Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-20 / 41. szám
4 Szolnoki Extra 1993. február 20., szombat Szolnoki agglomeráció A város funkcionális szerkezete A kutatók funkcionális morfológiának nevezik azt, amiről szó lesz ma. Számunkra egyszerűbb, ha az egyes városrészek .funkcióinak meghatározásáról beszélünk. A szolnokiak számára mindez nem lesz újdonság, de érdemes - a továbblépés érdekében is - áttekinteni a jelenlegi helyzetet. A város lelke, arculatának meghatározója, pezsgő életének legfőbb színtere - mint az minden város esetében - a városmag. Szolnok, s vele együtt a többi hasonló nagyságrendű és funkciójú település városmagját az alábbi közös jegyek jellemzik: a népsűrűség igen magas, de lassan csökkenő tendenciát mutat, a foglalkozási szerkezet urbánus, a beépítettség zárt és középmagas, végül itt helyezkednek el a várost és a vonzáskörzetét ellátó, központi funkciójú közintézmények. Bár mindez Szolnok esetében is behatárolható, mégsem tekinthetjük homogénnek. A városmag kiterjedése a második világháború előtti állapotokhoz képest jelentősen megnőtt, elsősorban észak és nyugat felé. A főúttól északra a Zagyva-parti lakótelep felépülése növelte meg leginkább a területét, míg nyugat felé a vasút vonzó hatása következtében a városmag ma már a vasútállomás környékét is magában foglalja. A Jubileum-téren kialakult egy alközpont, középfokú intézményekkel és többszintes beépítéssel, amely a főút mentén teljesen összekapcsolódott a régi városközponttal. Szolnok új városközpontja a Hősök terétől a Ságvári körútig terjedő részen épült fel. City jellegű, magas beépítésű, és területén koncentráltan találhatók meg a központi szerepkört ellátó intézmények. Szerkezetileg igen jó helyen, az új városközpont mögött épült fel az új autóbusz-pályaudvar. Funkcionális vonzása következtében a környékén egyre-másra létesülnek az üzletek és a többszintes épületek. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, ez a terület is a városmag részévé válik. A város igazi központja azonban a régi, történelmi városmag, a Kossuth Lajos utca - Szapáry utca - Tisza-part háromszöge. A legtöbb igazgatási intézmény itt található, de jelentősebb üzletek csak a Kossuth Lajos utca mentén vannak. Zárt, középmagas beépítésű terület, ahol a foghíjak esztétikus, városképbe illő beépítése a közeljövő nagy feladata. A zárt településnek a városmagot körülvevő, északról a vasútvonalig, délen a Tiszáig terjedő része a funkcionális értelemben vett belső lakóöv. Jellemző vonásai a magas népsűrűség, a városias foglalkozási szerkezet és kevés, csak helyi funkciót betöltő munkahely. A belső lakóöv kisebb egységekre tagolódását elsősorban a beépítettség milyensége határozza meg. A városmagtól délre eső rész arculatát egyre inkább a középmagas tárasházak szabják meg. A városmagtól északra, a vasútvonalig terjedően mind a beépítettség módja, mind a népsűrűség, mind a foglalkoztatási szerkezet tekintetében óriási ellentét mutatkozik. A területnek a városmaghoz közelebb eső részén középmagas, tömbös beépítés és városias foglalkozási szerkezet jellemző, míg ettől északra, a vasútvonal felé, jóval falusiasabb arculatú a belső lakóöv. A belső lakóövhöz tartozik ma már a Zagyván túli városrész is. Itt helyezkedik el a Vosztok úti lakótelep, és attól délre a régi Scheftsik-telep. E városrészben jelentős egészségügyi létesítmények is találhatók. A belső lakóövön kívül találjuk az iparforgalmi övét, amelynek a déli ipari területe a legjelentősebb. Jellemzői: magas népsűrűség, ipari városokra jellemző foglalkozási szerkezet és falusias arculat. A déli gyárövezet eredete a XIX. század elejére nyúlik vissza. Területén tíz nagyobb és több kisebb üzem található. Ez a terület a város egyik legforgalmasabb része, hiszen az üzemek kööé' ékelődött telepek népessége csak elenyésző részét adja a gyárakban dolgozóknak. A város ellenpontjain lévő lakótelepekről és az agglomeráció településeiből kerül ki az itt dolgozók nagyobbik hányada, ami jelentősen megnöveli a vasúti és közúti személy- illetve áruszállítást. Különösen nehezíti a közlekedést a régen lefektetett ipari vágányok tömege, és a múlt századi rendező pályaudvar. Célszerű lenne a régi indóházat és a pályaudvart ipari műemlékké nyilvánítani, és mai funkcióját megszüntetni. A gyárövezet kereskedelmi, szociális és kulturális ellátottsága igen rossz. Két ABC áruháza, néhány kisebb boltja és egyetlen iskolája nem képes kielégíteni a városrész szükségleteit. Az ipari öv másik része, az újonnan kialakult északi iparterület. Itt lakóépület nincs, fekvése, forgalmi helyzete kedvező, ezért további ipari üzemek telepítése megalapozott és célszerű. A régi várostesten kívül, lazán helyezkedik el a külső lakóöv. Magába foglalja a Kisgyepet, a Széchenyi-lakótelepet, az Alcsi városrészt, a kertvárost, Szandaszőlőst, a Pletykafalut és a Medgyesi-telepet. Közös jellemzőik, hogy csak lakófunkciót töltenek be, néhány alapvető szükségletet kielégítő intézményen kívül más nem található itt. A lakosság foglalkozási szerkezete már közel sem annyira városias, mint a város többi övezetében. Az eltérés elsősorban a népsűrűség nagyságában és a beépítés módjában van. Szolnok üdülő-, pihenőövezete a Tisza bal partján, a városmaggal szemben helyezkedik el. Az egykori Móricz liget helyén ma sport, pihenő- és üdülőlétesítmények találhatók. Ugyanilyen funkciót tölt be a Holt-Tisza mentén lévő terület is, ahol nagy számban épültek a hétvégi házak. -fe-BERKICS-BUTIK. Berkics Moden néven az Olajbányász neves kosárlabdázója, Berkics László az elmúlt hónapokban butikot nyitott a Sütő utcában. A boltban a felsőruházaton kívül számos érdekesség vásárolható, például amerikai kosárpalánk, kosárlabdák, cipők. A „király”, ahogy a szurkolók nevezték joggal, családi vállakózásban nyitotta a boltot, és bízik abban, hogy sikeres lesz a kezdeményezés. Mindenesetre nem akármi, hogy egy „király” szolgálja ki a vevőket! Az enyhe tél sem olcsóbb Hólapátolás helyett úttisztítás Bár még nem ette meg a kutya a telet, ha a naptárra nézünk, látható, hogy nagyon sokáig már nem tarthat. Azt hittem, bizonyára nem csak egyedül, hogy a hó nélküli, hosszan tartó fagy nélküli tél, amilyen az idei is volt eddig, sokkal kevesebbe kerül a városnak, hiszen nem kell havat takarítani, lapátolni, sót szórni. Stefanik László, a Városüzemeltetési Iroda vezetője azonban felvilágosított, hogy a tél ugyanannyiba kerül, akár van hó, fagy, akár nincs. A Kommunális Vállalat ugyanis készít egy tervet, amelynek a címe: Téli hóeltakarítási és síkosságmentesítési feladatok végrehajtási terve, s ez a megfelelő időszakokra lehetővé teszi egy bizonyos összeg felhasználását. Az idei tél például e terv szerint november 1 és január 31 között 8198600 forintba került. Ebből az úgynevezett síkosságmentesítés költsége 1028169 forint volt, körülbelül harmada egy kemény, havas tél költségeinek. A megtakarítás azonban nem marad meg a városnak, hiszen ha nem kell havat takarítani, akkor a sarat távolítják el az utakról, növekszik a kézi út- és járdatisztítás költsége. A készenlét is pénzbe kerül, hiszen egy váratlan havazás, hirtelen ólmos eső sem érheti készületlenül a Kommunális Vállalatot. KÁRTYÁS TELEFONOK. Az elmúlt időszakban új telefonokat szereltek fel városunkban. Ezek érdekessége, hogy nem pénz- érmével működnek, hanem kártyával. A kis chiplapocskákat a Matáv Baross utcai ügyfélszolgálati irodájában lehet megvásárolni. Kétféle létezik belőlük: egy 50 és egy 120 egységes. Előbbi 250, utóbbi 600 forintba kerül. Nagy is az érdeklődés irántuk. Eddig Szolnokon 21 kártyás - ráadásul vandálbiztos - készüléket szereltek fel, és még néhányat terveznek. Azonban nem csak ennyi lesz. A Matáv debreceni igazgatóságának területén - Hajdú, Szabolcs és Szolnok megyében - több száz ilyen telefont fognak felszerelni. Martfűn és Újszászon is hamarosan lehet velük találkozni. A kártyákat egyébként nem csak az ügyfélszolgálati irodában, hanem a Széchenyi városrész és Szandaszőlős néhány kis boltjában, valamint a Quintett áruházban, az Aranytollban és a Hetényi kórházban is meg lehet vásárolná Nőtt a klasszikusok kínálata Kft-vé alakult a Szigligeti Könyvesbolt Amikor megjegyeztem, hogy mintha kevesebb lenne a könyv, kisebb a választék a Szigligeti Könyvesboltban, Hangodi Jánosné boltvezető élénken tiltakozott. Nem a választék kisebb, sőt az inkább nőtt - mondta, csupán annyi történt, hogy a könyvekből kevesebbet rendelnek, anynyit, amennyit biztosan el tudnak adni, ezért csökkent a korábbi zsúfoltság. Azelőtt ez nem így volt, dugig teli raktár, polcok várták a vásárlókat, de a választék akkor sem volt nagyobb, legföljebb több pénz állt hosszú-hosszú hónapokra lekötve az olykor alig, vagy csak árengedménnyel eladható könyvekben. A változás jelentős, s mindennek az alapja, hogy az év elején megalakult a Bibliofil Kft, amelynek 25 boltja van az országban, többek között minden megyeszékhelyen van egyegy reprezentatív üzlete. Amikor a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjait kezdték magánkézbe adni, félő volt, hogy a jobb helyeken lévő üzlethelyiségekben megszűnik a könyvárusítás, valami jövedelmezőbb, nem kulturális jellegű vállalakozásba kezdenek az új tulajdonosok. A Bibliofil Kft ezt a folyamatot kívánta meggátolni, bízva abban, hogy a könyv, a jó könyv, minden ellenkező véleménnyel szemben, lehet jó üzlet a mai Magyarországon is. Tavaly „kitakarították,, az üzletet, akár jelentős árengedménnyel is, most nincs egy évnél régibb könyvük. Igyekeznek folyamatosan lépést tartani a könykiadással, frisseségre törekszenek. Nem raktára, piacra rendelnek. A korábbi központi beszerzés helyett maguk rendelnek, bár kialakulóban van a beszerzés olyan csatornája is, amely segít majd a rendelésben, hiszen nehéz követni, hogy melyik kiadó mikor mit jelentet meg, mit kínálnak a nagykereskedelmi| vállalatok. A megnövekedett önállóság többek között megmutatkozik a helyi kiadású könyvek nagyobb arányú forgalmazásában is. Most éppen nem találkozhatnak a vásárlók ilyen kötetekkel, az elmúlt heteknek-hónapokban azonban legalább féltucat helyi kiadású szépirodalmi és egyéb könyvet árusítottak. Az a tény, hogy igyekeznek nem raktárra, hanem piacra rendelni, nem jár együtt a színvonal esésével. A kevésbé színvonalas, úgynevezett aluljáróirodalom egyes darabjai megtalálhatók ugyan a boltban is, de korántsem ezek adják a könyvek zömét. A bolt vásárlóközönsége egyértelműen igényesebb az utcai árusok vevőkörénél, többnyire mást keres - és talál is. Megtalálja például növekvő számban‘a magyar és a világirodalom klasszikusait. Ha még nem is valósult meg az az eszményi állapot, hogy a nemzeti klasszikusok és a világirodalom legjelentősebb alkotásai folyamatosan kaphatók legyenek, az Unicornis kiadó, a különböző diákkönyvtár-sorozatok kötetei, az Európa Klasszikus Regények és mások révén a helyzet a téren sokat javult. Visszaesés a kortárs írók műveinek kiadásában van, ez viszont mélyebb okok következménye, és csak strukturális változtatással lehetne segíteni rajta. Az életfeltételek nehezebbé válása, a terjedő szegénység egyelőre nem rendítette meg a Szigligeti Könyvesbolt pozícióit. A könyvárak emelkedése még ellensúlyozza a kisebb példányszámokat, s úgy látszik, a könyvek igazi barátai csökkenő életszínvonaluk mellett is áldoznak szenvedélyükre. A már említett Európa Klasszikus Regények, a művészeti albumok és más, csak viszonylag olcsó művek kelendősége mindenesetre ezt bizonyítja. Szolnokon kerül a legtöbbe az oktatás Az általános iskolák többsége jól gazdálkodott Lapunkban korábban hírt adtunk róla, hogy a szolnoki pedagógusok is megkapták a 13. havi bérüket az idén januárban. (A törvény egyébként lehetővé teszi ezt a „csúszást”, hiszen a következő év január 31-e a határidő. - A szerk.) A pedagógusok egy része azonban úgy vélte, hogy a januárban kapott 13. havi bér már 1993-ra vonatkozik. S ebben mint dr. Lengyel Györgyi alpolgármestertől megtudtuk, tévedtek is meg nem is. Az történt ugyanis, hogy az önkormányzat az 1993-as esztendőre már tervezte a 13. havi fizetést, s ezt januárban megkapták a nevelők. Ugyanakkor a különböző oktatási intézménytípusok vezetői kollégiumai azt a döntést hozták, hogy megpróbálják kigazdálkodni az idei költségvetésükből az immár 14. havi bért is, így utolérik magukat illetve a többi települést, ahol az önkormányzatok illetve az iskolák eleget tudtak tenni a tavalyi év közepén hozott törvénynek, amelyre egyébként fedezetet egyetlen város, falu sem kapott. A megyeszékhely különösen nehéz helyzetben van, mivel az oktatási célra kapott úgynevezett fejkvóta nem elegendő az intézmények működtetésére. A város költségvetésének 53,3 százalékát kénytelen az iskolák, óvodák fenntartására fordítani, s ezzel az aránnyal az összes megyei jogú város között az első helyen van. Természetesen egy észszerűbben kialakított intézményrendszer kevesebb áldozatot követelne, de ehhez iskólákat kellene összevonni. Ezt azonban nem tervezi az önkormányzat, majd az évek során a szülők a szabad iskolaválasztással „eldöntik”, hogy melyik alapfokú oktatási intézmények az életképesek. Az általános iskolák egyébként az elmúlt évtől gazdálkodnak önállóan, s többségük jól tudott élni a lehetőséggel, jóllehet az év elején sokan még úgy vélték novemberre már krétára sem marad pénz. E helyett némelyik iskola ruhapénzt adott a pedagógusainak, s itt-ott még a technikai felszerelést is tudták bővíteni. Pályázatokon vettek részt, észszerűen takarékoskodtak, olcsóbban vásároltak, s az iskola termeit bérbe adták oktatási célokra. Plusz bevételre az idén is ilyen formában tesznek szert az iskolák, de a szakképző intézmények természetesen alkalmi munkákkal is tudták, tudják növelni költségvetésüket. Az óvodák idén áprilistól gazdálkodnak majd önállóan. Az intézmények számára ez lesz a tanulóév, s jó lenne ha olyan sikeres lenne, mint az általános iskoláké.
