Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-16 / 37. szám
£ .1 1993. február 15., hétfő Sportextra 9 Kicsi a bors, de erős Önállósodtak a karaié sok Kolozs Ferenc, Jászfényszaru , első magyar bajnoka Első látásra a Négy bors ökröcske meséje jutott eszembe, de gyorsan hozzáteszem, egyértelműen Kolozs Ferenc méretei miatt. Egy százötvenkettő centiméter magas és negyvennyolc kiló harminc dekás, huszonnyolc esztendős fiatlaemberről nem hinné az ember, hogy mázsás súlyok mozgatásával tölti minden szabadidejét. Hogy mennyire jól, azt bizonyítandóan, a tavalyi esztendőben két magyar bajnoki címmel örvendeztette meg elsősorban szőkébb hazáját, Jászfényszarut.-Ot éve, leszerelésem után kezdtem a súlyzózást Kopasz József és Radios Tibor felszerelésein. Hetente háromszor edzettem, aztán Jóska barátommal azt vettük észre, hogy az erőemelők szaklapjában feltüntetett eredményektől nem állok messze. Először kilencvenegy novemberében indultam hivatalos erőemelő országos versenyen és mindjárt ezüstérmet szereztem. Tavaly aztán beneveztünk a magyar bajnokságra. Ott kilencven kilóval guggoltam, hetvenet nyomtam fekve és száztízzel álltam fel. A három fogásnem összevetése adta ki az első aranyéremhez szükséges eredményt, a második medált külön fekvenyomásban szereztem, 72,5 kg-al. Hogy mennyit változott azóta az életem? Nem sokat. Ugyanúgy naponta ingázom a fővárosba a munkahelyemre, esténként pedig felüdülök a súlyzók, gépek társaságában. Azért azt nem tagadom, mióta magyar bajnok vagyok, több fényszarui család meghívott magához ebédre, vacsorára, amelyeket ezúton is köszönök-A szakmai előrelépés lehetőségeiről a jóbarátnál és edzőnél, Kopasz Józsefnél - aki maga is hamarosan versenyezni fog - érdeklődtünk. A jó kötésű sportembertől megtudtuk, hogy Feri kivághatja a „zsákot” az idén. Ősszel ugyanis Budapest ad otthont a magyar legjobbak erőpróbájának, majd azt követően kevéssel, szintén a fővárosban rendezik a sportág világbajnokságát, ahová természetesen az előző verseny győztesei delegálhatják magukat. Hősünknek addig azonban még több ezer tonnát kell megmozgatnia. Fejlődése felhúzásban és guggolásban várható, amivel az összetett legjobb teljesítmény is növekedhet számottevően. Megtudtuk, hogy nagy a taktitkázás az ötvenkétkilós súlycsoportban, a hazai riválisok (Szeleczki, Csiszár, Magos és társaik), úgymond ingáznak az ötvenhatos és az ötvenkettes kategória között, az ellenfelek névsorának függvényében. Látogatásunkkor Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester asszony volt kedves kalauzunk. Mint bevallotta, naponta ötven fekvőtámaszban végzett karhajlítással és ugyanannyi hídba hajlással tarja kondícióját. Az erőemelés műfaja ugyan nem a sajátja, de nem titkolja, Kolozs Ferenc eredménye nagy hatással van rá. - Nagyon büszke vagyok Ferire, aki végtelenül jóindulatú, tiszta ember. Nyugodt szívvel állíthatom őt ifjú városunk első bajnokaként példaképül a többi fiatal elé. A nyilvános elismerés kinyilvánítására megkeressük az alkalmat és méltó módon meg fogjuk jutalmazni őt. Bebizonyította, hogy a szorgalom mindig eredménnyel jár. Való igaz. S, hogy szorgalomban eddig sem volt hiány, azt jól mutatja a maratoni futó Maróti István példája éppen úgy, mint a diák asztaliteniszezők sikerei, nem beszélve az újjonan átadott tornateremről és tanuszodáról. Az erőemelés egyelőre marad a kultúrház végében kialakított helyiségben, ahol bajnokunk mellett fiatal erőemlők bontogatják szárnyaikat. Például Varga Gábor és Győri Ildikó, a junior korosztály bronzérmesei, Jáger Sándor a serdülők legjobbja vagy a felnőtt Nyers Attila, aki ugyancsak harmadik lett súlycsoportjában. (néder) Megint Verebes a Rába edzője Csütörtök délután rövid tárgyalás után sikerült gyorsan megállapodnia Verebes Józsefnek és Horváth Miklósnak, a Rába ETO FC ügyvezető elnökének. Ennek értelmében a korábbi győri sikeredző fél éves szerződést kötött a labdarúgó klubbal, így a tavaszi szezonban Verebes irányítja a győriek szakmai munkáját. Pályaedzője az évek óta mellette tevékenykedő Bolla Péter lesz, a kapusedző Ulbert Tibor, míg a tartalékokat Gunyhó Ferenc edzi. A szerződés csütörtöktől lépett életbe és Verebes a délutáni edzésen be is mutatkozott a játékosoknak. Rövidtávú célként egyenletes teljesítményt és a bentmaradást jelölte meg. A csapat erősítése a következő napok, hetek feladata lesz. Tornyi Barnabás vezetőedző elbocsájtásával és Verebes József szerződtetésével korántsem ért véget a győri labdarugó klub körül kialakult botrány. A csütörtök délután megtartott sajtótájékoztatón Rácz Gábor nagyvállalkozó bejelentette, hogy nem írta még alá azt a szerződést, amit győri vállalkozók egy csoportja kötött a Rába Részvénytársasággal a Rába ETO FC támogatására. Rácz Gábor elmondta, hogy jelen feltételekkel nem is kíván tagja lenni az alakuló Kft.-nek, mert nem lát biztosítékokat a labdarúgó klub anyagi helyzetének biztosítására, illetve megfelelő irányítására. Bár szerepel a neve a mostani együttműködési szerződésben, azt feltétele-Verebes, a mágus inek teljesítése és tudomása nélkül készítették el. Az ügyet tovább bonyolítja, hogy az alakulandó korlátolt felelősségű társaság tagja lenne Bolla Péter, az új pályaedző is.- Elsősorban nosztalgiából, a csodálatos győri közönség miatt tértem visza - rögtönzött a Mágus', majd hozzá tette: - megmondtam a játékosoknak, hogy náluk jobb labdarúgókat a jelenlegi magyar mezőnyben nem ismerek. Ebből kifolyólag jó csapatjátéknak kell kialakulnia, és ezzel a mezőny bármelyik résztvevőjét képesek lesznek legyőzni.- Kértek, hogy segítsek, és én segíteni akarok. Meggyőződésem, hogy közös összefogással eredményesek leszünk. Hogy a Kispest Honvédtói kiebrudalt mester ismét próféta lesz-e Győrben, azt a tavaszi szezon Rába-parti eredményei döntik majd el. Mindenesetre ő már egyszer futballtörténelmet írt hat és fél évvel ezelőtt a három folyó városában. Ám azt se feledjük, hogy a fővárosba költözését megelőzően ott is nézeteltérése támadt az akkori vezetőkkel. Szakadás a martfűi sportegyesületben SzüJc két esztendővel ezelőtt nagy terveket szövögettek Martfűn. Az akkor anyagi nehézségekkel küszködő Tisza Cipőgyár megszüntette sportegyesületét, s az önkormányzattal, a Növényolajgyárral, valamint az I. Szövetkezeti Sörgyárral karöltve azonnal megalapította közös városi klubját. Az MVSE kezdetben szépen „gyarapodott”, egyre nőtt a szakosztályok száma, ám egy idő után felütötte fejét a féltékenység, a széthúzás. Hogy mi vezetett végül az egyesület szakadásához, illetve egyik szakosztályának kiválásához, ennek jártunk nyomába. Mint általában a legtöbb vitás dologban, ezúttal is a pénz játszotta a főszerepet, de ne vágjunk a dolgok elébe. Tavaly - 1992. volt az első teljes év az SE életében - hat sportágban közel 350 versenyző képviselte a város színeit a különféle rendezvényeken. A legnagyobb költségvetéssel a labdarúgók dolgoztak, de szezon közben a többi szakosztály is rendre megkapta az igényelt összegeket. A vita november végén pattant ki, mikor kiderült, elfogyott a karatézók pénze - saját bevallásuk szerint még közel 100 ezeC forintnak kellett volna leírni „számlájukon” —, s így kétségesség vált svédországi vendégszereplésük. Az önkormányzat azonnal segítségükre sietett, soron kívüli támogatásban részesítette őket, így a karatékák résztvehettek a göteborgi viadalon. Az esetet azonban nem lehetett a szőnyeg alá söpörni, meg nem történtté változtatni. A karate szakosztály megelégelte, hogy a nagy „közös kalapból”, eredményeik ellenére koldusként kelljen kunyerálnia, s bejelentette önállósulási szándékát. Amelyet az egyesület elnöksége, valamint a város önkormányzata elfogadott. Idén január elsejétől két különálló, egymástól független klub él és dolgozik Martfűn. Hogy melyik lesz életképesebb, melyik hozza a jobb eredményeket majd eldöntik az elkövetkező hónapok. Egy azonban biztos: az, hogy Martfű nevét ma már a sportberkekben elismerik, az elsősorban a karatézók érdeme! Nemzetközi versenyeket vittek a kisvárosba, bajnokságokat nyertek sportolóik, éves összteljesítményükkel együttesük negyedik az országos ranglistán, és már a felnőtt válogatott kapuját döngetik fiataljaik. (Szolga Katalin például meghívást kapott az Európa-bajnoki aranyérmes női csapatba.) Ezt a teljesítményt nehéz lesz túlszárnyalni. Ehhez képest jelenleg az MVSE vezetése a hajdan volt női kézilabda-szakosztály feltámasztásán fáradozik, melyre több mint félmillió forintot akar áldozni. (A tavalyi évben 450 ezer forintból gazdálkodtak a távol-keleti sportág hívei.) Az egyesület vezetése úgy látszik figyelmen kívül hagyja, hogy ma már nincs a megyénkben női kézilabda bajnokság, tehát vagy a szomszédos Békésbe nevezi be együttesét — a pénz nem lesz elég az útiköltségre sem - vagy csak saját örömükre edzenek játékosai. Akkor viszont mi kerül ilyen sokba? Ha valakinek holnap az jutna eszébe Martfűn, hogy öttusázni szeretne, lovat vennének, lőteret, uszodát építenének számára? Ugye nevetségesen hangzik? Miért nem lehet e meglévő lehetőségeket ésszerűen, az igényeket reálisan felmérve, a helyi adottságokat kihasználva gazdálkodni? Gyanítom, a városi vetélytárs életrekeltésével jövőre nehéz helyzetbe kerül az SE, hiszen az eredmények összehasonlítása után az önkormányzat is jobban megfontolja, kikre és mennyit áldoz. Remélem még időben átgondolja, és változtat logikátlan döntésein az MVSE elnöksége, s nem akarja kiszolgáltatott helyzetbe hozni még megmaradt szakosztályait. (géléi) Oldalháló Bízom a fiatalokban Nv nem mintha felfedeztem volna magamon a gyors öregedés eltüntethetetlen jeleit. Inkább azért, mert szinte felvillan yozódom amikor csemetéimmel azonos korú lányok, srácok sikereiről hallok. Ilyenkor libabőrözve, némi büszkeséggel arra gondolok, milyen értékes fiataemberekkel vagyok körbezárva ezen a kilencvenháromezer négyzetkilométeren. Tehetségekkel. Akikben szikrányi félelem sincs, akik éppen akkora feladatokra vállalkoznak, amelyek megoldásával visszavonhatatlanul bizonyítják rátermettségüket. Nitzsche szerint: „némely ember tehetsége kisebbnek tűnik fel, mint amekkora, mert mindig túlságosan nagy feladatokat állít maga elé". Igaz lehet a szarka farkáról szóló közmondás. Mikor megtudtam, hogy Polgár Judit a „jó öreg” francia-orosszal, Szpaszkijjal készül asztalhoz ülni, egy pillanatra megijedtem. De amint sakkcsatájuk eredménye bizonyítja, alaptalanul. Kár volt arra gondolnom, vajon mi lesz; ha Juditot „bekapja" az egykori férfi világbajnok? Lesz-e a leányzóban legalább annyi ellenállás, mint annak idején Petroszjanban volt, s ugyan mennyi idő kell neki a talpra álláshoz? Semennyi. A „nemek csatájának” elkeresztelt páros mérkőzést nyugodtan nevezhetném a korosztályok csatájának is. És számomra ez fontosabb a játszmaaránynál. Ugyanis a Polgár-lányok el tudták érni azt, számos megpróbáltatás árán, hogy képességeik és természetesen eredményeik alapján felnőttekként kezeljék őket. Huszárjaikkal, gyalogjaikkal feketékkel, fehérekkel lebontották a sakkvilág nem egy éjszaka alatt felhúzott berlini falát és folyamatosan ostromolják a fellegvárat. Hogy melyik Polgár-lány tűzi ki először a zászlót? - talán a családban már azt is tudják. A Semmelweis utcában olyan feladatokra készülnek, melyek megoldása elvárható. Judit legközelebb Bobbyval szeretne randevúzni. Nem, nem a Pamelát tenyerén hordozó tiszta szívű, becsületes Ewinggel. Hanem a hétpróbás Fischerrel. (ni) PEPII London Már a brit külügyminisztérium és az ENSZ is bekapcsolódott a mind furcsább tárgyalásokba, hogy hol tartsák szeptemberben a Short-Kaszparov sakkvilágbajnoki párosmérkőzést. Nigel Short száz éve az első brit és húsz éve az első nyugati, aki harcba indulhat a világbajnoki címért a rang birtokosával. Két érvényes jelentkezés van forgalomban. A szerb Jugoskandic Bank, amely a tavalyi belgrádi Szpasszkij-Fischer műsort is finanszírozta, 5.6 millió dollár díjat ajánlott fel, ha a Short-Kaszparov meccset Belgrádban vagy Szófiában rendezik meg. Ezenkívül a spanyol Santiago de Compostela városa jelentkezett, de csak tizedannyi pénzt ajánlott. Budapest Molnár János (34) a nyolcvanas évek elején egyik legnagyobb reménysége volt a magyar asztalitenisz sportnak. Többször is szóhoz jutott a válogatottban, s tagja volt az 1982-ben Budapesten Európabajnokságot nyert együttesnek is. A Bp. Spartacus egykori Európa Kupa-győztes csapatának a tagja azonban kimagasló egyéni eredményeket nem tu-, dott elérni, itthon hamar befejezte a játékot, s hosszú esztendőkön át alsóbb osztályú német csapatokban volt idegenlégiós. Jó ideje már, hogy hazatért, s úgy látszik nem tud elszakadni a sportágtól. Nem kis meglepetésre a Postás két évvel ezelőtti bajnokcsapata leigazolta, s minden bizonnyal- nemsokára újból láthatják majd a nézők híres balkezes ütéseit. Morioka Az alpesi sí világbajnokságon az időjárás kegyes volt a résztvevőkhöz: a férfi és női lesiklásban egyaránt sikerült megrendezni a versenyt. A férfiaknál Urs Lehmann révén svájci siker született, a nőknél Kate Pace volt a leggyorsabb. Érdekesség, hogy mindkét világbajnok 24 esztendős. Urs Lehmann 1969. április 1-én született Zürichben, 186 cm magas és 85 kg. Kate Pace viszont szombaton ünnepli születésnapját (1969. február 13., North Bay). A 174 cm-es és 67 kg-os versenyző - Lehmannhoz hasonlóan - nem nyert még lesikló Világ Kupa-futamot. J Gent Világsztárok részvétele avatta jelentős eseménnyé a Gentben rendezett nemzetközi fedettpályás atlétikai versenyt. A 60 m-es férfi síkfutásban Ben Johnson győzött, és nagy fölénnyel utasította maga mögé vetélytársait a nők hasonló versenyében a jamaicai Merlene Ottey. Ritkán látott, izgalmas és szoros befutója volt a női 800 m-es síkfutásnak, a helyezetteket csak századmásodpercek választották el ejgymástól. *** Budapest A kosárlabda szövetség idén is megrendezi a kosaras bált. Február 20-án 19 órától a Hotel Heliában találkoznak a sportág képviselői és a vendégek. A bál fővédnökei: Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke és Palotás János országgyűlési képviselő, a VOSZ társelnöke. Az est fénypontja a szponzorok különdíjainak átadása lesz. *** Madrid A spanyol labdarúgó bajnokságban szereplő Sevilla csapata felháborodással vette tudomásul, hogy Diego Maradonát a szövetség veszélyes játék miatt egy bajnoki mérkőzéstől eltiltotta, mert a La Coruna ellen arcon rúgta az ellenfél védőjét, akinek eltört az orra.
