Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-02 / 27. szám
4 1VI u nkavá 11a lóknak 1993. február 2., kedd A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint Jogutódlás esetén is jár végkielégítés! Az elmúlt két évben a vállalatok átalakulása, privatizálása során rendkívül sok gondot okozott az átalakult, privatizált munkahelyeken dolgozók számára, hogy a végkielégítés, a felmondási idő kiszámítása során az újjáalakult cégnél a korábbi munkaviszonyban töltött időt nem vették figyelembe. Emiatt sokaknak okoztak keserűséget és nagyon sokan érezték becsapottnak magukat. A Legfelsőbb Bíróság 1992. november 26. napján kelt 154. MK állásfoglalásával olyan iránymutatást adott a bíróságoknak, ami remélhetően megszünteti azt a kirívó igazságtalanságot, amit az jelentett, hogy az „eladott” üzemek, üzletek, gazdasági egységek dolgozói az eladással együtt elvesztették minden korábbi munkaviszonyukat is, vagyis hiába maradtak ugyanazon munkahelyen, ugyanazon munkakörben, mégis úgy kezelte őket a jog, mintha új munkaviszonyt létesítettek volna. így nem kaphattak végkielégítést, a felmondási idejük csak a törvény szerinti legkisebb időtartam volt. A Legfelsőbb Bíróság ebben az állásfoglalásban kimondja, hogy a „munkaviszonyt a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás nem érinti.” A jogelőddel létesített munkaviszony a jogutóddal változatlanul fennáll és különösen a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából az e munkaviszonyban töltött időket együttesen kell számításba venni. A jogutódlás esetén nem lehet szó „áthelyezésről”, ezért nem az áthelyezésre vonatkozó szabályokat kell ilyenkor alkalmazni. Nagyon fontos, hogy jogutódlásnak nemcsak az tekinthető, amikor az egész gazdasági egységet, társaságot, vállalatot egy másik tulajdonos, mint egyetemes jogutód vesz át, és ez a szerződésekből is megállapítható, hanem jogutódlásnak számít az is, ha egy üzemet, üzletet, munkahelyet valamilyen megállapodás alapján másnak átadnak, ha az átvevő az átadó jogaiba lép. Ez azt jelenti, hogy ha az átalakulás vagy privatizálás úgy történt, vagy úgy történik, hogy egy üzemet, az üzem egy részét, egy üzletet, boltot, egy önálló irodát stb. eladnak, elcserélnek, bérbe adnak, haszonbérbe adnak vagy egy társaságba bevisznek, akkor azoknak a munkavállalóknak a munkaviszonya, akik ott továbbra is dolgoznak, nem változik meg, nem szűnik meg, nem keletkezik új munkaviszonyuk a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából. Mit jelent a munkavállalók számára ez az állásfoglalás? Akik eddig azért nem kaptak végkielégítést, mert a korábbi munkahelyük átalakult - részvénytársasággá, kft.-vé stb. - vagy azt az üzletet, ahol dolgoztak magánszemélynek vagy társaságnak eladták és új munkaszerződést' kötöttek velük, és ezért nerri vették figyelembe korábbi munkaviszonyukat, azok a Legfelsőbb Bíróság ezen állásfoglalása alapján joggal kérhetik végkielégítésük kifizetését. Ezt az igényt a munkaviszony megszűnését követő három éven belül lehet érvényesíteni. , Azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkahelyét az elmúlt időszak alatt adták át más tulajdonosnak vagy használónak, azok is megnyugodhatnak. Ha az új munkáltatójuk mégis felmondja munkaviszonyukat, akkor a korábbi munkaviszonyuk alapján is jogosultak lesznek a felmondási időre és a végkielégítésre. A Legfelsőbb Bíróság ezzel az állásfoglalásával levette a munkavállalók válláról azokat a terheket, amelyek az átalakításokkal eddig kizárólag őket terhelték. Ezek után a munkáltatók nem „úszhatják meg” a szükségszerű létszámcsökkentést, racionalizálást anélkül, hogy a munkavállalók részére legalább a Munka Törvénykönyvében biztosított felmondási időt és végkielégítést kifizessék. Fel kell hívnom azonban a munkavállalók figyelmét arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság ezen állásfoglalása csak akkor védi meg őket attól, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, ha önmaguk nem kötnek olyan megállapodást a munkáltatójukkal, amiben kifejezetten lemondanak a korábbi munkaviszonyukból származó jogaikról, mert ez esetben már nem hivatkozhatnak erre az állásfoglalásra sem. Dr. Szegedi Károly Májusig: előleg az új nyugdíjasoknak A szolgálati „időszámítás” marad, a nyugdíj-kiszámítás változik? Udvarias levélben tudatta a társadalombiztosítás az 1993. január elsejétől nyugállományba vonulókkal, hogy ellátásuk végleges megállapítására - érvényes jogszabály híján - egyelőre nincs mód. Türelmet kémek, és egyben megnyugtatják az érintetteket, hogy amint lehet, soron kívül foglalkoznak ügyükkel. Hozzávetőlegesen mintegy hetvenezren várják a parlament ezzel kapcsolatos döntését. Annyi majdnem bizonyos, hogy a szolgálati idővel kapcsolatos előírások nem változnak, lehetséges azonban, hogy a nyugdíjkiszámítás módja igen. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint az utolsó négy év átlagkeresetét veszik figyelembe, de csak 12.000 forintig a teljes összeget. Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 12.000 forintnál több, akkor a 12.001—14.000 forint közötti átlagkeresetrész 80 százaléka: 14.001— 16.000 között 70; 16.001— 30.000 között 60; 30.001— 40.000 között 50; 40.001— 50.000 között 40; 50.001— 60.000 között 30; 60.001— 70.000 között 20; 70.001— 80.000 között 10; míg az efölötti rész 5 százaléka számít a nyugdíjba. Az új előterjesztés szerint ezentúl 14.000 forintig az átlagkereset teljes összege számítana a nyugdíjba. A sávonkénti kiszámítás a 14.000forint feletti átlagkereset 70 százalékos figyelembevételével kezdődne, és folytatódna a mostani előírás szerint. A tervek szerint március elsejétől lépne hatályba az új szabályozás, tehát akik azután adják be kérelmüket, már csak az új előírások szerint kaphatják ellátásukat. Ugyanakkor azoknak, akik 1993. január elsejével mentek nyugdíjba, a régi és az új előírások szerint is kiszámolják ellátásukat, és azt állapítják meg, amelyik számunkra kedvezőbb. A mintegy 70.000 új nyugdíjas ügyének elintézése roppant nagy és időigényes feladatot jelent. Külön késedelmet okoz természetesen az, hogy az érvényes parlamenti döntésre még várni kell. A tb illetékeseinek becslése szerint az országgyűlési határozat kihirdetésétől számítva mintegy 2 hónap kell a nyugdíjak pontos megállapítására. A kiszámított összegről minden jogosultat értesítenek; ezután - ha nem fellebbeznek - további 3-4 hét szükséges a járandóság kiutalására. Mindezt figyelembe véve a január 1-jével nyugdíjba vonultak leghamarabb májusban kapják majd meg az őket ténylegesen megillető ellátást. A hosszúnak ígérkező várakozási idő áthidalására a társadalombiztosítás központjában olyan döntés született, hogy minden friss nyugdíjasnak a még érvényben lévő szabályok szerint kiszámolják ellátásukat, és egy azzal csaknem megegyező összeget, előlegként küldik ki nekik. Előleget tehát külön senkinek nem kell kérnie, azzal - a végleges összeg megállapításáig - havonta csönget majd a postás. Szabó Margit (Ferenczy Europress) Állásaj ánlatok Megyei munkaügyi központ szolnoki kirendeltsége:- tíz hegesztő-lakatosnak,- nyolc asztalosnak,- tíz ács-állványozónak,- tizenöt vasbetonszerelőnek,- tíz festő-mázolónak,- hat autóbuszvezetőnek,- tizenkét élelmiszereladónak,- hét ápolónőnek,- négy női fodrásznak,- három utcai könyvárusnak,- tíz irodatechnikai ügynöknek,- tíz gyors-gépírónak. Telefon: 56/373-233. Jászberényi kirendeltség:-. négy faipari gépmunkásnak,- hat cipőfelsőrész-készítőnek,- nyolc asztalosnak,- három kőművesnek. Telefon: 57/12-025. Kisújszállási kirendeltség:- három műbútorasztalosnak,- négy szabásznak,- tizenöt vasaló. Telefon: 59/21-357. Mezőtúri kirendeltség:- tíz játékkészítőnek,- tíz kőművesnek,- ötven textilkonfekcionálónak,- nyolc kubikusnak,- nyolc gépjárműszerelőnek. Telefon: 17. Tiszafüredi kirendeltség:- hat nádgazdasági betanított munkásnak,- tíz textilkonfekcionáló szakmunkásnak,- öt építménytervező, várostervezőnek,- három biztosítási üzletkötőnek. Törökszentmiklósi kirendeltség:- két géplakatosnak,- két csőszerelő lakatosnak,- öt dísznövénytermesztőnek,- két tehergépkocsi-vezetőnek. Telefon: 190. Munkaerő-piaci helyzetkép 1993. januárban a Munkaügyi Központ kirendeltségeit 41.632 fő kereste fel munkavállalás céljából. Közülük 37.669 főt regisztráltak. Az állásajánlatok száma kismértékben emelkedett, januárban összesen 1725 üres álláshely várt betöltésre a megye munkáltatóinál. A kereslet-kínálat viszonyában ez az enyhe növekedés nem hozott javulást, 100 munkanélkülire átlagosan 4-5 álláshely jutott. Ennél jobb volt a helyzet Szolno-1993. január kon és Kunhegyesen, ahol a mutató 100:7 szerint alakult. A munkanélküli pályakezdők száma 2806 fő volt, az előző hónaphoz képest 122 fővel kevesebb. Legtöbben Szolnok körzetében várnak munkahelyre, álláslehetőségre. Januárban 31.381 fő volt jogosult a munkanélküli járadékra, illetve segélyre. 3091 fő részesült a munkanélküli ellátás megszűnése után szociális járadékban. Egyre többen merítik ki a munkanélküli-ellátás idejét és kikerülnek a rendszerből. Ez a réteg jövedelmi viszonyaitól függően kaphatja - önkormányzati döntés alapján - a szociális támogatást, létszámuk ez évben jelentősen növekszik. Az aktív foglalkoztatási eszközökkel nyújtható különböző támogatások (átképzés, közhasznú munka, vállalkozóvá válás támogatása, tartós munkanélküli foglalkoztatása) az év első hónapjában 2315 főt érintettek. Életszínvonal -1993 Mire, mennyit költünk? A nyolcvanas évek közepén a lakosság összes kiadásaiban az élelmiszerek, az élvezeti cikkek együttes aránya 42-43 százalék volt, ezen belül az élvezeti cikkeké 14,5-15 százalék. Fűtésre, háztartási energiára kiadásainknak csak 3,7-3,9 százalékát fordítottuk. A családi költségvetés mintegy 8-10 százaléka „ment el” tartós fogyasztási cikkekre, a jövedelem 25-26 százalékát pedig a szolgáltatások emésztették fel. Napjainkra a helyzet alaposan megváltozott. Ennek egyik oka, hogy az egyes alapvető fogyasztási cikkek ára lényegesen gyorsabban nőtt, mint a ritkábban vásárolt termékeké, másik oka az életszínvonal folyamatos csökkenése. 1992-ben - ma még csak becslések állnak rendelkezésre - az ország lakosságának életszínvonala az 1980-as évek induló színvonalának 85-86 százalékát alig éri el. A háztartások kiadási szerkezetét tehát alaposan módosítani kellett. Vannak bizonyos kiadások, amelyeken nem lehet takarékoskodni. Ilyen a fűtés, az energiafelhasználás, a közüzemi szolgáltatások díja és természetesen a közlekedési tarifák. Az alacsony jövedelmű háztartások kiadásaiban mind nagyobb hányadot tesz ki a lakásfenntartás - a lakbér, a fűtés, világítás. Sokan nem is tudják megfizetni e szolgáltatásokat. Szeptemberi adatok szerint élelmiszerre a teljes családi jövedelem 38 százalékát fordították, 11,6 százalékát szeszesitalra, cigarettára költötték. (Ez utóbbiakon nem tudtak, de nem is akartak takarékoskodni.) E réteg egészségügyi célokra - gyógyszerre, mosásra, testápolásra - viszonylag keveset költ, mégis többet, mint korábban, hiszen az olcsóbb termékek eltűntek a boltokból, kénytelenek a drágábbat megfizetni. Különösen kedvezőtlen a nyugdíjasok fogyasztási szerkezete. Az élelmiszer-kiadások 35 százalékot tesznek ki, a lakásfenntartás 19 százalékot, a cigaretta, ital mindössze 7,2 százalékot köt le a családi pénztárból. Legfontosabb szórakozási lehetőségük a tévé, a rádió, az előfizetési díjak a jövedelem 1 százalékát viszik el. Ha azonban a készülékeket cserélni kell, a költségvetés azonnal felborul, hiszen egy közepes színes tévé csaknem félévi nyugdíjba kerül. Közlekedési kiadásaik viszonylag alacsonyak, újságra, könyvre szinte alig költenek. Nem lett könnyebb a több gyerekes családók helyzete sem. A 3 vagy több gyereket nevelő családok az átlagosnál többet kénytelenek ruhára, cipőre költeni, ezek a kiadások a családi jövedelem 10 százalékát is leköthetik. A lakásfenntartás költségeire a bevételek 30-35 százalékát is ki kell adniuk, ami sokaknak megoldhatatlan. A lakbérrel és közüzemi díjakkal legtöbbször ez a réteg marad adós. Tartós fogyasztási cikkekre csak esetenként és a legszükségesebbekre telik. A régi szociális háló már nem, az új még nem védi e családokat az elszegényedés veszélyétől. Nyitrai Vera (Ferenczy Europress) Munkanélküliség a megyében ÁllásÁllásRegisztrált Regiszt- Járadékosok, Aktív Munkánál-Körzet helyek keresők munkanélküliek a/ ráltakből pályakezdők segélyesek eszközzel küliségi támogatottak /b ráta fő fő fő fő ' fő , i % Szolnok 651 9057 8364 788 7189 Á. i 12,8 Jászberény 111 5028 4685 323 3946 4239 4 14,3 Karcag 50 3351 2942 209 2366 317 20,4 Kisújszállás 201 1836 1509 173 1119 179 16,1 Mezőtúr 164 3868 3506 199 2913 250 22,9 Tiszafüred 57 3311 2888 213 2338 266 30,1 Törökszentmiklós 101 4337 3919 289 3244 86 21,1 Kunszentmárton 90 3026 2703 177 2316 242 22,2 Jászapáti 32 1921 1790 90 1478 52 18,3 Kunhegyes 226 3367 3101 157 2600 155 31,6 Martfű 42 2530 2262 188 1872 135 13,5 Összesen: 1725 41632 37669 2806 31381 2315 17,6 a/ aktív eszközzel támogatottak nélkül b/ átképzésben résztvevők, közhasznú és egyéb támogatott foglalkoztatás_____________________________________ Országos keresztény szakszervezeti szövetség alakult A Szakszervezetek, Munkástanácsok és Keresztényszociális Tömörülések Konföderációja (SZAMKÉT), a Munkanélküliek Érdekképviseleti Szövetségének (MÉSZ) 54 egyesülete, valamint az Önálló Érdekképviseletek Társult Szövetsége részvételével új, mintegy 150 ezer tagot magába foglaló érdekképviseleti szervezet alakult szombaton Miskolcon Keresztényszocialista Szakszervezetek Országos Szövetsége (KESZOSZ) elnevezéssel - jelentette be az újonnan létrejött tömörülés elnöke, Lántzky László azon a sajtótájékoztatón, amelyet az alakuló kongresszust követően tartottak a KESZOSZ tisztségviselői. Lántzy László - aki korábban a SZÁMKÉT elnöki tisztét látta el - elmondta: a szervezet létrejöttével nagyban megerősödött a keresztényszocialista alapokon álló érdekvédelem Magyarországon, hiszen a SZÁMKÉT-nak, amely az új szövetség jogelődjének tekinthető csupán 40 ezres tagsága volt. Áz alakuló kongresszuson ebben a szellemben fogadták el alapszabályukat is, amely kimondják, hogy az érdekvédelmi munkát a keresztényszociális értékek mentén végzik. A kongresszus 111 küldöttje arról is döntött, hogy a szakszervezeti vagyonmegosztásról szóló megállapodás szerint nekik járó vagyonrészből - amely taglétszámuk alapján a szövetségen kívüli szakszervezeteknek jutó 3,46 százalék 80-90 százaléka - munkahelyteremtő alapítványt kívánnak létrehozni. MTI
