonni a pártfogót, a bírói fe­lelősség akceptálásával egy­fajta kollegális viszonyt kellene teremteni. Jelenleg nem találják helyüket az igazságszolgáltatás rendszerében a pártfogók.- Eszköztelenség és szociáli­san érzéketlen - de legalábbis nem kellően hatékony - társa­dalmi környezet. . . Mit tud tenni a pártfogó a mindenna­pokban?- Korábban lehetőség volt szükséglakások kiutaltatására, el tudtunk embereket munkahe­lyeken helyezni. Ma már mindez nagy gond ... Mit tud tenni a hétköznapokban? Men­jenek ki a pártfogók a területre, kapcsolatokat létesítsenek, az ördöggel is cimboráljanak, amíg ki nem alakul az a védő­háló, amely intézményesen is működik majd egyszer. Az ér­zéketlenség abból is fakad, hogy senki sem szereti, ha el­lopják a biciklijét, bántják a csa­ládját. Előbb-utóbb be kell lássa a társadalom, hogy ha nem kap kellő időben szociális támoga­tást a család, ez a végeredmény. Akkor majd nem megy el kiflit lopni az ötödikes gyerek, mert itt kezdődik, a gyerekkori bű­nözéssel. A szövetség célja, hogy tanulmányozza a jóléti ál­lamok pártfogóhálózatát, de alapvetően a magyar helyzetnek megfelelő helyes utat szeretné megtalálni.- Hogyan fogadják a pártfo­goltak ezt a fajta segítséget?- Nem szívesen. Amíg élt a szigorú rendőri felügyelet in­tézménye, örömmel vették. Ma Viszont azt érzik, hogy mi kér­jük számon őket. Szigorú szere­tettel kell dolgoznunk, nem el­lenük, de éreztetve, hogy ha nem tesznek eleget a magatar­tási szabályoknak, súlyosabb büntetést kapnak, esetleg felté­teles kedvezményük megvo­násra kerül. Vissza fognak ke­rülni oda, amitől feltételesen megszabadultak. Simon Cs. József Hétfő után ismét kedd. Megírja a Kishegyed!- Reprivatizált lányok - mit kezdhetnek az életük­kel, akik kikerültek az álla­mi gondozásból- Húsvéti utazás, csak függetleneknek!- Két lány esküdött hűséget - egymásnak- Kozmetika fiúknak- Nassolni jó, de árt!- A divatban piros az adu- és persze pletyka, szerelem, sztárok, tippek, ötletek, mindez, mint minden kedden , olvasható a Kiskegyedben. *20490/lH* Mit végeztek? Aktív a Jászok Egyesületének élete A Jászok Egyesülete az el­származott jászságiak összefo­gásával 1991. március 19-én alakult meg, Budapesten. Tag­létszámuk az év végére elérte a háromszáznégyet. Az ország valamennyi megyéjén túl még külföldről is, és a Jászság 18 te­lepülésének mindegyikéből ta­lálható tagtársuk. Tavaly számos összejövetelt tartottak. Februárban a Jászság jelene és jövője címmel a tele­pülésfejlesztésről, a gáz- és te­lefonprogramról tájékoztatott Matók István, Jászboldogháza polgármestere, valamint Papp Zoltán, a Jász-Com Rt. ügyve­zető igazgatója. Márciusban bemutatták dr. Kiss József: A Pesti Invalidus Ház földesura­­sága a Jászkun kerületben 1731-1745 című könyvét. A művet dr. Benda Kálmán aka­démikus méltatta. Áprilisban éves közgyűlésükre jöttek ösz­­sze, ahol meghallgatták dr. Földi József előadását, amely a Szabad jászok vagyunk mink címet viselte. A nyári szünetet követően szeptemberben ven­dégül látták Boros Lajost, me­gyénk közgyűlésének elnökét. Októberben Béres Ferenc Liszt-díjas dalénekes nótaestjét élvezték számosán. A novem­beri összejövetelen a Jászság kutatásnak újabb eredményeiről számolt be dr. Farkas Ferenc fő­iskolai tanár és dr. Pethő László kanditátus (mindketten a Jász­berényi Tanítóképző Főiskola szakemberei). Rendezvényeik közül az elsőt Jászberényben tartották tavaly januárban. Társrendezőként em­lékülésen idézték fel az első Jász Főiskola megalakulásának 50. évfordulóját. Áprilisban a Lehel Vezér Gimnáziumban könyvkiállítást rendeztek az Akadémiai Kiadó újdonságai­ból. Ugyancsak ebben a hónap­ban a jászberényi Barkóca Gyermektáncegyüttes előadását szervezték meg a Néprajzi Mú­zeumban. Májusban három ren­dezvényük is volt. Erdőkertesen az Anyám fekete rózsa című vers- és prózamondó találkozón ismét társrendezőként „léptek fel”, valamint a sikeres jászsági résztvevőket díjazták. Jászárok­­szálláson a Népi Gyermekjáté­kok I. Jászsági Olimpiájukon 300 gyermek vett részt. Jelen volt az ismert világbajnok spor­toló, Monspart Sarolta is. Május vége felé Jászberényben a jász­sági középiskolások, Jászfény­­szarun pedig a cserkészek törté­nelmi vetélkedőjét rendezték meg Fodor Ferenc: A Jászság életrajza című könyve alapján. A tavaszt követően szeptem­berben folytatódott a rendezvé­nyek sorozata. Jászberényben a Jászságért Alapítvánnyal közö­sen Gyárfás Tamás: A Jász-ku­nok története I.-IV. című ha­sonmás kiadvány könyvbemu­tatója és a Jászságért Díj első alkalomal történő átadását szer­vezeték meg. Decemberben ele­jén a Gyárfás-niű budapesti könyvpremierje volt. A kötetet dr. Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója mutatta be. És még egy rendez­vény: Jászkiséren az Ápáról fi­úra elnevezésű népi gyermekjá­tékok közösségi bemutatóján vett részt az egyesület társren­dezőként. A Jászok Egyesülete számos megyei rendezvényen, tanács­kozáson, kiállításmegnyitón képviseltette magát. Részt vet­tek és koszorúztak a második világháború jászszentandrási, il­letve jászberényi áldozatai em­lékműveinek avatásán. Ez utóbbinak megvalósulásához az egyesület anyagilag is hozzájá­rult. Számos tagjuk jelen volt dr. Czettler Jenő akadémikus, a csoportosulás jogelődje elnöké­nek tápiósági újratemetésén, il­letve a budapesti gyászmisén. Örömmel jelenthetjük ki, hogy elmélyült a kapcsolatuk a me­gyei és a helyi önkormányza­tokkal, egyesületekkel. Gyarapodtak a sajtóban és az elektronikus médiumokban az egyesülettel kapcsolatos hírek, írások. Lapunk, az Új Néplap mellett elsősorban a Mai Nap, a Szabad Föld és a Vasárnapi Hí­rek figyelt fel munkájukra. A Magyar Rádió egyesületi hírro­vata rendszeresen törődött prog­ramjaik közreadásával. A helyi lapok általában már ennél szór­ványosabban és utólag adtak hűt rendezvényeikről. Az egyesület tavaly az alábbi kiadványok megjelenéséhez nyújtott anyagi támogatást: Gyárfás Tamás: A Jász-Kunok története I.-IV., Budapest; Ko­­cséri olvasókönyv I., Kocsér; Rédei István: Jászberény mű­emlékei, Jászberény; Jászárok­­szállás-J ászszentandrás/Műem­­lékek, TKM.427., Budapest; A Lehel Vezér Gimnázium 225., jubileumi évkönyve, Jászbe­rény; A Lehel Vezér Gimná­zium története 1767-1992, Jászberény; Könyvjelző a Jász­ság térképével és a jászok tör­ténetével. Sajnos a Jászok Egyesülete tagjai közül többeh eltávoztak. Ezek: dr. Farkas Béla állatorvos (Budapest, 74 éves), dr. Kiss Turay Gyula főorvos (Győr, 56 éves), dr. Mándoky Kongur Ist­ván turkológus (Budapest, 48 éves), Molnár István szövőmes­ter (Gyöngyös, 81 éves). Idei programjuk még nem végleges, arról hamarosan dönt a közgyűlés. T. A. 30 éves az ORKI Dale Carnegie-kurzusok A vezetők tanfolyamai A magyar egészségügy új fej­lődési szakasz előtt áll. Az elkövetkező években, év­tizedekben robbanásszerű vál­tozás várható az orvostechnoló­giában. Hasonló ahhoz, mint amilyen a fejlett országokban 20-25 esztendővel ezelőtt lezaj­lott. A felzárkózás koordinálásá­ban, segítésében alapvető sze­repet játszik az Országos Kór­ház- és Orvostechnikai Intézet (ORKI). Az intézet a napokban ün­nepli fennállásának 30. évfordu­lóját - mondta az ünnep alkal­mából rendezett tudományos ülésen hétfőn, Budapesten Si­mon Kis Gábor, az ORKI fő­igazgatója. Mint rámutatott: az újabb és újabb orvostechnikai eszközök hazai bevezetése szükségessé teszi az ORKI szakmai tanács­adó és ellenőrző tevékenységé­nek kiszélesítését. A gyenge minőségű, silány áruk megjelenése ugyanis az egészségügyet legalább annyira veszélyezteti, mint az élet más területeit - mondta a főigaz­gató. (MTI) Szolnokon már jó néhány hete tartanak Dale Camegie-kurzuso­­kat. Aki olvasta a népszerű Si­kerkalauz című könyv első és második kötetét, sejti, mi a cso­portfoglalkozások alaptémája. A stresszhelyzetek legyőzésének, az önbizalom fejlesztésének, a gondolatok hatékonyabb kifeje­zésének elméletével és gyakorla­tával ismerkednek meg a részt­vevők, hogy csak néhányat em­lítsünk a program tartalomjegy­zékéből. A Tisza Szálló Vadásztermé­ben három hónapon keresztül, heti egy alkalommal tartanak foglalkozásokat. Céljuk, hogy néhány éveit belül kialakuljon egy, a változásokra érzékenyen reagáló, a legmodernebb veze­téselméletet elsajátított, az em­beri erőforrásokat és a személyes fejlődést alapvető értékként ke­zelő vezetőréteg. A szervezők tapasztalata az, hogy a megkere­sett vállalatok, intézmények ve­zetői kedvezően fogadják a kép­zés ötletét. Tény ugyanis, hogy mindenhol kialakulnak stressz­helyzetek, nehezen kezelhetők a személyek közötti súrlódások. Egyes cégektől szinte a teljes vezérkar jelentkezett a kurzu­sokra. A szakmai tudás biztos alap lehet egy megfelelő viselke­dési formához, de nem minden esetben elegendő a kapcsolatte­remtéshez, az önbizalomhoz — fogalmazta meg az egyik oktató. El szeretnék érni, hogy a cso­portfoglalkozások hatásai azon­nal érzékelhetők legyenek, ugyanakkor hosszú távon is megmaradjanak. Alapvető kér­dés, hogy a tréningen részt vevők mennyire mernek őszintén meg­nyilatkozni egymás előtt. A kö­zös cselekvés és a rendszeres, há­rom és fél órás foglalkozások egyik jelentősége, hogy fokoza­tosan tudatosulnak a feladatok, melyeket a napi életben, a mun­kahelyen lehet megvalósítani. Az ismeretszerzésben itt nem pasz­­szív alany az ember. A jelentkezők száma lehetővé teszi, hogy folyamatossá válja­nak a kurzusok. Ha a jelenlegi­hez hasonló lesz az érdeklődés, akkor a cég Szolnokon alakítaná ki kelet-magyarországi központ­ját. Szurmay Karcagi bűnügyi statisztika A Karcagi Rendőrkapitány­ságon tavaly mintegy 1360 bűncselekmény vált ismertté. Ez az előző évihez képest közel 5 százalékos emelkedést mutat. Ezek 92 százalékát tették ki a vagyon elleni, a közlekedési és az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények. A vagyon elleni bűncselek­mények 70 százalék körüli ré­szesedési aránya lényegében nem változott, a közlekedési bűncselekmények részaránya 13 százalékos, ezen belül két­harmadot tesz ki az ittas jármű­­vezetések száma. Az erőszakos garázda bűn­­cselekmények minimális szám­ban emelkedtek. 83 súlyos testi sértés történt, ahol jelentős részben az alkohol szerepét le­hetett motívumként, közreható tényezőként megállapítani. Á rablások száma csökkent, nem érte el a 10-es nagyságren­det, e kategóriában felderítetlen elkövető nem maradt. Négy emberölés történt a kapitányság területén, melyeknél motívum­ként vélt sérelem, illetve családi vita volt megállapítható. A hatékonyabb rendőri mun­kavégzést igazolja, hogy 30 százalékkal emelkedett az is­mertté vált, illetve felderített el­követők száma (669-ről 893-ra), melyek közül közel fele büntetett előéletű volt. 872 esetben indult ismeretlen elkö­vető ellen nyomozás, és az előző évi 397-ről 505-re emel­kedett a felderített esetek száma, mely gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden második ismeretlen elkövetőt sikerült felderíteni. Az 56 százalékot néhány tizeddel meghaladja az ismeretlenként indult és felderí­tett bűncselekmények száma. A rendőrkapitányság szemé­lyi állományának közel egy­­harmada cserélődött ki az el­múlt egy-másfél évben, fiatal, jó képességű emberek kerültek az állományba, akiknek kikép­zése, felkészítése folyamatos. Három esetben kellett állo­mányból elbocsátani rendőrt, azért, mert olyan cselekménye­ket - fegyelemsértéseket - kö­vettek el, melyek a rendőrség­gel nem összeegyeztethető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom