Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-17 / 38. szám

1993. február 17., szerda Jászsági Extra — Jászárokszállás 7 Mezőgazdasági hitelek a takarékszövetkezetben Alakulnak a földkiadó bizott­ságok. Alapjaiban változik meg hazánkban a mezőgazdaság szerkezete. Az új mezőgazda­tás a következőképpen alakul: első két évben 100 százalék, harmadik évben 80, negyedik évben 60, ötödik évben 40, ha-Gergely Béláné, a takarékszövetkezet elnöke sági vállalkozások részére lét­­fontosságú, hogy viszonylag alacsony kamatú, hosszabb fu­tamidejű kölcsönhöz juthassa­nak. Gergely Bélánét, a takarék­­szövetkezet elnökét kérdezem:- Milyen hitellehetőségei vannak a kezdő mezőgazdasági vállalkozóknak?- Először azt kell tisztázni, hogy milyen formában kezdi a todik évben 20, hetedik évben 0 százalék. Ennek az a magyará­zata, hogy a hitelkonstrukció igyekszik a vállalkozókat arra ösztönözni, hogy a lehetősé­gekhez mérten minél előbb fi­zessék vissza a hitelt. A hitel­kamatok az első két év után nö­vekszenek meg. A hitelt pályázat alapján lehet elnyerni. A pályázóknak több évre szóló üzleti tervet kell ké-A takarékszövetkezet épülete mezőgazdasági vállalkozást. Az úgynevezett reorganizációs hi­telek pillanatnyilag a legkedve­zőbbek. Ezeket a hiteleket olyan természetes személyek vagy természetes személyek többségi tulajdonában álló gaz­dasági társaságok és az 1992. évi 1-es törvény (szövetkezeti) alapján működő szövetkezetek kaphatják, akik mezőgazdasági alaptevékenységet vagy ehhez kapcsolódó feldolgozó és szol­gáltató tevékenységet folytat-, nak. A hitel ezen tevékenységek vagyontárgyainak megvásárlá­sára vagy hasznosítására igé­nyelhető. Tehát egyszerűen in­gatlanok, műszaki berendezé­sek, gépek, járművek, egyéb műszaki berendezések, felszere­lések, beruházások és nem utol­sósorban tenyészállatok beszer­zésére.- Milyenek a törlesztési felté­telek és hogyan kell igényelni a kölcsönt?- A kamattámogatás legfel­jebb hét évre adható. A futam­idő, vagyis a törlesztés időtar­tama az adós, hiteltörlesztő ké­pességétől és a hitel nagyságá­tól függ. Ha valaki hétéves lejá­ratra kap hitelt, a kamattámoga­szíteni. Ebben meg kell jelölni a hitelfelhasználás célját, a mai meglevő vagyontárgyak értékét. Az üzlettervet annyi évre kell készíteni évenkénti bontásban, ahány éves a törlesztés időtar­tama. A vállalkozónak kalku­lálnia kell az évenként várható tiszta nyereséget, mert ez ad támpontot a várható jövedelme­zőségről és ezen keresztül lehet megítélni azt is, hogy képes lesz-e a hitelt visszatörleszteni. Ha valaki nem rendelkezik az elvárt 150 százalékos vagyoni fedezettel a felvenni kívánt hitel nagyságához képest, ez sem alapvetően kizáró ok. Azért jött létre a Vállalkozási Hitelgarancia Részvénytársa­ság, hogy segítse azokat, akik nem rendelkeznek kellő va­gyoni fedezettel, de hasznos és jövedelmező vállalkozási tervet dolgoztak ki. Természetesen va­lamennyi vállalkozásba kezdő számára egyénileg is adunk fel­világosítást az adott területen alkalmazható leggazdaságosabb hitelkonstrukciókról. Előzetes információk szerint a mezőgazdasági vállalkozások részére a hitelezés kereteinek további bővítése várható. Jászárokszállás város jegyzője értesíti a Kossuth Mező­­gazdasági Szövetkezet részarány-tulajdonosait, hogy a részarány-földtulajdonosok pótközgyűlését | 1993. február 21-én, vasárnap de. 10 órára a jászárok­szállási művelődési ház nagytermébe összehívja. Kéri, hogy azok a részarány-földtulajdonosok szíves­kedjenek eljönni, akik egyik részközgyűlésen sem vettek részt. »18976/1H» A közeljövőben nem lesz létszámcsökkentés Az Elektrolux tulajdonában lévő jászárokszállási Hűtőgép­gyár mindig a város közéleté­nek centrumában mozog. Ez érthető, hiszen több száz dolgo­zót foglalkoztató nagyüzemről van szó, melynek legkisebb vál­tozása is sok család életét befo­lyásolhatja. kos bérfejlesztéssel kezdték. Az egyértelmű, hogy az államilag megszabott minimálbért min­denki megkapja, de természete­sen a bérek között nagy eltéré­sek vannak a végzett munka arányában. Hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet szentelnek a minőségi munkára, a bérezés zőbbnek tartja a tavalyinál. Sze­rinte a technológiai váltásra mindenképpen szükség van, mert a jelenlegi konstrukció csak zsákutcába vezetheti az üzemet, most még alacsony a produktivitás. A váltás kedvező lehetőséget biztosíthat az ered­ményes továbbhaladásra. Felvételünkön bolti hütőpolcot készítenek a gyárban A helyi gyár termelési veze­tőjével, Szilágyi Lászlóval be­szélgettem az üzemben végbe­menő változásokról, munkaerő­­kérdésről, valamint a gyár el­képzeléseiről. Szilágyi úr elmondta, hogy a gyár hosszú távú tervei között szerepel, hogy ez idő szerint magas önköltségi áron előállí­tott, a gyár fő profilját adó hűtő­ládák, áruházi hűtőpultok ter­melői árát csökkentsék. Ezt ágy tudják elérni, ha csökkentik az anyagköltséget, fokozzák a termelékenységet. A produkti­vitás fontos mutató, ezért a mostani, egy dolgozóra jutó termékmennyiség átlagát két­szeresére, háromszorosára kí­vánják növelni. Ez idő szerint nincs szó na­gyobb szerkezeti, szervezeti át­alakításról. A gyár önálló ter­melő divízió marad, az elvég­zett munkájáért, saját költségve­téséért maga felelős. Kisebb változások csak abban az eset­ben lesznek, ha azt az elkerülhe­tetlen technológiai váltás szük­ségessé teszi. A termelési vezetőtől meg­tudtam, hogy ennek a technoló­giai struktúraváltásnak nem lesz negatív hatása a gyár munkás­létszámára. Az önköltségi árat azért kell csökkenteni, mert a jelenlegi szinten maradva a gyár termékeivel nem tud megjelenni potenciális eladóként nyugati piacon. Magas árai miatt nehe­zen tudja felvenni a versenyt a konkurenciával. Ezek után a gyárban dolgozó munkások helyzetéről beszél­gettünk. Szilágyi László kie­melte, hogy a ’93-as évet az üzemben átlagosan 20 százalé­ennek tükrében is változik. Kérdésemre - A munkások bér- és életszínvonala megítélése szerint milyen az országos át­laghoz képest? - elmondta, hogy véleménye szerint a Hűtőgép­gyár e tekintetben nem szé­gyenkezhet. A bérfejlesztések mértéke itt dinamikusabb mint a környék más nagyobb üzemei­nél, szövetkezeteinél.- Miért volt szükség a nagy­arányú elbocsátásokra?- Produktív területeken az elbocsátásokat a piaci szükség­let határozza meg, de a piaci szükséglet határozza meg azt is, hogy a közeljövőben hat­­van-hetven dolgozó felvételét tervezzük. Rákérdeztem, van-e lehető­ség arra, hogy a korábban utcára kerülteket visszavegyék a gyárba. Szilágyi úr elmondta, hogy sok embert visszavárnak, de vannak olyanok is, akiket nem látnak szívesen. Akikre igényt tartanak és még nem he­lyezkedtek el más munkahe­lyen, ahokat megkeresik. Bízik, hogy a körümények kedvezőek maradnak és akkor lesz lehető­ség létszámbővítésre. Akiket újra felvesznek, nem feltétlenül ugyanarra a helyre kerülnek vissza, ahonnan elküldték őket, a régi bérük sem befolyásoló tényező, ők is úgy indulnak, mint aki még nem dolgozott a Hűtőgépgyárnál. Ezután visszakanyarodtunk a jászárokszállási gyár jelenlegi helyzetére. Megtudtam, hogy a gyár lekötött szerződései az első félévre folyamatos munkalehe­tőséget biztosítanak. Szilágyi László a ’93-as év első félévé­nek piaci lehetőségeit kedve-A nyilatkozat néhány gondo­latot ébresztett bennem. Vajon ezzel a cikkel képes leszek-e megnyugtatni azt a több száz családot, akik valamilyen for­mában kapcsolatban vannak a helyi Hűtőgépgyárral? Nyúj­tott-e nekem vagy nekik olyan kézzelfogható konkrétumot, mely alapján tisztábban látható a város vezető ipari létesítmé­nye, ezzel kapcsolatban az érin­tett családok helyzete? Sajnos engem nem nyugtatott meg Szilágyi úr nyilatkozata. Ha valaki most megkérdezné tő­lem, mi a helyzet a Hűtővel, nem tudnék rá megnyugtató vá­laszt adni, talán ennyit felelnék: technológiai váltás lesz... Hogy a technológiai váltás kedvező lehetőséget biztosít a továbbfej­lődésre, bizakodjunk benne! Valóban örülnék ha igaz lenne. A dolgozók újrafelvételével összefüggésben a következő do­log ötlött fel bennem: azt tu­dom, hogy a piacgazdaság nem vehet figyelembe humánus szempontokat. De azt nem tu­dom megérteni - akárhogy aka­rom -, ha valaki már egy mun­kahelyen becsülettel végigdol­gozott húsz-harminc évet, ho­gyan kerülhet olyan helyzetbe, hogy ugyanazon munkahelyen munkában eltöltött évek a semmibe foszlanak szét. Egy 40-50 éves ember újfelvételes lesz. Ugyanott, kezdőként. Ta­lán bizakodással tölthetne el a nyilatkozatban említett lét­számbővítés. Csak az a baj, hogy a piac mindig változik... Természetesen a felvillantott néhány gondolat a saját véle­ményem. Banka Csaba Ijfú kézművesek klubja Vidám gyermekcsoport vá­rakozik a művelődési házban. Az ifjú kézművesek foglalko­zását tartják ma. A gyerekek irányítója a jászberényi Taní­tóképző Főiskola hallgatója, Urbán Mónika. Az első fog­lalkozáson - melyet október­ben tartottak - filcből készítet­tek nagyon érdekes figurákat, ajándékokat. Ekkor még igen kis létszámú volt a csoport. A következő foglalkozásokra a „ős tagok” elhozták a barátai­kat, így egyre nőtt a csoport­létszám. Egy óvónő is rend­szeresen bejár ötleteket gyűj­teni. A gyerekek mindig nagy lelkesedéssel érkeznek. Leg­szívesebben megsokszoroznák önmagukat, hogy minél több alkotást készíthessenek, ha le­het több példányban, öcsiké­nek, hugicának is felkiáltással. Már megtanulták a négyes és hatos fonást, a tarisznya és bőr karkötő készítését is. A sok színű és formájú gyöngyhöz már csak egy kis ügyesség, öt­let, no meg egy kis irányítás kellett, és elkészültek a szebb­nél szebb karkötők, nyaklán­cok. Volt olyan is, aki nehe­zebb feladatra vállalkozott: kis figurákat fűzött ördögi ügyes­séggel. Nagy sikert aratott a márványozás is. Ez az eddig itt ismeretlen technika jól meg­mozgatta a gyerekek fantáziá­ját. Ily módon készíthettek le­vélpapírt, falra kirakható ké­pet, ajándékot. Lelkesedésük­nek, fantáziájuknak csak a fes­ték mennyisége szabhatott ha­tárt. Az ünnepekre készülődve izgatottan készítették a dísz­dobozt, tervezték, ki mit tesz majd bele. De talán a legna­gyobb sikert mégis a kará­csony előtti foglalkozás hozta, mikor a mézeskalácsot készí­tették. Volt itt a fára felakaszt­ható fenyőfán, virágmintán kí­vül a tükrös szívig minden. Néhányuknak annyira megtet­szett a cukorral, mogyoróval díszített figura, hogy nyomban el is fogyasztotta - sütés nél­kül. A lelkes csoport az idén is folytatja munkáját. Terveik között szerepel a bőr képek készítése, a batikolás, gyer­tyaöntés, szárazvirág-kötészet, gyékényezés, tojásfestés, pa­pírsárkány-készítés és még sok érdekes, fantáziát meg­mozgató és kézügyességet fej­lesztő foglalkozás. Idegenforgalmi Társulás alakult Január 18-án városunkban megalakult a Jász-Nagy­­kun-Szolnok Megyei Idegen­­forgalmi Társulás, melynek egyelőre 17 megyei település lett tagja. A társulás célja a me­gyei idegenforgalmi lehetősé­gek felkutatása, rendszerezése, illetve ezek hasznosítására ja­vaslatok kidolgozása. A társulás elnökéül városunk polgármeste­rét választották meg. Megszűnt a rendelés Dr. Pap Zoltán szülész-nő­gyógyász szakorvos megszün­tette rendelését városunkban. A doktor úr főfogalalkozása, kór­házi elfoglaltsága úgy alakult, hogy korábbi mellékfoglalko­zását nem tudja gyakorolni te­lepülésünkön. A város vezetése természetesen megpróbált he­lyette más szakorvost keresni - volt is jelentkező - azonban a betegbiztosítás bizonyos szabá­lyainak változása miatt úgy tű­nik, erre a továbbiakban nem lesz lehetőség. Elszaporodott a falopás Az utóbbi időben elszaporod­tak városunkban az illegális fa­kivágások, a külterületi utak melletti falopások. Január 26-án a polgármesteri hivatal illetéke­sei, a helyi rendőrőrs nyomozó csoportjának vezetője, a vadász­­társaság elnöke és a polgárőrség vezetője akcióprogramot dol­gozott ki ennek megakadályo­zására. A falopáson ért állam­polgárokat a hivatal hatósági irodája szabálysértési eljárás elé állítja, illetve az elkövetett érték nagysága esetén ellenük büntető eljárás is indulhat. Svájci vendégek Svájci vendégei voltak váro­sunknak. Február másodikán a svájci faluszövetség elnöke és a kíséretében lévő svájci hírköz­lési beruházással foglalkozó szakemberek látogattak el a Jászságba, így településünkre is. A beszélgetésen és az ezt kö­vető jászberényi vacsorán foko­zódtak azon remények, melyek szerint az említett delegáció je­lentős tőkével segítheti a Jász­ság telefonellátását. Meghirdették a Nagy Fogadót A Jászsági Áfész elnökével folytatott tárgyalások szerint újra meghirdették a Nagy Fo­gadó épületét, most azonban már más feltételekkel, mint másfél évvel ezelőtt. Az érte kapott pénzből - az eredeti álla­pot, illetve a hozzáépítések, fej­lesztések arányában - az ön­kormányzat is bevételhez jutna. Minden ellenkező híresztelés el­lenére a fogadóban nem lesz semmiféle „különleges szolgál­tatás”, hanem az azt üzemeltető szakember - amíg az épület el­adásra nem kerül - folytatja ko­rábbi üzleti tevékenységét (étte­rem, italmérés). Gyűlés a művelődési házban A KDNP Jászárokszállási Szervezete a művelődési ház­ban február 26-án 16.30 órakor gyűlést tart. Megnyitja: Pittner József elnök. Előadók lesznek: dr. Hasznos Miklós országgyű­lési képviselő, a KDNP Elnök­ségi tagja, Szádvári Gábor és Szatmári Antalné megyei veze­tőségi tagok. Jelmezbál Február 20-án 19 órai órai kezdettel -a KDNP jelmezbált rendez a művelődési házban. A legjobb jelmezek díjakat nyer­hetnek. Az oldalt írta: Wirth István Fotó: Tarpai Zoltán i# /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom