Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-04 / 29. szám

1993. február 4., csütörtök 5 Kunsági Extra-----Kisújszállás Emlék Papi Lajosnak is Gondolatok a gondolkodószékről Éjszakai őrjárat Mint már írtunk róla, a városban karácsony előtt avatták azt a fő­téri emlékművet, amelyik korra, nemre, országra, vallásra való ho­vatartozás nélkül a világháború helyi áldozatainak állít emléket. Az impozáns alkotás a Györfi testvérek: Sándor és Lajos alkotó fantá­ziáját, kezemunkájáí dicsérik. Azt viszopt még alig tudja valaki, hogy a testvérpárps emléket állított a tisztelj, helyi szobrászművész­nek, Papi Lajosnak is. Mégpedig olymódón, hogy a lélekharang belsejébe, a harangnyelv mellé beépítettek egy olyan érmet, ame­lyik a kisúji szobrászművész alkotása volt. Rajta a kun szobrász megformálásában a városháza látható. Az áldozatok nevén kívül így őrzi időtlen időkig az emlékmű Papi Lajos gazdag munkásságá­nak egy darabját, ha úgy tetszik alkotó szellemiségét is. V őfély találkozó Kunsági vőfélytalálkozót tar­tanak február 15-én este hat órától a mozi épületében. A két szervező: Horváth György vál­lalkozó és Tóth Károly amatőr nótaénekes azt is elmondotta, hogy ezen a vetélkedőn bárki indulhat, aki elég tehetséget érez a vőfélykedéshez, vagy már jónéhány lakodalomban si­keresen vizsgázott a rigmus­mondásból. Jelentkezni a Kunság egész területéről - Kunhegyestől Kar­cagig, Kunmadarastól Kun­­szentmártonig - lehet, a határ­idő február 10-e. Aki levélben teszi, a küldeményt a mozi cí­mére adja fel, aki telefonon, az az 59-es körzetszám után a 21-954—qt, \%gy a 22-622-t tár­csázzad így a lényeg: a ver­sengő vőfélyeknek a kikérő rigmusoktól kezdve a külön­böző ételek behozataláig min­den jeles esküvői mozzanathoz illik valamilyen tréfás, vagy bensőséges versikét illeszteni. A közönség szavazata alapján a verseny első három helyezettjét hollóházi porcelántárggyal dí­jazzák a szervezők, rendezők. Ámbár a Kunságban állítólag először tartanak efféle versenyt, ha ez sikerül, szeretnénk ha­gyományt teremteni belőle, és a nemszeretem, fújja-hordja hó­napokban farsang táján, évről­­évre megismételni a kunsági vőfélytalálkozót. Végre új helyen A környék lakói a megmond­hatói, hogy a régi szeméttelep környékén nem kimondottan főnyeremény élni. Főleg megfe­lelő széljárás esetén, különösen akkor, ha ehhez még tikkasztó nyári kánikula is társult. Re­mélhetőleg mindez múlt időben értendő, hiszen elkészült a tele­pülés egyik legjelentősebb léte­sítménye, a 23 millióba kerülő új szemét- és szennyvíztároló. A Dévaványai út mellé került, másfél kilométerre a szélső há­zaktól. A körülkerített építmény területén külön alakították ki a szilárd és folyékony lerakóhe­lyeket. Olyan a rendszer, hogy szűrni, szárítani, komposztálni bírja az üledéket, azaz szerves trágyát, tápanyagot is tud készí­teni belőle. A telep egyúttal munkahelyteremtő lehetőség is, hiszen hét személynek biztosít állást. Ami pedig jószerével a kertek alá kúszó, régit illeti, az már bezárt, amelyre földtakaró, cserje, olajfűz kerül. Az új telep üzempróbája február 15-én kezdődik, amely előreláthatóan több ftóhapig folytatódik. Ta­valy egyébként a személyszállí­tás díja lakásonként 918 fo­rintba került, ami most előrelát­hatóan í ezer 520-ra emelke­dik. Az ok az energiadrágulás, il­letve a nagyobb szállítási távol­ság. Erről is döntenek február 16-án a helyi honatyák. Úgy tűnik, akad, akinek a heti har­minc, havi 120 forint körüli összeg is sok, mert már eddig is 250 kérelem érkezett a lakosok­tól. Hogy ne legyenek további illegális szeméttelepek, a vá­rosból kivezető nagyobb utak mellé konténereket helyeznek, hogy a limlomot, szemetet azokba rakják. A Morgó csárda, vagy aho­gyan csúnya, hivatalos nevén hívják: a néprajzi kiállítóterem 210. esztendejét morzsolgatja. Örökifjú mindenese, vezetője, segédmunkása - mit tudom én minek nevezzem Zsoldos Pista bácsit - pedig a nyolcvanadikat tapossa. Ketten együtt 290 esz­tendősek, de róluk legyen mondva: egyikőjükön sem lát­szik meg. Pista bácsin azért, mert amióta ismerem, mindig dolgozott, így nincs ideje öre­gedni. Az épület meg azért ta­gadhatna le vagy 140 esztendőt, mert őkéimét kívül belül alapo­san helyreállították. Most már gázfűtés biztosítja a meleget, és a tárlókban másféle rendben sorkoznak a látnivalók, ame­lyeket a nagyérdemű szerdán délután három és öt között, meg vasárnap délelőtt tíztől délig te­kinthet meg. Megsúgom: beje­lentés alapján máskor is, és ezt a helyi művelődési háznál kell je­lezni a 21—317-es számon. Ami a látnivalókat illeti: két vitrinben a korabeli nagykun­sági állattartás eszközei, másik kettőben a hajdani konyhai fel­szerelések sorakoznak. A pad­lásteret utánzó emelvényen há­rom kismesterség eszközei. Egyedülálló érdekességnek számít egy bizonyos Erzsébet nevű nő csapófája az 1790-es évekből. No, nem a gazduramat legyintette meg vele, hanem a véka búza, kukorica, árpa — egy véka 32 liter - tetejét húzta, csapta le az eladó, mert ehhez nem illett a ráadás. A másik teremben két kun­sági szobabelső részleteit cso­dálhatja meg a kíváncsiskodó. Az egyik festett, a másik festet­­len bútrokból áll. Érdekes a ze­nélő kép, amelyik százegyné­­hány éve - lett légyen bármi­lyen a politikai rendszer - meg­rögzötten Kossuth nótákat ját­szott. Van itt még 150 éves szö­vőszék, kanapé, de nekem leg­jobban a karfával rendelkező gondolkodószék tetszett. 1850 körül faragták az ártatlant, és ebből irányította a gazda a csa­ládot. Gondolkodott, törte a fe­jét mit vessenek, kinek adja el a felesleget, sőt ebből olvasta Szikszai György Keresztyén ta­nításokat című munkáját, a Bib­liát, meg később a Kincses Ka­lendáriumot. Hosszasan nem volt érdemes rajta, benne időzni, mert tört a szerencsét­len, ezért lehetőleg gyors dönté­seket kellet hoznia a rajta tróno­­lóknak. Ezért szívesen ajánlom a se eleje se vége tanácskozásokat tartó kisebb nagyobb főnökök­nek ezen kényelmetlen gondol­kodószéket. Hozzátéve: ő nem tehet a jó és a rossz döntésekről, ráadásul túlélt, mindenkit, aki valaha hátsó szándékkal, aka­rom mondani testrésszel köze­ledett hozzá ...... A fekete doki Még több is lesz A megyei munkaügyi köz­pont helyi kirendeltségén január 20 körül szaknyelven szólva 1509 regisztrált munkanélkülit tartottak számon. Közülük 553 a szakmunkás, 262 a betanított, és 476 a segédmunkás. Az állás­talan fizikai állomány összesen 1 ezer 291. A nem fizikaiak között akad: 98 ügyviteli alkalmazott, 60 ügyintéző, 35 irányító, 24 ve­zető és 1 felsőszintű vezető. Nemek szerinti megosztásban 995 a férfi és 512 a nő, a mun­kanélküli-ráta pedig 16 százalé­kos. Ami az állásajánlatokat illeti, 170 jelentkezőt azonnal el bír­nának helyezni. Sokat varrónő­nek, de hát itt az átlagkereset három-hat ezer közötti, és bi­zony ezért erre nincs vagy alig akad jelentkező. Néhány állás­­ajánlat még akad pár vállalko­zótól, az áfésztől és Kenderes­ről, az iskolából. Ami pedig az emelkedést illeti, egy hónap alatt százhuszonöttel nőtt a munkanélküliek száma. Sajnos, úgy tűnik, hogy még nem ez a „csúcs” - és minden valószínű­ség szerint több is lesz ... Noha a harminchét éves, Ni­gériában született orvost hivata­losan dr. Péter Emeriewenként ismerik, a köznép csak a fekete dokiként vagy fekete Péterként hívja. Lagoszban, a fővárosban lakott: hatan vannak testvérek. Az édesapja már meghalt. 1975-ben lehetősége nyílt arra, hogy orvosi tanulmányait vagy Jugoszláviában, vagy Lengyel­­országban, vagy Magyarorszá­gon kezdje el, illetve végezze. O a mi hazánkat választotta, és így került Debrecenbe, az Or­vostudományi Egytemre. A fel­eségével - aki programozó ma­tematikus - 1977-ben ismerke­dett meg, majd 1980-ban háza­sodtak össze. Később, már férj­feleségként visszatértek Nigé­­iába. Itt hat évet töltöttek, Péter katona is volt, majd szigorló or­vos, de mivel nem lett állami ál­lása, ezért a család 1988 szep­temberében visszautazott Ma­gyarországra. Esztendő teltével, 1989 májusa végén követte őket. Jelenleg már a második éve Kisújszálláson laknak: ő ügye­letes orvos, ami havonta tizen­hat ügyeletet és két, hétvégi el­foglaltságot is jelent. Négy gye­rekük született: a legidősebb ti­zenegy éves a többi kilenc, hat és kétesztendős. Jól érzik ma­gukat a kunok között, és ahogy hallottam, a doktor urat nagyon szeretik. Hogy miért? Mert gyors, barátságos és ahogy hír­lik, érti a hivatását. Ráadásul mindenkivel szót ért, noha ki­csit még töri a magyart. Nekem is a lelkemre köti.- Mikor jelenik ez meg? Ne tessék sok rosszat vagy jót írni, mert egyik se jó. Van benne bizonyos igazság, ámbátor én csak azt vetettem papírra, amit az emberektől hal­lottam erről a messzi földről ér­kezett orvosról. Kilenc szakmát oktatnak A 625-ös Számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben jelenleg 530 diák tanul. Természetesen az ősztől kezdődő tanévre is várják a jelentkezőket, akik kilenc szak között válogathatnak, akarom mondani, ennyire jelentkezhet­nek. Mégpedig nem sok ideig, hi­szen a határidő február 15-e. így a lányokat nőiruha-készítő és bőrdíszműves szakmákra várják, a fiúk pedig autószerelő, karos­szérialakatos, könnyűszerkezet­lakatos, épületlakatos, kőműves, hegesztő és esztergályos sza­kokra jelentkezhetnek. Egyéb­ként benéztünk a 3. f. osztályba - felvételünk is itt készült -, ahol 33-an tanulnak. Van, aki végzett­sége után újabb iskolába iratko­zik, de a zömnek fogalma sincs, mit kezd magával a bizonyítvány kézhezvétele után. Talán egy ki­vétel akad: Szarka Imre, aki esz­tergályosnak készül, de már fel­nőtt I. osztályú birkózó. Mégpe­dig nem akármilyen listával, hi­szen serdülő korában világbaj­noki ezüstöt szerzett, majd a kü­lönböző utánpótlásversenyeken öt országos bajnoki címmel is di­csekedhet. Jelenleg a Fradi bir­kózója, heti négy edzését is eb­ben a szakosztályban végzi. Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotó: Mészáros János Városi őrző-védő szolgálat, vagy ahogyan az itteniek hív­ják: éjszakai őrjárat alakult hét, kemény kötésű, munkanélküli fiatal részvételével. Havi illet­ményük hetven százalékát, a megyei munkaerőközpont biz­tosítja, míg a fennmaradó har­mincat az önkormányzat. Es­ténként kilenctől, másnap reg­gel hatig járják a várost, és min­den szükséges felszereléssel rendelkeznek ahhoz, hogy elve­gyék a tartós álmatlanságban szenvedő tolvajok, portákra be­surranó enyveskezűek kedvét attól, hogy a sötétség leple alatt merő tévedésből valamit ma­gukkal vigyenek. Útirányukat a városi tűzoltóparancsnok ve­zényli, ellenőrzi, és úgy tűnik, nem felesleges a tevékenysé­gük, mivel eddigi, párhetes szolgálatuk során is már akadt, aki bánta, hogy éjszaka összefu­tott velük. Ott is fizettek Kisújszálláson is időben kifi­zették a közalkalmazottaknak az úgynevezett tizenharmadik havi bért. Ennek a hatszáznál is több személyt érintő határozat­nak csak olymódon bírtak ele­get tenni, hogy a tízmillió körüli összeget a fejlesztés terhére szorították ki, illetve az idei év dologi kiadásainak a csökken­tése útjárh-módján gazdálkod­jék ki. Minderre sajnos, nagyon is szükség' lesz, hiszen csak a személyi jövedelemadó na­gyobb, központi elvonása révén a városnak 1993-ra huszonegy millió! forinttal kevesebb jut. Forá-szervíz lesz A Sándor-szervíz átalakul, és miután szerződést kötött.a Ford céggel, ezért elsősorban Ford márkaszerviz lesz. Az elképze­lések értelmében a területre eb­ben az évben egy autószalon épül, ahol nem csak javítják, de értékesítik is az új Fordokat. Mindez nem jelenti azt, hogy más típusú kocsik javítását, al­katrész ellátását ne vállalnák. Az átalakuláshoz, szükséges aláírás már megtörtént, és jelen­leg várják a célszerszámokat, amelyek Kölnből érkeznek. A szükséges építési, bővítési en­gedély is megvan, és ha a hite­leket megkapják, hozzákezde­nek a nagy munkához. Szorul a nadrágszíj Az önkormányzat soron kö­vetkező ülését február 16-án kedden délután egy órakor tartja a városháza nagytermében. Igen-igen fontos napirendi pon­tokat terveznek, így például az idei év költségvetését. Azután szó lesz a belső ellenőrzésről, a bölcsőde helyzetéről, a fiatal házasok támogatásáról, az évi rendezvénytervről stb. Az ülé­sen részt vesz az osztrák test­vérváros Eberschwang polgár­­mestere is. Ami a költségvetést illeti, ez a dolgok jelenlegi ál­lása szerint 494 millió, a tarta­lékalap pedig 8 millióra csök­ken. Az összeg döntő többsége, mintegy 329 millió az intézmé­nyek zavartalan mindennapjai­hoz szükséges kommunális fel­adatokra 35 milliót, szociális célokra is 35 milliót terveznek. Alapítványok támogatására 6 milliót, lakásgazdálkodási cé­lokra 8,5 milliót gondolnak. Sajnos a pénzszűke világot leg­jobban a fejlesztés sínyli meg, hiszen a tavalyi 80 millió he­lyett erre az évre mintegy 15 millió jut. Ezek egy része is úgynevezett áthúzódó fejlesz­tés, mint a szociális otthon bőví­tése, vagy az orvosi rendelő rendbetétele. Azt is kiszámították, hogy a további, szükséges fejleszté­sekre az idén 117 millió kel­lene, csak ez az összeg éppen nincs, akarom mondani hiány­zik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom