Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-25 / 46. szám
1993. február 25., csütörtök 7 Kunmadaras — Berekfürdő A referens iskola Kedvenc olvasmányuk a Pályázati Figyelő művelődési hátrányuk, amit az zeti és Erkel Színházba meniskolában különböző vetélke- nek. A sport is meghatározó az dők rendezésével - Bölcsba- iskola életében. Nemrég jöttek Felvételünk a negyedikesek néptánc-próbáját örökítette meg Jövedelmük: családi pótlék A bereki általános iskolába 139 tanuló jár, 14 pedagógus tanítja őket. Kiérdemelték a „Minőség elvét tudatosan vállaló és teljesítő iskola” címet. Mint Kovács Andrásnétól, az iskola igazgatójától megtudtam, már régóta önálló úton haladnak. Negyedik éve alternatív testnevelést tanítanak, helyi tanterv szerint. A testnevelés és ének óra részeként bevezették a néptáncot. Három évig referens iskolája voltak a JATÉ-nak a vizsgarendszer kipróbálásában. Ennek a megmérettetésnek a szülők, a gyerekek, a pedagógusok is örültek, hiszen rögtön mérhető volt az eredményesség. Ebben a tanévben huszonegy pályázatot írtak, ebből 14 volt eredményes. Ilyen pénzből tudják megvalósítani a konditermet, most vették meg a gépeket, s jelenleg alakítják ki a termet. Ezt a lakosság is igénybe veheti majd, hiszen a faluban nincs lehetőség máshol a szervezett sportolásra. A tanulói létszám 10 százaléka értelmiségi szülők gyereke, a többi egyszerű munkáscsaládból származik. Nekik nagy a goly, történelmi - próbálnak pótolni, önálló ismeretszerzésre ösztönözni őket. A könyvtár fejlesztését is pályázati pénzből oldják meg. Megpróbálják áthidalni Berekfürdő és a színház közötti hatalmas távolságot. Az alsó tagozatosokat a szolnoki Szigligeti Színházba vitték el, szombaton pedig a hetedik-nyolcadikosokkal a Nemhaza egy sítáborból. A továbbtanuló diákjaik megállják helyüket, rendszeresen visszajárnak beszámolni eredményeikről. Májusban nyílt hetet szervez az iskola a Pedagógiai Intézettel közösen, ahol bemutatják, mit jelent a minőséget vállalás. Céljuk, ne veszszen kárba az, amit eddig elértek. Kunmadarason a 6335 lakosból 1400 munkanélküli. Hogyan próbálnak nekik segíteni? A választ Papp Ferencné jegyző, Frigik Gézáné gyámügyi előadó, Géléi Józsefné képviselő, a megyei közgyűlés tagja adta meg:- Honnan kerültek ki a munkanélküliek?- Elsősorban a nagy vidéki cégek építették le a segédmunkásaikat. Több munkahely bezárt a faluban is. Ebből adódóan meredeken emelkedik a veszélyeztetettek száma az iskolákban. Havonta 120 kiskorúnak vállaljuk át a térítési díjat, negyedévente pedig ruhavásárlási lehetőséget biztosítunk, ami kétezer forintot jelent gyerekenként - kezdi Pappné.- Mennyit fordítottak tavaly segélyre, s mi várható az idén? — fordulok kérdésemmel a gyámügyi előadóhoz.- Gyámügyi segélykeretünk 7 millió 820 ezer forint volt tavaly. A rendszeres segély öszszege 5 millió 84 ezer. A hétszáz tanulóból 325 részesül rendszeres szerelési segélyben, rendkívüliben 1441-en, mintegy 2 millió 719 ezer forint összegben. Tavaly 3 millió 250 ezer forintot kaptunk a népjóléti keretből, így mindenki ingyen kapta meg a tankönyvet, füzetet. Idén 9,5 millió forintot terveztünk rendszeres és rendkívüli szociális és szerelési segélyre.- Más módon tudnak, próbálnak segíteni a családoknak?- Felvettük a kapcsolatot a Máltai Szeretetszolgálattal - veszi át a szót Geleiné. - Ők ruhával segítettek bennünket. A nagycsaládosok egyesülete ruhaneműt, élelmiszercsomagot adott 80 rászoruló családnak. Megoldás a közhasznú munka is. Jelenleg harmincötén dolgoznak a köztisztaság területén.- Óriási gondokkal küszködünk - folytatja Pappné. - Későn látott napvilágot a szociális törvény. Naponta jönnek hozzánk az emberek segélyért.- Készítettünk egy felmérést - mondja Geleiné -, mely szerint sok fiatal család a 2800 forintos családi pótlékból él...- Milyen kiutat lát? - teszem fel utolsó kérdésem a jegyzőnek.- Bízunk abban, beindul a kilenc új típusú szövetkezet, s eldől a repülőtér sorsa is, így több ember kap munkát. Kunmadaras Testületi döntések A legutóbbi testületi ülésen elfogadták az idei évi költségvetést, megállapították a szociális intézmények által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő díj felső határát. Határoztak a háziorvosi szolgálat első félévi változóbér felosztásáról, valamint megállapította a korábbi években megvalósult közművek rákötési lehetőségének költségét is. A testület döntött a Három Föld Regionális Társuláshoz történő csatlakozásról. A társulás alaptőkéjéhez az önkormányzat lakosonként ötezer forinttal járul hozzá évente. Határoztak arról is, hogy a Kálvin út - Örsi út kereszteződését villogó lámpával szerelik fel. Egyesületi támogatás A Kunmadarasi Tehén- és Juhtartók Egyesületét a nagyközség legeltetési feladadainak megszervezése érdekében 150 ezer forinttal támogatja az önkormányzat. Megalakult a földkiadó bizottság Egy téeszből kilenc A kunmadarasi Kossuth Termelőszövetkezet, mely nyereséges volt, most kilenc kis szövetkezetté alakult át. Lakatos Lászlót, a Nagyajtósi Mezőgazdasági Szövetkezet elnökét kérdeztem a kiválásról:- Könnyen ment a megegyezés, vagy nagy csatákat kellett vívni?- Mindenkinek nagy kompromisszumot kellett kötni. Mindvégig kulturáltan, asztal mellett tárgyaltunk. A gyengébbnek kellett itt is engednie, majd az idő igazolja, jól választottunk-e.- Mivel foglalkoznak a szövetkezetek?- Profil szakosodás történt a szétváláskor. Egy csoport a vágóhíd köré csoportosult. Ők a felvásárlást, vágást, értékesítést végzik. Van egy boltjuk, ahol a lakosság jobb ellátását biztosítják. A tejátvétel is különvált. Tiszafüredre viszik a tejcsarnokból a tejet. A könyvelést végzők is alakítottak egy vállalkozást, ők végzik a többiek könyvelését is. Egy szövetkezet vendéglátó tevékenységet folytat. Üzemi konyhát üzemeltet, elsősorban a tsz-tagok részére. A többiek növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak és műszaki szolgáltatást is nyújtanak. _ - Hány taggal alakult meg az Önök szövetkezete?- Hatvanhét taggal alakultunk meg, ebből 20 az aktív dolgozó, a többi nyugdíjas. Nekik volt nagyobb üzletrészük, földjük. Ezen gazdálkodunk, s nekik bérleti díjat fizetünk. Arra törekszünk, hogy ne kelljen senkit elküldeni, s tudjunk osztalékot is fizetni.- Mennyi a vagyonuk?- Durván 40 millió forint. Ebből 38,5 millió az üzletrész, tőke másfél millió, a részjegy értéke. A nagy szövetkezet nevesítette minden tag után a 25 ezer forintot, amit a rendelkezésünkre bocsátott. — Mi a profiljuk? — Elsősorban növénytermesztésből szeretnénk megélni. Az állatállományunk kevés; 85 szarvasmarhánk és 120 j uhunk van. Elképzelésünkben szerepel az általunk termelt termékek feldolgozása is: pl. a búzát a kenyér megsütéséig szeretnénk végigkísérni. A társakkal most folynak erről a tárgyalások. így a végterméket a községben tudnánk tartani, értékesíteni. Jelenleg Tiszafüredre hordjuk a tejet. Ott is szeretnénk más vállalkozókkal társulni és tejpalackozót kialakítani. Ez nemcsak a munkahelyteremtés tekintetében lenne fontos, hanem azért is, mert így a haszon nagy része is itt maradna. Szeretnénk az állattenyésztési telepeket vállalkozási csoportoknak odaadni. Tagjaink családtagjaik bevonásával dolgoznának itt. A növénytermesztést is vállalkozásba adnánk, megtartva azokat a részeket, amit csak közösen lehet működtetni.- Számítanak-e az új földtulajdonosokra?- Miután itt márciusban lesz az első földárverés, már előzetesen egyeztettünk azokkal, akik bérbe kívánják adni a megszerzett területet. Nekünk van építményünk, de nincs földünk, nekik van földjük, de nincs objektumuk. Mindkettőnknek szüksége lesz a másikra. Bízom abban, hogy megtaláljuk egymást. Ez a falu békéjét is meghatározza majd. Ahhoz, hogy ez a folyamat gyorsabban menjen, elinduljon a mezőgazdaság felfelé, hozzáférhető hitelekre, átlátható gazdaságpolitikára, sokkal egyszerűbb adózásra tesz szükség. Ha ez meglesz, akkor az_új szövetkezetek talpon tudnak maradni. Lakatos László: „Mindkettőnknek szüksége van a másikra!” A vevő diktálja a feltételeket Varga József Kunmadarason él, tiszafüredi keramikus dinasztiában született. Több száz éve visszamenőleg fazekas volt a család férfi tagja, ő azonban kubikusként kezdte. Nem .szerettem a fazekasságot — mondja. Apám volt a tizennegyedik fazekas Tiszafüreden, így eljöttünk Madarasra. Gyerekkoromban mindennél többet jelentett a játék. Apám kedvéért tanultam ki a fazekasságot. A tanoncévek után ’42-69-ig Kunhegyesen és Karcagon a Vízügynél dolgoztam kubikusként. Aztán a hetvenes években rábeszéltek, hogy készítsek csirkeitatóst, virágcserepet. Akkor kiváltottam a másodállást, s dolgoztam. Olyan jól ment, hogy változtattam, ez lett a főállásom. Köcsögöt, fazekat, szilkét, vázát készítettem. Mindig azt, amire megrendelés volt. A faluban a földnek, malacnak volt értéke, a kerámiának nem. Vidékre dolgoztam, s jártam a piacokat. Most már 68 éves vagyok, nem bírom úgy magam. Az is megfordult a fejemben, hogy leveszem a cégtáblát. Próbáltam a fiamat is „beoltani”, de nem sikerült. Amikor továbbtanult, nem volt rá ideje, azután pedig a szakmájában helyezkedett el. Amikor nyugdíjba mentem, nem vállalhattam tanítványokat, most, amikor már vállalhatnék, erőm nincs hozzá. A Vízügy kivette belőlem az erőt, reszket a kezem, a nagyobb darabokat már nem tudom megcsinálni. Az agyagelőkészítés nehéz fizikai munka, de mintázni csak a női kéz tud. Nálunk is a feleségem díszíti az edényeket. Ő sehol nem tanulta ezt. Már iskolás korában jól rajzolt. Addig kísérletezett, amíg kitalálta, hogyan lenne a legkönnyebb egy-egy mintát elkészíteni. Tizenöt évig segített nekem ebben, de sajnos a szeme rengeteget romlott, nem lát. Nyolc unokánk van. Ők mindig itt voltak körülöttem a műhelyben, vonzotta őket az agyag. Apró figurákat készítettek, úgy játszottak az agyaggal, mint más a gyurmával, de nem gondolta komolyan egyikőjük sem. Szeretném átadni a szakmát. Jelentkező most is volna, de kevés a kitartás a mai fiatalokban. Ehhez a szakmához pedig nagy-nagy türelem kell. Itt a vevő diktálja a feltételeket, hozzá kell alkalmazkodni. A február 6-án és 13-án megtartott közgyűlésen megválasztották a földkiadó bizottság tagjait. Elnöke Erdei József, elnökhelyettes Nagy Balázs. Első ülésüket február 25-én 14 órakor tartják a polgármesteri hivatalban. Falugyűlés Március 1-jén, hétfőn 18 órai kezdettel falugyűlés lesz a művelődési házban. A falugyűlés témája az 1992. évi költségvetési zárszámadás, valamint az 1993. évi költségvetés, és az 1993. évi nagyközségi fejlesztési lehetőségek lesznek. Fogadóóra Varga Mihály Fidesz-es országgyűlési képviselő február 25-én 17 órai kezdettel tart tájékoztatót a művelődési házban. Polgárőrség Február 10-én 63 fővel megalakult a polgárőrség. Céljuk a község vagyonvédelme. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Korényi Éva Önkormányzati tulajdonban a bereki strand Januártól a berekfürdői önkormányzat saját hatáskörben üzemelteti a fürdőt, a vízmüvet, a szennyvíztelepet.- Kik végzik az üzemeltetést? — kérdeztem Perge Józseftől, a települést ellátó szolgálat vezetőjétől.- A fürdőt a szolgálat működteti. A testület úgy gondolta, Berekfürdő elválaszthatatlan a strandtól.- Könnyen megegyeztek a vállalattal?- December 28-án született egy jegyzőkönyv - mondja Péter Dániel műszaki vezető -, ami alapján az átadás-átvétel megtörtént. Ebben nem szerepel minden olyan eszköz, ami a fürdő területén volt, van. Megfellebbeztük a vállalat döntését, jelenleg a bíróságon van az ügy. A panziót, kempinget is a Víz- és Csatornamű Rt. akarja. Szeretnénk egyezségre jutni, hiszen május 1-jével ki kell nyitni. Ha addig nem dől el a kemping sorsa, valakinek addig is üzemeltetni kell. P.J.: - Az mégis furcsa dolog, hogy azokat az eszközöket, (öltözők, padok, napozók) amit a vállalat elvitt, most anyagi ellenszolgáltatásért akarja visszaadni. Mi nem akarjuk kiélezni a helyzetet, mert tudjuk, hogy együtt kell élnünk, dolgoznunk. Áthidaló megoldást keresünk addig is, amíg a bíróság nem dönt. S ha eldől a tulajdon, majd kiderül, ki fizet kinek. A másik kemping felé is gyakoroltunk kedvezményeket. Lehetőséget adunk nekik a bővítésre, mert tudjuk, hogy nyáron, ha jön a vendég, s nincs kemping, akkor ezt elmondja másnak, s ez rontja a mi hírnevünket. — Mennyire készültek fel a nyitásra? — Az elárusító pavilonokat, a szabadtéri árusítási lehetőségeket 95 százalékban már értékesítettük. Törekedtünk arra, hogy a fürdőzőt ne szorítsa ki a piac. Ezeket a díjakat február 28-ig kifizetik a bérlők, ebből tudjuk a béreket fedezni addig, amíg nincs bevétel. Jelenleg tizenketten dolgoznak nálunk, ez nyárra 16-17-re nő. Arainkat csak az áfa mértékével növeltük meg, új lehetőség lesz a félnapos jegy. Aki 14 óra után érkezik, az kevesebbet fizet.- Milyen fejlesztések várhatók?- A szivattyúgépház épületének teljes felújítását el kell végeznünk. Erre már megvan a pénz. A Kádasfürdő épülete életveszélyessé vált. Valószínű, hogy 1-2 éven belül a dózer lenyomja az egészet. Az erre fordítandó pénzt a termálfürdő medencéje tetőszerkezetének kicserélésére fordítjuk. Jelenleg a rozsdás lé csepeg a fürdőzőkre. Felmerült az igény szauna, konditerem létesítésére is. Délelőtt gyógytornát terveznénk a betegeknek, délután ezeket a gépeket pénzért használnák a fürdőzők. Elképzeléseink lennének, de az anyagi lehetőségeink behatároltak. Tudjuk, ha nem jön ide a vendég, akkor Mariska néni hiába akar szobát kiadni, nincs kinek. Itt a falu jövője a tét. Januárban ezernégyszázan voltak a termálfürdőben. A vendégek négy fajta szolgáltatást vehetnek igénybe. Legnépszerűbb a tangentor és a súlyfürdő.
