Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-03 / 28. szám
1993. február 3., szerda Gazdaság 11 Mindennapi pénzügyeink ... Első félévi adónaptár Az adózás rendjéről szóló törvény alapján az önadózással megállapított adókról és költségvetési támogatásokról az erre rendszeresített nyomtatványok felhasználásával bevallást kell tenni. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani az általános kötelezettségeket sorba vevő „menetrendünkkel”. Február 15. Egységes határidőnek megfelelően adóbevallást kell leadni az egyszeres és kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozásoknak, a lakás- és üdülőszövetkezeteknek, a vízközmű társulásoknak, a társadalmi szervezeteknek, az alapítványoknak, a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozásoknak stb. Felhasználandó a 3-4-es APEH 7-8. r.sz. bizonylat A 8-as számú nyomtatvány segítségével bevallást adnak le a nem vállalkozó, ÁFA hatálya alá tartozó magánszemélyek. A 7-es számú lap segítségével a társasági adó hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozók. Az egyéni vállalkozók és ÁFÁ-s magánszemélyek a személyi jövedelemadójukról is február 15-ig nyújtanak be bevallást. Erre az 53-es lap szolgál. Ha ezt nem teszik meg, már csak a 36-os számú lapon pótolhatnak. Február 20. Alighogy véget ér a nagy bevallási munka, közeleg az 1993-as év első bevallása. Ettől az évtől havonta kell az ÁFÁ-t bevallani, vagyis az 1993 januárit február 20-ig. Erre a hírek szerint új nyomtatvány készült. Február 28. Bevallást tesznek a vállalkozók és az önadózást választó magánszemélyek a helyi adókról (az iparűzési adó kivételével). Be kell vallani a ’92-es évre esedékessé vált társaság-i, valamint iparűzésiadó-előleg és az éves számított adó összegének különbözeiét. Március 20. A magánszemélyek _ (nem vállalkozók, nem ÁFÁ-sok) személyijövedelemadó-bevallási határideje. Ezt az APEH-nél ingyenesen beszerezhető vagy már kiküldött 53-as számú nyomtatványon tehetik meg. Felesleges munkától és költségtől kímélheti meg mindenki magát és az adóhatóságot, ha tudja, hogy nem kell bevallást adnia annak, akinek adóját nyilatkozata alapján a munkáltatója állapítja meg, akinek jövedelme kizárólag nyugdíjból vagy azzal egy tekintet alá eső bevételből származik, illetve annak, akinek összevonás alá eső jövedelme nem éri el a 100 ezer forintot. A magánszemélyek földadó- bevallásának szintén március 20-a a határideje. Felhasználandó a 20-as számú nyomtatvány. Március 21. A kifizetők és munkáltatók kötelesek a kifizetett jövedelmekről, levont adóelőlegekről kontroll tájékoztatást adni. Április 25. Az 1993 évi negyedéves bevallások közül az első negyedéves bevallás leadása. Június 20. A munkáltató által elszámolt adóalanyok esetében az évi végelszámolás eredményeként jelentkező visszafizetési, illetve levonási különbözet bevallása az évente egyszer bruttó adózók esetében. A gépjármű-üzemeltetési költségek elszámolási szabályai A 142/1989. (XII.22.) Mt. számú rendelet lehetőséget biztosított arra, hogy saját tulajdonú gépjármű hivatali célú használata estén - amennyiben az alkalmazási feltétel volt - maximum havi 1000 km-ig átalányköltség is elszámolható útinapló nyilvántartás nélkül. Ez a jog több munkáltatótól származó átalány esetén nem vonható össze, vagyis csak egy jogviszonyra áll az átalány lehetősége. Ezt a rendelkezést 1992. április 1. napjával hatályon kívül helyezték. Személykocsik Az egy km-re eső költség szintén bizonylat nélkül volt elszámolható, a fenntartási átalány alkalmazási feltétel esetén 7,20 Ft/km, egyéb esetben 6,50 Ft/km volt. Ez kiegészült a gépjármű norma szerinti üzemanyag költségével. Ezt 1992. április 1-től szintén hatályon kívül helyezték. Az első negyedévet a fenti szabályok szerint kell elszámolni. Április 1-től a fenntartási költségek bizonylat nélkül elszámolásának lehetősége megszűnt. A fenntartási költségeket ezen időpont után számlával kell igazolni. Az amortizciónak a 275/365-öd része vehető számításba. Az üzemanyag-felhasználás norma szerint vehető figyelembe bizonylat nélkül. Az alábbi két eset közül választhatunk: Alapnorma szerinti elszámolás. A törvény melléklete (amit helyhiány miatt nem tudunk közölni) gépjárműtípusonként tartalmazza az alapnormát.Ezt a későbbiekben leírt korrekciós tényezőkkel módosíthatjuk. Lökettérfogat alapján történő meghatározás. Ebben az esetben az üzemanyag-felhasználás átalányjellegű, korrekciós tényezőkkel nem számolhatunk. Ez a módszer csak személygépkocsira alkalmazható. Az átalányok mértéke benzinüzemű gépkocsiknál: — 1500 cm3-ig 6 liter/100 km — 1501 cm3 - 2.000 cm3 között 7 liter/100 km — 2001 cm3 fölött 8 liter/ 100 kilométer. Tehergépkocsik Tehergépkocsik esetében a fenntartási költségek elszámolása január 1-től bizonylat alapján történhetett. Az üzemanyag-felhasználást az alapnorma és a korrekciós tényezők figyelembevételével állapították meg. (Az alapnormákat terjedelmi korlát miatt nem közöljük.) Nyilvántartás alapján 1992. április 1. után, azt megelőzően az üzemanyag-vásárlást számlával kellett igazolni. Korrekciós szorzók Hegymenet: A hegy- és lejtmenet teljes hosszában alkalmazható, ha a legmagasabb sebességi fokozat az emelkedő szakasz több mint 25 százalékában nem használható. Autópályán, autóúton, továbbá egy számjegyű országos vagy betűvel jelzett főközlekedési közúton nem alkalmazható. Értéke: 10 százalék. Száraz földút, nem portalanított makadám út: érték: 10 százalék. Városi forgalom: Átmenőforgalom esetén - Budapest kivételével - nem alkalmazható. Lakott területen a táblák közötti területre vehető figyelembe. Értékek: Budapest: 35 %: megyeszékhely és 100.000 lakos fölötti város: 25 %, egyéb város 15 százalék. Terep: Erdei út, időszakos közlekedésre használt dűlőút, mezőgazdasági, erdőgazdasági művelés alatt álló terület. Értéke: 25 százalék. Téli üzemeltetés: December 1. és március 1. között Értéke: 3 %. Akadályozott forgalom: Az 1-5. pontban nem szereplő körülmények, például gépjárműoktató esetében. Egy útszakaszon csak egy tényező vehető figyelembe, kivéve a téli üzemeltetést, ami csak az akadályozott forgalommal nem kombinálható. A téli üzemeltetés százaléka az egyéb tényezőkkel összeadódik, nem pedig összeszorzódik. Alkalmazható pótlékok Billentés: Fordulónként 5 m3 rakfelületig 0,1 liter, 5 m3 rakfelület felett 0,2 liter. Pótkocsivontatás: Gázolajüzemű jármű esetében vontatmánytonnánként 0,9 liter/100 km. Benzinüzemű jármű esetében vontatmánytonnánként 1,1 liter/100 km. A gépjármű motorjával és külön erőforrással hajtott segédberendezések esetében a gyártó által megjelölt érték. Jönnek a helyi adók? Magyarországon a helyhatósági választásokat követően a települések sokkal inkább a kezükben tarthatják saját sorsukat. Régi mondás azonban, hogy semmit nem ér jog eszköz, leginkább pénzeszköz nélkül. Ez év január 1-től az önkormányzati költségvetéshez juttatott állami támogatás egyik tétele, a személyi jövedelemadóból származó ténylegesen csökkent. Az 1992-ben a lakossági SZJA 50 százalékát juttatták (két éves csúszással) „vissza” a települési önkormányzatoknak. Ez az arány 1993-tól 30 százalékra mérséklődött. A csökkenés egy átlagos nagyközség esetében is eléri a 10-15 millió forintot, a teljes pénzügyi lehetőség 8-12 százlékát. Ezzel párhuzamosan az infláció súlyosbítja a helyzetet. Valószínű, hogy a hiány pótlására egyre több helyen fognak kivetni helyi adókat, vagy emelik azok mértékét. A központi költségvetés tehermentesítésének folyamatában talán ez célszerű is. Levonások a helyi adókból Helyi adót a települési önkormányzati testület i állapíthat meg rendeletével. Ezt köteles a településen szokásos módon kihirdetni. Az adó behajtásáról a jegyző köteles gondoskodni. A beszedett adóról évenként költségvetési beszámolót készít a polgármesteri hivatal és arról a lakosságot tájékoztatja. Lényeges dolog, hoy visszamenőleges hatállyal helyi adó sem vethető ki, a megállapított adótétel pedig nem haladhatja meg a későbbiekben ismertetett maximumot. A saját erőből végrehajtott kommunális beruházás ellenértéke vagy az ilyen beruházás céljára befizetett összeg levonható. A saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, a befizetés támogatással csökkentett összege pedig a befizetés évében vonható le a beruházás helye szerinti önkormányzat által kivetett helyi adóból. Ha az adó összege kevesebb mint a levonható összeg, a levonási jog 4 évig érvényesíthető. Jó tudniuk a vállalkozóknak A vállalkozókra a következő adónemek vonatkoznak: Vállalkozók kommunális adója: kivethető arra, akinek a székhelye vagy telephelye van az adott önkormányzat illetékességi területén. Maximális mértéke statisztikai állományi létszámra vetítve 2000 forint/fő. Helyi iparűzési adó: kivetheti az az önkormányzat, amelynek területén található a vállalkozás, akkor is ha a tevékenység nem ott folyik (például teherfuvarozó eetében). Az adó maximált mértéke az eladott áruk beszerzési értékével, illetve az alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett árbevétel 8 ezreléke. Ideiglenes iparűzési engedély esetén napi átalány állapítható meg, annak maximális összege 5 ezer forint/ év. Adómentességet élvez, aki kistelepülésen (bolti kiskereskedelem, illetve italárusítás kivételével) piaci vagy egyéb kicsinybeni értékesítést végez. Adó fizetésére kötelezhető aki vendéglátással foglalkozik és vendége egy vendégéjszakánál többet tölt nála. Az adó a vendégtől behajtandó. Adót vethetnek ki arra is, aki üdülőépülettel rendelkezik. Az adó kiszámítása kétféle módon történhet. Megállapítható a megkezdett második és további vendégéjszakák alapján, éjszakánként maximum 100 forintban, vagy az árbevétel 4 százalékában. A másik módszer az épület alapterülete szerinti megállapítás: maximális mértéke 300 forint/négyzetméter. Többféle mentesség létezik, ezekről az önkormányzatok adnak elvilágosítást. A lakóhely alapján kétféle adónem állapítható meg: 1. Vagyoni típusú adók: Az építményadó. Megállapítható az építmény hasznos alapterülete alapján maximum 300 forint/négyzetméter/évben, illetve a forgalmi érték alapján maximum annak 3 százalékában. Mentes az adó alól a szükséglakás; a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen lévő, komfort nélküli lakásból 100 négyzetméter; valamennyi lakásból az állandóan bejelentett családtagok, egyenesági hozzátartozók után személyenként 25 négyzetméter. Mentes továbbá a műemléképítmény. A telekadó. Megállapítható a telek négyzetméterben számított alapterülete alapján. Maximális mértéke általában 100 forint/négyzetméter, az ingatlannyilvántartásban aranykoronában nyilvántartott terület esetén 10 forint/négyzetméter. A másik megállapítási lehetőség a forgalmi érték alapján: maximum annak 1 százaléka. Többféle mentesség létezik. 2. Magánszemélyek kommunális adója: Lakástulajdon vagy bérleti jog alapján vethető ki. Maximális mértéke adótárgyanként 3 ezer forint. Nota bene! Kedvezményekre jogosító kommunális beruházás a közmű- (a település jelentős részére kiterjedő víz-, gáz-, telefon-, villamosvezetékek, szennyvízelvezetési és tisztítási művek, a belvíz-, csapadékvíz-elvezetési rendszerek), valamint az út- és járdaépítés. A befizetett helyi adó - amennyiben azt vállalkozói költségek között nem számolták el - a személyi jövedelemadó alapjából levonható. Ádó megállapításánál az illetékhivatal gyakorlata által megállapítható forgalmi értékek 50 százalékát veszik figyelembe. Veszélyes „apróságok” Az 1992-es az első év, melynek mérlegét az új számviteli törvény szerint kell elkészíteni. Ez a rendszer szabad kezet ad bizonyos kérdésekben, ami a vállalkozó gazdálkodási tisztánlátását, a gazdálkodás tényleges eredményének számviteli kimutatását célozza. Az adóalap megállapítása azonban egységes elvek szerint történik, ezért a mérleg szerinti eredményt több jogcímen korrigálják. Korrekció természetesen továbbra is történik gazdaságpolitikai céllal is. Ezen módosítások között van egy pár különösen érdekes. Amortizáció. Év közben számviteli nyilvántartásokban mértéke szabadon állapítható meg, adózás előtt azonban ezt a törvényben meghatározott mértékre kell módosítani. Lízing. Az 1991-es évben még létezett az úgynevezett promt lízing, melynek díját egy évben el lehetett számolni. Jelenleg az ÁFA-mentes bérleti díjnak tárgyi eszköz esetében 36 %-a, ingatlan esetén 13 %-a számolható el. Import lízingnél ezen felül a tárgyévet terhelő bérleti díj összegének 20 %-a. Céltartalékképzés. A kétes követelések fedezetére a vállalkozás céltartalékot képezhet eredménye terhére. A képzett céltartalék a következők szerint vehető figyelembe:- a 90-180 napos késedelemben lévő követelések 2 %-a,- a 181-360 napos késedelemben lévő követelések 5 %-a,- a 360 napon túli késedelemben lévő követelések 25 %a. Magánszemélynek nyújtott kamatmentes hitel, vagy a jegybanki, illetve a törvényes kamatnál alacsonyabb kamat mellett adott hitel kamata és a jegybanki kamat, iletve a törvényes kamat összege közötti különbséggel növelni kell az adóalapot. Belföldi székhelyű alapítványra történő támogató befizetés csak abban az esetben csökkenti az adóalapot, ha az adóhatóság ehhez előzetesen hozzájárult. Az adózott eredményből kifizetett osztalék személyi jövedelemadójánál is érdemes egy percre elidőznünk. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tövény 37. §. (5) bekezdése ugyanis azt mondja: „Az osztalék után az adó mértéke 10 %. E törvény alkalmazásában osztaléknak minősül a részvény, a kft. törzsbetét, a közkereseti társaság tagjának vagyoni hozzájárulása, a betéti társaság tagjának vagyoni betétje, továbbá a szövetkezeti üzletrész és részjegy tulajdonosának e jogviszonyára tekintettel a társasági adó általános kulcsa szerinti adó megfizetése utáni eredményből kifizetett összeg.” A fenti jogcímeken kifizetett összegek adója akkor 10 %, ha a társasági adót 40 %- os mértékben, vagyis kedvezmények figyelembevétele nélkül fizették be. Mindezekre érdemes odafigyelni, hiszen a tévedés súlyos következményekkel járhat. A Mindennapi pénzügyeink cikkeit Túróczi Imre főiskolai adjunktus, adótanácsadó írta. Szerkesztő: V. Szász József . . . év eleji adósságaink
