Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-03 / 28. szám
8 Gazdasági tájoló 1993. február 3., szerda Díjat kell fizetniük Módosultak a hitelkonszolidáció feltételei Két lényeges ponton módosultak a hitelkonszolidáció feltételei: pontosították a kamatfeltételeket és díjfizetési kötelezettséget állapítottak meg a konszolidációban résztvevő bankok számára - mondotta Kovács Almos pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes az MTI munkatársának. Ismeretes, hogy a bankok a Pénzügyminisztériummal és a Magyar Befektetési Részvénytársasággal (MBF Rt.) kötött tavaly december végi megállapodás alapján eladhatták úgynevezett „rossznak” minősített hiteleiket. A pénzügytechnikai eljárás indításakor, az előszerződés megkötésekor még nem volt teljesen tisztázott néhány feltétel. (A bankok számára egyebek között ezért is áll nyitva a lehetőség, hogy a végleges szerződést a feltételek pontos tisztázása után, legkésőbb ez év március 10—éig kössék meg.) Az előszerződés megkötésének idején az érintettek nem ismerték pontosan a kamatfeltételeket. Nem volt tisztázott, hogy a hiteleket azok járulékaival, vagy csupán a tőke összegén kell figyelembe venni. A Pénzügyminisztérium mostani döntése alapján a tőkeöszszeg után kapott kötvény kamatát a 90 napos kincstárjegy átlagkamatához kötik, a járulékok, azaz a kamatok után kapott kötvények kamata pedig fele akkora mértékű. A másik lényeges változás, hogy a mostani döntés alapján a hitelkonszolidációban résztvevő bankoknak és az érdekelt takarékszövetkezeteknek - költségeik terhére - díjat kell fizetniük. A díjfizetési kötelezettség maximális mértéke nem lehet több mint a hitelkonszolidációval kapcsolatos kamatkiadások fele. Az pedig, hogy melyik bank, illetőleg pénzintézet mennyi díjat fizet, az akcióban való részvételi arány határozza meg - mondotta Kovács Almos, aki közölte: ezek a feltételek a még tavaly év végén eladott „rossz” követelésekre vonatkoznak. Ismeretes, hogy kormányhatározat alapján megkezdődött a kereskedelmi bankok portfoliójának állami segítséggel történő tisztítása, azaz a hitelkonszolidáció. A hitelkonszolidáció egy olyan háromoldalú megállapodás alapján történik, amelyben a résztvevők az állam részéről a PM és a MBF Rt., mint a követelések vevői, illetve a kereskedelmi bankok, mint eladók. Az eljárás során a magyar állam képviseletében az MBF Rt. veszi át az előzőleg rossznak minősített hiteleket a kereskedelmi bankoktól. A vételár két részből áll. Azt az MBF Rt. hitelszerződésenként 100 forinttal, illetőleg az állam hosszú lejáratú értékpapírral fizet. Az állam az MFB Rt.-n keresztül a hitel fejében államkötvényt ad a kereskedelmi bankoknak. Az államkötvény 20 éves lejáratú, bemutatóra szóló, az adós, azaz az állam számára visszavásárlási jogot biztosító, forgatható, nem nyilvános kibocsátású értékpapír. Az átvett hitelköveteléseket az MBF Rt. az illetékes tulajdonosi, államigazgatási, pénzintézeti szervezetekkel egyeztetve vagyonkezelésbe továbbadhatja, értékesítheti, átütemezheti. MTI Kelet-európai menedzserek - nyugati szemmel Nem a profit a mindenük A bankrendszer és a telekommunikáció megbízhatatlansága, a gazdasági törvények hiányosságai, a piackutatás fejletlensége okozzák a legnagyobb nehézségeket a teljesen vagy részben nyugati tulajdonban lévő kelet-európai cégek vezetői számára - állapítja meg a Deloitte Touche Tohmatsu International könyvszakértő és tanácsadó világcég által nemrégiben készített felmérés. A készítők szerint már nem tart sokáig az utóbbi évek vegyesvállalat-alapítási láza. A lakosság vásárlóerejének csökkenését főként Lengyelországban és Romániában jelölték meg a legnagyobb gondnak a menedzserek. Valamennyi vizsgált országban - Bulgáriában, a volt Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Oroszországban - problémát jelent az új vállalatokhoz megfelelő személyzetet találni. Főként Csehszlovákiában és Lengyelországban kevés a nyelvet tudó szakember. A kelet-európai szakemberek gyengék a problémamegoldás, az önálló felelősség-vállalás és a profitorientáció terén, és- elsősorban Lengyelországban és Oroszországban - nem ismerik jól a szabadpiaci gazdálkodás szabályait. Leginkább Magyarországra jellemző, hogy a megfelelő szakemberek hiánya miatt nagy bérverseny kezdődött a cégek között. A jövőben várhatóan nem növekszik az előző években tapasztalt mértékben a nyugat-keleti vegyes vállalatok száma - állapítja meg a felmérés. A nyugati partnereknek ugyanis egyre kevésbé lesz szükségük keleti társakra vállalkozásaik menedzselésében, és a szabadpiaci körülményekhez egyre inkább igazodó, anyagilag is függetlenedő hazai tulajdonosok is nagyobb autonómiát kívánnak. A változást előre jelezheti, hogy míg a Nyugat-Európában dolgozó nyugati menedzserek szinte kivétel nélkül vegyes vállalat alapítása mellett döntenének, - Kelet-Európábán tevékenykedő kollégáiknak már csak 35 százaléka ajánlja ezt a formát. A Nyugat-Európában dolgozó menedzserek 36 százaléka ismeri el: kelet-európai vállalkozásaikkal szembeni várakozásaik túl optimisták voltak. Ezt erősíti meg az is: a keleti származású menedzserek főként azt tartják nyugati társaik hibájának, hágy túl magas és túl nagy profitot várnak, befektetni viszont igen keveset hajlandók. A menedzserek az újonnan Kelet-Európába érkező kollégáik figyelmét felhívnák arra, hogy rendkívül vesződséges lehet a helyi hatóságokkal és az állami vállalatokkal való kapcsolatteremtés. Az állami vállalatok gyakran nem tudnak fizetni, nyugati partnereiknek. A középosztály vásárlóereje gyenge ezekben az országokban, a jól ismert, jó minőségű nyugati márkákat azonban mégis szívesen megveszik. A legtöbb kelet-európai országban az egymillió USA-dollár alatti nyugati befektetések dominálnak - állapítja meg a felmérés. Az egyetlen kivétel Magyarország, ahol a nyugati befektetések 69 százaléka haladja meg az egymillió dolláros értéket. Általános jelenség a közepes -1-5 millió dollár közti - befektetések ritkasága. MTI Az első az országban Komputeres tanácsterem Pécsett megkezdte működését az ország első számítógépes döntéshozatali terme. Az Egyesült Államok kormányának százhetvenötezer dolláros támogatásával a tucsoni University of Arizona és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem szakemberei hozták létre. A JPTE Központi Könyvtárában felavatott komputeres terem új fejezetet nyit a számítógép alkalmazásában, mert a hardver és a szoftver után a groupware - a csoportos intelligencia — hasznosításával teszi hatékonyabbá az információcserét. A döntéshozatal hatásfokát ötven-hetven százalékkal javító módszer kiküszöböli a hagyományos értekezletek, tanácskozások hátrányait, az időpazarló szócséplést, a tekintélyelvű véleményformálást, és egyenlő esélyt ad a különböző beosztású személyek álláspontjának kifejtésére. Az osztott képernyőn mindenki láthatja a többiek ötleteit, javaslatait, érveit, s a számítógép nagy tudású, pártatlan résztvevőként segíti a problémák optimális megoldását. Magyarország - s egyben a kelet-közép-európai régió - első számítógépes döntéshozatali terméhez hasonló jelenleg százhatvan működik a világ huszonhárom országában - közölte a hétfői avatón William A. Welsh, a University of Arizona nemzetközi programigazgatója. Az Egyesült Államok Információs Ügynökségének - az USIA-nak - a támogatási programját Pécs és arizonai partnervárosa, Tucson egyetemei közösen pályázták meg tavaly tavasszal, és sikerült is elnyemiök a legnagyobb összeget. Az USIA-program a szakmai és a vezetőképzést, pécsi oktatók arizonai, illetve tucsoniak magyarországi szakmai útjait, déldunántúli számítógépes gazdasági adatbázis létrehozását és az egyetemi közgazdászképzés fejlesztését támogatja. A százhetvenötezer dolláros programon felül az amerikai egyetem százhuszonötezer dollárt szán a magyar partneregyetemével való együttműködés fejlesztésére, amelyet Tucson városa további harmincezer dollárral támogat. Az Egyesült Államok kormánya a JPTE-t is felvette a különleges amerikai támogatásban részesülő hat magyar felsőoktatási és tudományos intézmény sorába. A pécsi komputeres tanácsterem - az USIA feltételei szerint - hozzáférhető lesz a gazdaság, a politika és a tudományos szféra számára, s a JPTE, valamint a pécsi önkormányzat díjmentesen használhatja - tájékoztatta az MTI-t Dobay Péter, a JPTE rektorhelyettese. Az év első felében az Árizóna Egyetem munkatársainak vezetésével hat tanfolyamot szerveznek Pécsett a rendszert működtető „trénereknek” valamint az üzleti és a pénzvilág szakembereinek.(MTI) A „mikrohitelezés” tapasztalatai A Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mikrohitelprogramjának (MHP) általános célkitűzése az induló vállalkozások támogatása volt. A kisvállalkozók alapvető problémája: a megfelelő ötletnek megszerezni az induló összeget, amellyel finanszírozni tudják vállalkozásukat. A kereskedelmi bankok a hitelkérelmek benyújtásakor a vállalkozásokat értékelik, kezdő vállalkozóról viszont nem áll rendelkezésre olyan dokumentum, amely a bankok számára is megfelelő módon bizonyítaná az életképességet, hitelképességet. A fedezetet, amely kétszerese - háromszorosa is lehet a kért hitelnek, a kezdők szintén nem tudják a bakok által kívánt mértékben biztosítani. A MHP-re jelentkezőknek is több feltételnek kell megfelelniük. Kezdő vállalkozás (a vállalkozás két éven belül minősíthető kezdőnek);, 4 millió forint éves árbevétel; 1,5 milliós eszközérték; a tíznél kevesebb alkalmazott és bejegyzett vállalkozás esetén vehető igénybe. A vállalkozásról az információkat az üzleti tervük alapján lehet megszerezni. A három évre megtervezett bevételek és kiadások már megmutatják, hogy mennyire van tisztában a vállalkozó a lehetőségeivel, adottságaival, mennyire ismeri az adott piacot, képes-e elképzelését „forintosítani”. Az üzleti terv pénzügyi előrejelzésének elkészítése nem egyszerű feladat, mégis megéri fáradozni vele. A számszerűsítés után kiderül, hogy a zseniális ötlet nemhogy haszonnal nem jár, de kár pénzt ölni bele, mert veszteséget termel. A vállalkozók egy része e szembesülés után vagy új tervet készít, vagy új ötlettel áll elő - a realitásérzékét fejleszti. A megvásárolni kívánt eszközökről bekért árajánlatokból szintén kiderül, hogy az üzleti Pakson a munkanélküliség felszámolását, illetve minimálisra csökkentését beruházásokkal akarják elérni, főként azáltal, hogy rendkívül kedvező lehetőséget teremtenek minden vállalkozónak, aki ipari üzemet épít. Bor Imre polgármester ismertette az újságírókkal azt á rendelettervezetet, amelynek várható elfogadásával az önkormányzat a városba csalogatja az ország más vidékeiről is a kis- és középüzemek létesítésére képes cégeket, magánvállalkozásokat. A város melletti iparterületen az önkormányzat közművesített telkeket ad olyan beruházóknak, akik paksi munkanélküliek foglalkoztatását vállalják. A kedvezmény arányosan nő a leendő munkahelyek számával: aki legalább 5 munkanélküli foglalkoztatását oldja meg két éven át, az részletfizetési ked-Banktech ’93 Az idén ismét megrendezik a banktechnikái szakma évi seregszemléjét, a Banktech kiállítást. A rendezvénynek február 24-e és 27- e között a Budapest Sportcsarnok ad otthont. A Banktech ’93 kiállítás a tavalyihoz képest mintegy kétszeres alapterületen, közel 2500 négyzetméteren mutatja be a modem banktechnikai eszközöket és alkalmazásokat. A kiállításra eddig 75 cég jelentkezett, közöttük a nagy világcégek magyar leányvállalatai és képviselői, valamint az e területen jártas hazai vállalkozások. A szakmai közönség a bemutatót ingyen látogathatja, amennyiben előzetes igényét eljuttatja a szervező Congress Kft.-hez. (MTI) tervbe „beállított” összeg reális-e. Előfordulhat, hogy át kell dolgozni a tervet. Eredményesség szempontjából a vállalkozásnak legalább kétszer annyit kell elérnie, mint a hiteltörlesztés és a kamat együttes összege. Sok vállalkozás nem képes erre, de a pénzügyi támogtásnak ez előfeltétele, hiszen az „üzletnek” a vállalkozót is el kell tartania a hitel visszafizetése mellett. A hitelkérelemnél a befektetés célja is fontos. A megyében prioritása a mezőgazdasági vállalkozásoknak van, emellett az idegenforgalom is támogatott. A vendéglátás és kereskedelme kevésbé esélyes, itt ugyanis a vállalkozók száma olyan nagy, hogy nehezen biztosítható az új bolt megfelelő haszna. A vállalkozások egy részénél a szakmai tapasztalat is megkérdőjelezhető, ez a helyzet az átképzések során javulhat, és az is igaz, hogy ma sok embernek kell váltania. A hitel maximális összege 300 ezer forint, ezt tükrözi a mikro jelző. Futamideje a 3 évet nem haladhatja meg, félév türelmi idő lehetséges, ameddig a kamatokat azért fizetni kell. A 300 ezer forintot elsősorban gépek, berendezések, szerszámok vásárlására lehet fordítani, mivel ezek segítik elő a vállalkozás megújítását. Harminc százalékbanfinanszírozható a hitelből forgóeszközök vásárlása. Mikrohitelt a megyébe tavaly 158 esetben igényeltek. Ebből az első átvizsgálás alkalmával ki lehetett szűrni azokat, akik nem felelnek meg az előírásoknak, azaz el kellett utasítani a kérelmet. A kurtórium elé került hitelkérelmek alapján elmondható, hogy a prioritási elvektől a kuratórium nem tért el. A viszonylag nagyobb hiteltartozással rendelkezők, illetve a nem megfelelő fedezetet felajánlók szintén nem kaphattak hitelt. vezményben részesül a telekvásárlásnál. Ha legalább 20 embernek ad munkát a beruházó, akkor a vételár 20 százalékát elengedik. Aki már 50 munkanélküli elhelyezését garantálja, annak csak a vételár felét kell megfizetnie. Ingyenes telek tulajdonjog illeti meg azokat, akik legalább száz ember munkába állítására kötelezik el magukat Pakson. A munkanélküliek többsége nő, ezért könnyűipari jellegű beruházást várnak elsősorban Pakson, illetve olyan szolgáltató tevékenységet, amely akár érettségizett lányoknak is megfelel, viszonylag rövid idejű átképzéssel. A sajtótájékoztatón bejelentette a polgármester, hogy az induló vállalkozások a helyi iparűzési adózásban is megkapnak minden kedvezményt. (MTI) Az MNB körlevele A Magyar Nemzeti Bank január 29-én kiadott körlevelében arra kérte a pénzváltókat, hogy az általuk 1992. augusztus 1—je után eladott csehszlovák korona bankjegyeket a vonatkozó eladási bizonylat bevonása mellett koronánkénti 2.50 forintos árfolyamon vegyék vissza. A körlevélben előírtak szerint eljáró pénzváltóknak az MNB biztosítékot nyújt a februári záró csehszlovák korona készletük ellenértékének megtérülésére. Minderről a jegybank sajtóosztálya tájékoztatta a MTI-t. Hétről hétre Jobb lesz a kutatóknak Az idén javul a magyar kutatók helyzete. Az optimizmust arra lehet alapozni, hogy a kutatásra szánt pénzekre jelenleg már kevesebben pályáznak azok közül, akik nem tudnak tényleges eredményeket produkálni, így több pénz jut a tehetségeknek. Az sem elhanyagolható, hogy hazánk részt vehet a különféle európai kutatási programokban - COST, EUREKA, ACCORD -, továbbá magyar kutatók dolgozhatnak a CERN- ben is. Emellett az OMFB a hazai kutatás-fejlesztés támogatására létrehozta a Bay Zoltán Alapítványt, ami konkrétan azt jelenti: több egyetem mellett létesül majd olyan kutatási központ, amely támaszkodva az egyetem szellemi hátterére, önállóan dolgozik olyan kutatási témákon, amelyek viszonylag hamar átültethetők a gyarkorlatba. A magyar kutatók és szakemberek általában állják a versenyt a világgal, komoly gond viszont, hogy a műszaki fejlesztésre és innováció-támogatásra a szükségesnél kevesebb a pénz. Várható agrárjogszabályok Az idén több, nagy jelentőségű szakmai törvénytervezetet kíván a parlament elé terjeszteni a Földművelésügyi Minisztérium. A jogszabályok rendelkezései a piac, a természet- és környezetvédelem, valamint a minőség elsőbbrendűségét és feltételeit teremtik meg. A már elfogadott, a földművelésügyi alapokról és várhatóan a héten szavazásra kerülő, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvények megfogalmazásánál is figyelembe vették az élelmiszerről, takarmányokról, állattenyésztésről és az állategészségügyről rendelkező, előkészületben levő törvényeket. Gyorsétkezdék japán segéllyel A japán nemzetközi fejlesztési szervezet újabb egy millió dollárt különített el a Közép-Európa megsegítését szolgáló pénzalapból, hogy azt a magyarországi gyorsétkezde-hálózatok kibővítésére fordítsák. Modell a vidrák megmentésére Modellértékű lehet Magyarországon az a vidrakutatási program, amelyet a Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaság paléi rizstelepén szándékoznak elindítani. Jtt ugyanis 2 éve megszüntették a rizstermesztést, ezáltal a földek vízelárasztását is, s ez fenyegeti az ott élő és szaporodó vidracsaládokat. A vidrák és a gazdag madárvilág védelmében hajlandók ismét újra kezdeni a rizstermesztést maximum 217 hektáron. Ennek költsége 14 millió forint. Ehhez támogatásra van szükségük. A Világ Vadvédelmi Alap bécsi irodája jelezte, segítené az ötlet megvalósítását. Oroszországban drágább a földgáz Oroszországban többszörösen drágult a hét elejétől a földgáz mind az ipari felhasználók, mind a lakosság számára. Az ipari fogyasztók 4000 rubelt fizetnek ezer köbméter földgázért, a korábbi 1100-1600 helyett. A lakosság számára ennél kevésbé drasztikusan drágult a gáz, a korábbi díjnak valamivel több mint a kétszeresére, 600 rubelre emelkedett. A Gazdasági tájolót szerkeszti: V. Szász József Munkahelyteremtő beruházásokat támogatnak Pakson
