Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-02 / 27. szám

4 1VI u nkavá 11a lóknak 1993. február 2., kedd A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint Jogutódlás esetén is jár végkielégítés! Az elmúlt két évben a vállala­tok átalakulása, privatizálása során rendkívül sok gondot okozott az átalakult, privatizált munkahelyeken dolgozók szá­mára, hogy a végkielégítés, a felmondási idő kiszámítása so­rán az újjáalakult cégnél a ko­rábbi munkaviszonyban töltött időt nem vették figyelembe. Emiatt sokaknak okoztak kese­rűséget és nagyon sokan érezték becsapottnak magukat. A Legfelsőbb Bíróság 1992. november 26. napján kelt 154. MK állásfoglalásával olyan iránymutatást adott a bírósá­goknak, ami remélhetően meg­szünteti azt a kirívó igazságta­lanságot, amit az jelentett, hogy az „eladott” üzemek, üzletek, gazdasági egységek dolgozói az eladással együtt elvesztették minden korábbi munkaviszo­nyukat is, vagyis hiába marad­tak ugyanazon munkahelyen, ugyanazon munkakörben, mégis úgy kezelte őket a jog, mintha új munkaviszonyt létesí­tettek volna. így nem kaphattak végkielégítést, a felmondási idejük csak a törvény szerinti legkisebb időtartam volt. A Legfelsőbb Bíróság ebben az állásfoglalásban kimondja, hogy a „munkaviszonyt a mun­káltató személyében bekövet­kezett jogutódlás nem érinti.” A jogelőddel létesített munkavi­szony a jogutóddal változatla­nul fennáll és különösen a fel­mondási idő és a végkielégítés szempontjából az e munkavi­szonyban töltött időket együt­tesen kell számításba venni. A jogutódlás esetén nem le­het szó „áthelyezésről”, ezért nem az áthelyezésre vonatkozó szabályokat kell ilyenkor al­kalmazni. Nagyon fontos, hogy jog­utódlásnak nemcsak az tekint­hető, amikor az egész gazdasági egységet, társaságot, vállalatot egy másik tulajdonos, mint egyetemes jogutód vesz át, és ez a szerződésekből is megálla­pítható, hanem jogutódlásnak számít az is, ha egy üzemet, üz­letet, munkahelyet valamilyen megállapodás alapján másnak átadnak, ha az átvevő az átadó jogaiba lép. Ez azt jelenti, hogy ha az át­alakulás vagy privatizálás úgy történt, vagy úgy történik, hogy egy üzemet, az üzem egy részét, egy üzletet, boltot, egy önálló irodát stb. eladnak, elcserélnek, bérbe adnak, haszonbérbe ad­nak vagy egy társaságba be­visznek, akkor azoknak a mun­kavállalóknak a munkaviszo­nya, akik ott továbbra is dol­goznak, nem változik meg, nem szűnik meg, nem keletkezik új munkaviszonyuk a felmondási idő és a végkielégítés szempont­jából. Mit jelent a munkavállalók számára ez az állásfoglalás? Akik eddig azért nem kaptak végkielégítést, mert a korábbi munkahelyük átalakult - rész­vénytársasággá, kft.-vé stb. - vagy azt az üzletet, ahol dolgoz­tak magánszemélynek vagy tár­saságnak eladták és új munka­­szerződést' kötöttek velük, és ezért nerri vették figyelembe ko­rábbi munkaviszonyukat, azok a Legfelsőbb Bíróság ezen ál­lásfoglalása alapján joggal kér­hetik végkielégítésük kifizeté­sét. Ezt az igényt a munkavi­szony megszűnését követő há­rom éven belül lehet érvényesí­teni. , Azoknak a munkavállalók­nak, akiknek a munkahelyét az elmúlt időszak alatt adták át más tulajdonosnak vagy haszná­lónak, azok is megnyugodhat­nak. Ha az új munkáltatójuk mégis felmondja munkaviszo­nyukat, akkor a korábbi mun­kaviszonyuk alapján is jogosul­tak lesznek a felmondási időre és a végkielégítésre. A Legfelsőbb Bíróság ezzel az állásfoglalásával levette a munkavállalók válláról azokat a terheket, amelyek az átalakítá­sokkal eddig kizárólag őket ter­helték. Ezek után a munkáltatók nem „úszhatják meg” a szük­ségszerű létszámcsökkentést, racionalizálást anélkül, hogy a munkavállalók részére legalább a Munka Törvénykönyvében biztosított felmondási időt és végkielégítést kifizessék. Fel kell hívnom azonban a munkavállalók figyelmét arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság ezen állásfoglalása csak akkor védi meg őket attól, hogy ne kerülje­nek hátrányos helyzetbe, ha önmaguk nem kötnek olyan megállapodást a munkáltató­jukkal, amiben kifejezetten le­mondanak a korábbi munkavi­szonyukból származó jogaikról, mert ez esetben már nem hivat­kozhatnak erre az állásfogla­lásra sem. Dr. Szegedi Károly Májusig: előleg az új nyugdíjasoknak A szolgálati „időszámítás” marad, a nyugdíj-kiszámítás változik? Udvarias levélben tudatta a társadalombiztosítás az 1993. január elsejétől nyugállo­mányba vonulókkal, hogy ellá­tásuk végleges megállapítására - érvényes jogszabály híján - egyelőre nincs mód. Türelmet kémek, és egyben megnyugtat­ják az érintetteket, hogy amint lehet, soron kívül foglalkoznak ügyükkel. Hozzávetőlegesen mintegy hetvenezren várják a parlament ezzel kapcsolatos döntését. Annyi majdnem bizonyos, hogy a szolgálati idővel kapcsolatos előírások nem változnak, lehet­séges azonban, hogy a nyugdíj­­kiszámítás módja igen. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint az utolsó négy év átlagkeresetét veszik figyelembe, de csak 12.000 fo­rintig a teljes összeget. Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 12.000 forint­nál több, akkor a 12.001—14.000 forint közötti átlagkeresetrész 80 százaléka: 14.001— 16.000 között 70; 16.001— 30.000 között 60; 30.001— 40.000 között 50; 40.001— 50.000 között 40; 50.001— 60.000 között 30; 60.001— 70.000 között 20; 70.001— 80.000 között 10; míg az efölötti rész 5 százaléka számít a nyugdíjba. Az új előterjesztés szerint ezentúl 14.000 forintig az át­lagkereset teljes összege számí­tana a nyugdíjba. A sávonkénti kiszámítás a 14.000forint feletti átlagkereset 70 százalékos fi­gyelembevételével kezdődne, és folytatódna a mostani előírás szerint. A tervek szerint március else­jétől lépne hatályba az új szabá­lyozás, tehát akik azután adják be kérelmüket, már csak az új előírások szerint kaphatják ellá­tásukat. Ugyanakkor azoknak, akik 1993. január elsejével mentek nyugdíjba, a régi és az új előírások szerint is kiszámol­ják ellátásukat, és azt állapítják meg, amelyik számunkra kedve­zőbb. A mintegy 70.000 új nyugdí­jas ügyének elintézése roppant nagy és időigényes feladatot je­lent. Külön késedelmet okoz természetesen az, hogy az érvé­nyes parlamenti döntésre még várni kell. A tb illetékeseinek becslése szerint az országgyű­lési határozat kihirdetésétől számítva mintegy 2 hónap kell a nyugdíjak pontos megállapítá­sára. A kiszámított összegről minden jogosultat értesítenek; ezután - ha nem fellebbeznek - további 3-4 hét szükséges a já­randóság kiutalására. Mindezt figyelembe véve a január 1-jé­­vel nyugdíjba vonultak legha­marabb májusban kapják majd meg az őket ténylegesen megil­lető ellátást. A hosszúnak ígérkező vára­kozási idő áthidalására a társa­dalombiztosítás központjában olyan döntés született, hogy minden friss nyugdíjasnak a még érvényben lévő szabályok szerint kiszámolják ellátásukat, és egy azzal csaknem meg­egyező összeget, előlegként kül­dik ki nekik. Előleget tehát kü­lön senkinek nem kell kérnie, azzal - a végleges összeg megál­lapításáig - havonta csönget majd a postás. Szabó Margit (Ferenczy Europress) Állásaj ánlatok Megyei munkaügyi köz­pont szolnoki kirendeltsége:- tíz hegesztő-lakatosnak,- nyolc asztalosnak,- tíz ács-állványozónak,- tizenöt vasbetonszerelő­nek,- tíz festő-mázolónak,- hat autóbuszvezetőnek,- tizenkét élelmiszereladó­nak,- hét ápolónőnek,- négy női fodrásznak,- három utcai könyvárus­nak,- tíz irodatechnikai ügy­nöknek,- tíz gyors-gépírónak. Telefon: 56/373-233. Jászberényi kirendeltség:-. négy faipari gépmunkás­nak,- hat cipőfelsőrész-készítő­nek,- nyolc asztalosnak,- három kőművesnek. Telefon: 57/12-025. Kisújszállási kirendeltség:- három műbútorasztalos­nak,- négy szabásznak,- tizenöt vasaló. Telefon: 59/21-357. Mezőtúri kirendeltség:- tíz játékkészítőnek,- tíz kőművesnek,- ötven textilkonfekcioná­­lónak,- nyolc kubikusnak,- nyolc gépjármű­szerelőnek. Telefon: 17. Tiszafüredi kirendeltség:- hat nádgazdasági betaní­tott munkásnak,- tíz textilkonfekcionáló szakmunkásnak,- öt építménytervező, város­­tervezőnek,- három biztosítási üzletkö­tőnek. Törökszentmiklósi kiren­deltség:- két géplakatosnak,- két csőszerelő lakatosnak,- öt dísznövénytermesztő­nek,- két tehergépkocsi-vezető­nek. Telefon: 190. Munkaerő-piaci helyzetkép 1993. januárban a Munka­ügyi Központ kirendeltségeit 41.632 fő kereste fel munkavál­lalás céljából. Közülük 37.669 főt regisztráltak. Az állásajánla­tok száma kismértékben emel­kedett, januárban összesen 1725 üres álláshely várt betöltésre a megye munkáltatóinál. A keres­let-kínálat viszonyában ez az enyhe növekedés nem hozott javulást, 100 munkanélkülire át­lagosan 4-5 álláshely jutott. En­nél jobb volt a helyzet Szolno-1993. január kon és Kunhegyesen, ahol a mutató 100:7 szerint alakult. A munkanélküli pályakezdők száma 2806 fő volt, az előző hónaphoz képest 122 fővel ke­vesebb. Legtöbben Szolnok körzetében várnak munka­helyre, álláslehetőségre. Januárban 31.381 fő volt jo­gosult a munkanélküli jára­dékra, illetve segélyre. 3091 fő részesült a munkanélküli ellátás megszűnése után szociális jára­dékban. Egyre többen merítik ki a munkanélküli-ellátás idejét és kikerülnek a rendszerből. Ez a réteg jövedelmi viszonyaitól függően kaphatja - önkormány­zati döntés alapján - a szociális támogatást, létszámuk ez évben jelentősen növekszik. Az aktív foglalkoztatási eszközökkel nyújtható különböző támogatá­sok (átképzés, közhasznú munka, vállalkozóvá válás tá­mogatása, tartós munkanélküli foglalkoztatása) az év első hó­napjában 2315 főt érintettek. Életszínvonal -1993 Mire, mennyit költünk? A nyolcvanas évek közepén a lakosság összes kiadásaiban az élelmiszerek, az élvezeti cikkek együttes aránya 42-43 százalék volt, ezen belül az élvezeti cik­keké 14,5-15 százalék. Fűtésre, háztartási energiára kiadásaink­nak csak 3,7-3,9 százalékát for­dítottuk. A családi költségvetés mintegy 8-10 százaléka „ment el” tartós fogyasztási cikkekre, a jövedelem 25-26 százalékát pedig a szolgáltatások emésztet­ték fel. Napjainkra a helyzet alapo­san megváltozott. Ennek egyik oka, hogy az egyes alapvető fo­gyasztási cikkek ára lényegesen gyorsabban nőtt, mint a ritkáb­ban vásárolt termékeké, másik oka az életszínvonal folyamatos csökkenése. 1992-ben - ma még csak becslések állnak rendelke­zésre - az ország lakosságának életszínvonala az 1980-as évek induló színvonalának 85-86 százalékát alig éri el. A háztar­tások kiadási szerkezetét tehát alaposan módosítani kellett. Vannak bizonyos kiadások, amelyeken nem lehet takaré­koskodni. Ilyen a fűtés, az ener­giafelhasználás, a közüzemi szolgáltatások díja és természe­tesen a közlekedési tarifák. Az alacsony jövedelmű ház­tartások kiadásaiban mind na­gyobb hányadot tesz ki a lakás­­fenntartás - a lakbér, a fűtés, vi­lágítás. Sokan nem is tudják megfizetni e szolgáltatásokat. Szeptemberi adatok szerint élelmiszerre a teljes családi jö­vedelem 38 százalékát fordítot­ták, 11,6 százalékát szeszesi­talra, cigarettára költötték. (Ez utóbbiakon nem tudtak, de nem is akartak takarékoskodni.) E réteg egészségügyi célokra - gyógyszerre, mosásra, testápo­lásra - viszonylag keveset költ, mégis többet, mint korábban, hiszen az olcsóbb termékek el­tűntek a boltokból, kénytelenek a drágábbat megfizetni. Különösen kedvezőtlen a nyugdíjasok fogyasztási szer­kezete. Az élelmiszer-kiadások 35 százalékot tesznek ki, a la­kásfenntartás 19 százalékot, a cigaretta, ital mindössze 7,2 százalékot köt le a családi pénz­tárból. Legfontosabb szórako­zási lehetőségük a tévé, a rádió, az előfizetési díjak a jövedelem 1 százalékát viszik el. Ha azon­ban a készülékeket cserélni kell, a költségvetés azonnal felborul, hiszen egy közepes színes tévé csaknem félévi nyugdíjba kerül. Közlekedési kiadásaik viszony­lag alacsonyak, újságra, könyvre szinte alig költenek. Nem lett könnyebb a több gyerekes családók helyzete sem. A 3 vagy több gyereket nevelő családok az átlagosnál többet kénytelenek ruhára, ci­pőre költeni, ezek a kiadások a családi jövedelem 10 százalékát is leköthetik. A lakásfenntartás költségeire a bevételek 30-35 százalékát is ki kell adniuk, ami sokaknak megoldhatatlan. A lakbérrel és közüzemi díjakkal legtöbbször ez a réteg marad adós. Tartós fogyasztási cikkekre csak esetenként és a legszüksé­gesebbekre telik. A régi szociá­lis háló már nem, az új még nem védi e családokat az elszegé­nyedés veszélyétől. Nyitrai Vera (Ferenczy Europress) Munkanélküliség a megyében Állás­Állás­Regisztrált Regiszt- Járadékosok, Aktív Munkánál-Körzet helyek keresők munkanélkü­liek a/ ráltakből pá­lyakezdők segélyesek eszközzel küliségi támogatottak /b ráta fő fő fő fő ' fő , i % Szolnok 651 9057 8364 788 7189 Á. i 12,8 Jászberény 111 5028 4685 323 3946 4239 4 14,3 Karcag 50 3351 2942 209 2366 317 20,4 Kisújszállás 201 1836 1509 173 1119 179 16,1 Mezőtúr 164 3868 3506 199 2913 250 22,9 Tiszafüred 57 3311 2888 213 2338 266 30,1 Törökszentmiklós 101 4337 3919 289 3244 86 21,1 Kunszentmárton 90 3026 2703 177 2316 242 22,2 Jászapáti 32 1921 1790 90 1478 52 18,3 Kunhegyes 226 3367 3101 157 2600 155 31,6 Martfű 42 2530 2262 188 1872 135 13,5 Összesen: 1725 41632 37669 2806 31381 2315 17,6 a/ aktív eszközzel támogatottak nélkül b/ átképzésben résztvevők, közhasznú és egyéb támogatott foglalkoztatás_____________________________________ Országos keresztény szakszervezeti szövetség alakult A Szakszervezetek, Munkás­­tanácsok és Keresztényszociális Tömörülések Konföderációja (SZAMKÉT), a Munkanélkü­liek Érdekképviseleti Szövetsé­gének (MÉSZ) 54 egyesülete, valamint az Önálló Érdekképvi­seletek Társult Szövetsége részvételével új, mintegy 150 ezer tagot magába foglaló ér­dekképviseleti szervezet alakult szombaton Miskolcon Keresz­tényszocialista Szakszervezetek Országos Szövetsége (KE­­SZOSZ) elnevezéssel - jelen­tette be az újonnan létrejött tö­mörülés elnöke, Lántzky László azon a sajtótájékoztatón, amelyet az alakuló kongresszust követően tartottak a KESZOSZ tisztségviselői. Lántzy László - aki korábban a SZÁMKÉT elnöki tisztét látta el - elmondta: a szervezet létre­jöttével nagyban megerősödött a keresztényszocialista alapo­kon álló érdekvédelem Ma­gyarországon, hiszen a SZÁM­­KÉT-nak, amely az új szövet­ség jogelődjének tekinthető csupán 40 ezres tagsága volt. Áz alakuló kongresszuson ebben a szellemben fogadták el alapszabályukat is, amely ki­mondják, hogy az érdekvédelmi munkát a keresztényszociális értékek mentén végzik. A kongresszus 111 küldöttje arról is döntött, hogy a szak­­szervezeti vagyonmegosztásról szóló megállapodás szerint ne­kik járó vagyonrészből - amely taglétszámuk alapján a szövet­ségen kívüli szakszervezetek­nek jutó 3,46 százalék 80-90 százaléka - munkahelyteremtő alapítványt kívánnak létrehozni. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom