Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-20 / 41. szám

4 Szolnoki Extra 1993. február 20., szombat Szolnoki agglomeráció A város funkcionális szerkezete A kutatók funkcionális mor­fológiának nevezik azt, amiről szó lesz ma. Számunkra egysze­rűbb, ha az egyes városrészek .funkcióinak meghatározásáról beszélünk. A szolnokiak szá­mára mindez nem lesz újdon­ság, de érdemes - a továbblépés érdekében is - áttekinteni a je­lenlegi helyzetet. A város lelke, arculatának meghatározója, pezsgő életének legfőbb szín­tere - mint az minden város ese­tében - a városmag. Szolnok, s vele együtt a többi hasonló nagyságrendű és funkciójú tele­pülés városmagját az alábbi kö­zös jegyek jellemzik: a népsű­rűség igen magas, de lassan csökkenő tendenciát mutat, a foglalkozási szerkezet urbánus, a beépítettség zárt és középma­gas, végül itt helyezkednek el a várost és a vonzáskörzetét el­látó, központi funkciójú közin­tézmények. Bár mindez Szol­nok esetében is behatárolható, mégsem tekinthetjük homogén­nek. A városmag kiterjedése a második világháború előtti álla­potokhoz képest jelentősen megnőtt, elsősorban észak és nyugat felé. A főúttól északra a Zagyva-parti lakótelep felépü­lése növelte meg leginkább a te­rületét, míg nyugat felé a vasút vonzó hatása következtében a városmag ma már a vasútállo­más környékét is magában fog­lalja. A Jubileum-téren kiala­kult egy alközpont, középfokú intézményekkel és többszintes beépítéssel, amely a főút men­tén teljesen összekapcsolódott a régi városközponttal. Szolnok új városközpontja a Hősök teré­től a Ságvári körútig terjedő ré­szen épült fel. City jellegű, ma­gas beépítésű, és területén kon­centráltan találhatók meg a központi szerepkört ellátó in­tézmények. Szerkezetileg igen jó helyen, az új városközpont mögött épült fel az új autóbusz-pályaudvar. Funkcionális vonzása következ­tében a környékén egyre-másra létesülnek az üzletek és a több­szintes épületek. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, ez a terület is a városmag részévé válik. A város igazi központja azonban a régi, történelmi vá­rosmag, a Kossuth Lajos utca - Szapáry utca - Tisza-part há­romszöge. A legtöbb igazgatási intézmény itt található, de jelen­tősebb üzletek csak a Kossuth Lajos utca mentén vannak. Zárt, középmagas beépítésű terület, ahol a foghíjak esztétikus, vá­rosképbe illő beépítése a közel­jövő nagy feladata. A zárt településnek a város­magot körülvevő, északról a vasútvonalig, délen a Tiszáig terjedő része a funkcionális ér­telemben vett belső lakóöv. Jel­lemző vonásai a magas népsű­rűség, a városias foglalkozási szerkezet és kevés, csak helyi funkciót betöltő munkahely. A belső lakóöv kisebb egységekre tagolódását elsősorban a beépí­tettség milyensége határozza meg. A városmagtól délre eső rész arculatát egyre inkább a középmagas tárasházak szabják meg. A városmagtól északra, a vasútvonalig terjedően mind a beépítettség módja, mind a nép­sűrűség, mind a foglalkoztatási szerkezet tekintetében óriási el­lentét mutatkozik. A területnek a városmaghoz közelebb eső ré­szén középmagas, tömbös be­építés és városias foglalkozási szerkezet jellemző, míg ettől északra, a vasútvonal felé, jóval falusiasabb arculatú a belső la­kóöv. A belső lakóövhöz tarto­zik ma már a Zagyván túli vá­rosrész is. Itt helyezkedik el a Vosztok úti lakótelep, és attól délre a régi Scheftsik-telep. E városrészben jelentős egész­ségügyi létesítmények is talál­hatók. A belső lakóövön kívül talál­juk az iparforgalmi övét, amelynek a déli ipari területe a legjelentősebb. Jellemzői: ma­gas népsűrűség, ipari városokra jellemző foglalkozási szerkezet és falusias arculat. A déli gyár­övezet eredete a XIX. század elejére nyúlik vissza. Területén tíz nagyobb és több kisebb üzem található. Ez a terület a város egyik legforgalmasabb része, hiszen az üzemek kööé' ékelődött telepek népessége csak elenyésző részét adja a gyárakban dolgozóknak. A vá­ros ellenpontjain lévő lakótele­pekről és az agglomeráció tele­püléseiből kerül ki az itt dolgo­zók nagyobbik hányada, ami je­lentősen megnöveli a vasúti és közúti személy- illetve áruszál­lítást. Különösen nehezíti a köz­lekedést a régen lefektetett ipari vágányok tömege, és a múlt századi rendező pályaudvar. Célszerű lenne a régi indóházat és a pályaudvart ipari műem­lékké nyilvánítani, és mai funk­cióját megszüntetni. A gyár­övezet kereskedelmi, szociális és kulturális ellátottsága igen rossz. Két ABC áruháza, né­hány kisebb boltja és egyetlen iskolája nem képes kielégíteni a városrész szükségleteit. Az ipari öv másik része, az újonnan kialakult északi iparterület. Itt lakóépület nincs, fekvése, for­galmi helyzete kedvező, ezért további ipari üzemek telepítése megalapozott és célszerű. A régi várostesten kívül, la­zán helyezkedik el a külső la­kóöv. Magába foglalja a Kis­­gyepet, a Széchenyi-lakótele­­pet, az Alcsi városrészt, a kert­várost, Szandaszőlőst, a Plety­kafalut és a Medgyesi-telepet. Közös jellemzőik, hogy csak lakófunkciót töltenek be, né­hány alapvető szükségletet ki­elégítő intézményen kívül más nem található itt. A lakosság foglalkozási szerkezete már kö­zel sem annyira városias, mint a város többi övezetében. Az elté­rés elsősorban a népsűrűség nagyságában és a beépítés mód­jában van. Szolnok üdülő-, pi­henőövezete a Tisza bal partján, a városmaggal szemben helyez­kedik el. Az egykori Móricz li­get helyén ma sport, pihenő- és üdülőlétesítmények találhatók. Ugyanilyen funkciót tölt be a Holt-Tisza mentén lévő terület is, ahol nagy számban épültek a hétvégi házak. -fe-BERKICS-BUTIK. Berkics Moden néven az Olajbányász neves kosárlabdázója, Berkics László az elmúlt hónapokban butikot nyitott a Sütő utcában. A boltban a felsőruházaton kívül számos érdekesség vásárolható, például amerikai kosárpalánk, kosár­labdák, cipők. A „király”, ahogy a szurkolók nevezték joggal, családi vállakózásban nyitotta a boltot, és bízik abban, hogy si­keres lesz a kezdeményezés. Mindenesetre nem akármi, hogy egy „király” szolgálja ki a vevőket! Az enyhe tél sem olcsóbb Hólapátolás helyett úttisztítás Bár még nem ette meg a ku­tya a telet, ha a naptárra nézünk, látható, hogy nagyon sokáig már nem tarthat. Azt hittem, bizonyára nem csak egyedül, hogy a hó nélküli, hosszan tartó fagy nélküli tél, amilyen az idei is volt eddig, sokkal kevesebbe kerül a város­nak, hiszen nem kell havat taka­rítani, lapátolni, sót szórni. Stefanik László, a Város­üzemeltetési Iroda vezetője azonban felvilágosított, hogy a tél ugyanannyiba kerül, akár van hó, fagy, akár nincs. A Kommunális Vállalat ugyanis készít egy tervet, amelynek a címe: Téli hóeltakarítási és sí­kosságmentesítési feladatok végrehajtási terve, s ez a megfe­lelő időszakokra lehetővé teszi egy bizonyos összeg felhaszná­lását. Az idei tél például e terv sze­rint november 1 és január 31 között 8198600 forintba került. Ebből az úgynevezett síkos­ságmentesítés költsége 1028169 forint volt, körülbelül harmada egy kemény, havas tél költségeinek. A megtakarítás azonban nem marad meg a városnak, hiszen ha nem kell havat takarítani, akkor a sarat távolítják el az utakról, növekszik a kézi út- és járdatisztítás költsége. A ké­szenlét is pénzbe kerül, hiszen egy váratlan havazás, hirtelen ólmos eső sem érheti készület­­lenül a Kommunális Vállalatot. KÁRTYÁS TELEFONOK. Az elmúlt időszakban új telefonokat szereltek fel városunkban. Ezek érdekessége, hogy nem pénz- érmével működnek, hanem kártyával. A kis chiplapocskákat a Ma­táv Baross utcai ügyfélszolgálati irodájában lehet megvásárolni. Kétféle létezik belőlük: egy 50 és egy 120 egységes. Előbbi 250, utóbbi 600 forintba kerül. Nagy is az érdeklődés irántuk. Eddig Szolnokon 21 kártyás - ráadásul vandálbiztos - készüléket szereltek fel, és még néhányat tervez­nek. Azonban nem csak ennyi lesz. A Matáv debreceni igazgatóságának területén - Hajdú, Sza­bolcs és Szolnok megyében - több száz ilyen telefont fognak felszerelni. Martfűn és Újszászon is hamarosan lehet velük találkozni. A kártyákat egyébként nem csak az ügyfélszolgálati irodában, hanem a Széchenyi városrész és Szandaszőlős néhány kis boltjában, valamint a Quintett áruház­ban, az Aranytollban és a Hetényi kórházban is meg lehet vásárolná Nőtt a klasszikusok kínálata Kft-vé alakult a Szigligeti Könyvesbolt Amikor megjegyeztem, hogy mintha kevesebb lenne a könyv, kisebb a választék a Szigligeti Könyvesboltban, Hangodi Já­­nosné boltvezető élénken tilta­kozott. Nem a választék kisebb, sőt az inkább nőtt - mondta, csupán annyi történt, hogy a könyvek­ből kevesebbet rendelnek, any­­nyit, amennyit biztosan el tud­nak adni, ezért csökkent a ko­rábbi zsúfoltság. Azelőtt ez nem így volt, du­gig teli raktár, polcok várták a vásárlókat, de a választék akkor sem volt nagyobb, legföljebb több pénz állt hosszú-hosszú hónapokra lekötve az olykor alig, vagy csak árengedménnyel eladható könyvekben. A változás jelentős, s min­dennek az alapja, hogy az év elején megalakult a Bibliofil Kft, amelynek 25 boltja van az országban, többek között min­den megyeszékhelyen van egy­­egy reprezentatív üzlete. Amikor a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjait kezdték magánkézbe adni, félő volt, hogy a jobb helyeken lévő üzlethelyiségekben megszűnik a könyvárusítás, valami jöve­delmezőbb, nem kulturális jel­legű vállalakozásba kezdenek az új tulajdonosok. A Bibliofil Kft ezt a folya­matot kívánta meggátolni, bízva abban, hogy a könyv, a jó könyv, minden ellenkező véle­ménnyel szemben, lehet jó üzlet a mai Magyarországon is. Tavaly „kitakarították,, az üz­letet, akár jelentős árenged­ménnyel is, most nincs egy év­nél régibb könyvük. Igyekeznek folyamatosan lépést tartani a könykiadással, frisseségre tö­rekszenek. Nem raktára, piacra rendelnek. A korábbi központi beszerzés helyett maguk rendelnek, bár kialakulóban van a beszerzés olyan csatornája is, amely segít majd a rendelésben, hiszen ne­héz követni, hogy melyik kiadó mikor mit jelentet meg, mit kí­nálnak a nagykereskedelmi| vál­lalatok. A megnövekedett önállóság többek között megmutatkozik a helyi kiadású könyvek nagyobb arányú forgalmazásában is. Most éppen nem találkozhatnak a vásárlók ilyen kötetekkel, az elmúlt heteknek-hónapokban azonban legalább féltucat helyi kiadású szépirodalmi és egyéb könyvet árusítottak. Az a tény, hogy igyekeznek nem raktárra, hanem piacra rendelni, nem jár együtt a szín­vonal esésével. A kevésbé szín­vonalas, úgynevezett aluljáró­irodalom egyes darabjai megta­lálhatók ugyan a boltban is, de korántsem ezek adják a köny­vek zömét. A bolt vásárlókö­zönsége egyértelműen igénye­sebb az utcai árusok vevőköré­nél, többnyire mást keres - és talál is. Megtalálja például növekvő számban‘a magyar és a világi­rodalom klasszikusait. Ha még nem is valósult meg az az esz­ményi állapot, hogy a nemzeti klasszikusok és a világirodalom legjelentősebb alkotásai folya­matosan kaphatók legyenek, az Unicornis kiadó, a különböző diákkönyvtár-sorozatok köte­tei, az Európa Klasszikus Regé­nyek és mások révén a helyzet a téren sokat javult. Visszaesés a kortárs írók műveinek kiadásá­ban van, ez viszont mélyebb okok következménye, és csak strukturális változtatással le­hetne segíteni rajta. Az életfeltételek nehezebbé válása, a terjedő szegénység egyelőre nem rendítette meg a Szigligeti Könyvesbolt pozí­cióit. A könyvárak emelkedése még ellensúlyozza a kisebb pél­dányszámokat, s úgy látszik, a könyvek igazi barátai csökkenő életszínvonaluk mellett is ál­doznak szenvedélyükre. A már említett Európa Klasszikus Re­gények, a művészeti albumok és más, csak viszonylag olcsó művek kelendősége mindene­setre ezt bizonyítja. Szolnokon kerül a legtöbbe az oktatás Az általános iskolák többsége jól gazdálkodott Lapunkban korábban hírt ad­tunk róla, hogy a szolnoki pe­dagógusok is megkapták a 13. havi bérüket az idén januárban. (A törvény egyébként lehetővé teszi ezt a „csúszást”, hiszen a következő év január 31-e a ha­táridő. - A szerk.) A pedagógu­sok egy része azonban úgy vélte, hogy a januárban kapott 13. havi bér már 1993-ra vonat­kozik. S ebben mint dr. Lengyel Györgyi alpolgármestertől meg­tudtuk, tévedtek is meg nem is. Az történt ugyanis, hogy az ön­­kormányzat az 1993-as eszten­dőre már tervezte a 13. havi fi­zetést, s ezt januárban megkap­ták a nevelők. Ugyanakkor a különböző ok­tatási intézménytípusok vezetői kollégiumai azt a döntést hoz­ták, hogy megpróbálják kigaz­dálkodni az idei költségveté­sükből az immár 14. havi bért is, így utolérik magukat illetve a többi települést, ahol az önkor­mányzatok illetve az iskolák eleget tudtak tenni a tavalyi év közepén hozott törvénynek, amelyre egyébként fedezetet egyetlen város, falu sem kapott. A megyeszékhely különösen nehéz helyzetben van, mivel az oktatási célra kapott úgyneve­zett fejkvóta nem elegendő az intézmények működtetésére. A város költségvetésének 53,3 százalékát kénytelen az iskolák, óvodák fenntartására fordítani, s ezzel az aránnyal az összes megyei jogú város között az első helyen van. Természetesen egy észsze­rűbben kialakított intézmény­­rendszer kevesebb áldozatot követelne, de ehhez iskólákat kellene összevonni. Ezt azon­ban nem tervezi az önkormány­zat, majd az évek során a szülők a szabad iskolaválasztással „el­döntik”, hogy melyik alapfokú oktatási intézmények az életké­pesek. Az általános iskolák egyéb­ként az elmúlt évtől gazdálkod­nak önállóan, s többségük jól tudott élni a lehetőséggel, jólle­het az év elején sokan még úgy vélték novemberre már krétára sem marad pénz. E helyett né­melyik iskola ruhapénzt adott a pedagógusainak, s itt-ott még a technikai felszerelést is tudták bővíteni. Pályázatokon vettek részt, észszerűen takarékoskodtak, ol­csóbban vásároltak, s az iskola termeit bérbe adták oktatási cé­lokra. Plusz bevételre az idén is ilyen formában tesznek szert az iskolák, de a szakképző intéz­mények természetesen alkalmi munkákkal is tudták, tudják nö­velni költségvetésüket. Az óvodák idén áprilistól gazdálkodnak majd önállóan. Az intézmények számára ez lesz a tanulóév, s jó lenne ha olyan sikeres lenne, mint az ál­talános iskoláké.

Next

/
Oldalképek
Tartalom